Az országszerte megugrott tűzifakereslet nyomán a szállítások is megszaporodtak. Ennek jegyében ismét közösen ellenőrzött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) EUTR hatósága és a Zala Megyei Kormányhivatal közlekedési hatósága, azonban – a jogkövető fakereskedőktől és a lakosságtól kapott pontos információknak köszönhetően – ezúttal sokkal célirányosabbak voltak a hatósági rajtaütések. Bizony jó pár „ügyeskedő” akadt horogra.
A tél közeledtével keresettebb termék lett a tűzifa, ami növeli a jogsértések számát is. Bár a legtöbb tűzifakereskedő és -szállító már ismeri és betartja a szabályokat, mindig akadnak olyanok, akik kibúvókat keresnek. A Zala megyei közös hatósági ellenőrzések során néhányan rendkívül változatosan kitöltött dokumentumokkal, fakitermelési engedélyekkel, szerződésekkel igyekeztek meggyőzni az ellenőröket arról, hogy esetükben miért nem szükséges teljesen kitölteni a szállítójegyet. Próbálkozásuk sikertelen maradt: 3 szállítmány zár alá került, egy esetben a további forgalmazási tevékenységet is felfüggesztették a szakemberek, 9 ügyfélnél pedig további hatósági ellenőrzés vált indokolttá.
A jogsértők sorában volt olyan tűzifaárus, akinek a rokonságát már korábban eltiltottuk a tevékenységtől, ám ez nem vette el a kedvét a megfelelő iratok nélküli szállítástól. A razzia során sikerült lefülelni olyan szállítmányokat is, amelyekről okkal feltételezhető, hogy az eladó kereskedő tudott a vevője jogszerűtlen fakereskedelmi tevékenységéről, mégis segítette azt a saját eladásaival. Ebben az esetben mind a két cég alapos kivizsgálásra számíthat.
A közlekedési hatóság szakemberei számos esetben intézkedtek a tűzifarakomány nem megfelelő rögzítése vagy túlsúly, több esetben ezek együttes fennállása miatt. Egy járművet pedig soron kívüli műszaki vizsgálatra rendeltek. Általánosságban is elmondható, hogy a lakossági tűzifaellátást végző tehergépjárművek műszaki állapota nem kielégítő Zala megyében, ráadásul a fuvarköltségek csökkentése érdekében jelentősen túlterhelik azokat, ami különösen balesetveszélyessé teszi a közlekedésüket. Ezek a mulasztások egyébként 2021 februárjától közigazgatási szabályszegésnek minősülnek, melyekhez a jogszabály jelentős mértékű bírságot rendel.
Ugyanakkor örömre adott okot, hogy az ellenőrzést végző kollégák ezúttal is jó néhány példásan kiállított irattal szállított, gondosan összerakott, a megrendelő minden igényét kielégítő szállítmánnyal találkoztak. Továbbá az ellenőrzés során egyetlen olyan szállítmányt sem állítottak meg, amelyben a tűzifa külföldre szállítását szabályozó kormányrendelet előírásait megsértették volna.
Ismételten felhívjuk a rönkfát és a méterfát szállítók figyelmét, hogy a képen is látható módon (menetirányra merőlegesen, keresztben) felterhelt áru esetében a nyitott, oldalfal nélküli, nem megfelelő rakoncakiosztású járműveknél az oldalirányú elmozdulás elleni védelem nem biztosítható csak feszítőhevederek alkalmazásával. Ez nem felel meg a hatályos jogszabályi előírásoknak sem! Az ilyen típusú szállítmányok mindegyikénél megállapítható volt (akár nyerges szerelvényről, akár kisteherautóról volt szó), hogy a rakományegység több helyen egyáltalán nem érintkezett a feszítő hevederrel, tehát voltak rögzítetlen rönkök a járművön. A hatóság minden ilyen balesetveszélyes szituációban a rakomány lerakását vagy lehetőség szerint annak átrakását rendeli el – közölte weboldalán szerdán a NÉBIH.
Az idei szezonban 3531 esetben láttak el embereket strandokon, 34 embert mentettek ki a vízből, 180-szor riasztották a mentőhajóikat, és 74 vízi vagy vízparti rendezvényt biztosítottak a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) munkatársai.
