„A Kanizsáról Budapestre közlekedő Tópart IC-nek nincs nagyon jó hónapja:
Szeptember 5-én a vonatra nem jutott InterCity minőségű kocsi; szeptember 14-én egy ugyanolyan csavar tört el a kanizsai állomáson a vonat előtt, mint ami múltkor a Keletiben a kisiklást okozta (ma derült ki);
(A kanizsai Tópart IC-t is ugyanolyan csavartörés térítette le a sínről, mint ami miatt a Keletiben is kisiklott egy vonat – írta a Telex. A Szerk.) szeptember 16-án kigyulladt egy mozdonya Fonyódnál.
És még van bőven a hónapból. A szokásos késésekről nem is beszélve.
14 év kormányzás eredménye, hogy lassabban jutunk el vonattal Budapestre, mint a 90-es években.” – közölte Facebook oldalán szerdán Horváth Jácint, Nagykanizsa október 1-jétől hivatalba lépő új polgármestere.
(Fotó: archív. Kisiklott Intercity vonat a Keleti pályaudvar közelében 2024. augusztus 25-én. Fotó: MTI/Mihádák Zoltán)
„A napokban egy olyan, emberi méltóságot súlyosan sértő eseményről számolt be az országos sajtó, amely a Nyolc Boldogság Közösséget is érinti.
A Nyolc Boldogság Közösség egyházi közösség – a Megszentelt Élet Egyházi Családja -, amelynek tagjai szerzetesnők, szerzetesférfiak és világi hívek. A Közösséghez külső tagként kapcsolódhatnak egyházmegyés papok is, akik a Közösség lelkiségét követik, de saját egyházmegyéjükben külön joghatóság alatt élnek és tevékenykednek, ők az úgynevezett „Nyolc Boldogság Papi Testvériség” tagjai.
A Közösség Magyarországon három helyen van jelen (Homokkomárom – Budapest – Pécs) és itt fejti ki tevékenységét. A szerzetesnők a szerzetestestvérektől természetszerűleg külön helyszínen, a házasok saját otthonaikban élnek, ők a közösség bent élő tagjaival látogatásaik során találkoznak.
Az országos sajtóban megjelölt eset kiindulópontja az, miszerint a közelmúltban bejelentés érkezett a Közösség elöljárónőjéhez. Ebben egy olyan kamaszkorú gyermeket érintő több, mint tíz évvel ezelőtt történt abúzusról volt szó, amelyet a Kalocsa-Kecskeméti egyházmegye papja követett el, aki Kecskeméten élt. Ő külső tagként később kapcsolódott a „Nyolc Boldogság Papi Testvériséghez”, az abúzus elkövetésekor annak nem volt tagja. Az eseményről – amely nem rendi helyszíneken, programokon, de különösképpen nem „közösségi együttélés” során történt – eleddig semmilyen tudomásunk nem volt. Az áldozattal a Közösség személyesen vette fel a kapcsolatot.
A bejelentés súlya miatt azonnali intézkedéseket tettünk, és ezt a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyének, mint egyházi főhatóságnak (eljárásra jogosult szervnek) személyesen, haladéktalanul bejelentettük. Az eljárás megindult, jelenleg is folyamatban van.
A Nyolc Boldogság Közösség felelősséget vállal a fentiekért.
Bár Közösségünk fő feladata a fiatal felnőttek pasztorációja, mindazonáltal a többi korosztály vonatkozásában is igyekeztünk a gyermekek és a sérülékeny felnőttek védelmét biztosítani. A fenti események viszont arra sarkallnak minket, hogy az eddigi, erre irányuló tevékenységünket kibővítsük, megsokszorozzuk, hogy a fentiek semmiben se ismétlődhessenek meg.
A Közösség kéri, hogy aki személyesen érintett vagy tudomása van visszaélésről ezen vagy más eset kapcsán, haladéktalanul jelezze azt a Közösség bármely magyar elöljárója felé.
