Kategória: Belföld

Letenyét megnyerte, Nagykanizsát, Zalakarost, Keszthelyt, Hévízt elvesztette a Fidesz

Belföld

A Nemzeti Választási honlapján található előzetes adatok szerint, hétfőn kora reggel a szavazatok 100 százalékos feldolgozottságánál Letenyén a Fidesz KDNP színeiben indult Vida Lászlót választották polgármesternek. A 6 fős képviselő-testületben 1 fő kivételével Vida László jelöltjei kaptak bizalmat.

Nagykanizsán a DK-s Horváth Jácintot választották a város első emberévé, akit kampánya során az ellenzéki összefogás támogatott. A 14 fős képviselő-testületbe 8 ellenzéki, 6 fideszes és 1 Mi Hazánkos jelölt jutott be.

Zalakaroson a független Cizirákiné Pakulár Judit lett a polgármester. A 6 fős képviselő-testületbe 4 fideszes és 3 független jelölt jutott be.

Keszthelyen dr. Tóth Gergely a Vártak Egyesület jelöltje lett a polgármester. Kanizsához hasonlóan ott sem a fideszes, hanem a Vártak Egyesület képviselői lettek többségben. A 12 fős testületben 8 a Vártak Egyesület, 4 a Fidesz KDNP jelöltje.

Zalaszentgróton a korábbi polgármester, a Szentgrót Most Egyesület színeiben induló Baracskai József győzött a választáson. A 8 fős testületbe mind független képviselők jutottak be.

Pacsán a független Kelemen Tamás maradt a város első embere, a 7 fős képviselő-testület mindegyike független.

Zalalövőn a független Gyarmati Antal maradt a polgármester, a 7 fős testület mindegyike független.

Zalaegerszegen és Lentiben fideszes győzelem született, mindkét polgármester, Balaicz Zoltán és Horváth László képviselőikkel magabiztosan folytathatják városvezetői munkájukat. (Forrás: valasztas.hu)

(A fotó illusztráció. Urnabontás az önkormányzati, európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választásokon a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban kialakított 7. szavazókörben 2024. június 9-én. MTI/Krizsán Csaba)

Voks 24 – A polgármester-választások eredményei lesznek meg a leghamarabb

Belföld

A polgármester-választások szavazólapjait számolják össze először a szavazatszámláló bizottságok június 9-én – derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) által a szavazatszámláló bizottságoknak készített felkészítő anyagából.

A szavazás befejezését követően a szavazatszámláló bizottságoknak június 9-én este 7 óra után az urnák felbontása előtt több adminisztratív feladatot el kell végezniük: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát (külön a nemzetiségenként megjelentek számát is), csak ezek után bonthatják fel az urnákat.

A bizottságoknak ellenőrizniük kell, hogy az urnák sértetlenek-e, ha nem, akkor ezt rögzíteniük kell a rendkívüli események jegyzőkönyvében. (A bizottság dönt arról, hogy az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé vagy a sérült urnát nem bontja fel.)

A 10 119 szavazókörben először a mozgóurnát bontják fel, megkeresik benne az ellenőrző lapot, ha nincs benne, az urnában lévő összes szavazólap érvénytelen. Ezután felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat, és tartalmukat összekeverik a mozgóurnák tartalmával.

Szét kell válogatnia a szavazatszámláló bizottságnak a fehér és a nemzetiségi szavazatokat tartalmazó zöld borítékokat – valamint a boríték nélkül talált zöld szavazólapokat -, a zöld borítékokat nemzetiségenként csoportosítania kell.

A zöld borítékokat és a borítékon kívül talált zöld szavazólapokat nemzetiségenként külön-külön szállítóborítékba kell zárni, amelyen fel kell tüntetni a nemzetiség, a település és a szavazókör adatait, majd azokat a helyi vagy a területi választási irodába szállítják. Attól függően, hogy tartottak-e települési nemzetiségi választást, a nemzetiségi szavazatokat vagy a településen a helyi választási bizottság számolja össze, vagy ha nem volt az adott nemzetiségnek települési választása, a szavazatszámlálást a területi választási bizottság végzi el.

