Nevelt lányával vetette fel a 11 milliós mezőgazdasági támogatást a dél-zalai vállalkozó.
A Zalaegerszegi Járásbíróság 2023. október 24. napján ítéletet hozott annak a férfinek és lányának az ügyében, akik mezőgazdasági fejlesztést célzó pályázatokból származó összegekkel éltek vissza.
Az I. rendű vádlott egy mezőgazdasági kft. ügyvezetőjeként 2015. év elején elhatározta, hogy két nevelt lánya bevonásával forrást igényel a „Fiatal mezőgazdasági termelők indításához” megnevezésű pályázaton. A támogatást 75%-ban az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, 25%-ban pedig a Magyar Állam biztosította.
A két lány ténylegesen nem foglalkozott mezőgazdasági tevékenységgel és ez nem is állt szándékukban. Apjuk rábeszélésére viszont – anyagi haszonszerzési cél nélkül – hozzájárulásukat adták, hogy személyes adataikat, aláírásukat a pályázatok elkészítéséhez és benyújtásához, valamint az egyéb ügyintézés során felhasználják. Három sikeres pályázatból egy esetben került sor anyagi támogatás lehívására 11.193.762 forint összegben, a II. rendű vádlott részére.
A kiutalást követően a nő egyéni vállalkozó lett, de minden céges ügyet (pl.: bankkártya, ügyfélkapu, dokumentumok) az apja intézett, aki a cél érdekében hamis földhasználati dokumentumokat, megállapodásokat is készített. A támogatási összeget kizárólag ő kezelte és használta fel, 2015. november 26. napjától 2016. május 9. napja közötti időszakban, melyet több részletben, készpénzben felvett, illetve a számláról utalásokat teljesített.
A társfinanszírozási arány megoszlását figyelembe véve az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapot 8.395.321 forint, a Magyar Állam költségvetését pedig 2.798.440 forint vagyoni hátrány érte.
A Zalaegerszegi Járásbíróság az I. rendű vádlottat bűnösnek találta jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és 5 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében, továbbá folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében. Az ítélet meghozatalakor enyhítő körülményként értékelte a férfi részbeni beismerő vallomását és az időmúlást, míg súlyosító körülmény volt a többszörös halmazat. Ezért őt a bíróság 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette.
A távollevő II. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében, mindkét esetben mint bűnsegéd. Az ő tekintetében enyhítő körülmény volt a teljes körű beismerő vallomása, büntetlen előélete és az időmúlás is. Ezekre figyelemmel a bíróság 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 1 év 6 hónapra felfüggesztette.
Az ítélet az I. rendű vádlottra nézve jogerős – közölte honlapunkkal szerdán dr. Vándor Virág, a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivője.
Magánvádas feljelentések alapján becsületsértés tárgykörben két bírósági tárgyalás is zajlik majd novemberben a Bakkker elnevezésű, fideszpárti Facebook oldal adminisztrátora ellen a Nagykanizsai Járásbíróságon.
A hírt az Éljen VárosuNK Egyesület (ÉVE) hozta nyilvánosságra a napokban Facebook oldalán.
Az ÉVE Facebook oldalán az üggyel/ügyekkel kapcsolatban többek között azt írta: …”október 19-én volt a meghallgatás, és büntető üggyé alakult. Novemberben lesz az első tárgyalás.”
Ötven évvel ezelőtt indult Nagykanizsán a nemzetközi rangú dzsesszfesztiválok sorozata.
Emléktábla-avatással, plakátkiállítással és neves előadók koncertjeivel emlékeznek meg Nagykanizsán arról, hogy ötven évvel ezelőtt indult a városban a nemzetközi rangú dzsesszfesztiválok sorozata.
Horváthné Mikola Mária, a szervező Kanizsai Kulturális Központ igazgatója a hétfői sajtótájékoztatón felidézte, hogy 1973 novemberében az akkori Úttörőház és a Fegyveres Erők Klubja – ma Honvéd Kaszinó – adott helyszínt az első nemzetközi dzsesszhétvégének.