A szakszolgálat az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében beszámolt arról is, hogy 2022-ben 64 strandon teljesítettek szolgálatot; 51 balatoni, tíz vidéki és három budapesti helyszínen. Egy átlagos nyári napon 120 vízimentőjük dolgozott napi 10-12 órában. Mint írják, összeségében 435 munkatársuk vett részt az idei szezon strandi és mélyvízi mentési feladatainak ellátásban. Nyolc vízimentő tanfolyamot tartottak, aminek köszönhetően 77 új vízimentő lépett szolgálatba ezen a nyáron.
A VMSZ szárazföldi mentőegységgel, egy mentőtiszti autóval és egy esetkocsival is rendelkezik, amelyek 71 alkalommal láttak el esetfeladatot – derül ki a közleményből. Az általuk biztosított rendezvények között volt a Balaton-átúszás, a Balaton Sound, a Vizes világbajnokság és a Kékszalag is. A tájékoztatás kitér arra is, hogy nem csak embereket kellett menteni: 48 alkalommal bajba jutott hajókat, vitrolásokat emeltek ki vagy vontattak partra a vízimentők.
A VMSZ Vizek veszélyei címmel országos szinten bemutatott balesetmegelőző kisfilmsorozatot gyártott, amit a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., valamint a Balaton Fejlesztési Tanács pályázatain elnyert támogatásból finanszírozott. Balesetmegelőző programjuk részeként idén két újabb balatoni strandon helyeztek ki tájékoztató Mentőöv táblákat, és több strandon állítottak fel mentőmellényállványt gyerekeknek, ahonnan bárki ingyenesen kölcsönvehetett mentőmellényeket. A közlemény szerint jövő nyáron már hét strandon várja ilyen lehetőség a gyerekeket: Balatonalmádiban, Balatonkenesén, Alsóörsön, Keszthelyen, Gyenesdiáson és két balatonlellei helyszínen.
„A célunk még mindig az, hogy a Balaton legyen Európa legbiztonságosabb tava” – hangsúlyozza a VMSZ az összefoglalójában.
Rendőrségi ajánlást tett közzé a 2022. évi online népszámláláshoz az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata a rendőrség honlapján kedden annak érdekében, hogy az internetes lehetőséget igénybe vevők ne váljanak csalók áldozatává.
Aki az online kitöltést választja, a https://belepes.nepszamlalas2022.hu/ zárt rendszeren keresztül, kizárólag a háztartás címére levélben kézbesített egyedi „belépési kód” segítségével tud adatokat szolgáltatni – írták a police.hu oldalon. Felhívták a figyelmet arra, hogy az oldalra belépéskor mindenki győződjön meg róla, hogy a weboldal biztonságos, az URL előtt szerepel a https:// kitétel vagy egy zöld lakat, mellette a „biztonságos” kifejezés. Legyen gyanús, ha például csak a személyes adataira, anyagi helyzetére, netán a bankszámlája adataira kérdeznek rá – olvasható.
(Egy férfi kitölti a népszámlálás online kérdőívét nyíregyházi otthonában 2022. október 1-jén. Ezen a napon megkezdődött a népszámlálás, amelyen a részvétel kötelező, a kérdőíveket október 16-áig interneten lehet kitölteni, majd számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyekből nem érkezett be online kérdőív. MTI/Balázs Attila)
Mint írták, a népszámlálással kapcsolatos kérdőívek online kitöltése körülbelül 30 percet vesz igénybe, ezért legyen gyanús, ha néhány adat kitöltésével véget is ér az adatszolgáltatás. Ebben az esetben senki ne mentse, küldje el a megadott információkat. Ha valaki úgy látja, hogy minden óvintézkedése ellenére becsapták, megkárosították, tegyen feljelentést a lakhely szerinti illetékes rendőrkapitányságon, de személyesen is tehet bejelentést bármely rendőri szervnél vagy telefonon, a 112-es segélyhívószámon – olvasható a police.hu oldalon.