Amennyiben a zöld borítékba véletlenül belekerülnek a polgármester- és képviselő-választás szavazólapjai, úgy azokat nem lehet figyelembe venni az eredmény megállapításakor.

A szavazatszámláló bizottság tagjai csak a fehér borítékokat bonthatják fel, ezekből kiveszik a szavazólapokat, és különválogatják a polgármesteri (Budapesten még a főpolgármesteri), képviselő-testületi, a megyei jogú városok kivételével a vármegyei közgyűlési – Budapesten a fővárosi közgyűlési – szavazólapot, valamint az EP-választás szavazólapját.

A bizottság választástípusonként és jelöltenként, valamint listánként külön-külön megszámlálja a szavazatokat, azokat kötegeli, és a kötegre jelöltenként/listánként külön-külön ráírja az érvényes szavazatok számát. A bizottság külön csomagolja azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét. A szavazólapok hátoldalára ráírják, hogy a bélyegzőlenyomat hiánya miatt érvénytelenek, majd kötegelik azokat és rögzítik az ilyen szavazólapok számát.

Külön csoportba teszik a lebélyegzett, de érvénytelen szavazatokat (amelyeken egyetlen körben sincs, illetve – az egyéni listás választás kivételével – több körben van x vagy + jel, kiesett jelölt neve mellett szerepel a szavazat, vagy a választópolgár ceruzát használt). Érvényesnek fogadják el azt a szavazatot, amelyen egy körben van tollal írt x vagy + jel.

Először a polgármester-választás szavazólapjait számlálják meg a bizottságok, ezt a képviselő-testületi tagokra leadott szavazatok követik, majd Budapesten a főpolgármester-választás szavazólapjai következnek. Ezután számlálják össze a vármegyei közgyűlésekre (Budapesten a Fővárosi Közgyűlésre) leadott szavazatokat, végül az EP-választás szavazólapjai következnek.

A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok összeszámlálásának eredményét haladéktalanul továbbítja a helyi választási irodához, amely rögzíti azokat az informatikai rendszerben. Így tehát először a polgármester-választások eredményei kerülnek fel a Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldalára, a www.valasztas.hu-ra.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálása után megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki. (MTI)

Mozgásában korlátozott? Szavazni akkor is joga van!

Belföld

Azok a választópolgárok, akik egészségi állapotuk, fogyatékosságuk vagy fogva tartásuk miatt a választás napján nem tudnak elmenni a szavazóhelyiségbe, mozgóurnát igényelhetnek; erre a szavazás napján, június 9-én 12 óráig van lehetőség – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel szerdán.

Hozzátették: a mozgóurna igényléséhez a választópolgárnak kérelmet kell benyújtania, ezt beadhatja online, személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján, illetve postai úton is bármely helyi választási irodához.

Felhívták a figyelmet arra: a korábbi választásokhoz képest újdonság, hogy ha a mozgóurnát igénylő választópolgár megjelenik a szavazóhelyiségben, akkor ott leadhatja szavazatát, amennyiben a mozgóurna a szavazóhelyiségben van.

Kiemelték: a mozgóurna iránti kérelem benyújtása esetén a kérelem a közös eljárás minden választására, azaz az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választására is vonatkozik.

Az NVI közölte azt is: online, ügyfélkapus azonosítás nélkül június 5-én (szerdán) 16 óráig lehet benyújtani a kérelmet, és a postai úton történő benyújtása esetén is a szavazást megelőző szerdán 16 óráig kell megérkeznie a kérelemnek a helyi választási irodához.

Személyesen június 7-én (péntek) 10 óráig nyújtható be kérelem a helyi választási irodához.

Online, ügyfélkapus azonosítással vasárnap, június 9-én 12 óráig van lehetőség a kérelem benyújtására.

A kézbesítési meghatalmazott útján június 7-én (péntek) 10 óráig a helyi választási irodához lehet benyújtani a kérelmet, valamint a szavazás napján 12 óráig a szavazatszámláló bizottsághoz. Kézbesítővel történő igénylés esetén június 5-én (szerda) 16 óráig lehet benyújtani a kérelmet a helyi választási irodához, míg a szavazás napján délig a szavazatszámláló bizottsághoz.