Két lokálpatrióta, Beke Árpád és Pék Pál alapította meg egy évvel korábban Nagykanizsán a dzsesszklubot, amely Kiss Imrével, a Magyar Rádió egykori szerkesztőjével közösen állt a dzsesszhétvége ötlete mögé. Így hozták tető alá az 1973-as rendezvényt, amelyen bécsi, vilniusi és berlini előadók mellett olyan magyar zenészek léptek fel, mint Pege Aladár, a Tomsits Kvartett vagy a Molnár Dixieland.
A hétvégéből az 1990-es évekre nemzetközi fesztivállá nőtte ki magát a rendezvény, amelyen világhírű muzsikusok léptek fel, köztük John Patitucci, Steve Coleman, Art Farmer, Don Cherry vagy az utolsó, 2015-ös fesztivál előadója, Kurt Elling. A sorozat azóta ugyanis kisebb rendezvénnyé változott, JazzKanizsa néven fut évente egy-egy napos eseményként, de november 10-11-én újból két napon át szól a dzsessz Nagykanizsán – jelezte az igazgató.
Halász Gyula, a Magyar Jazz Szövetség nagykanizsai tagja arról számolt be, hogy egy nappal a koncertek előtt, november 9-én emléktáblát avatnak az ötvenedik évforduló alkalmából. A valamikori Úttörőház, a Pannon Egyetem mai nagykanizsai központjának falán Béres János szobrászművész alkotását helyezik el, amelynél Tóth Viktor szaxofonos, valamint a helyi zenészek alkotta Triad Kombó is muzsikál majd.
Godinek Ibolya, a JazzKanizsa főszervezője elmondta: a Medgyaszay Ház ad otthont a két nap koncertjeinek, amelyet az ötven év plakátjaiból rendezett kiállítással indítanak november 10-én.
Az első este fellépője lesz a Bágyi Balázs New Quartet, majd a Mingus! Mingus! Mingus! elnevezésű formáció játszik. Másnap a Tzumó Árpád zongoristával kiegészülő Varga Bendegúz Quartet koncertje indítja az estét, utánuk pedig a 2019-ben Nagy-Britanniában az év dzsesszénekesnőjének választott Sara Dowling énekel, akit a nagykanizsai születésű Gayer Mátyás és brit zenésztársai kísérnek. MTI
Csaknem 260 iskolából összesen 340 csapat, ezernél több diák vett részt az idei Országos Haditorna Verseny őszi vármegyei fordulóin. A legjobbak jövő tavasszal mérhetik össze rátermettségüket és tudásukat az országos döntőben – írta a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság Facebook-oldalán kedden.
Azt írták: idén nyolcadik alkalommal hirdette meg a Honvédelmi Minisztérium a versenyt. A regionális fordulókat idén is a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnoksága szervezte meg.
(A 16. Göcseji Harci Túrára szeptember közepén a zalaszabari Zobori Élményparkban került sor. Fotó: Cseresnyés Péter – Facebook. Fotó: Gergely Szilárd)
Az idei első vármegyei fordulót szeptember 14-én Zalaszabaron Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke nyitotta meg. Azóta minden vármegyében és Budapesten is lezajlottak a regionális versenyek, több helyen is rekordszámú nevezéssel: számos vármegyében a húszat is meghaladta az induló csapatok száma.
A legtöbb Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében állt rajthoz, ahol a Sóstói Múzeumfaluban megrendezett versenyen 28 csapat vett részt – írták.
Hozzátették: a rendszeresen induló iskolák mellett idén számos újabb intézmény indított csapatot a versenyen.