A Központi Statisztikai Hivatal október 1. és november 28. között Magyarországon a teljes népességre kiterjedő népszámlálást végez. Az első szakaszban 2022. október 1. és október 16. között a lakosok interneten tölthetik ki a kérdőíveket, ezt követően számlálóbiztosok keresik fel a háztartásokat. Akik nem élnek ezekkel a lehetőségekkel, november 21. és november 28. között a település jegyzőjénél jelentkezve tehetnek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek.
A kérdőívet ki kell tölteni mindenkiről, aki Magyarországon él, azokról is, akik átmenetileg, 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodnak, továbbá a külföldi állampolgárokról is, ha legalább 3 hónapja Magyarországon tartózkodnak – írták.
November 10-15-e között kapják kézhez a nyugdíjasok az inflációs nyugdíjkiegészítést – jelentette be közösségi oldalára szombaton feltöltött videójában Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő úgy fogalmazott: egész Európában nehéz idők járnak, de ilyenkor sem szabad szem elől tévesztenünk a legfontosabb, nagy nemzeti céljainkat, az egyik ilyen a nyugdíjasok megbecsülése Magyarországon. Emlékeztetett: sikerült az elmúlt évek gazdasági teljesítményeinek köszönhetően visszaadniuk azt a 13. havi nyugdíjat, amelyet a baloldali kormányok vettek el az idősektől. „Ezt komoly eredménynek és becsületbeli ügynek tekintem, tehát úgy, ahogy az idén, úgy jövőre is meg fogja kapni minden nyugdíjas a 13. havi nyugdíjat” – fogalmazott.
(Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a megújult dunamelléki püspöki székház, református teológia és újjáépített kollégium átadása alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten a Kálvin téri református templomban 2022. október 1-jén. MTI/Máthé Zoltán)
Itt azonban nem állunk meg – mondta, és hozzátette, hogy a brüsszeli szankciók miatt tovább nőtt az infláció egész Európában, így Magyarországon is. „Ezért az idén már másodszor, ismét inflációs nyugdíj-kiegészítést fizetünk, amelyet idén november 10. és 15-e között kapnak kézhez a nyugdíjasok. És még itt sem állunk meg, a gazdasági növekedés mértékét látva úgy látom, lehetőségünk lesz nyugdíjprémiumot fizetni idén is a magyar nyugdíjasoknak, amit a terveink szerint a novemberi nyugdíjjal kapnak majd kézhez” mondta.
„Nehéz idők, válság ide vagy oda, a nyugdíjasainknak Magyarország megadja azt, ami megilleti őket” – fogalmazott a miniszterelnök az idősek világnapján – közölte szombaton az állami hírszolgálat (MTI).
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai közúti ellenőrzésen több mint kétezer doboz adózatlan cigarettát találtak.
A pénzügyőrök az M7-es autópálya letenyei szakaszán ellenőrizték az a román buszt, aminek a csomagterében kilenc, ragasztószalaggal lezárt, címzés nélküli kartondobozt találtak. A kartonok 2000 doboz adózatlan cigarettát rejtettek. Alig pár később órával az autópálya Sormás és Csörnyeföldi pihenőjében szintén két busz bukott meg háromszázötven doboz csempészcigivel.
A három és félmillió forint értékű dohányt lefoglalták és eljárást indítottak – tájékoztatta honlapunkat csütörtökön Juhászné Prantner Etelka pénzügyőr százados, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bevetési Igazgatóságának sajtóreferense. (Fotó: NAV)
A hónap végével megszűnik az antigén gyorstesztek patikán kívüli forgalmazásának lehetősége – hívta fel a figyelmet az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYEI) a hivatalos közösségi oldalán.
A gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazási engedéllyel rendelkező kiskereskedelmi egységek szeptember 30-áig forgalmazhatnak önellenőrzési célt szolgáló SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására szánt antigén gyorstesztet – írták.
A június elsején hatályba lépett, a járványügyi veszélyhelyzet megszűnéséről szóló rendelet szerint a forgalmazásra jogosult drogériák, kiskereskedelmi üzletek, benzinkutak a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő harmadik hónap utolsó napjáig, azaz szeptember 30-áig árusíthatnak antigén gyorsteszteket – közölte hétfőn az állami hírszolgálat (MTI).
Országos, egységes sztrájkot hirdet az oktatás világnapjára, október 5-re a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – tájékoztatta az MTI-t a szakszervezet országos választmánya vasárnap.