Közölték azt is, hogy a mozgóurna iránti kérelem június 7-én (péntek) 10 óráig vonható vissza.

Ők lesznek Farkas Bertalan után a következő magyar űrhajósok

Belföld

A szakértői bizottság végleges döntése alapján Kapu Tibor lehet az az ember, akit Magyarország hosszú évtizedek után ismét a világűrbe küld, míg a tartalék űrhajós Cserényi Gyula lesz, ők fogják elvégezni a kiképzés utolsó fázisát.

Annak érdekében, hogy a misszió biztosan megvalósuljon, egy tartalékos űrhajós kijelölésére is sor került, ő pedig a 35 éves villamosmérnök, Cserényi Gyula lesz. Ők fogják végigcsinálni a kiképzés utolsó fázisát.

Nagyon komoly feladatokat kell majd végrehajtaniuk, mind a fizikai, mind a mentális állóképesség szempontjából, hiszen a következő magyar űrhajósnak ki kell bírnia például azt a mintegy 48 órás utat is, amelyet egy kapszulában szinte egy helyben kell eltölteni, amíg a Nemzetközi Űrállomást elérik.

A kiválasztottak hamarosan az Egyesült Államokba utaznak, ahol az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), illetve egy szerződés alapján az Axiom Space nevű vállalat fogja biztosítani a kiképzésük utolsó fázisát – írta többek között hétfőn az állami hírszolgálat (MTI).

(A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Kapu Tibor kutatóűrhajós Budapesten 2024. május 27-én)
(A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós Budapesten 2024. május 27-én)

A DK csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tesz Sulyok Tamás ügyében

Belföld

A Demokratikus Koalíció (DK) különösen nagy kárt okozó csalás, valamint hivatali kötelesség megszegésével elkövetett hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tesz Sulyok Tamás köztársasági elnök ügyében – jelentette be az ellenzéki párt EP-képviselője pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

Dobrev Klára felidézte, szerdán és csütörtökön arról beszélt, hogy az államfő a kétezres évek elején, még ügyvédként, törvényellenesen játszott át magyar termőföldeket külföldieknek.

(Sulyok Tamás köztársasági elnök katonai tiszteletadással fogadja Hszi Csin-ping kínai elnököt a Budavári Palota Oroszlános udvarában 2024. május 9-én. Sulyok Tamás mögött főhadsegédje, Kun Szabó István. MTI/Koszticsák Szilárd)

A DK-MSZP-Párbeszéd EP-listavezetője a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy Sulyok Tamás ügyvédként 2013. január 14-től 2015. december 23-ig a „földmutyit bonyolító” Agronomia Kft. osztrák tulajdonosainak volt a kézbesítési megbízottja. Ezalatt a kft.-ből kiválással létrejött egy Sopronban bejegyzett, Botanic – Garden nevű cég, amelynek Sulyok Tamás 2014. november 13-tól 2016. február 15-ig szintén a kézbesítési megbízottja volt – tette hozzá.

Dobrev Klára azt mondta, hogy a jelenlegi köztársasági elnök 2019. október 4-ig ügyvédként is tevékenykedett, „legalábbis ezt mutatják a közhiteles nyilvántartások”.

Hangsúlyozta: Sulyok Tamás azonban 2014. szeptember 27-től alkotmánybíró, 2015. április 1-jétől pedig az Alkotmánybíróság elnökhelyettese lett. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében ugyanakkor egy alkotmánybíró nemcsak ügyvédi, de semmilyen gazdasági tevékenységet nem folytathat. Két dolgot csinálhat, ami nem összeférhetetlen a pozíciójával: könyvet írhat és egyetemen taníthat – mondta Dobrev Klára. Hozzátette: az államfő a Sopronban bejegyzett cégnél már hivatalban lévő alkotmánybíróként vált kézbesítési megbízottá.

