Özönlenek a nézők a Petőfi-filmre: a Most vagy soha! március 14-i bemutatója óta több mint 100 000 ember nézte meg a nagyszabású, történelmi kalandfilmet – közölték a film producerei és a Forum Hungary szombaton az MTI-vel.
A közleményben idézik Rákay Philip kreatív producert, aki úgy fogalmazott: „a Most vagy soha! bemutatója utáni tizedik napon több mint százezer magyar ember nézte meg a filmünket. És ebben nincsenek benne a határon túli vetítések – húszezer körüli – impozáns adatai”.
(Lóth Balázs rendező (b), Berettyán Nándor (b2), aki Petőfit és Mosolygó Sára (j), aki Szendrey Júliát alakítja, illetve Rákay Philip kreatív producer, forgatókönyvíró (b3) a Most vagy soha! című történelmi kalandfilm díszbemutatója előtt Budapesten, a Cinema City Arénában 2024. március 13-án. Az alkotók jelenlétében mutatták a március 15-éről és hőséről, Petőfi Sándorról szóló filmet, amely március 14-től látható országszerte a mozikban. Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
„Ez hatalmas siker, szinte hihetetlen szám, ami minden pillanatban növekszik” – jelentette ki a kreatív producer.
„Hálásan köszönöm a nézők szeretetét, akik nemcsak a filmünknek és Petőfinek, hanem a közösség erejének is bizalmat szavaztak. Rendkívül jólesik, hogy a nemtelen támadások ellenére is ennyien kiállnak a filmünk mellett, ami a legtisztább alkotói szándékból született: fejet hajtani a hőseink előtt. A Most vagy soha! teljes csapata nevében: hálásan köszönöm!”– fogalmazott Rákay Philip.
A 444 cikke szerint az utóbbi időben több iskolában is kötelezővé tették a „Most vagy soha!” című történelmi kalandfilm megnézését a diákok számára.
A film történelmi hitelessége vitatott, a jegyeket a diákoknak, illetve a szüleiknek kellett megvenniük.
(Lóth Balázs rendező (b), Berettyán Nándor (b2), aki Petőfit és Mosolygó Sára (j), aki Szendrey Júliát alakítja, illetve Rákay Philip kreatív producer, forgatókönyvíró (b3) a Most vagy soha! című történelmi kalandfilm díszbemutatója előtt Budapesten, a Cinema City Arénában 2024. március 13-án. Az alkotók jelenlétében mutatták a március 15-éről és hőséről, Petőfi Sándorról szóló filmet, amely március 14-től látható országszerte a mozikban. Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
A cikk az alábbi iskolákat említi, ahol a diákoknak kötelező volt megnézni a filmet:
Szegedi SZC Kőrösy József Közgazdasági Technikum (Itt a film közbeni evésért osztályfőnöki intő járt.)
Batthyány Lajos Gimnázium, Nagykanizsa(Itt a lap szerint az előadás ütközött volna a kompetenciafelméréssel, ezért egyes osztályok 7:10-kor kezdték a napot.)
Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola, Miskolc
Pál Apostol Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Budapest, XVII. kerület (Itt volt olyan osztály, amely dolgozatírás miatt kihagyta a mozizást.)
Jedlik Ányos Gimnázium, Csepel
Debreceni Hatvani István Általános Iskola (A hetedikeseknek kötelező volt.)
A „Most vagy soha!” a nyitóhétvégén 75 551 nézőt vonzott a magyarországi mozikba, és több mint 162 millió forint bevételt hozott.
A Most vagy soha! film megnézéséért legtöbb esetben a diákoknak, illetve a szüleiknek kellett megfizetniük a 1500-2500 forintos jegyeket.
(Rákay Philip kreatív producer, forgatókönyvíró a Most vagy soha! című történelmi kalandfilm londoni díszbemutatóján a Leicester Square Vue filmszínházban 2024. március 17-én. Az alkotók jelenlétében mutatták be a március 15-éről és hőséről, Petőfi Sándorról szóló filmet a brit fővárosban. Fotó: MTI/Kertész Róbert)
A kötelező mozizás aggasztó tendenciára utal, és felveti a kérdést, hogy az iskoláknak meddig van beleszólásuk a diákok szabadidős tevékenységeibe.
A filmek megtekintése, még ha történelmi témájúak is, nem lehet kötelező, és a diákoknak joguk van eldönteni, hogy mit akarnak szabadidejükben csinálni– írja a 444.