Az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság – amely a toborzásért felelős alakulat – a versenyeken nemcsak a lebonyolításért felelt, katonáik tájékoztatták a fiatalokat arról is, milyen lehetőségeket kínál nekik a Magyar Honvédség, legyen szó akár továbbtanulásról, akár szolgálatvállalásról. MTI
A rendelkezésre álló adatok alapján 2023. október 22-én (vasárnap) éjszaka 22 óra 37 perckor, az M7-es autópálya 219-es kilométerében, Letenye irányába egy személygépkocsi – eddig ismeretlen okból – útépítés céljából lezárt területre hajtott, ahol betonelemnek ütközött.
Az érintett útszakaszon a szemle és a műszaki mentés idejére alatt félpályán haladhatott a forgalom – közölte a Rendőrség honlapján a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
A balesetről a katasztrófavédelem is beszámolt.
Felújítás miatt felmart aszfalt buckának ütközött egy személyautó az M7-es autópálya Letenye felé vezető oldalán, a 219-es kilométernél, Eszteregnye külterületén. A nagykanizsai hivatásos tűzoltók áramtalanították a járművet, amelyben négyen utaztak – írták. (Fotó: Nagykanizsa HTP)
„Az 1956-os forradalom napjaiban óriási mennyiségű fénykép készült országszerte, a Magyar Távirati Iroda, a nyugati hírügynökségek és lapok hivatásos fotóriporterei drámai képek ezreit készítették. A fényképezők között azonban ott voltak az egyszerű polgárok, az amatőr fotográfusok százai is. Felvételeik közül azonban csak nagyon kevés került a közgyűjteményekbe.
A forradalom leverése után a megtorlás eszközévé váltak a fényképek is. Lefoglalták a hivatalosan készült felvételek negatívjait, de összegyűjtötték a fotószaküzletekbe, fényképész műtermekbe előhívásra beadott fényképeket is, s a magánszemélyektől is elkobozták a házkutatás során megtalált képeket.
Az újságokban megjelent vagy elkobzott fényképek „bizonyítékként” szerepeltek sokszor a perek során. A forradalommal kapcsolatos fotók őrzőjére is súlyos börtönbüntetés várhatott, cselekménye a „a népi demokratikus államrend elleni izgatásnak” minősült. A fényképezők többsége megsemmisítette felvételeit, a fennmaradt képek egy része – készítőjükkel együtt – külföldre jutott. Kevés fénykép, irat, röplap élte túl padláson, hegyi pincében elrejtve, kertben elásva a következő évtizedeket. Ezek a rendszerváltás után kerültek elő lassanként, s kerülnek elő még ma is. Így értékük szinte felbecsülhetetlen.
Nagykanizsán a forradalom napjait Kerecsényi Edit múzeumigazgató örökítette meg, elsősorban a múzeumi dokumentálás szándékával. Ezek közül mutatunk be néhányat. Minden fotográfia – mint nevében rejlik: fényrajz, fénnyel írott kép – természetesen csak a múlt egy tovatűnt pillanatát képes megragadni, megőrizni, Kerecsényi Edit képeiről mégis visszaköszön a forradalom első napjainak lelkes hangulata, felszabadultsága.
A fővárosi események hírére Nagykanizsán is népmozgalom bontakozott ki.
Október 25-én a megyében elsőként a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár dolgozói vonultak az utcákra nemzeti színű zászlók alatt. Sorra csatlakoztak hozzájuk más üzemek, vállalatok, s a városi intézmények dolgozói is. A nap folyamán a tüntetők az utcákat járva leverték a középületekről a vörös csillagokat, a népköztársasági címeres és vörös zászlókat. A diákok a Kossuth-nótát és a Klapka-indulót énekelve, „oroszt nem tanulunk” jelszóval, nemzeti színű lobogóval vonultak az állomáshoz.