(Dobrev Klára többször is járt Nagykanizsán)

Sulyok Tamás „tudatosan, alkotmánybíróként, esküjét megszegve, egy osztrák földmaffiás cég érdekében járt el” – jelentette ki az EP-képviselő.

Kiemelte, hogy amíg az összeférhetetlenség fennáll, addig egy alkotmánybíró nem vehet fel fizetést és nem járhat el alkotmánybíróként. Úgy fogalmazott, hogy „éveken keresztül olyan alkotmánybírósági határozatok születtek, amelyekben Sulyok Tamás alkotmánybírónak nem is szabadott volna részt vennie, nem szabadott volna szavaznia”.

Azt mondta: Sulyok Tamás 2014. szeptember 27. és 2019. október 4. között „a gyanú szerint összeférhetetlenségi okok fennállta miatt nem részesülhetett volna juttatásokban”. Tehát „a gyanú szerint legkevesebb (…) 153 millió 634 ezer 560 forint díjazáshoz jutott hozzá törvénytelenül” – mondta Dobrev Klára.

Kijelentette: mivel az Alkotmánybíróságnak jelenleg nincsen elnöke, ezért az elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettestől kérte levélben, hogy „követelje vissza” Sulyok Tamástól a több mint 153 millió forintot. (MTI)

Nevezetes pesti és budai villák

Belföld

(x) Méltán tartják Budapestet a világ egyik legizgalmasabb hangulatú fővárosának. Fekvése pazar, adottságai kiválóak. Sok méltán világhírűvé vált épülete mellett külön kategóriába tartozik számos csodás villaépület is, amelyet jártodban-keltedben te is megcsodálhatsz.

Akár modern, akár klasszikus stílusban épültek is, romosak vagy felújítottak, érdemes szót ejteni róluk. Talán némelyik mellett naponta visz az utad, vagy párat közelről vagy távolról meg is csodálhattál már. Ismerd meg hát egyik-másikat jobban!

Romantikus kialakítás vagy modern szerkezet

Veled is előfordult már, hogy megálltál egy ház előtt és gondolatban berendezted? Például a DODO klasszikus stílusú asztalai sok budapesti villaépületben nagyon jól mutatnának. Ezek kiválasztásakor nagyon fontos szempont az időtállóság és a megjelenés, de az is, hogy mi lesz a szerepük. Étkezőbe teszik? Munkához használják, vagy a nappaliba kerül majd?

A Gellért-hegy oldalában áll a mesebeli vár kinézetű tornyos Schoch-Hegedüs-villa, amely a filoxéra járvány után a kipusztult egyik szőlőskert helyére épült. Mivel középkori formákat használ, a romantikus építészet vagy a historizmus körébe sorolható. Ősfás kertben áll a négyemeletes, tömbszerű ház, amely jó állapotban maradt fenn az utókor számára. Ma hat lakás van benne.

Fejedelmi fők lakták

A Rózsadombon, a Bimbó út és Alsó Törökvész út sarkán álló szép épületről kevesen tudják, hogy hajdanán a negyvenes évek iparának több jelentős képviselője is lakott itt: Bisztray-Balku Sándor, a Siemens-Reiniger Művek műszaki igazgatója és Földes Pál, a Goldberger gyár igazgatója. A vasbeton szerkezeti vázzal készült, legyező alaprajzú ház minden volt, ami a nagypolgári családi élethez kellett: cselédlakás, étterem, többszobás lakások, a pincében a gépház és a tárolók. Sőt, még egy óvóhely is volt a ház alatt, ahová 58 fő fért be.

Nem messze áll a jellegzetes narancssárga villa az Aranka utca 10. szám alatt, amit Gerstenberger Emil építőmester álmodott meg magának és a családjának. A többtornyos és kupolás épületben József Ferenc királyi herceg is lakott feleségével, III. Frigyes szász fejedelem lányával.