A Most vagy soha! a magyar filmgyártás történetének eddigi legköltségesebb alkotása: a Nemzeti Filmintézet (NFI) 4,7 milliárd forintos állami támogatást ítélt neki oda, emellett a gyártó Pilvax Film Kft. 1,4 milliárd forintért vehet igénybe adókedvezményt, vagyis összesen 6,1 milliárd forintba kerül – olvasható a Wikipédián.
A dél-balatoni vonalon pályakarbantartás miatt módosul több személy- és expresszvonat menetrendje március 18-tól 27-ig – közölte a Mávinform a vasúttársaság honlapján csütörtökön.
Azt írták, hogy Balatonmáriafürdő és Nagykanizsa, valamint Balatonszentgyörgy és Keszthely között komplex pályakarbantartást végeznek, emiatt módosul a Tópart és Balaton InterCityk, a Helikon InterRégiók, továbbá a személyvonatok menetrendje.
Nagykanizsa és Balatonszentgyörgy, illetve Balatonszentgyörgy és Keszthely között pótlóbuszos közlekedés lesz – olvasható a közleményben.
A nemzeti ünnep napján, március 15-én és a hosszú hétvégén jóval nagyobb utasforgalom várható, ezért a MÁV és a Volánbusz arra kéri utasait, hogy időben tervezzék meg utazásukat, érdemes minél előbb elővételben megváltani a menetjegyeket, vagy használni az automatákat, az online jegyvásárlást az Elvirán vagy a MÁV applikációban; módosul a menetrend is – közölte a vasúttársaság szerdán az MTI-vel.
Azt írták, hogy március 14-én a pénteki napra, március 15-én a szombati napra, március 16-án az ünnepnapi, március 17-én a vasárnapi, március 18-tól a már megszokott munkanapi menetrend szerint járnak a vonatok.
Jelezték, hogy az utasforgalom szempontjából frekventált napokon a kihasználtabb reggeli és délutáni InterCity vonatok szerelvényei az általános hétvégéken szokásosnál több kocsival közlekednek.
A lehetőségekhez képest – a helyjegyek elővételi vásárlásától függően – a Budapest-Debrecen-Nyíregyháza viszonylatú Nyírség, a Budapest-Miskolc-Nyíregyháza-Debrecen-Szolnok-Budapest viszonylatú Tokaj, a Budapest-Nagykanizsa viszonylatú Tópart, a Budapest-Keszthely viszonylatú Balaton, a Budapest-Békéscsaba viszonylatú Békés, a Budapest-Cegléd-Szeged viszonylatú Napfény, a Budapest-Veszprém-Szombathely, illetve Zalaegerszeg viszonylatú Bakony, illetve Göcsej, valamint a Budapest-Pécs viszonylatú Mecsek InterCity vonatokat több kocsival indítja el a vasúttársaság – írták.
Lehetőség szerint további kocsikat is forgalomba állítanak a tervezetten felül, ha az utasforgalom alakulása ezt megkívánja – fűzték hozzá.
A külügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keddi évnyitó rendezvényén szólalt fel, ahol többek között elmondta, egy 600 hektáros nagyberuházás ügyében folytatnak tárgyalásokat, amelynek helyszíne délnyugat-Magyarország lesz.
Területfejlesztési szempontból van egy nagy feladat délnyugat-Magyarországon – fejtette ki a Facebookra feltöltött videójában a tárcavezető.
(Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Alekszej Lihacsovval, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatójával közösen tartott sajtóértekezletén a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. március 12-én. MTI/Lakatos Péter)
„A délnyugati országrészben még elfér egy nagy „zászlóshajó” típusú beruházás. Vannak is ilyen tárgyalások, van olyan is, amellyel egészen kiválóan állunk, de szeretném megtartani azt a viszonylag jó „track rekordunkat”, hogy a BMW-vel folytatott száznál több tárgyalási forduló alatt sem derült ki, hogy kivel és miről tárgyalunk, a BYD esetében is kétszázharminckét tárgyalási forduló során tudtuk bizalmas körökben tartani az információkat.
Ugyanígy délnyugat-Magyarország esetében is jól állunk, ott egy nagy, 600 hektáros ipari területet jelöltünk ki, oda még egy nagy „zászlóshajó-beruházást” szeretnénk hozni.
Az egész délnyugati országrész pedig szeretnénk, ha profitálni tudna a paksi atomerőmű-beruházásból és oda tudna gravitálni, ez tudna adni egy jó nagy lendületet.” – mondta Szijjártó Péter.
Az előzetes adatok szerint 2024 januárjában 6650 gyermek született, és 11 723 ember halt meg; 2023 januárjához képest a születések száma 12, a halálozásoké 1,1 százalékkal csökkent – tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön az MTI-t.
