Kanizsai egyetemi kampusz éléről érkezik a Nemzeti Innovációs Hivatal új vezetője

„Birkner Zoltán kerülhet a Nemzeti Innovációs Hivatal élére – értesült a Magyar Hírlap.

Ismert, július elsejével távozott a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal éléről az eddigi vezető, Pálinkás József.

(Birkner Zoltán. Fotó: Dél-Zala Press)

Lapunk úgy tudja, hogy a jövőben Nemzeti Innovációs Hivatalként működő intézmény vezetését a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának eddigi igazgatója veheti át, aki tizennyolc évet töltött el a felsőoktatási intézmény élén.

Munkáját idén a Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésével ismerték el, amelyet többek között az innovációmenedzsment elméleti és gyakorlati területén folytatott kutatásaiért vehetett át.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter lapunknak múlt héten elmondta, a cél, hogy a hivatal a jövőben alapvetően az innová­cióval és kevésbé a kutatással foglalkozó hivatalként működjön.

„Ehhez olyan vezetőre van szükség, aki maga is érti azt, hogy mit jelent a vállalati innováció vagy a start up vállalkozás, továbbá ismeri a vállalatok és az egyetemek kapcsolatát, amellett, hogy kutatói tevékenységet is folytatott” – fogalmazott.”
(Forrás: Magyar Hírlap)

Nagykanizsán épül meg a nyugat-magyarországi kerékpáros edzőcsarnok

Nagykanizsán épül fel a nyugat-magyarországi velodrom – jelentette be az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos szerdán, a dél-zalai városban tartott sajtótájékoztatón.
Révész Máriusz hozzátette: a kormány 2017-ben döntött arról, hogy a budapesti velodrom mellett két vidéki helyszínen épít pályakerékpáros edzőcsarnokot.

Jelezte, a velodromért Nyugat-Magyarországon hét város versengett: a legvégiggondoltabb, legjobban kidolgozott pályázatot Nagykanizsa városa nyújtotta be.
A Kelet-Magyarországra tervezett velodrom Debrecenben épül fel.

(A fotó illusztráció)





A nagykanizsai velodrom kiszolgálja a versenysportot, de egyben a szabadidős sportolásra is lehetőséget ad. A 200-250 méter hosszúságúra tervezett, fedett körpálya közepén sportolásra alkalmas teret alakítanak ki – ismertette Révész Márius. Hozzátette, a nyugat-magyarországi velodrom lendületet adhat a magyar kerékpársportnak, az országúti kerékpárosoknak pedig téli edzési lehetőséget biztosít. Ha elkészül a létesítmény, várhatóan a környező országokból is sok kerékpáros érkezik majd a Nagykanizsára.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára, Nagykanizsa térségének országgyűlési képviselője kiemelte: a városban tíz éve dolgoznak a kerékpározás népszerűsítéséért, fejlesztéséért. A velodrom építésével óriási lehetőséget kapott a térség, és az üzemeltetésével kapcsolatban olyan koncepció készült, amely a fenntarthatóságát is biztosítja.

A Nagykanizsán épülő kerékpáros edzőcsarnok egy nagyszabású stratégiai terv egyik alkotóeleme – hangsúlyozta Princzinger Péter, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke. A távlati tervek szerint a versenyszerű és a szabadidős kerékpározás egyenértékű alternatívája lehet bármely más sportnak. Ehhez azonban szükség van olyan szakemberekre, akik a fejlesztő és a nevelő munkát is el tudják végezni, továbbá olyan helyszínekre, ahol a gyermekek is biztonságban vannak.

A velodrom erre alkalmas teret biztosít, a zárt létesítményben a sportolók is nyugodt körülmények közt készülhetnek fel a versenyekre.Nagykanizsa „kerékpárosbarát” település, az elmúlt években kerékpárutakat építettek, a Csónakázó-tó partján hegyikerékpáros pályát alakítottak ki – emlékeztetett Dénes Sándor (Fidesz-KDNP), Nagykanizsa polgármestere. A kerékpáros turizmusban sok lehetőség rejlik, a velodromot pedig környező falvakban élők és a külföldről érkezők is igénybe vehetik.