Este, a korai sötétedés után újabb tömeg verődött össze a Szabadság (ma Erzsébet) téren, s – ahogy Rózsás János fogalmazott visszaemlékezésében – „lelkes közbekiabálásokkal, fel-felcsattanó tapssal buzdították a munkásokat, akik a szovjet háborús győzelmi emlékmű tetejéről próbálták acél sodronykötelekkel, munkagépekkel lehúzatni a szovjet katona betonszobrát. A betonvas ellenállt a kötélhúzásnak…” Végül több órás megfeszített munka után, este fél 10-kor „sikerült a magasból lerántani a szobrot. Ujjongó kiabálás, tapsvihar követte a sikeres akciót.”
Kerecsényi Edit elbeszéléséből tudjuk, megörökítette, amikor a gépgyári dolgozók a szovjet katona szobrát levágták, ledöntötték az emlékműről, de a filmet később megsemmisítette, elégette a munkások védelmében.
Az október 26-án, másnap a Szabadság téren készült egyik felvételen még látható a létra, melynek segítségével a drótkötelet a szoborra erősítették és helyére a nemzeti színű zászlót kitűzték. Egy másik fénykép tanúsága szerint a gyűlölt hatalom egykori jelképén, a megcsonkított szovjet hősi emlékmű beton tankján a gyermekek játszottak.„A szabaddá vált Szabadság tér.” – lehetne a kép címe, mely a kanizsai polgárok által birtokba vett főteret ábrázolja. (A háttérben, az emlékművön, szovjet katona szobra helyén nemzeti színű zászló leng.) Az emberek „szemmel láthatóan és kézzel foghatóan” megérezték a szabadságot. „Az öröm kézzel fogható volt.” – fogalmazta meg élményeit 2016-ban a HSMK-ban szervezett találkozón Dr. Bittera Zoltán, a gimnázium egykori diákja.
Október 26-án délelőtt a gimnazisták felvonulásával kezdődött a tüntetés, a Somogyi Béla (ma Király) utcán keresztül vonultak a Fő tér felé. Ezt a boldog felvonulást fényképezte Kerecsényi Edit. Magával ragadta a gimnázium tanárainak és diákjainak lelkesedése. A tüntetésen férje, Hulesch Béla is részt vett tanítványaival. A sor elejére álló diáktársuk – Kuczogi Ervin III. / d. osztályos tanuló – nemzeti színű zászlóval és virágcsokorral a kezében vezette a menetet.
Az egyik résztvevő diák így emlékezett:
„Sok ezer emberrel együtt boldogan, lelkesen tüntettünk. Vonultunk a város több utcáján át, aktuális jelszavakat harsogva: Vesszen Gerő! Aki magyar, velünk tart! Szabad hazát! Független Magyarországot! Kossuth-címert vissza! Vesszen az ÁVH! Sajtószabadságot! Éljen a pesti ifjúság! Amnesztiát a politikai foglyoknak! Hazafias dalokat, a Himnuszt, a Szózatot énekeltük több helyen, visszafelé már a katonazenekarral kísérve. Úgy éreztük valami nagy, világra szóló eseményben veszünk részt. Hittünk az új Magyarország és a szabadság születésében…. Kiüvöltöttük magunkból az évek alatt elfojtott indulatokat….”(„Egy öregdiák emlékeiből” címmel a Nagykanizsa 1956. című kötetben jelent meg (Czupi Gyula szerkesztésében2010-ben.)
A gimnazistákhoz csatlakoztak a MÁV, a posta, a MÁVAUT, a városi üzemek dolgozói és a Gépgyár munkásai is.
A nemzeti színű zászlókkal vonuló gépgyári dolgozók élén két társuk haladt kifeszített zászlóval, – jól látszik a felvételen, hogy – közepére a régi, gyűlölt Rákosi-címer helyére a Kossuth-címert varrták. 1956-ban Kerecsényi Edit egy 4 és egy 3 éves kislány édesanyja volt, harmadik gyermekét várta épp. A forradalom leverése után elsősorban férje, Hulesch Béla tevékenysége miatt házkutatást tartott otthonukban a rendőrség. (Férjét később letartóztatták, a Zala Megyei Bíróság 1 év börtönbüntetésre ítélte.) Edit néni elmondásából tudjuk: a rendőrök megjelentek a múzeumban is, a filmeket keresték, ő egy rontott, fényt kapott filmet adott át nekik.