Tízedannyi mikroműanyag van a Balatonban, mint a Bodrogban.
Ezer liternyi Balaton-vízben 21 mikroműanyag található, a Kis-Balatonban 7-8 körül van ez a szám, míg Magyarország egyik legszennyezettebb vizében, a Bodrogban 214,8 műanyagszemcsét számoltak össze a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének kutatói.
A legutóbbi kutatás során a Balaton két medencéjében nyolc helyszínen végeztek méréseket, 50 mikrométer és 1 milliméteres tartományban vizsgálódtak a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének (BLKI, Tihany) munkatársai a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE, Gödöllő) kutatóival közösen – olvasható a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) szerdai közleményében.
(Horgászok a balatonmáriafürdői mólónál. A mikroműanyagok a halakkal is bekerülhetnek az emberi szervezetbe)
A kutatók különböző technológiákkal és különböző lépésekben egy köbméter vizet szűrtek át, és hétfajta műanyagot azonosítottak a vizsgált mérettartományban. A polipropilén (PP), a polisztirol (PS) és a polietilén (PE) voltak a leggyakoribb műanyagok, amelyek elsősorban fóliákból, PET-palackokból, zacskókból, ruházatokból és hőszigetelő anyagból (hungarocell) kerültek a vízbe.
A vizsgálatokat kiterjesztették a Kis-Balatonra is, hogy összevethessék a két víztér adatait. A Kis-Balatonban átlagosan 7-8 mikroműanyag szemcsét találtak a kutatók ezer liter vízben, míg a Balatonban 21-et.
„Ez utóbbi szám talán nem tekinthető kirívóan magasnak, noha 67 európai tó esetében 7,3 átlagos szemcseszámot számoltak össze a kutatók, igaz, más vizsgált mérettartományban (310 mikrométer és 5 milliméter között) és eltérő módszerekkel. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az édesvízi tavakat egyelőre még kevésbé vizsgálják, mint a tengereket, óceánokat és a folyóvizeket” – idézi a közlemény Svigruha Rékát, a HUN-REN BLKI tudományos munkatársát.
A kutató hozzátette: az európai folyóvizekben átlagosan 0,03-187 000 között is lehet a mikroműanyagok száma egy köbméter vízben irodalmi adatok alapján.
A közlemény szerint Magyarország egyik legszennyezettebb vizében, a nagy szemétszedésen nemrég átesett Bodrogban tízszer annyi, 214,8 mikroműanyagot mértek egy köbméter vízben, mint amennyit legutóbb a Balatonban.
Svigruha Réka szerint még gyerekcipőben járnak azok a kutatások, amelyek a mikroműanyagok lebontását célozzák meg különböző mikroorganizmusokkal, például baktériumokkal, gombákkal.
A kutató ezért a megelőzésre helyezné a hangsúlyt, a szennyvíztisztító-telepeken a szűréseket, a szűrésberendezéseket fejlesztené, valamint úgy véli, sokkal környezettudatosabban kellene a műanyag termékeket használni például a vízparti nyári fesztiválok idején.
A kevesebb műanyag használata már csak azért is indokolt a vízpartok környékén, mert azok a táplálékláncokon keresztül könnyen eljuthatnak az emberi szervezetig is.
A balatoni kutatók vízibolhákkal (Daphnia magna) kísérleteztek, amelyekkel különböző fajta mikroműanyagokat etettek. A vizsgálatból kiderült, a mikroműanyagok befolyásolják az apró állatok növekedését, továbbá az a szaporodásukra is negatívan hat az eredmények szerint. Ugyanis a vízibolhák táplálékként veszik magukhoz a szűrögető életmódjuk során a mikroműanyagokat, abból azonban nem jutnak tápanyaghoz.
„Rajtuk keresztül a halakon át a táplálékláncba is begyűrűzhetnek ezek az apró szemcsék, és ez hosszabb távon megzavarhatja a természetes ökoszisztéma stabilitását” – hangsúlyozta a HUN-REN BLKI kutatója.