A nagykanizsai kerékpáros edzőcsarnok a Sport és Rendezvénycsarnok, valamint a Kanizsa Centrum szomszédságában lévő önkormányzati területen épül fel. A tervek szerint a létesítmények közös terveket is meg tudnak valósítani, míg hosszabb távon a dél-zalai városban egy kerékpárosakadémia is létrejöhet. MTI

Kelenföldre érkeznek a kanizsai vonatok, de a Déliből indulnak

Korlátozottan, de járnak a vonatok a budapesti Déli pályaudvaron, a korábbi információkkal ellentétben nem szünetel teljesen a vonatközlekedés – közölte a MÁV kedden az MTI-vel.
Korábban a honlapjukon azt írták, szünetel a vonatközlekedés a budapesti Déli pályaudvaron, mert tolatás közben kisiklott egy motorvonat és megdöntötte a felsővezeték-tartó oszlopot.A legfrissebb információk szerint a pusztaszabolcsi, a dunaújvárosi és a székesfehérvári elővárosi vonatok Kelenföld állomásra érkeznek és onnan indulnak vissza a végállomásukra, a Déli pályaudvar helyett.
A nagykanizsai, a keszthelyi, a tapolcai, a zalaegerszegi és a szombathelyi távolsági vonatok szintén Kelenföldre érkeznek, de a Déli pályaudvarról indulnak.
Az érintett dunántúli vonatok a helyreállításig jelentős késésekkel közlekednek – tették hozzá. MTI

E.ON rekonstrukciós munkálatok Nagykanizsa belvárosában

Az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. a földgázellátás műszaki-biztonsági színvonalának növelése érdekében Nagykanizsa belvárosában rekonstrukciós munkálatokat végez.
Ennek keretében a Zrínyi Miklós utca jelentős szakaszán gázelosztó-vezeték cserét hajt végre.
A munkálatok 2018.07.16-tól a Csengery utca és a Széchényi tér közötti szakaszon folynak – teljes útlezárás és parkolási tilalom mellett.

A munkavégzés időtartama alatt a földgázszolgáltatás és a lakók közlekedése biztosított lesz.
Kérjük a fent említett szakaszon parkoló gépjárművek tulajdonosait, hogy 07.16-án reggel 7 óráig szíveskedjenek parkolóhelyeiket elhagyni.
Továbbá kérjük a lakosságot, hogy a munkaterület közelében fokozott óvatossággal közlekedjenek.
A kivitelezéssel járó esetleges átmeneti kellemetlenségek miatt a lakosság megértését és közreműködését kérjük! – tudatta honlapunkkal az E.ON sajtóosztálya.

Idén is benevezett Nagykanizsa a Virágos Magyarország versenyre

A dél-zalai város már rutinos résztvevőnek számít a megmérettetésen, ugyanis a verseny 25 éves története alatt többször is indult a méltó címért.
2016-ban Nagykanizsa a fődíj kapujának számító Arany Rózsa díjat el is nyerte.

(Virágosítás a Király utcai körforgalomnál. Fotó: S. Varga György)

A Virágos Magyarország verseny zsűrije várhatóan július közepén érkezik Kanizsára, hogy felmérje és pontozza a várost.
Az ítészek egyébként nemcsak azt nézik, hogy mennyi virág, növény és zöldfelület van a településen, hanem azt is, hogy mit tesznek a környezet megóvása érdekében – számolt be a Kanizsa TV.

Ki nyír és kaszál Nagykanizsán?

Kisebb sokkot okozott tavasszal a városban, hogy a magánházas övezetekben elmaradt a fűnyírás, kaszálás – aztán, a felháborodást látva, mégis nekilátott a szolgáltató, s helyreállt a megszokott rend.
Ahogy az már Kanizsán megszokott, néhányan politikai balhét kreáltak a történetből, pedig semmi más nem történt, mint alkalmazni kezdtek egy 2009-es rendeletet.
A hiba csak annyi, elfelejtettek szólni arról, hogy a szokásjogot felváltja a jogszabály-alkalmazás.
Ezt tette szóvá még a májusi közgyűlésen Gábris Jácint képviselő, utalva a városban tapasztalható (akkori) felháborodásra. Mint mondta, a félreértést az okozta, hogy sokan azt hitték, ez egy új rendelkezés a zöldterület-gazdálkodásról.