Avantgárd építészet

A weimari Bauhaus-iskola tagja és hazai első képviselője, Molnár Farkas tervezte meg a mai Hankóczy Jenő utca 3/A. alatti Balla-villát, amely a megbízó nevét viseli. A cél az volt, hogy a lehető legnagyobb összeköttetést teremtsék meg a bentlakó emberek és a külső természet között, ahogy azt a Bauhaus elvei megkövetelik. A jellegzetes stílusjegyek – geometrikus formák, sík felületek, nagy ablakok és az aszimmetrikus elrendezés – máig kiválóan megfigyelhetők. Az épület ma már műemlék.

A sor persze nagyon sokáig folytatható. Abban talán nem kételkedhetünk, hogy a maguk korában a házak berendezése az adott építészeti stílusnak tökéletesen megfelelt. A DODO számodra is csodás bútorokat kínál, amelyekkel egyedi tereket alkothatsz.

Börtönbe is kerülhet aki buszsofőrre vagy kalauzra támad

Belföld

A jegyvizsgálók, az autóbusz-vezetők, a mozdonyvezetők, a HÉV járművezetők és a rendészek is közfeladatot ellátó személyek, tettleges bántalmazásuk bűncselekménynek számít, az elkövető súlyos büntetésre, akár szabadságvesztésre is számíthat – jelentette ki a MÁV Zrt. az MTI-hez eljuttatott közleményében szombaton.

A május 11-i közlekedési kultúra napja alkalmából a társaság megerősítette, hogy elítéli a munkatársai ellen elkövetett erőszak minden formáját.

Minden egyes esetben rendőrségi feljelentést tesznek – emelték ki, hozzátéve, hogy a fedélzeti-, állomási- és testkamerák segítségével, illetve a rendőrségnek köszönhetően sikerül elfogni az elkövetőket. Megjegyezték, hogy a MÁV-START 169 testkamerát szerzett be az elmúlt években a jegyvizsgálók számára.

A tájékoztatásban írtak szerint legtöbbször a menetjegy nélkül vagy nem megfelelő jeggyel utazók jegyellenőrzésekor alakulnak ki konfliktusok, és hangsúlyozták, hogy a bántalmazó és garázda viselkedés a fizikai sérülések mellett lelki traumát okoz az áldozatoknak, és az utasok biztonságérzetét is rontja.

A közleményben kitértek arra is, hogy bár az elmúlt pár évben csökkent a társaságnál dolgozó közfeladatot ellátó személyek elleni erőszakos cselekedetek száma, de 2023-ban közel 40 százalékkal több ilyen eset történt, mint előtte.

Tavaly 78 alkalommal szenvedtek el erőszakos támadást jegyvizsgálók – emelték ki.

Idén, az első negyedévében már 24 eset történt. A szóbeli fenyegetéseken túl előfordult, hogy leköpték, megdobálták, vagy sörrel öntötték le a jegyvizsgálót, az agresszív utasok többször erőszakosan léptek fel, lökdösték, megütötték, megrúgták vagy késsel megsebesítették a jegyvizsgálót – részletezték.

Említést tettek a közleményben egy rendszeresen agresszív csoport tagjairól, akik rendre Ercsiben szállnak fel és Érd felsőig vesznek jegyet, de Kelenföldig utaznak. Az őket számonkérő ellenőrt egy alkalommal szóváltás után dobócsillaggal támadták meg – írták.

Ismertették azt is, hogy a Volánbusznál havonta többször történik fizikai támadás a munkavállalók ellen, a szóbeli atrocitás pedig mindennapos.

Az elmúlt közel egy évben 109 esetben kényszerültek az autóbusz-vezetők rendőri segítséget kérni, 33 eset fajult a tettlegességig – tudatták.

Közölték, az egyik eset során 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett a Volánbusz munkatársa, több helyen eltörött az orra, több foga kilazult, arcán és felsőtestén számos zúzódás keletkezett. Egy másik autóbuszvezetőt fej-, borda- és bokasérülések, súlyos zúzódások miatt szállítottak kórházba.

Számos esetben 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedtek a megtámadott dolgozók, illetve többször személyes anyagi kár is keletkezett, mert a bántalmazások során többük szemüvege is eltört – tették hozzá.

