A külügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keddi évnyitó rendezvényén szólalt fel, ahol többek között elmondta, egy 600 hektáros nagyberuházás ügyében folytatnak tárgyalásokat, amelynek helyszíne délnyugat-Magyarország lesz.
Területfejlesztési szempontból van egy nagy feladat délnyugat-Magyarországon – fejtette ki a Facebookra feltöltött videójában a tárcavezető.
(Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Alekszej Lihacsovval, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatójával közösen tartott sajtóértekezletén a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. március 12-én. MTI/Lakatos Péter)
„A délnyugati országrészben még elfér egy nagy „zászlóshajó” típusú beruházás. Vannak is ilyen tárgyalások, van olyan is, amellyel egészen kiválóan állunk, de szeretném megtartani azt a viszonylag jó „track rekordunkat”, hogy a BMW-vel folytatott száznál több tárgyalási forduló alatt sem derült ki, hogy kivel és miről tárgyalunk, a BYD esetében is kétszázharminckét tárgyalási forduló során tudtuk bizalmas körökben tartani az információkat.
Ugyanígy délnyugat-Magyarország esetében is jól állunk, ott egy nagy, 600 hektáros ipari területet jelöltünk ki, oda még egy nagy „zászlóshajó-beruházást” szeretnénk hozni.
Az egész délnyugati országrész pedig szeretnénk, ha profitálni tudna a paksi atomerőmű-beruházásból és oda tudna gravitálni, ez tudna adni egy jó nagy lendületet.” – mondta Szijjártó Péter.
Az előzetes adatok szerint 2024 januárjában 6650 gyermek született, és 11 723 ember halt meg; 2023 januárjához képest a születések száma 12, a halálozásoké 1,1 százalékkal csökkent – tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön az MTI-t.
A közlemény szerint januárban 6650 gyermek született, 12 százalékkal, 902 újszülöttel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor 11 723 ember vesztette életét, 1,1 százalékkal, 134 fővel kevesebb, mint 2023 januárjában.
A természetes fogyás a 2023. januári 4305-tel szemben 5073 fő volt. Továbbá 1678 pár kötött házasságot, ez 37 százalékkal, 449-cel több a 2023. januárinál.
Idén januárban ezer lakosra 8,2 élveszületés és 14,4 halálozás jutott. Az élveszületési arányszám 1,1, a halálozási arányszám pedig 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb volt, mint 2023 januárjában, ennek következtében a természetes fogyás 1,0 ezrelékponttal, 6,3 ezrelékre nőtt. Ezer élveszületésre 3,8 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,8 ezrelékponttal magasabb az előző év januárinál – tették hozzá.
A házasságkötési arányszám 2,1 ezrelék volt, 0,6 ezrelékponttal nagyobb, mint egy évvel korábban – írták.
A közlemény szerint 2023 februárja és 2024 januárja között 84 298 gyermek született, 5111-gyel, 5,7 százalékkal kevesebb a megelőző 12 havinál.
Ebben az időszakban 127 066-an haltak meg, 8009-cel, 5,9 százalékkal kevesebben, mint a megelőző 12 hónapban. Az adatok szerint 50 599 pár kötött házasságot, 12 371-gyel, 20 százalékkal kevesebb a megelőző 12 havinál.
Az utóbbi időben elharapózott az illegális agancsgyűjtők tevékenysége, annak ellenére, hogy ez törvényileg tilos. Ennek okán február és március hónapokban az erdőgazdaság és a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság munkatársai közös erőkkel igyekeznek tenni ez ellen. A rendőrség fokozza a jelenlétét és az ellenőrzéseket Bánokszentgyörgy környékén, de közös járőrözésre is sor kerülhet.
A gímszarvasok ebben az időszakban hullajtják el előző évi agancsukat. Az élő vad a magyar állam tulajdonában van, elejtését követően az adott terület illetékes vadászatra jogosultjának tulajdonába kerül – ahogy az agancs is, attól a pillanattól kezdve, ahogy a vad elhullajtja. Ennek értelmében, aki akár csak egy kirándulás alkalmával is hazaviszi, lopást követ el, így szankciókra számíthat.
(Fotó: archív. police.hu)
Az elhullajtott agancsok fontos információkat is hordoznak. A szakemberek például állományfelmérésre használják, következtetni tudnak belőlük a bikák korára, agancsminőségére, egészségi állapotára, továbbá a rudlik mozgására.