 

(A fotó illusztráció. Vízvári József – Nagykanizsa)

 

– Vannak olyan városrészek, ahol mi ezt minden gond nélkül gyakoroljuk napi szinten– szögezte le Gábris Jácint.– Kisebb-nagyobb ellenállások tapasztalhatók bizonyos házaknál, de többnyire a családi házas körzetekben ez már megszokott tevékenység. Nem másról szól a szabály, mint az ingatlan előtti zöldterület gondozásáról, télen pedig a síkosság-mentesítéséről. Voltak olyan területek, amelyeket eddig kaszáltak, idén tavasszal viszont ez elmaradt, és ezt az ingatlantulajdonosok nem tudták mire vélni. Ugyanis ők valami miatt nem tudtak a 2009-es rendeletről, és azt hitték, ez most egy teljesen új rendelkezés, amelyről senki sem tájékoztatta őket. Tudom, aztán született egy olyan döntés, hogy idén még lenyírják a füvet, eltüntetik a gazt, de jövőre már nem végzi ezt el a szolgáltató.

A képviselő azt javasolta, az önkormányzat fordítson figyelmet arra, hogy tájékoztassa kötelezettségükről a város polgárait, s a rendeletet tegye minél szélesebb körben ismertté.

– A társasházak részéről is jött észrevétel, hogy most akkor a közösségeknek kell fűnyírót beszerezni, vagy kaphatnak kölcsön, mert mégiscsak közterületről van szó – világított rá egy újabb problémára a képviselő. –Tehát ez nagyobb gond ám, mint amilyennek tűnik, mert nem egy-két ember hőbörgéséről szól. Tudom, hogy hihetetlen emberállományra, technikai kritériumokra, illetve pénzösszegre lenne ahhoz szükség, hogy a város teljesen átvállalja ezt a feladatkört, de valami köztes megoldást kellene találni, akár egy beszélgetéssel a társasházak kezelői és így rajtuk keresztül a lakók irányába, illetve az eddig nem nyírt területek tulajdonosai felé. Valamit találjunk ki, mert eléggé rossz volt megtapasztalni azt a felháborodás-cunamit, ami minket ért joggal, vagy jogtalanul.

 

(Lekaszálatlan terület Nagykanizsán a Rákóczi utcában. Fotó: Szilvia Sziszi)

 

Az interpellációra Dénes Sándor polgármester írásban válaszolt, ami a júniusi közgyűlés anyagai között olvasható. Tudatta, a jelenlegi parkfenntartási szerződés területi határai megegyeznek a korábbiakkal: északról a palini családi házas övezet város felöli vége, nyugatról a Kemping út, délről Miklósfa kezdete, keletről a Bakónaki patak-Péterfai árok vonala. A 2009-es rendelet az ezeken kívüli területekre vonatkozik.

Úgy fogalmazott, a jövő évi kaszálások, fűnyírások előtt szükségesnek tartja a rendelet felülvizsgálatát és pontosítását, hiszen „a tulajdonosi kötelezettségek minden ingatlantípusra való kiterjesztése a társasházi területeken a kaszálék elhelyezés, elszállítás problémáját is felveti”.

A 2009-es rendelet egyébként egyértelműen fogalmaz: „Az ingatlantulajdonos, bérlő, használó köteles az ingatlan határvonalától az útszegélyig, belterületen legfeljebb öt méterig, külterületen legfeljebb tíz méterig terjedően a közterületrészek gondozását elvégezni, vagy saját költségén elvégeztetni olyan minőségben, mint amilyen az adott ingatlanhoz legközelebb eső, parkfenntartásba vont terület fenntartási minősége”.
(Via: Kanizsa Újság)

Zápor, zivatar jön

Csapadékosra fordul az idő: sokfelé várható zápor, zivatar. Komoly lehűlés azonban nem várható, a hétvége második felében ismét több lesz a napsütés, és helyenként ismét 30 Celsius-fok közelében alakulnak a maximumok – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.
Pénteken összességében is sokfelé valószínű zápor, zivatar.