Közleményükben azt írták: pénteki ülésükön döntöttek a közeljövő akcióiról. A gördülő sztrájk folytatása mellett rendszeresen fognak napokat megnevezni, amikor munkabeszüntetésre hívják az oktatásban dolgozókat – jelezték.
Október 5-re azt kérik: az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban, szakszolgálatokban dolgozók ezen a napon ne vegyék fel a munkát. A PDSZ a közszféra és a versenyszféra szakszervezeteit arra kéri, hogy szervezzenek szolidaritási sztrájkot, szolidaritási akciókat erre napra, hogy világos legyen: az oktatás nemzeti ügy.
A sztrájkot legkésőbb szeptember 27-én szerdán 16 óráig kell bejelenteni az intézményvezetőnek és 29-én 16 óráig le kell adni a sztrájkolók várható létszámát és névsorát – tájékoztattak.
Közölték azt is, hogy a Pedagógusok Szakszervezetével közös delegációik felkeresik október elején az Alapvető Jogok Biztosának budapesti, győri, miskolci, pécsi, valamint debreceni, székesfehérvári, és szegedi irodáit, hogy átnyújtsák a hivatalnak az összegyűjtött panaszokat – közölte vasárnap az állami hírszolgálat.
A júniusi időközi választáson kialakult szavazategyenlőség miatt megismétlik vasárnap a polgármester-választást a Zala megyei Nemesnépen.
Miután a település négytagú képviselő-testülete korábban feloszlatta magát, júniusban időközi választáson szavazhatott a 119 választópolgár – közülük 91-en járultak az urnákhoz – új képviselőkre és polgármesterre. A képviselő-választás eredményes volt, a két polgármesterjelölt azonban ugyanannyi szavazatot kapott.
Stokker Balázs, a Csesztreggel közös önkormányzati hivatal jegyzője szerdán az MTI-nek felidézte: a szavazatszámláláskor azt állapították meg, hogy a települést addig is irányító Nagy István (független) 45 voksot kapott, kihívója, a szintén független Dénes Zoltán pedig 44-et, két szavazólapot pedig érvénytelennek találtak.
Fellebbezés után a területi választási bizottság újraszámolta a voksokat, és az egyik érvénytelennek minősített szavazólapot érvényesnek ismert el. Így mindkét jelölt ugyanannyi szavazatot gyűjtött be.
Vasárnap ezért újból voksolhatnak a nemesnépiek – most 118-an szerepelnek a választói névjegyzékben – a két polgármesterjelöltre. (Fotó: Nemesnép település – Facebook)
Önkormányzatunknak a villamosenergia ellátásra 2022. december 31-ig van szerződése. A 2023-as évre elkezdtük a beszerzés előkészítését. A gázellátás biztosítására 2023. szeptember 30-ig élő szerződésünk van, így ebben szerencsére jobban állunk számos más városnál, de 2023. október 1-től a gázszolgáltatás ára is jelentősen emelkedni fog.
A kalkuláció során a Megyei Jogú Városok Szövetségének adatait vettük figyelembe: villamos energia 320 Ft/kWh, gáz 1.600 Ft/m3. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 8-10-szeres világpiaci áron fogunk tudni új szerződéseket kötni. A 2022-es városi költségvetés stabil, az energiaszerződéseink élnek, az önkormányzat biztonsággal tudja működtetni az intézményeket, így más városokkal ellentétben Zalaegerszegen nem készülünk 2022-ben a nagy intézmények bezárására, csak kisebb takarékossági intézkedések megtétele szükséges (szökőkutak, díszkivilágítások, rendezvények, stb.).
(Fotó: Balaicz Zoltán – Facebook)
Ugyanakkor a 2023-as esztendő már Zalaegerszeget is kritikusan érinti. A Polgármesteri Hivatal szakosztályai, az intézmények és a cégek vezetői folyamatosan kalkuláltak és egyeztetettek az elmúlt hetekben arról, hogy városunkban milyen tehertételt jelent majd a nemzetközi energiaárak drasztikus emelkedése. Az adatok összesítésével végeztek a kollégák, amit megosztok a város polgáraival. A számok NEM a végösszeget, hanem a NÖVEKEDÉS összegét mutatják! A viszonyítás érdekében jelzem, hogy a város teljes iparűzési adóbevétele 2023-ban várhatóan 5,4 milliárd forint lesz (2014-ben még csak 3,2 milliárd forint volt).