A kirándulóknál még nagyobb veszélyt jelentenek azok, akik nemcsak összegyűjtik a már elhullott agancsokat, hanem a vadat is űzik. A szervezett hajsza egyrészt állatkínzásnak minősül, másrészt ezzel az autósokat is veszélyeztetik.
Növelik a szarvasok általános stressz-szintjét, ezzel üldözve őket az utakra, ahol így az emberre nézve életveszélyessé válnak. Különösen így tél végén viseli meg őket a hajszoltság, amikor tartalékaik nagy részét felélik, kevesebbet mozognának, és keresnék a nyugalmat. A megszokott pihenő- és táplálkozóhelyeinek elhagyására kényszerített vad folyamatosan menekül, a fokozott stressz megnövekedett energiaszükséglethez, táplálékigényhez vezet, ezért az erdőkben és a mezőgazdasági területeken nagyobb vadkár keletkezik: intenzívebben rágják a facsemeték csúcshajtásait, hántják le a fiatal fák kérgét, és tapossák, rágják az őszi vetésű mezőgazdasági kultúrákat.
Mindezek miatt a hullajtott agancsok gyűjtését kizárólag az erdészeti társaságok szakemberei, hivatásos vadászok, illetve az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik – közölte honlapján a napokban a Zalaerdő Zrt.
A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján február 5. és 11. között az országban 59 200 ember fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) csütörtökön közzétett jelentésében.
A hatodik héten orvoshoz fordult betegek 40,2 százaléka gyerek, 28 százaléka fiatal felnőtt volt, 23,1 százalékuk a 35-59 évesek, 8,7 százalékuk pedig a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott.
Február 5. és 11. között tizennyolc közigazgatási területen nőtt, két területen csökkent az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva.
A múlt héten 295 minta érkezett a központ laboratóriumába. Az influenza pozitivitási aránya 43,7 százalék, a SARS-CoV-2 pozitivitási aránya 2,7 százalék volt.
A 6. héten akut légúti megbetegedés halmozódásáról nyolc jelentés érkezett három területről, a megbetegedések öt óvodát és három általános iskolát érintettek.
Kórházba az elmúlt héten 343-an kerültek súlyos, akut légúti fertőzés miatt, közülük 43-an szorultak intenzív ellátásra. MTI
Megújult otthon várja a visszatérő gólyákat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugat-Zalai Tájegységében. A szakemberek javában munkálkodnak, hogy a gólyafészkek megfelelő állapotban várják vissza lakóikat.
Az általuk szükségesnek ítélt beavatkozásokban az E.ON Dél-dunántúli és Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. munkatársai is együttműködnek.
A villanyoszlopokon lévő fészkek esetében több kiváltó ok miatt válhat szükségessé a beavatkozás. A régi, több éven át épített, tatarozott fészek, akár több száz kilogrammot is nyomhat, magassága és kerülete is jóval meghaladhatja az egy métert!
A gallyakon kívül, amelyek a fészek vázát adják, az annak bélelésére szolgáló föld, és fűfélék, valamint a fiókanevelés idején felhalmozódó egyéb szerves anyag is növeli a súlyát. Több esetben előfordul, hogy a régi, nagy méreteket öltő fészek megdől. Így azon kívül, hogy az áramszolgáltatás folytonosságát veszélyeztetheti, a gólyáknak sem biztonságos „statikailag”, könnyen leeshet az oszlopról. Ilyen esetekben a fészek egy részét, vagy akár a teljes gólyafészket eltávolítják, a meglévő fészekmagasítóra szükség esetén új fészekalapot helyeznek.
A másik gyakori eset, amikor a gólyák közvetlenül az oszlop tetejére, a vezetékekre építenek új fészket. A megérkezésük előtti, vagy az elvonulásuk utáni időszakban nyílik lehetőség az áramszolgáltató által rendszeresített fém fészekmagasítók kihelyezésére, amelyekre az Igazgatóság munkatársai által készített, a fészeképítésre ösztönző fészekalap kerül. Sok kolléga több éves tapasztalata szerint a fészekalapok kihelyezése esetén nagyobb a fészekfoglalás valószínűsége, szeretik a gólyák.
A fehér gólya fészek-beavatkozások kapcsán a Nyugat-Zalai tájegységben 28 tervezett beavatkozás történik 2024 márciusáig, amihez 22 fészekalap szükséges.