A mikroműanyagok alatt az 5 milliméternél kisebb szemcséket értik, amelyek forrásai legtöbb esetben például a ruhamosásból származó szálak, a kozmetikai termékekben lévő apró szemcsék, vagy a fóliák, zacskók és műanyag palackok lassú bomlási folyamatainak termékei fizikai és kémiai folyamatok végeredményeként. Ezeket a szemcséket a vizsgálatok már az állatok és az ember szervezetében is kimutatták. (MTI)
Azt írják, hogy „A kormánypárti lap információi szerint egy több évvel ezelőtti, Zala megyei vallási közösségben elkövetett rendkívül súlyos sze..lis ab.zus miatt bukott le Róbert atya.
A nevezett közösség egyfajta kommunaként működik, ahol nem csak egyházi személyek, tehát papok és apácák, hanem olyan világi személyek is élnek a családjukkal, akik Isten szolgálatába kívánják ajánlani életüket.
A közösségben élő egyik család gyermeke csupán 9 éves volt, amikor a gyanú szerint behálózta az atya.
Mivel a rendkívül nyájas természetű pap köztiszteletben állt a településen, a szülők örömmel vették, hogy többet foglalkozik a gyermekükkel, még utazásaira is magával viszi.
A lap információja szerint a cselekmények hosszú éveken át tartottak és a most már fiatal felnőtt korban lévő fiú csak néhány hónapja fakadt ki terapeutájának.
Ezt követően szerzett információt az érintett egyházi közösség egyik tagja, aki a vádakról azonnal jelzéssel élt az egyházmegye vezetése felé.
Róbert atyát sokan ismerik, főleg a kecskeméti Szentcsalád-plébániáról, egy vele készült korábbi interjú már nem elérhető a széchenyivárosi plébánia oldalán” – írta a Kecsup.hu.
A Pesti Srácok forráscikkében azt is megírta: „Úgy tudjuk, Róbert atya ügyében a világi hatóságok felé is történt már a bejelentés. Azt a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség kivizsgálásra a Nemzeti Nyomozó Irodának küldte meg.”
A most gyanúba keveredett Róbert atya zalai állomáshelyét követően Kecskeméten teljesített szolgálatot.
Nem tiltják az erdőlátogatást, csak felhívják a figyelmet a szarvasvadászatra.
„A Zalaerdő Zrt. értesíti a lakosságot és a természetjárókat, hogy szeptember hónapban (naponta, délután 16 óra és reggel 9 óra közötti időszakban) az üzemi vadászterületein intenzív szarvasvadászatot folytat.
Vadászatra jogosultként arra kér mindenkit, hogy mező- és erdőgazdasági munkája, valamintszabadidős tevékenysége során ezt vegye figyelembe! Megértésüket köszönjük!
(Szarvas barcogás. Fotó: Léránt János, Letenye)
A túraútvonalak környékét érintő vadászatokról információ kérhető a vadaszat@zalaerdo.hu e-mailcímen.
Felhívjuk továbbá figyelmet, hogy a Budafai, illetve a Csácsbozsoki Arborétum nyitvatartási időben ősz közepéig látogatható.
A Csömödéri Állami Erdei Vasút szeptember 13-án és 20-án indítja szarvasbőgés-hallgató járatait, ahol a közönség – amennyiben az erdő írott és íratlan szabályait betartják, és csendben, halkan figyelnek – közelről is megismerkedhetnek a zalai gímszarvasok különleges hangjával.
A szerencsésebbek talán látnak is egy-egy kapitális példányt.” – közölte honlapján a nagykanizsai székhelyű erdészeti társaság.
Az előzetes adatok szerint 2024 júliusában 6793 gyermek született és 10 044 ember halt meg; a tavalyi év júliusához képest a születések száma 13, a házasságkötéseké 14 százalékkal csökkent, a halálozásoké 2,8 százalékkal nőtt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint 2024 júliusában 6793 gyermek született, 13 százalékkal, 1007 újszülöttel kevesebb, mint 2023 júliusában. Ebben a hónapban 10 044 ember vesztette életét, ami 2,8 százalékkal, 278 emberrel több az egy évvel korábbinál. A természetes fogyás a 2023. júliusi 1966-tal szemben 3251 ember volt.