Az itt látható felvételek negatívját a földszinti raktárban, a Vasemberház egykori cégérszobra, a páncélos vitéz (Vasember) lábában rejtette el, s őrizte gondosan becsomagolva hosszú időn keresztül. A leltárkönyvben kihagyta a helyüket, a rovatokba csak a gyűjtemény nevét, a készítés idejét és a felvétel készítőjeként a saját nevét írta. Csak évtizedek múlva, valamikor az 1980-as évek elején töltötték ki – más színű tintával, más kézírással – a „Felvétel tárgya” rovatot.
A negatívok mellett a forradalom idején megjelent röplapokat, újságokat becsomagolva a lazsnaki Szociális Otthon padlásán, a gerendák és a tető közé rejtette el (Majczen Mária színinövendék segítségével). Később kereste őket, de nyomuk veszett. Kerecsényi Edit, múzeumunk egykori – lehet mondani bátor – igazgatójának 1956 októberében készült felvételeiből 15 maradt fenn összesen.” Kunics Zsuzsa történész-muzeológus (Forrás és fotók: Thúry György Múzeum Nagykanizsa – Facebook)
(x) Az elektromos autók töltésével kapcsolatban rengeteg kérdés szokott felmerülni. Már önmagában az is gyakran tisztázandó, hogy egyáltalán hol lehet tölteni az akkumulátort. Ezt követi a “hogyan” kérdés, aminél fontos beszélni az AC és DC lehetőségről, valamint azok eltérő működéséről.
Mit jelent az AC és DC töltés?
Ma már egy elektromos autó töltő könnyedén beszerezhető például az eautotoltokabel.hu oldaláról. Azonban arra kiemelten oda kell figyelni, hogy mégis melyiket választjuk. Az egyes töltők teljesítményében, használatában és töltési módjában hatalmas eltéréseket lehet tapasztalni. Ilyen különbség az is, hogy milyen áramot használ az adott eszköz.
Az egyik a váltakozó áram (AC), ami tulajdonképpen a szabványos elektromosság. Ez erőművekből érkezik a villamosenergia-hálózaton keresztül az otthonunkba, valamint más épületekbe. Sokszor nevezik közüzemi áramnak is. A másik az egyenáram (DC), ami ahogy a neve is mutatja, egyenes vonalban mozog.
Fontos kiemelni, hogy az elektromos autók akkumulátorainak egyenáramra van szükségük. Az ok nagyon egyszerű: az akku egyenáramot használ és szolgáltat, azaz a terhelés egyetlen irányba áramlik, ami kémiai folyamatok révén tárolódik. A váltakozó áram, ahogy a neve is utal rá, időnként irányt vált. Ez azt jelenti, hogy az akkumulátor termináljának polaritása is ilyen ütemben kellene, hogy váltakozzon. Ez azonban nem lehetséges a gyakorlatban.
Műszaki nyelven ez azt jelenti, hogy az akkumulátorhoz szükség van egy váltakozó áramforrást csatlakoztatni, hogy AC energiát tudjon tárolni. Ezzel az akku csak a pozitív félperiódus alatt töltődik, a negatív alatt merül le. Nincs arra mód, hogy váltakozó áramot tároljunk egy akkumulátorban.
Különbségek az AC és DC elektromosautó-töltők között
A konnektorokból mindig váltakozó áram érkezik. Ez azt jelenti, hogy szükség van egy átalakítóra, azaz egy AC-DC konverterre. Ezt a konvertert beépíthetjük a járműbe vagy a töltőpontba. Az AC töltőket akkor használjuk, ha az autóban található beépített AC-DC konverter. A jármű váltakozó áramot kap, majd azt saját maga alakítja át.