Az Igazgatóságunk teljes működési területén átlagosan körülbelül 40-50 gólyafészek alapra van szükség évente. Ennek a mennyiségnek az elkészítése nem kis feladat. Ezért Igazgatóságunk szívesen veszi a fészekalap előállításához kedvet érző lakosság által készített fészekalapokat is. Különösen az őszi-tavaszi metszések idején sok alapanyag gyűlhet össze a kertekben, ezekből is célszerű a könnyen hajló, ujjnyi vastagságú vesszőket használni, ám minimális drótozással is segíthetjük a fészekalapok stabilitását. A fészekalap minimum 100-110 cm átmérővel a gólyák számára már kívánatos lehet.
Idén, tájegységünk munkatársai eddig 13 fészekalapot készítettek hajlékony vesszőkből. Jó alapanyagnak bizonyult a fűz, vagy a szőlő metszése után keletkező venyige. Hajlékonyságuk miatt könnyen kör formájúra alakíthatók, tartósságuk akár 10-20 év is lehet.
A NAV a kardokat lefoglalta, és büntetőeljárást kezdeményezett ismeretlen tettes ellen.
Megbukott a vámellenőrzéskor az az importőr, aki 1 200, közbiztonságra veszélyes kardot próbált az Európai Unióba csempészni.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), vámellenőrzéseikor különös figyelmet fordít annak megakadályozására, hogy testi épségünket, biztonságunkat, vagy akár az életünket is veszélyeztető termékek kerüljenek forgalomba.
A NAV Zala Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága pénzügyőrei Kínából származó áruk tételes vizsgálatakor találtak 1 200 darab, egyenként csomagolt, 495 milliméter pengehosszúságú kardot az áruk közé rejtve.
Megállapították, hogy a kardok jogszabály alapján közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek minősülnek, amelyek behozatalához engedély szükséges. Az importőr a vámellenőrzéskor ilyen behozatali engedélyt nem tudott bemutatni.
Az igazgatóság a kardokat lefoglalta, és büntetőeljárást kezdeményezett ismeretlen tettes ellen, engedély nélküli kereskedelmi tevékenység bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt – közölte honlapunkkal szerdán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. (Fotók: nav.gov.hu médiaszerver)
Kísérleti projektjének kedvező tapasztalatait látva általánossá tenné a svédasztalos iskolai étkeztetést a HunGast – közölte Páger Zsolt, a cég üzletfejlesztési igazgatója a társaság csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten.
A szabadszedéses projekt 2023 tavaszán kezdődött 24 iskolában, miután a HunGast Svédországban járva tapasztalatokat gyűjtött az ottani szolgáltatóktól. A külföldön látottak alapján az iskolákban is jól működtethető a svédasztalos rendszer, a kezdeti tapasztalatok pedig hamar igazolták, hogy belföldön ugyancsak lehet létjogosultsága, sőt talán ez hozhat valódi forradalmat a közétkeztetésben – fogalmazott a cég vezetője, hozzátéve: szeptembertől a kezdeti 5 ezer iskolás után már 40 intézmény 12 ezer diákjára kiterjedően folytatódott a kísérleti projekt. A HunGast pedig azóta is értékeli az eredményeket és készül az újabb iskolák kiszolgálására.
A kezdeményezés egyik legjelentősebb eredménye, hogy az ételmaradék mennyisége majdnem a felére csökkent. A svédasztalos étkeztetésben a gyermekeket meg lehet tanítani arra, hogy ne pazarolják az élelmiszert, mindig annyit szedjenek, amennyiből nem marad semmi.
A visszajelzésekből ítélve ott a legsikeresebb a rendszer, ahol a pedagógusok segítenek a szemléletformálásban. Erre nagy szükség is lenne, hiszen Magyarországon a közétkeztetésben az étel 27 százalékából lesz hulladék, vagyis az évi 200 ezer tonnából több mint 50 ezer tonna – hangsúlyozta Páger Zsolt.
Laczkó Gábor, a kísérleti projektben résztvevő budapesti Németh Imre Általános Iskola intézményvezetője új nevelési lehetőségnek tekinti a svédasztalos rendszer bevezetését. A gyerekek korábban ugyanazt az adagot kapták, ha akarták, ha nem, ehhez képest a svédasztal nem csupán szabad választást enged nekik, de számos képességüket is fejleszti – tette hozzá.