Házasságot idén júliusban 4859 pár kötött, 14 százalékkal, 818-cal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A közlés szerint 2024. január-júliusban 44 726 gyermek jött világra, 10 százalékkal, 5031-gyel kevesebb a 2023. január-júliusinál. Ezen belül január-márciusban 9,1 százalékkal, áprilisban 3,3, május-júliusban 13 százalékkal kevesebb volt az élveszületések száma, mint 2023 azonos időszakaiban. A teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke 1,37, egy évvel korábban 1,51 volt – tették hozzá.
Mint írták, 72 712-en haltak meg, 2,6 százalékkal, 1968-cal kevesebben az egy évvel korábbinál. Januárban 1,8 százalékkal, februárban 0,2, júliusban 2,8 százalékkal többen, március-júniusban 5,9 százalékkal kevesebben hunytak el, mint az előző év azonos időszakaiban.
A születések és a halálozások egyenlegének következtében a természetes fogyás 27 986 ember volt, 12 százalékkal több a 2023. január-júliusi 24 923-as értéknél. Ebben az időszakban 26 069 pár kötött házasságot, 1,9 százalékkal, 508-cal kevesebb az egy évvel korábbinál.
Január-februárban 27, április-májusban 3,2 százalékkal több, márciusban 1,9, június-júliusban 14 százalékkal kevesebb frigyet regisztráltak, mint 2023 azonos időszakaiban – összegzett a hivatal.
A KSH közlése szerint ezer lakosra 8 élveszületés és 13 halálozás jutott. Az élveszületési arányszám 0,9, a halálozási arányszám 0,4 ezrelékponttal alacsonyabb volt, mint 2023 január-júliusában. A természetes fogyás 0,5 ezrelékponttal, 5,0 ezrelékre nőtt. Ezer élveszületésre 4,0 csecsemőhalálozás jutott, ami 1,0 ezrelékponttal meghaladta az előző év azonos időszakának értékét. A házasságkötési arányszám 4,7 ezrelék volt, 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban – közölték.
A KSH közlése szerint 2023. augusztus és 2024. július között 80 194 gyermek született, 7698-cal, 8,8 százalékkal kevesebb a megelőző 12 havinál. Hozzátették: 126 208-an haltak meg, 4493-mal, azaz 3,4 százalékkal kevesebben, mint a megelőző 12 hónapban.
Házasságot ebben az időszakban 49 631 pár kötött, 3269-cel, 6,2 százalékkal kevesebb a megelőző 12 havinál – ismertette a KSH.
Elkezdődött a szüreti időszak, a borkészítőknek figyelniük kell a pincéikben a mustgázképződés veszélyeire – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán az MTI-vel.
A Nébih alapos szellőztetést javasol a borkészítésre használt helyiségekben, a levegő vizsgálatára pedig a jól ismert gyertyás ellenőrzést ajánlják.
Ezzel egyszerűen és gyorsan megállapítható, hogy indokolt-e az óvatosság, a bor forrásakor keletkező mustgáz ugyanis nagy koncentrációban halált okozhat – írták.
Ha a láng derékmagaságban vagy annál lejjebb tartva kialszik, a pincét azonnal el kell hagyni.
A szüret különleges időszak a borászok életében, de ilyenkor is figyelmesen és felelősségteljesen kell végezniük a munkájukat, hogy elkerüljék az azzal járó veszélyeket – olvasható a közleményben.
Ismét másodfokú hőségriasztás van érvényben, a munkahelyeken is fokozott figyelmet kell fordítani a megelőző intézkedésekre – közölte a Munkavédelem Foglalkoztatás-felügyelet hétfőn az MTI-vel. Az országos tisztifőorvos a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. előrejelzése alapján az ország egész területére rendelt el másodfokú hőségriasztást szombat 0 órától péntek éjfélig – írták.