Az önkormányzati intézmények villamosenergia költségének növekedése 2023-ban: 1.129.378.000 Ft. Az önkormányzati cégek villamosenergia költségének növekedése 2023-ban: 4.565.061.000 Ft. Az önkormányzati intézmények földgáz költségének növekedése 2023-ban: 477.260.000 Ft. Az önkormányzati cégek földgáz költségének növekedése 2023-ban: 454.026.000 Ft
Az önkormányzati intézmények és cégek összes energiaköltségének növekedése 2023-ban: 6.625.725.000 Ft !!! (tehát több mint 6,6 milliárd Ft). Emellett az állami Volánbusz Zrt. tájékoztatása alapján (különösen az üzemanyagárak emelkedése miatt) az önkormányzatunk által a helyi tömegközlekedés biztosításáért a cégnek fizetendő veszteségfinanszírozás 2023-ban elérheti az 1 milliárd forintot. A gyermekétkeztetés biztosításának többletköltsége pedig jövőre megközelíti a 250 millió forintot.
Az intézmények közül a legnagyobb arányban a következő helyeken emelkedik meg az energiaköltség (megegyezik a többi várossal): színház és bábszínház, múzeum, könyvtárak, uszoda, Városi Művelődési Központ és valamennyi intézményegysége, sportcsarnok, vásárcsarnok, városháza.
A cégek közül a legnagyobb növekedés a Zalavíz Zrt-nél lesz, a vállalat gáz- és áramköltsége jövőre 3,6 milliárd forinttal emelkedik (!!!). Vagyis a város teljes, 6,6 milliárd forintos energiaköltség emelkedéséből 3,6 milliárd forintot, a teljes összeg 55 százalékát a Zalavíz Zrt. teszi ki. Ezt az összeget 2023-ban sem a főtulajdonos zalaegerszegi önkormányzat, sem a többi kisebb önkormányzat nem tudja biztosítani, kipótolni az amúgy is negatív eredménnyel záró (vízdíjat 10 éve egyszer sem emelő) Zalavíz Zrt. részére, így a cég működésének, ezáltal a lakosság folyamatos ivóvízellátásának további biztosítása csakis állami szerepvállalással lehetséges.
Mik a következő lépések?
A szakosztályok, az intézmények és a cégek szeptember 26-ig intézkedési terveket dolgoznak ki a 2023-as évre vonatkozóan. Felesleges zsákbamacskát árulni, mindig az egyenes beszéd a legkorrektebb. Ha a 25 milliárd forint helyi iparűzési adóval rendelkező Győrben és Székesfehérváron, vagy a 9 milliárd forint adóbevétellel rendelkező Szombathelyen már elkezdődött bizonyos intézmények bezárása és erre készülnek 2023-ra vonatkozóan is, akkor az 5,4 milliárd forint helyi iparűzési adóbevétellel rendelkező Zalaegerszegen is biztosan lesznek hasonló intézkedések.
A döntések meghozatala során a legfőbb elv az, hogy az önkormányzati alapszolgáltatások NEM sérülhetnek és azoknak mindenképpen tovább kell működni: 4 bölcsőde, 15 óvoda, oktatás és nevelés, orvosi rendelők, idősotthonok, szociális intézmények és támogatások, közvilágítás, gyermekétkeztetés, tömegközlekedés. Ezeknél az intézményeknél és szolgáltatásoknál semmilyen változás nem lesz 2023-ban, tehát ugyanúgy tovább működnek a családok és a polgárok érdekében, mint most.