Bemutattak egy tavaly márciusban, Érd és Tárnok között történt esetet is, amely végén két év börtönt és két év közügyektől való eltiltást kapott egy nő, aki az utasokba és az autóbusz-vezetőbe is belekötött, a sofőrt pedig kétszer meg is ütötte – írta közleményében a MÁV Zrt.

Voks 24 – Péntek éjfélig kell dönteniük a bizottságoknak a jelöltek nyilvántartásba vételéről

Belföld

Péntek éjfélig kell dönteniük a helyi választási bizottságoknak az önkormányzati és nemzetiségi választáson indulni szándékozó jelöltek nyilvántartásba vételéről, a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a testületeknek még csaknem 300 döntést kell meghozniuk, illetve rögzíteniük az informatikai rendszerben.  

Az egyéni jelöltek (polgármester-, főpolgármester- és képviselőjelöltek) és települési nemzetiségi önkormányzati jelöltek bejelentésének határideje hétfő délután négy óra volt.

A www.valasztas.hu-n olvasható összesítés szerint csaknem 57 ezer jelöltet jelentettek be a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására, 14 ezret pedig a települési nemzetiségi képviselők választására. Mintegy 300 jelölt esetében még nem született döntés a nyilvántartásba vételről.  

A választási bizottságoknak a törvény szerint négy napjuk van arra, hogy – a választási irodák ellenőrzése alapján – megállapítsák, sikerült-e a jelölteknek a korábban meghatározott számú érvényes ajánlást összegyűjteniük, és döntsenek a jelölt nyilvántartásba vételéről.

Azokat a jelölteket tehát, akik közvetlenül a hétfő délutáni határidő előtt adták le ajánlásaikat, a választási bizottságok négy napon belül, azaz legkésőbb pénteken veszik nyilvántartásba.
A jelöltek bejelentését, illetve a választási bizottságok döntéseit a jelöltek nyilvántartásba vételéről a bizottságok mellett működő választási irodák rögzítik a választási informatikai rendszerben, és az adatok onnan kerülnek át és jelennek meg a Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldalán, a www.valasztas.hu-n.
Mindezek alapján tehát bár a határidő hétfőn 16 órakor lejárt, a www.valasztas.hu oldalon még egy ideig frissülnek a nyilvántartásba vett jelöltekre vonatkozó adatok.

Választás 2024: Csütörtökön állapítják meg az önkormányzati választáson jelöltté váláshoz szükséges ajánlások számát a jegyző

Belföld

Csütörtökön kell minden jegyzőnek és vármegyei jegyzőnek megállapítania, hogy az önkormányzati választáson hány ajánlásra van szükség a jelöltek és listák indulásához.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a június 9-ei önkormányzati választáson azok a jelöltek és listák vehetnek részt, amelyek összegyűjtötték az induláshoz szükséges számú választópolgári támogató ajánlást. A választópolgárok több jelöltet is ajánlhatnak.

Azokon a településeken, ahol tízezernél kevesebb a lakosok száma, egyéni listás jelöltek, a tízezernél több lakosú településeken pedig egyéni választókerületi jelöltek indulhatnak a képviselő-testületi tagságért.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény szerint képviselőjelölt az lehet, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1 százaléka jelöltnek ajánlott. Polgármesterjelölt az lehet, akit a tízezer vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3 százaléka, a tízezer lakost meghaladó, de százezer vagy annál kevesebb lakosú település esetén legalább 300 választópolgár, a százezernél több lakosú település esetén legalább 500 választópolgár jelöltnek ajánlott.

A vármegyei választókerületben listát az a jelölőszervezet állíthat, amely a választókerület választópolgárai 0,5 százalékának ajánlását összegyűjtötte.

A tízezer fölötti településeken a polgármester-, illetve a főpolgármester-jelölt esetében a törvény határozza meg a minimális ajánlások számát, arról külön nem kell rendelkezni. Azonban a többi esetben, bár a jogszabály rögzíti, hogy a jelölteknek a választók hány százalékának támogatását kell megszerezniük az induláshoz, a jelöltállításhoz szükséges ajánlások pontos számát a választási iroda vezetőjének – azaz a jegyzőnek – kell megállapítania.