A DC töltők esetében már az eszközben van egy átalakító, és az egyenáramot közvetlenül kapja a jármű. Ilyen esetben nincs szükség arra, hogy az autóban is legyen konverter.
A DC töltő gyorsabb töltésre képes
A gyors töltéshez arra van szükség, hogy ugyanannyi idő alatt több energiát tudjunk szolgáltatni. A gyors töltés 50 kW felett érhető el, a lassú/átlagos pedig 1-22 kW között lesz. A nagyobb sebességhez nagyobb AC-DC konverterre van szükség, ami csak a DC töltőben helyezhető el, mivel az autóban senki nem fog nagyobb átalakítót cipelni vagy éppen beszereltetni.
A DC töltők drágábbak, mint az AC változatok, sokkal több helyet igényelnek, valamint a karbantartásuk is nehezebb. Viszont gyorsabb töltést biztosítanak. Mindenki a saját igényei szerint tudja eldönteni, hogy számára melyik lehet a jobb választás.
(x) Egy modern vállalatirányítási rendszer alapvető fontosságú része a raktár modul. Ideális esetben a raktárkezelés finomhangolható.
Éppen erre kínál lehetőséget a D4S vállalatirányítási szoftvere a legújabb verziófrissítésnek köszönhetően. Ebben a változatban már a termék adatlapján meg lehet adni a hozzá tartozó raktárt. Így a raktár mező kitöltése már egyáltalán nem szükséges a bizonylatokon, mivel a termékhez kiválasztott alapértelmezett raktár magától betöltődik az adott tételhez.
Külön van lehetőség alapértelmezett raktár választására az értékesítési és a beszerzési bizonylatok kapcsán. A termékek tömeges szerkesztése segítségével nem kell mindezt egyesével beállítani termékek százai esetében.
Milyen újdonságok vannak a D4S Raktár modulban?
A D4S vállalatirányítási szoftverben egyre több értékelési módszert lehet elérni. Számos különböző raktárérték nyilvántartási elv választható.
Ezek közé tartozik a FIFO, amely esetén a leghamarabb beszerzett készlet lesz először eladva. A LIFO azt jelenti, hogy elsőként az utoljára beszerzett készlet kerül eladásra. A LOFO annyit tesz, hogy a legalacsonyabb áron beszerzett készlet lesz értékesítve leghamarabb. A HIFO esetén a legmagasabb áron beszerzett készlet kerül piacra elsőként. Az átlagár nyilvántartási elv lényege, hogy a beszerzett készlet átlagáron lesz értékesítve.
A raktárak kezelése a modul szótárában található a raktárak fülön belül. Ezen a ponton kell megjegyezni, hogy új készletnyilvántartási elv kizárólag új raktár létrehozásának alkalmával választható. A már meglévő raktárak az átlagárszámítás módszerével kerülnek frissítésre.
Raktár létrehozására a megszokott módon van lehetőség. Bármilyen számítási módszerrel is történik a raktár létrehozása, más teendő nem adódik. A raktárértéket magától számítja ki a rendszer, méghozzá a kiválasztott elvnek megfelelően minden szállítói számla, bevételezés, raktárközi mozgás vagy szállítólevél után.
További hasznos kimutatások a raktári statisztikában
A raktárkészlet pillanatnyi mennyiségének nyomon követése kétségkívül rendkívül hasznos. Ezenfelül a raktári tranzakciók is precízen ellenőrizhetők, hiszen az áruérték és a teljes raktárérték is látható.
Az egyes termékek aktuális raktárkészlete, a készlet nettó átlagára, valamint a megtekintés alkalmával érvényes értéke hónaponkénti bontásban látszik. A raktárérték fülön akár napi, akár havi bontásban megvizsgálhatók a raktárak készletértékei.