Annak érdekében, hogy az előbb felsorolt alapszolgáltatások zavartalanul működhessenek, a számlákat kiegyenlíthessük, mind az 1800 önkormányzati dolgozó állását megtartsuk, a bérüket és a járulékaikat továbbra is tudjuk fizetni, ahhoz 2023-ra vonatkozóan újra kell gondolnunk az ÖSSZES TÖBBI intézményünk és létesítményünk működését. Lesz, ahol ez takarékossági lépéseket jelent majd, lesz, ahol szűkített nyitvatartást és lesz, ahol épületek átmeneti lezárást. De ha az a tét, hogy mind az 1800 munkatársunk álláshelyét megőrizzük és az a tét, hogy a bölcsődék, óvodák, iskolák, időotthonok és orvosi rendelők ezután is működjenek, ott legyen fűtés és világítás, akkor biztos vagyok benne, hogy szükség esetén néhány hónapra le tudunk majd mondani néhány olyan szolgáltatásról, amelyek nem feltétlenül kellenek a mindennapi létfenntartáshoz.
Fontos, hogy ahol fel is merül majd az épületek esetleges ideiglenes, néhány téli hónapra való lezárása, ott sem az intézmények megszüntetéséről van szó! A helyzet a koronavírus világjárvány időszakához lesz hasonló, amikor szintén zárva volt néhány épület, de kreatív megoldásokkal az intézmények tudtak feladatot adni a munkatársaknak és a kollégák akkor is dolgoztak. Ez jó munkaszervezéssel most is így lesz, vagyis ahol mégis kell majd épületeket ideiglenesen lezárni, a munkahelyek ott sem szűnnek meg!
Összefoglalva:
Az óvatos gazdálkodásnak és a több évre kötött energiaszerződésnek köszönhetően 2022-re vonatkozóan, más városokkal ellentétben szerencsére még nem kell jelentős korlátozó lépéseket hoznunk, de takarékoskodnunk igen.
2023-ban a legfőbb célunk az alapszolgáltatások zavartalan működtetése (bölcsődék, óvodák, oktatás és nevelés, orvosi rendelők, idősotthonok, szociális intézmények és támogatások, közvilágítás, gyermekétkeztetés, tömegközlekedés).
Ezek az alapszolgáltatások nem maradhatnak energia, fűtés, világítás nélkül, a drasztikusan emelkedő számlákat ki kell fizetnünk.
Ugyancsak kiemelt cél, hogy mind az 1800 önkormányzati dolgozó állását megőrizzük, béreiket és járulékaikat ki tudjuk fizetni.
A nehéz helyzetbe kerülő, rászoruló polgártársainkat segítenünk kell, erre kibővített szociális, rezsi, gáz- és villamosenergia, valamint tűzifa támogatási rendszert dolgozunk ki a következő, október 20-i közgyűlésre, mely szociális plusz támogatásokhoz szintén jelentős pénzügyi többletforrás szükséges majd átcsoportosításokkal, egyéb ágazatok terhére. A támogatás részleteit a következő napokban ismertetem.
Egyértelműen az első öt pont a fontos! Ezeknek a biztosítása élvez elsőbbséget, a drasztikus energiaár emelkedések miatt alapvetően ezekre kell majd a meglévő pénzügyi forrásainkat és kereteinket költeni. A 2023-as évet illetően az egyéb szolgáltatásokra, intézményekre, épületekre, felújításokra, fejlesztésekre, parkokra, önként vállalt feladatokra, városi fesztiválokra, rendezvényekre és művészeti, egyesületi, kulturális, valamint sport támogatások sorsára vonatkozóan a november 17-i közgyűlésen döntünk.
Több, már régóta vezető polgármester kollégám is úgy fogalmazott, hogy települési szinten ilyen nehéz helyzetet a rendszerváltoztatás óta, vagy talán egész életükben soha nem éltek még át. De ha a munkahelyeket meg tudjuk őrizni, ha az alapszolgáltatásokat tovább tudjuk működtetni és ha a rászorulóknak tudunk rezsitámogatást biztosítani, akkor eredményesek leszünk!