(Ebédet szed egy gyerek a svédasztalos menzát alkalmazó budapesti Németh Imre Általános Iskola ebédlőjében 2024. február 1-jén. Kísérleti projektjének kedvező tapasztalatait látva általánossá tenné a svédasztalos iskolai étkeztetést a HunGast. A szabadszedéses projekt 2023 tavaszán kezdődött 24 iskolában, miután a HunGast Svédországban járva tapasztalatokat gyűjtött az ottani szolgáltatóktól. MTI/Lakatos Péter)
A HunGast kommunikációs igazgatója az MTI kérdésére közölte, hogy az eddigi megkeresések alapján a következő tanévben újabb iskolák csatlakozhatnak a kezdeményezéshez, így a következő tanévben az eddigi kétszeresére, 24-25 ezerre nőhet a svédasztalos étkeztetésben részesülő diákok száma.
Enyedi Csaba a sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a svédországi tapasztalatokat nem pusztán lemásolva honosították meg a magyarországi iskolákban, törekedtek arra, hogy az itteni szokásokhoz igazítsák a külföldi mintát. Az új tálalási rendszernek már kezdetben is nagy sikere volt, a gyermekek örültek neki, hogy kóstolóra is van lehetőség. Csupán annyit kérnek tőlük cserébe, hogy lehetőleg üresen vigyék vissza a tányérjaikat.
Életének 92. évében, vasárnap Budapesten elhunyt Grétsy László Prima Primissima díjas nyelvész, az anyanyelvápolás ismert személyisége – tudatta az Anyanyelvápolók Szövetsége hétfőn az MTI-vel.
Grétsy László 1932-ben született Budapesten. 1950-ben vették fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának magyar-történelem szakára, ahol Pais Dezső professzor szemináriumainak hatására a nyelvtudomány mellett kötelezte el magát. 1954-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, majd 16 évig a mai magyar nyelv osztályt vezette. 1960-tól a nyelvtudomány kandidátusa volt.
(Életének 92. évében, 2024. január 21-én Budapesten elhunyt Grétsy László Prima Primissima díjas nyelvész, az anyanyelvápolás ismert személyisége. A felvétel Grétsy László budapesti otthonában készült 2020. november 23-án. MTI/Cseke Csilla)
1964-ben jelent meg és azóta több tízezer példányban adták ki Szaknyelvi kalauzát. Húsznál több – olykor társszerzőkkel készített – tudományos munkája közül kiemelkedik az Anyanyelvi kaleidoszkóp (1973), az Anyanyelvünk játékai (1974), a Mai magyar nyelvünk (1976), a hatóságok helyes nyelvhasználatát segítő Hivatalos nyelvünk kézikönyve (1976), a kétkötetes Nyelvészet és tömegkommunikáció (1980-1985), az Iratszerkesztési és – fogalmazási tanácsadó (1987), amely az állampolgárnak nyújt gyakorlati segítséget.
Főbb művei közé tartozik továbbá az Álljunk meg egy szóra! (Vágó Istvánnal, 1991), a Képes diákszótár (társszerkesztő, 1992), az Anyanyelvi őrjárat (1999), A mi nyelvünk (2000), az Anyanyelvünkről anyanyelvünkért (2000), az Új anyanyelvi őrjárat (2002), A 20. századi magánlevelek nyelvi világa (2003), a Sportnyelvünk a 21. század elején (Balázs Gézával, 2003), valamint a Nyelvművelő kéziszótár (Kemény Gáborral, 2005) is.
1987-98-ban az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar magyar nyelvi tanszékén tanszékvezető tanár volt. 1987-től a Magyar Televízió nyelvi bizottságának társelnöke, 1993-96-ban elnöke; 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető, majd tiszteletbeli elnöke volt. 1992-ben megválasztották az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé, 2006-ban pedig tiszteletbeli elnökévé. 2001 és 2007 között az MTA közgyűlési képviselőjeként tevékenykedett.
A Magyar Nyelvőr, az Édes Anyanyelvünk, az Élet és Tudomány és a Szabad Föld szerkesztője és rovatvezetője volt, valamint több nyelvészeti rádió- és televízióműsor, sajtóbeli nyelvművelő rovat munkatársa és könyv szerzője volt. Az Álljunk meg egy szóra című televíziós műsor 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott.
Grétsy László nyelvművelő munkásságát számos további díjjal ismerték el: Kiváló Népművelő (1981), Apáczai Csere János-díj (1992), Szarvas Gábor-díj (1992), Magyar Örökség-díj (2007), Prima Primissima díj (2012), Tőkéczki László-díj (2020), valamint Magyar Nyelvőr Díj (2020).