Újdonságok a raktári bevét és kiadás kapcsán
A szállítólevél és bevételezés vezetése mellett a raktár modulban van mód a göngyölegkezeléstől kezdve az eszközök kölcsönadásának nyilvántartásán át a visszavételezésig számos dologra. Akár külön-külön is ki lehet állítani a raktári bevét és kiadás bizonylatot.
A frissítésnek hála a kiadásokból közvetlenül is lehetőség nyílik bevét létrehozására. Így nem kell duplán dolgozni, hiszen egy gombnyomással betöltődik az összes eredeti adat a származtatott bizonylatról.
Megfelelő mennyiségben és minőségben is rendelkezésre áll a tűzifa.
Megfelelő mennyiségben és minőségben is rendelkezésre áll a tűzifa; az állami erdészeti társaságok továbbra is prioritásként kezelik a lakosság tűzifa igényét és folyamatosan szolgálják ki a vevőket – közölte Nagy István agrárminiszter közleményében, amelyet az Agrárminisztérium vasárnap juttatott el az MTI-hez.
A miniszter kiemelte, a tavalyi évet megelőző időszakra jellemző átlagos nagyságú a tűzifa iránti kereslet. Az állami erdészeti társaságok felkészültek és megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre áll náluk a lakosság, illetve a szociális tüzelőanyag-program részére a tűzifa – tette hozzá.
Nagy István arra emlékeztetett, hogy a tavalyi évben a hatósági áras tűzifa program rendkívüli és átmeneti veszélyhelyzeti intézkedés volt, amelyet a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt kialakult energiaválság indokolt. Idén a kormány nem indította el a programot, de a maximált áras lehetőség feltételeihez hasonló feldolgozottsági fokú tűzifa továbbra is közvetlenül az állami erdészeti társaságoktól szerezhető be a legkedvezőbb kondíciókkal, bizonyos helyeken akciók mellett.
Hangsúlyozta, nincs tűzifahiány, nincs sorban állás, minden állami társaságnál nagyobb készletek állnak rendelkezésre, amelyek árairól a társaságok honlapjain lehet tájékozódni. Az árakat jelenleg a piac határozza meg.
Nagy István elmondta, az erdőgazdálkodók és a tűzifa kereskedők árképzésének összehasonlításánál fontos látni az eltéréseket is. Az állami erdészeti társaságoktól döntően alacsonyabb feldolgozottságú tűzifát alapvetően alacsonyabb egységáron lehet beszerezni. Ezzel szemben pedig a tűzifa-kereskedők által kínált magasabb feldolgozottságú, kuglizott, vagy éppen hasított fa magasabb egységárakon vásárolható – húzta alá a miniszter.
Nagy István felhívta a figyelmet a Szociális Tűzifaprogramra, amely az 5000 fő alatti településeken élő rászoruló családok részére nyújt segítséget. A kezdeményezés keretében idén 2300-2400 településen mintegy 200 ezer háztartáshoz jut el a tűzifa 2024. február közepéig, amihez a kormány 5 milliárd forint támogatást biztosít. Jó hír, hogy szeptember végén a szociális tűzifa kiszállításának mértéke már meghaladta a 60 százalékot.
A miniszter kitért arra is, hogy az elmúlt 12 év időszaka alatt az állami erdészeti társaságok több mint másfél millió köbméter, fenntartható módon kezelt erdőkből származó tűzifát biztosítottak az igénylő önkormányzatok számára. MTI
Tűzifa égett egy húsz négyzetméteres, garázsként funkcionáló melléképületben Fityeházán, a Petőfi utcában pénteken délután. A lángok a tetőszerkezetre is átterjedtek.
A helyszínre elsőként érkező murakeresztúri önkéntes tűzoltók vízsugárral megfékezték a tüzet, majd a nagykanizsai hivatásos tűzoltókkal közösen a még izzó részeket is eloltották – tájékoztatott a Zala Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. (Fotók: Cseresznyés Dániel tűzoltó hadnagy – Nagykanizsa HTP)