A következő napokban és hetekben (a koronavírus világjárvány idején adott tájékoztatóimhoz hasonlóan) folyamatos és részletes beszámolókkal fogok jelentkezni a pontos energiaárak bemutatásával, a szociális rezsitámogatási rendszer elemeivel és az egyes intézményi döntésekkel kapcsolatban. Bízom benne, hogy a koronavírus világjárvány két évéhez hasonlóan, az ott mutatott közös gondolkodás, őszinte kommunikáció, valamint összefogás most is eredményes lesz, és átsegíti városunkat ezen a krízisen is! – írta a helyzetet elemezve Facebook oldalán Balaicz Zoltán Zalaegerszeg polgármestere.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) és a MANAP Iparági Egyesület álláspontja szerint a RRF-6.2.1-es, 100%-os támogatású napelemes pályázattal elnyert támogatások maximum összegét az eredeti bruttó 485 645 Ft/kWp-ről bruttó 600 000 Ft/kWp-re szükséges emelni. Ha marad az eredeti összeg, több mint 43 ezer nyertes pályázónál kerülhet veszélybe a kivitelezés, hiszen a pályázat kiírása óta jelentős áremelkedés ment végbe a fotovoltaikus eszközök piacán éppúgy, mint a szállítmányozásban (üzemanyagár), a bérköltségekben (KATA eltörlése), ráadásul időközben a forint is veszített értékéből a vezető devizákkal szemben.
Az MNNSZ és a MANAP több mint 350 tagvállalata mindent megtesz, hogy az RRF-6.2.1-es „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” pályázat valóban működőképes lehessen és minden nyertes pályázó rendszere kiépüljön.
Ettől a szándéktól függetlenül azonban az elmúlt egy évben gyökeresen megváltozott a helyzet, így a 2021 novemberében kihirdetett keretszámok tarthatatlanokká váltak. Ennek több oka is van. Először is a forint árfolyama jelentősen romlott az amerikai dollárhoz és az euróhoz viszonyítva, továbbá meredeken nőttek a kivitelezők költségei a kata adózási rendszer szabályainak megváltoztatásával. Ugyancsak a kivitelezők vállalási pozícióját rontja az általános infláció elszabadulása, az üzemanyagárak emelkedése, az ukrajnai háború hatása, valamint a Covid-járvány újabb és újabb hullámai miatti költségnövekedés.
A 2021. évi pályázati körben az elszámolható maximális fajlagos költségeket (áfával növelt bruttó összegek anyag- és munkadíjjal együtt) 485 645 forint/kWp-ben (az adott panel vagy rendszer elméleti csúcsteljesítménye) maximálta a kiíró. A jelentősen megváltozott piaci és ágazati környezetben az MNNSZ és a MANAP bruttó 600 000 forint/kWp támogatási felső korlátot javasol.
A szövetségek a tagvállalataiktól beszerzett információ alapján arra is kénytelen felhívni a figyelmet, hogy változatlan támogatási keretösszeg mellett az előszerződések ellehetetlenülnek. A kivitelezők már most is „menekülnek”, amiben szerepet játszik, hogy a már megvalósult rendszereket sem tudják elszámolni az Elektronikus Pályázó, Tájékoztató és Kommunikációs felületen, és sem szóban, sem írásban nem kapnak megnyugtató választ, hogy ennek mi az oka. Különös aggodalomra ad okot a kivitelezők körében, hogy bizonytalan a pályázat finanszírozási hátterét biztosító EU-források folyósítása a lehetséges megvonások miatt.
Az MNNSZ és a MANAP tagvállalatai a hatalmas piaci igény kielégítésére fejlesztésébe fogtak, beruházási és likviditási hiteleket vettek fel, bővítették a munkatársi gárdájukat és modernizálták eszközeiket, ezen felül az összességében körülbelül 90 milliárd forint összegű 43 600 győztesnek nyilvánított pályázat napelemes rendszereinek elemeit a cégek egy része már letelepítette és finanszírozza, ami a magyar KKV-k számára komoly terhet jelent ugyanakkor elszámolnia egyik kivitelezőnek sem sikerült a mai napig!
Emlékezetes, hogy a 2010-es panelprogram kifizetései is elhúzódtak 2015-ig, számos céget taszítva csődbe. Ezért az MNNSZ tagvállalatai egyértelmű garanciát kérnek a pályázat kiírójától, hogy költségeik kifizetését elismeri és érvényesíthetővé teszi, hozzájárul, hogy a telepítés költségeire a kivitelező előleget kérhessen, továbbá garantálja, hogy a teljesítések átvétele és a végszámla kifizetése a kiírás/szerződés szerinti időben megtörténik! – írta közleményében a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség.