A felügyelet felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya a minisztérium honlapján felhívást tett közzé a melegben végzett munka veszélyeivel kapcsolatban.
(„Sisy cseppekkel” a nagykanizsai Erzsébet téren. Fotó: archív. Horváth Valéria)
A számos tanácsot tartalmazó ismertetőben felhívják a figyelmet arra, hogy bármilyen kapcsolódó kérdéssel segít a minisztérium által működtetett munkavédelmi tanácsadás, a munkavedelem-info@ngm.gov.hu.e-mail címen, illetve a 06-80/204-292 zöld számon, amely kedden és csütörtökön hívható 8:30 és 16:00 óra között.
A nagy meleg, a napokig tartó hőség mindenkit megvisel, de rendkívül megterhelően hat a fizikai munkát végzők szervezetére. A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a ruházat, a táplálkozás és a gyógyszerszedés is befolyásolja – írták.
Hőséghullámok idején a munkavégzés még fokozottabb megterhelést jelent a szervezetre. A tartós meleg környezeti hőmérséklet (magas napi középhőmérséklet) és a fizikai munka a szervezetben többlethőtermelést okoz, ami megnöveli a hőártalmak – például hőséggörcsök, hőkimerülés, hőguta – kialakulásának kockázatát.
A magas hőmérsékletű munkahelyi környezetben végzett munka – a szükséges megelőző intézkedések hiányában – a szellemi éberség alacsonyabb szintjével, csökkenő mértékű elővigyázatossággal és fizikai teljesítőképességgel járhat együtt – tették hozzá. A szabadban dolgozók számára különösen nagy az egészségi és biztonsági kockázat.
A munkahelyi meleg klímakörnyezet is a dolgozókat érő megterhelések körébe tartozik, így erre vonatkozóan is el kell végezni a kockázatértékelést, és megelőző intézkedéseket kell hozni a munkavállalók egészségvédelmére – hívják fel a figyelmet.
A munkavédelmi előírások alapján a munkahely melegnek minősül, ha a munkahelyi klíma a munkahelyen a 24 Celsius-fok (K)EH értéket meghaladja, vagy szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább egy napig meghaladja a 25 Celsius-fokot, és az országos tisztifőorvos a hőség miatt a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást kiadta.
A munkahelyek klímájának értékelésére a klímaindexek szolgálnak: effektív hőmérséklet (EH) és korrigált effektív hőmérséklet (KEH). Az EH egyidejűleg figyelembe veszi a levegő hőmérsékletét, a levegő relatív páratartalmát és a légáramlási sebességet, a KEH a hősugárzással is számol az előbbieken felül. Így előfordulhat, hogy közel 30 Celsius-fokos léghőmérséklet mellett sem haladja meg a (K)EH a 24 Celsius-fokot.
A melegnek minősülő munkahelyeken a munkavállalók igénye szerinti mennyiségben megfelelő hőmérsékletű (14-16 Celsius-fokos) ivóvizet kell biztosítani. Zárt téri munkahelyen, ha az melegnek minősül, óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell alkalmazni.
Fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, hogy kerüljék az alkoholt, a magas koffein és cukor tartalmú italokat. A verejtékezéssel elvesztett ásványi anyagokat a munkaközi szünetekben és a pihenőidő alatt kisebb étkezésekkel javasolt pótolni. Munkaszervezéssel kell biztosítani, rendszeresen legyen pihenőidő, amit lehetőleg a környezethez képest hűvösebb (árnyékos) helyen, megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott körülmények között töltsenek a dolgozók – ismerteti a tájékoztató.