(Villámlás Nagykanizsán. Fotó: archív. MTI/Varga György)

A heves zivatar, illetve felhőszakadás veszélye miatt több megyére és a fővárosra elsőfokú figyelmeztetéseket is kiadtak. Azt írták: a délkeleti megyékben várható a legtöbb napsütés, az Alföld délkeleti részein csak késő délutántól, estétől lehet csapadék. Csak zivatar környékén lehetnek átmenetileg erős vagy viharos széllökések.
A legalacsonyabb hőmérséklet 15-20 fok között alakul. A nappali maximumok a Dunántúlon 23-28, a Dunától keletre 28-32 fok között alakulnak.
Éjszaka többfelé, szombat reggeltől egyre inkább az Alföldön várható eső, zápor, helyenként zivatar, majd délután arrafelé is megszűnik a csapadék. Szombaton napközben egyre nagyobb területen kisüt a nap, délkeleten viszont késő délutánig sok maradhat a felhő, és nagy területen megerősödik a szél is.
A minimumhőmérséklet 15-20, a maximumhőmérséklet 23-29 fok között valószínű (délkeleten lesz hűvösebb).
Vasárnap napos idő várható, csapadék nem valószínű, de nagy területen erős lesz a szél.
A leghidegebb órákban 12-18 fok lehet. Napközben 26-30 fokig melegszik a levegő – olvasható az előrejelzésben.

Drogosok, piások a kanizsai belvárosban?

A május végi közgyűlésen dr. Fodor Csaba önkormányzati képviselő olyan polgárokról beszélt interpellációjában, akik valószínűleg tudatmódosító szerek hatása alatt állnak. Akkor intézkedést kért a polgármestertől.

A képviselő arról számolt be, többen is megkeresték, mert az Erzsébet téren és környékén „délutánonként elszaporodnak az olyan egyének”, akik a bejelentők szerint valamilyen tudatmódosító szer hatása alatt állnak.(Fotó: Zala Megyei Rendőr-főkapitányság. Lefoglalt kábítószer Nagykanizsán)

– Legutóbb a Szentháromság-szobor körül volt ilyen, talán két-három nappal ezelőtt, öt-hat óra magasságában, amikor engem hívtak – fogalmazott dr. Fodor Csaba.
– És én azt kérem, polgármester úr vegye fel a kapcsolatot a rendőrséggel, hogy próbálják meg a járőrszolgálatot erre irányítani gyakrabban, különösen most, nyáron. Sajnos, vannak ilyen tapasztalatok, amik szomorúak, és meg kellene ezeket akadályoznunk, ha tehetjük.

Nem tudni, ki mit szed, használ…

Az interpellációra Dénes Sándor írásban válaszolt, amely a tegnapi közgyűlés anyagai között olvasható. E szerint a belváros tereinek ellenőrzését a közterület-felügyelet munkatársai korábban is kiemelt feladatként kezelték, s már többször intézkedtek például az Erzsébet, a Deák és a Széchenyi téren, valamint az Aradi udvarban olyanokkal szemben, akik megsértették a szabályokat. Például, ha megrongálták az utcabútorokat, szemeteltek vagy éppen közterületen alkoholt fogyasztottak.

A polgármester arról is tájékoztatta a képviselőt, hogy kérésének megfelelően felvette a kapcsolatot a kanizsai rendőrkapitánnyal, remélve a fokozott ellenőrzést, amelyben a közterület-felügyelet is közreműködik majd.
(Forrás: Kanizsa Újság)

Országszerte népszerűek az Őrség ízei!