Így a tízezer és az alatti településeken mind a polgármester-jelöltek, mind az egyéni képviselőjelöltek, a tízezer fölötti településeken az egyéni képviselőjelöltek állításához szükséges minimális ajánlásszámot a helyi választási iroda vezetője, azaz a jegyző állapítja meg, míg a vármegyékben a lista állításához szükséges ajánlások számát a területi választási iroda vezetője, azaz a vármegyei jegyző állapítja meg.

Az ajánlások számát csütörtökön, április 4-én kell megállapítani, ehhez pedig az április 3-án, szerdán a névjegyzékben szereplők adatait kell alapul venni.

Az egyéni listás és az egyéni választókerületi jelöltet, a polgármesterjelöltet és a főpolgármester-jelöltet legkésőbb május 6-án 16 óráig kell bejelenteni. A kompenzációs listát, a fővárosi listát és a vármegyei listát pedig legkésőbb május 7-én 16 óráig kell bejelenteni. (MTI)

Idén a szokásosnál is korábban jelenhetnek meg a kullancsok Magyarországon

Belföld

Őshonos és a behurcolt kullancsok egyaránt korábban jelenhetnek meg Magyarországon.

A korábban beköszöntött tavasz miatt idén a szokásosnál is hamarabb lehet számítani az őshonos, valamint az újonnan megjelent Hyalomma kullancsok felbukkanására Magyarországon – közölte a HUN-REN Ökológiai Központ az MTI-vel kedden.

A tavaszias időjárás kihat a kullancsok gazdaállataira, így magukra a vérszívókra is, emiatt idén az őshonos és a behurcolt fajok egyaránt korábban jelenhetnek meg Magyarországon – olvasható a közleményben.

Felidézték: az Ökológiai Kutatóközpont 2021-ben indította el Kullancsfigyelő programját, amelynek célja a klímaváltozás hatására Magyarországon is megjelenő nem őshonos – különösen a Hyalomma – kullancsfajok vizsgálata. Ezek a fajok számos patogén terjesztésére képesek, ezek közül a leghírhedtebb az akár 30 százalékos halálozási aránnyal járó krími-kongói vérzéses láz vírusa.

A közösségi kutatási program segítségével az elmúlt három év során több száz lakossági bejelentés érkezett a kullancsfigyelő.hu portálra és összesen 14 Hyalomma-egyedet sikerült begyűjteni az ország különböző pontjairól. A kullancsok többségét nagytestű emlősökön találták. A beérkezett Hyalomma kullancsokat jelenleg is vizsgálják, ugyanakkor a krími-kongói vérzéses láz vírusa eddig egyik egyedben sem volt kimutatható.

A közlemény szerint a monitorozás szempontjából különös figyelmet érdemelnek azok az egyedek, amelyeket már a tavaszi hónapokban sikerült azonosítani, mert ez arra utalhat, hogy a kullancs nem egy vándormadárral érkezett az országba, hanem itt telelt át, vagy akár itt is kelt ki.

A Hyalomma kullancsok nagyobbak és gyorsabbak a Magyarországon megszokott kullancsoknál, pajzsuk egyszínű, sötét, lábuk látványosan sávozott. Eredeti élőhelyük Magyarországtól jóval délebbre található, ugyanakkor a klímaváltozás miatt a közép- és észak-európai éghajlat is egyre inkább megfelelő számukra.

Mint írják, a vándormadarak nem hordozzák a krími-kongói vérzéses láz vírusát, ezért kicsi az esély egy fertőzött kullancs hazai megjelenésére.

A kutatók továbbra is arra kérik a lakosságot, hogy amennyiben úgy vélik, hogy Hyalomma-egyedet találtak, őrizzék meg jól záró tégelyben, és jelezzék a kutatóknak. Az azonosításról és a beküldés módjáról további információ a Kullancsfigyelő honlapján (www.kullancsfigyelo.hu) érhető el.

Kapcsolódó

Legalább nyolc féle betegséget okozhatnak a kullancsok
1 … 6 7 8 9 10 … 36