A közlemény szerint januárban 6650 gyermek született, 12 százalékkal, 902 újszülöttel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor 11 723 ember vesztette életét, 1,1 százalékkal, 134 fővel kevesebb, mint 2023 januárjában.
A természetes fogyás a 2023. januári 4305-tel szemben 5073 fő volt. Továbbá 1678 pár kötött házasságot, ez 37 százalékkal, 449-cel több a 2023. januárinál.
Idén januárban ezer lakosra 8,2 élveszületés és 14,4 halálozás jutott. Az élveszületési arányszám 1,1, a halálozási arányszám pedig 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb volt, mint 2023 januárjában, ennek következtében a természetes fogyás 1,0 ezrelékponttal, 6,3 ezrelékre nőtt. Ezer élveszületésre 3,8 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,8 ezrelékponttal magasabb az előző év januárinál – tették hozzá.
A házasságkötési arányszám 2,1 ezrelék volt, 0,6 ezrelékponttal nagyobb, mint egy évvel korábban – írták.
A közlemény szerint 2023 februárja és 2024 januárja között 84 298 gyermek született, 5111-gyel, 5,7 százalékkal kevesebb a megelőző 12 havinál.
Ebben az időszakban 127 066-an haltak meg, 8009-cel, 5,9 százalékkal kevesebben, mint a megelőző 12 hónapban. Az adatok szerint 50 599 pár kötött házasságot, 12 371-gyel, 20 százalékkal kevesebb a megelőző 12 havinál.
Az utóbbi időben elharapózott az illegális agancsgyűjtők tevékenysége, annak ellenére, hogy ez törvényileg tilos. Ennek okán február és március hónapokban az erdőgazdaság és a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság munkatársai közös erőkkel igyekeznek tenni ez ellen. A rendőrség fokozza a jelenlétét és az ellenőrzéseket Bánokszentgyörgy környékén, de közös járőrözésre is sor kerülhet.
A gímszarvasok ebben az időszakban hullajtják el előző évi agancsukat. Az élő vad a magyar állam tulajdonában van, elejtését követően az adott terület illetékes vadászatra jogosultjának tulajdonába kerül – ahogy az agancs is, attól a pillanattól kezdve, ahogy a vad elhullajtja. Ennek értelmében, aki akár csak egy kirándulás alkalmával is hazaviszi, lopást követ el, így szankciókra számíthat.
(Fotó: archív. police.hu)
Az elhullajtott agancsok fontos információkat is hordoznak. A szakemberek például állományfelmérésre használják, következtetni tudnak belőlük a bikák korára, agancsminőségére, egészségi állapotára, továbbá a rudlik mozgására.
A kirándulóknál még nagyobb veszélyt jelentenek azok, akik nemcsak összegyűjtik a már elhullott agancsokat, hanem a vadat is űzik. A szervezett hajsza egyrészt állatkínzásnak minősül, másrészt ezzel az autósokat is veszélyeztetik.
Növelik a szarvasok általános stressz-szintjét, ezzel üldözve őket az utakra, ahol így az emberre nézve életveszélyessé válnak. Különösen így tél végén viseli meg őket a hajszoltság, amikor tartalékaik nagy részét felélik, kevesebbet mozognának, és keresnék a nyugalmat. A megszokott pihenő- és táplálkozóhelyeinek elhagyására kényszerített vad folyamatosan menekül, a fokozott stressz megnövekedett energiaszükséglethez, táplálékigényhez vezet, ezért az erdőkben és a mezőgazdasági területeken nagyobb vadkár keletkezik: intenzívebben rágják a facsemeték csúcshajtásait, hántják le a fiatal fák kérgét, és tapossák, rágják az őszi vetésű mezőgazdasági kultúrákat.
Mindezek miatt a hullajtott agancsok gyűjtését kizárólag az erdészeti társaságok szakemberei, hivatásos vadászok, illetve az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik – közölte honlapján a napokban a Zalaerdő Zrt.
A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján február 5. és 11. között az országban 59 200 ember fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) csütörtökön közzétett jelentésében.
A hatodik héten orvoshoz fordult betegek 40,2 százaléka gyerek, 28 százaléka fiatal felnőtt volt, 23,1 százalékuk a 35-59 évesek, 8,7 százalékuk pedig a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott.
Február 5. és 11. között tizennyolc közigazgatási területen nőtt, két területen csökkent az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva.
A múlt héten 295 minta érkezett a központ laboratóriumába. Az influenza pozitivitási aránya 43,7 százalék, a SARS-CoV-2 pozitivitási aránya 2,7 százalék volt.