Grétsy László a komoly nyelvészeti szakmunkákon kívül olyan kedvelt népszerűsítő, játékos könyveket is közreadott, mint a Nyelvi illemtan (1987), a Nyelvi illem – nagyszüleink kiskorában (2001), a Szójátékos anyanyelvünk (2001) valamint az Anyanyelvi rejtvénytár (2002).
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma ezúttal Somogy vármegye területén igazolta a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét. Az érintett állományt már felszámolták.
Kaposváron található az a nagyjából 39 000 hízópulykát számláló telep, ahol az állattartó az állatok megemelkedett elhullását tapasztalta. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát mutatta ki az elhullott állatokból vett mintákból.
(Fotó: archív/illusztráció. Madárinfluenza miatt elpusztult hattyúk a Zala megyei Muraszemenye egyik bányatavánál 2017-ben. Fénykép: MTI/Varga György)
Az okokat feltáró járványügyi nyomozás még folyamatban van, ugyanakkor az állomány ‒ már a gyanú alapján megkezdett ‒ felszámolása be is fejeződött. Az érintett gazdaság körül a járványügyi szakemberek a szabályoknak megfelelően kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint meghatározták a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet is.
A szóban forgó eset is igazolja, hogy a magas patogenitású madárinfluenza vírusa bárhol megjelenhet az országban. Amennyiben a járványügyi helyzet összességében kedvezően alakul, a hatóság az ország nagy részében rövidesen feloldhatja a korlátozást a jelenleg még az alatt álló területeken.
Figyelembe kell azonban venni, hogy a betegség elszórtan továbbra is jelen van hazánkban. A fertőzés elleni védekezés érdekében a járványügyi előírások teljes mértékű betartása a továbbiakban is kiemelt jelentőségű lesz. Az állatartóknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy baromfiállományuk se közvetlen, se közvetett módon ne érintkezhessen vadon élő madarakkal.
A madárinfluenzával kapcsolatban minden további információ elérhető a Nébih portál tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza (Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal)
Életveszélyes a Balaton jegén tartózkodni, a parti sáv egyes részein és a kikötőkben kialakult 2-3 centiméteres jég alkalmatlan a közlekedésre és a sportolásra – közölte a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság még csütörtökön a police.hu-n.
Azt írták, a következő napokban sem várható, hogy ez a vékony jégréteg lényegesen vastagodjon, hiszen napközben a déli órákra plusz 3-4 Celsius-fok várható, míg éjszaka sem lesz -4 Celsius-foknál hidegebb a Balaton mellett. Hozzátették: az állóvizek jege akkor tekinthető szilárdnak, ha vastagsága eléri vagy meghaladja a 10 centimétert.
(Torlódó jég a Balatonon Fonyódnál, a bélatelepi strandon 2024. január 13-án. Fotó: MTI/Varga György)
Várhatóan a jövő héten az enyhén melegedő időjárás és a szél hatására az eddig a kikötőkben vagy a part melletti vízterületeken képződött jég tovább mosódik, törik, vagy teljesen el is tűnhet – ismertette a rendőrség.
A tájékoztatás szerint fontos, hogy a jeges vízből mentett embert nem szabad azonnal túlfűtött, meleg helyre vinni, fokozatosan kell felmelegíteni a testét, a vérkeringését normál módon beindítani, de előzőleg meg kell szabadítani őt jeges ruháitól. A bajbajutottat minden esetben orvosi ellátásban kell részesíteni.
Kiemelték: a szabad vizek jegén tilos tartózkodni éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, járművel, kikötők és veszteglőhelyek területén és folyóvizeken. A rendőrség kitért arra is, hogy a jégen tartózkodás szabályait a rendőrök fokozottan ellenőrzik.
(Torlódó jég a Balatonon Fonyódnál, a bélatelepi strandon 2024. január 13-án. Fotó: MTI/Varga György)
A szabályok megszegése miatt a rendőr, a közterület-felügyelő, a halőr és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője figyelmeztetést alkalmazhat: 6500-tól 65 000 (ismételt elkövetés esetén 90 000) forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki, vagy szabálysértési eljárást indíthat, melyben akár 200 000 forintig szabhat ki pénzbírságot.
Ha bármilyen, jéggel kapcsolatos veszélyhelyzetet észlelnek (beszakadás, süllyedés), azonnal értesítsék a 112-es segélyhívón a vízirendészet járőreit, vagy kérjenek segítséget a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság 1817-es vízi segélyhívón – kéri a rendőrség.