Hazánk egyik méltán népszerű tájegysége a Vas megye délnyugati szegletében található Őrség. A Nyugat-Magyarországon elhelyezkedő, történeti és néprajzi terület természeti kincsekben, kultúrában és látnivalókban gazdag és kedvelt, csak úgy, mint gasztronómiában. Az ezen a területen élők táplálkozási szokásait az életmódjuk határozta meg, receptjeik könnyen elkészíthetőek. Az őrségi tradicionális, jellegzetes ételek hazánk érdekes gasztrokultúrális részét képezik.

Miben rejlik az őrségi étkek országos népszerűségének titka?

A válaszhoz tudni kell, hogy a tájegység lakosságának étkezési szokása a régmúltra tekint vissza, amit főként a terület adottságai alapoztak meg. Annak idején az élelmiszernövények mellett, a búza helyett kásanövényként használt hajdinát vetettek, az olajat pedig jellegzetesen tökmagból nyerték. A paraszti munkában az asszonyoknak is részt kellett vállalniuk, ezért kevés idejük maradt a konyhai teendőkre, ami ételeik egyszerűségét alakította.

Hétköznapokon szerény ételeket választottak ebédre. A kevésbé tehetősek jellemzően kukoricakását, gombócot fogyasztottak, az ételekhez szívesen használták fel különféle házi tejtermékeiket. Naponta került az asztalra valamilyen olcsó, ám laktató leves, második ételként pedig mácsik, azaz valamilyen tésztaétel volt. Húst csak hétvégén és ünnepnapokon ettek. Kemencében sütötték a „kőtt” (kelt) tésztát, és disznóvágás idejére „hőkünsütt” (forró kövön sült) kerek perec készült. A disznóhúst füstölték, vagy lesütötték és zsírban légmentesen tartósítva tárolták az év hátralévő részére. A vacsora szegényes volt, beérték a déli maradékkal, illetve aludttejjel vagy tökmagolajos krumplival, babbal. Az erdők, mezők és kertek adta kincseket szárítva gondosan elraktározták. Ily módon szinte minden portán volt télen is például gomba, csemegeként pedig főzött aszalt gyümölcs.

Eme régi és sajátos jellegzetességek adják az őrségi ételek páratlan és izgalmas ízvilágának esszenciáját, és az egykor szegénység és szükség szülte, ám mára ínyencséggé vált ételeik vonzerejét. Az őrségi hagyományos ízek a környékbeli vendéglők étlapjain is visszaköszönnek, s egynémely ételnek még az elnevezését is ízlelgetnie kell a messziről érkezett vendégnek, mielőtt a különleges, ám igen hamar megkedvelhető ételeket megkóstolná. Hajdinamálé, tökmagos babsaláta, hajdinás vargányaleves, kukorica gánica – és még lehetne sorolni a finomságokat, de semmiképp sem szabad kifelejteni a sorból például az őrségi dödöllét vagy a tökös-mákos rétest.

A siker tökéletesítése

Az őrségi ízvilág feltörekvő népszerűségének köszönhetően a térség rendezvényeket is tart már a tájegység ízeit kedvelőknek. Múltidéző nyitott porták és különféle ételfesztiválok mára hagyománnyá nőtt keretein belül, az idelátogatók behatóbban megismerkedhetnek az élővilággal, a kedvelt ételek alapanyagaival, ízeivel és a lakosok életével, szokásaival, feledhetetlen élményt kapva ezáltal. Az érdeklődő a magok (tök, barack, len, hajdina, szőlő stb.) olajainak elkészítéséről és azok hatásairól szerezhet ismereteket, a gyümölcsöskertekben megismerheti az őrségi gyümölcsfajtákat, valamint házi savanyúságokat, lekvárokat, sajtokat, gyógynövényszörpöket és pálinkát kóstolhat, sőt, meg is vásárolhatja azokat, miközben a hagyományos helyi ételek elkészítésében is részt vehet.

Aki pedig odahaza sem szeretné nélkülözni a kedvelt ízvilágot, az beszerezheti a töretlen népszerűségnek örvendő szakácskönyvet, mely Az őrségi konyha kincsei címet viseli, s amely régi és mai őrségi ételek receptgyűjteményét mutatja be.

1 126 127 128 129 130 267