Többek között javasolják azt is: a munkáltató az intézkedésekről kérje ki az egészségügyi szolgálat orvosának véleményét is, a munkavédelmi oktatás térjen ki a veszélyforrások és a szükséges megelőző intézkedésekre. Készítsék fel a dolgozókat arra is, hogy felismerjék és kezelni tudják a hőség okozta túlzott igénybevétel és a hőguta tüneteit. Mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni. A munkavállalók közül javasolt kijelölni olyan személyt, aki felügyeli a megelőző intézkedések betartását.
Szabadban számos különös szabály javasolt: a munkát úgy kell megszervezni, hogy felváltva tartózkodjanak a tűző napon a dolgozók, 11-15 óra között lehetőség szerint árnyékos helyen folyjon a munka, könnyű, világos színű és lazán viselhető ruházatban, amennyiben ez nem veszélyezteti a biztonságos munkavégzést.
A munkavédelmi hatóság (a munkáltató telephelye/munkavégzés helye szerint illetékes, munkavédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal) fokozott figyelmet fordít a munkavédelmi ellenőrzések során azon munkavállalók egészségének és biztonságának védelmére, akik a nyári melegben a szokásosnál is fokozottabb megterhelésnek és igénybevételnek lehetnek kitéve a munkahelyeken – áll a tájékoztatóban.
„Adni Öröm! tanszergyűjtő akció – Idén is nehéz sorsú gyermekeket segítünk, hogy nekik is örömmel kezdődjön az iskola!
A szeptemberi iskolakezdés jelentős anyagi terhet jelent sok család számára, ezért a Magyar Máltai Szeretetszolgálat stratégiai partnerével, a SPAR-ral közösen az idén is elindította július 29. és szeptember 1. között az „Adni öröm!” tanszergyűjtő akciót. A SPAR vásárlói által felajánlott tanszereket és adománykártyákat a Máltai Szeretetszolgálat nehéz sorsú gyermekek támogatására fordítja.
Augusztus 21-től augusztus 24-ig mindennap 10-től 18 óráig a Szeretetszolgálat munkatársai és önkéntesei kitelepülnek a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR Magyarország közös tanszergyűjtő kampányban részt vevő INTERSPAR üzletekbe, hogy személyesen gyűjtsék a tanszereket a rászoruló gyerekek számára.
A vásárlók az általuk kiválasztott és kifizetett tanszereket a kasszazóna után adhatják át az önkénteseknek.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Nyugat-Dunántúli Régiójában Győrben, Sopronban, Szombathelyen Keszthelyen, Nagykanizsán és Zalaegerszegen találkozhatnak önkénteseinkkel, és a következő INTERSPAR üzletekben van lehetőség az adományok leadására vagy az adománykártyák vásárlására:
INTERSPAR 9027 Győr ECE, Budai út 1. INTERSPAR 9023 Győr, Fehérvári u. 3. INTERSPAR 9400 Sopron, Selmeci u. 15-17. INTERSPAR 9700 Szombathely, Újvilág u. INTERSPAR 8360 Keszthely, Tapolcai út 37. INTERSPAR 8800 Nagykanizsa, Táborhely u. 4. INTERSPAR 8900 Zalaegerszeg, Ola u. 1.
Vásároljon Adni Öröm! adománykártyát az INTERSPAR áruházakban, tegye könnyebbé a tanévkezdést! Segítsünk, hogy a rászoruló gyermekek is örömmel kezdődjön az iskola!
Július 29. és szeptember 1. között 500, 1500, 3000, 5000 és 10 000 forintos címletű adománykártyákat vásárolhat az INTERSPAR-okban és a SPAR online shopban. Az így összegyűlt adományokat a karitatív szervezet tanszerekre, ceruzákra, füzetcsomagokra, írószerekkel teli tolltartókra, iskolatáskákra váltja, és a tanévkezdés előtt eljuttatja az iskolás gyermekeket nevelő rászoruló családokhoz.
Műholdas felvételek és helyi mérések szerint évtizedenként 0,7 °C-kal emelkedett a Balaton átlaghőmérséklete az elmúlt 20 évben. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) felmérése azt is kimutatta, hogy a tó nyugati része főleg tavasszal és nyáron, keleti része inkább ősszel és télen melegszik.