A 6. héten akut légúti megbetegedés halmozódásáról nyolc jelentés érkezett három területről, a megbetegedések öt óvodát és három általános iskolát érintettek.
Kórházba az elmúlt héten 343-an kerültek súlyos, akut légúti fertőzés miatt, közülük 43-an szorultak intenzív ellátásra. MTI
Megújult otthon várja a visszatérő gólyákat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugat-Zalai Tájegységében. A szakemberek javában munkálkodnak, hogy a gólyafészkek megfelelő állapotban várják vissza lakóikat.
Az általuk szükségesnek ítélt beavatkozásokban az E.ON Dél-dunántúli és Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. munkatársai is együttműködnek.
A villanyoszlopokon lévő fészkek esetében több kiváltó ok miatt válhat szükségessé a beavatkozás. A régi, több éven át épített, tatarozott fészek, akár több száz kilogrammot is nyomhat, magassága és kerülete is jóval meghaladhatja az egy métert!
A gallyakon kívül, amelyek a fészek vázát adják, az annak bélelésére szolgáló föld, és fűfélék, valamint a fiókanevelés idején felhalmozódó egyéb szerves anyag is növeli a súlyát. Több esetben előfordul, hogy a régi, nagy méreteket öltő fészek megdől. Így azon kívül, hogy az áramszolgáltatás folytonosságát veszélyeztetheti, a gólyáknak sem biztonságos „statikailag”, könnyen leeshet az oszlopról. Ilyen esetekben a fészek egy részét, vagy akár a teljes gólyafészket eltávolítják, a meglévő fészekmagasítóra szükség esetén új fészekalapot helyeznek.
A másik gyakori eset, amikor a gólyák közvetlenül az oszlop tetejére, a vezetékekre építenek új fészket. A megérkezésük előtti, vagy az elvonulásuk utáni időszakban nyílik lehetőség az áramszolgáltató által rendszeresített fém fészekmagasítók kihelyezésére, amelyekre az Igazgatóság munkatársai által készített, a fészeképítésre ösztönző fészekalap kerül. Sok kolléga több éves tapasztalata szerint a fészekalapok kihelyezése esetén nagyobb a fészekfoglalás valószínűsége, szeretik a gólyák.
A fehér gólya fészek-beavatkozások kapcsán a Nyugat-Zalai tájegységben 28 tervezett beavatkozás történik 2024 márciusáig, amihez 22 fészekalap szükséges.
Az Igazgatóságunk teljes működési területén átlagosan körülbelül 40-50 gólyafészek alapra van szükség évente. Ennek a mennyiségnek az elkészítése nem kis feladat. Ezért Igazgatóságunk szívesen veszi a fészekalap előállításához kedvet érző lakosság által készített fészekalapokat is. Különösen az őszi-tavaszi metszések idején sok alapanyag gyűlhet össze a kertekben, ezekből is célszerű a könnyen hajló, ujjnyi vastagságú vesszőket használni, ám minimális drótozással is segíthetjük a fészekalapok stabilitását. A fészekalap minimum 100-110 cm átmérővel a gólyák számára már kívánatos lehet.
Idén, tájegységünk munkatársai eddig 13 fészekalapot készítettek hajlékony vesszőkből. Jó alapanyagnak bizonyult a fűz, vagy a szőlő metszése után keletkező venyige. Hajlékonyságuk miatt könnyen kör formájúra alakíthatók, tartósságuk akár 10-20 év is lehet.
A NAV a kardokat lefoglalta, és büntetőeljárást kezdeményezett ismeretlen tettes ellen.
Megbukott a vámellenőrzéskor az az importőr, aki 1 200, közbiztonságra veszélyes kardot próbált az Európai Unióba csempészni.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), vámellenőrzéseikor különös figyelmet fordít annak megakadályozására, hogy testi épségünket, biztonságunkat, vagy akár az életünket is veszélyeztető termékek kerüljenek forgalomba.
A NAV Zala Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága pénzügyőrei Kínából származó áruk tételes vizsgálatakor találtak 1 200 darab, egyenként csomagolt, 495 milliméter pengehosszúságú kardot az áruk közé rejtve.
Megállapították, hogy a kardok jogszabály alapján közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek minősülnek, amelyek behozatalához engedély szükséges. Az importőr a vámellenőrzéskor ilyen behozatali engedélyt nem tudott bemutatni.
Az igazgatóság a kardokat lefoglalta, és büntetőeljárást kezdeményezett ismeretlen tettes ellen, engedély nélküli kereskedelmi tevékenység bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt – közölte honlapunkkal szerdán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. (Fotók: nav.gov.hu médiaszerver)