A kutatók szerint a következő évtizedekben is hasonló ütemű melegedés várható, ráadásul a tó beépítése is csak erősíti ezt a folyamatot – számolt be a Helló Sajtó.
A sekély tavak, mint például a Balaton, különösen érzékenyek a klímaváltozásra, mert gyorsabban melegednek fel és hűlnek le, mint a mélyebbek, és a vízháztartásuk is érzékenyebb. A sekélyebb tavak a magasabb hőmérséklet miatt több vizet párologtatnak el, ami vízszintcsökkenéssel járhat, ezért a Balaton is jobban ki van téve a hőmérsékleti változásoknak.
Ha minden így marad, tovább melegszik a Balaton
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai archivált műholdas adatok felhasználásával azt vizsgálták, hogyan változott a tó felszíni vízhőmérséklete az elmúlt 20 évben. Műholdas felvételek és helyi mérések segítségével megállapították, hogy a Balaton átlaghőmérséklete évtizedenként 0,7 °C-kal emelkedett. A hőmérséklet-növekedés a legsekélyebb, nyugati Keszthelyi-medencében volt a legnagyobb: 2000 és 2024 között 1,8 °C.
A felmérés azt is kimutatta, hogy a Balaton sekélyebb, nyugati része főként tavasszal és nyáron, míg a tó mélyebb, keleti része inkább ősszel és télen melegszik – mondta el Somogyi Boglárka tudományos főmunkatárs, a Hidrobotanikai és Mikrobiális Ökológiai Kutatócsoport vezetője.
Hogy 10 vagy 20 év múlva mennyivel emelkedhet a Balaton átlaghőmérséklete, arról nincsenek pontos számaik, mondta Li Huan, a tanulmány elsőszerzője, ugyanakkor hozzátette: már elkezdtek dolgozni egy hosszabb, több évtizedes utóvizsgálaton, hogy pontosabb előrejelzést készíthessenek.
„Az előzetes munkánk szerint, ha az éghajlatváltozás nem enyhül, folyamatos felmelegedés várható, vagyis 10-20 év múlva a víz hőmérséklete továbbra is 0,5-0,7°C-kal fog emelkedni évtizedenként” – tette hozzá a kutató.
(Grafika: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat)
Nemcsak a klímától melegszik a tó, hanem a beépített parttól is
Li Huan szerint bár a Balaton körüli kikötők növekvő mérete és száma önmagában nem befolyásolja a vízhőmérsékletet, azonban a tó körüli városi területek (a partvonal 2/3-a városias) melegíteni fogják a tavat. Ezt támasztja alá a mostani kutatásuk, amelyben kitérnek arra is, hogy az emberi tevékenységektől (urbanizáció, feltöltések) is nőhet a hőmérséklet. Hozzáteszik: a részletes hőmérséklet-változások megértése segíthet abban, hogy jobb környezetvédelmi, vízgazdálkodási és turisztikai stratégiákat készíthessenek a Balatonnál.
A melegebb Balatonnak nem örülnek az őshonos fajok
Az utóbbi években a Balatonnál is jellemző enyhébb telek és melegebb nyarak kedvező feltételeket teremthetnek a nem őshonos fajok, például bizonyos szubtrópusi és trópusi algák, halak és növények számára, amelyek így az őshonos fajokkal versenyezhetnek. Ha a hűvösebb körülményekhez szokott őshonos fajok nem tudnak elég gyorsan alkalmazkodni a változó éghajlathoz, akár a kihalás is veszélyeztetheti őket.
„Noha az őshonos fajok bizonyos mértékig képesek alkalmazkodni a körülményekhez, a környezeti változások üteme meghaladhatja alkalmazkodóképességüket. Ez jelentős változásokat eredményezhet a balatoni ökoszisztéma szerkezetében és működésében, és így az ellenállóbb nem őshonos fajok dominálhatnak” – hangsúlyozta Tóth Viktor tudományos főmunkatárs.
