duális képzés Archives - Dél-Zala Press

Nagykanizsa és Zalaegerszeg együttműködése a zalai mérnökképzésért

2015-11-19 PEN Hírek

Országosan is példaértékű lehet az az együttműködés, amelyet Zalaegerszeg és Nagykanizsa önkormányzata, a mindkét városban jelen lévő Pannon Egyetem, valamint öt jelentős hazai és nemzetközi hátterű cég kötött a műszaki és informatikai duális felsőoktatás erősítése érdekében – közölte a keddi aláírás alkalmából Zalaegerszeg polgármestere.
A két önkormányzat, az egyetem, illetve a Flextronics International Kft., a GE Hungary Kft., a Honeywell Hőtechnikai Kft., a Hidrofilt Vízkezelést Tervező és Kivitelező Kft., valamint az Anton Kft. között létrejött megállapodás kapcsán Balaicz Zoltán úgy fogalmazott: a szereplőknek érdekük, hogy növekedjen a hallgatói létszám, s ezáltal ki tudják elégíteni az egyre növekvő munkaerőigényt.

nagykanizsa pte duális képzés

Kitért arra is, hogy Zalaegerszegen a jövő év végéig mintegy 2500 új álláshely jön létre, s ezek 20 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre vár.
A zalai megyeszékhelyen éppen a munkaerőpiaci igények miatt indult el 2002-ben műszaki felsőoktatás, és 2012-ben Kecskeméttel együtt itt indult el az országban elsőként a duális mérnökképzés. Rangot ad a városnak a minőségi felsőoktatás, ezért – a közép- és felsőoktatásban a hiányszakmákra kiterjesztett saját ösztöndíjrendszerrel együtt – jövőre már több mint 200 millió forintot fordít az önkormányzat felsőoktatási célokra – sorolta Zalaegerszeg városvezetője.
Dénes Sándor, Nagykanizsa polgármestere (Fidesz-KDNP) úgy vélekedett, hogy „nagyon nagy bajban vagyunk”, mert csak nehezen találni felsőfokú műszaki végzettségű szakembereket a megyében. A felsőoktatás mellett azonban fontos, hogy már a középiskolásokat is meg kell szólítani, igyekezni kell a megyében tartani a leendő hallgatókat, mert Budapest ezen a területen is „elszippantja” a diákokat.
Emlékeztetett arra, hogy Nagykanizsán a közelmúltban létrejött egy víztechnológiai kutatóközpont, amely a Hidrofilt Kft. mint hazai magántulajdonú cég, a Pannon Egyetem és az önkormányzat együttműködésének köszönhető, és ezzel minta lehet mások számára is.
Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora elmondta: a hálózatos intézményként működő, veszprémi székhelyű egyetem öt karon és számos telephelyén csaknem 8000 hallgatót oktat. Megítélése szerint a hallgatókat csak akkor lehet helyben tartani, ha már itt megtalálják a leendő munkaadóikat, illetve náluk bekapcsolódhatnak a kutatásokba, fejlesztésekbe, a gyakorlati munkába, a munkáltatók pedig ezen keresztül már kiválasztásuk előtt megismerhetik őket.
Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem nagykanizsai kampuszának igazgatója arról beszélt, hogy a felsőoktatási vezetők az utóbbi években egyre gyakrabban találkoznak vállalatvezetőkkel, mert a gazdaság „kikényszerítette” a munkaerőpiac igényeinek megfelelő oktatást. Zalában jelenleg már 40 duális képzőhely segíti a felsőfokú oktatást, de nemcsak a műszaki és informatikai képzésre kívánják kiterjeszteni az együttműködést, hanem például a Keszthelyen vezető szerepet betöltő agrárképzésre is.
A megállapodást aláíró cégek nevében Lang János, a Flextronics alelnöke kifejtette: Zalában nagyon nagy szükség van erős műszaki felsőfokú oktatásra, mert jelentősen iparosodott a térség, ahol nagyon komoly cégek települtek meg. Nem lehet szétválasztani az erős ipart az erős felsőoktatástól, s a duális informatikai és mérnökképzés révén sokkal gyorsabban egymásra találhatnak a hallgatók és a vállalatok. MTI

(Fotó: Seres Zoltán/Balaicz Zoltán – Facebook)

Sírjunk vagy nevessünk? Czomba Sándor tájékoztatója a munkaerőpiacról és a szakképzésről

2014-11-20 Ekonóm, Hírek

A magyar gazdaság fejlődésének legnagyobb lehetősége a megfelelő számú és minőségű munkaerő megléte, hiánya azonban gátolhatja a fejlődést a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiaci és képzési államtitkára szerint.

Czomba Sándor csütörtökön Nagykanizsán, a Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által szervezett pályaválasztási kiállításon és szakmabemutatón elmondta, a Magyarország iránt érdeklődő külföldi befektetőknek ma már mindig az az első kérdésük, hogy van-e elég és jól képzett munkaerő.
Hozzátette: a tervek szerint 2015 szeptemberétől azért kerülne az NGM-hez a szakképzés, mert meg kell akadályozni a munkanélküliség újratermelődését, aminek egyik legfontosabb záloga a szakképzés.

Az államtitkár kifejtette: egyszerre jellemzők Magyarországon az osztrák vagy a görög foglalkoztatottsági adatok, vagyis az ország nyugati felén egyes térségekben alig néhány százalék, míg a keleti országrészben akár 20 százalékot is meghaladja a munkanélküliek aránya. A 400 ezernél kevesebb regisztrált álláskeresőből 260 ezren nem rendelkeznek szakképzettséggel, de ma már egy érettségi is kevésnek bizonyul a munkaerőpiacon – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy 1990-ben még 174 ezren végeztek az általános iskolákban, tavaly azonban már csak 120 ezren. A tanulói létszám tehát harmadával csökkent, de ez a hiány 90 százalékban a szakiskolákat érintette, a létszám azokban csökkent leginkább.

Elmondta: a hazai munkaerőpiacon egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány. Több szakmunkásra és technikusra lenne szükség, hiányzik a jól képezett és megbízható, széles körű ismeretekkel rendelkező munkavállaló, ugyanis a gazdálkodók ma már nem az olcsó betanított munkásokat keresik.
Előnytelen a képzési struktúra, bizonytalan a szakmai tudás, gyenge a képzettség – sorolta a bajokat. Ennek megoldásaként növelni kell a szakképzési rendszer vonzerejét, vissza kell adni a kétkezi munka becsületét, biztosítani kell a képzési rendszeren belül az átjárhatóságot, hogy többen válasszák a szakképzést.

Úgy vélte, szükség van a duális képzés erősítésére a képzőhelyek és a képzési lehetőségek bővítésével, illetve a résztvevők arányának növelésével, a középfokú oktatás sikeressége azonban az alapfokú oktatás minőségén múlik.
„Ha funkcionális analfabéták kerülnek a szakiskolákba”, akkor sikertelen lesz a szakmák oktatása, az általános iskolából érkezőknél a kettes osztályzatnak „valóban elégséges tudást kellene tükröznie” – fogalmazott Czomba Sándor.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a tervek szerint az iskolai rendszerű nappali szakképzésben kitolnák a jelenlegi 21 éves korhatárt, az ösztöndíjrendszer finomhangolásával pedig szeretnék a hiányszakmát választókat jobban támogatni. A felnőttoktatásban a gyakorlatorientált szakmákra is kiterjesztenék az ösztöndíjat, és lehetővé tennék a kisebb óraszámú szakmaoktatást is.
A jelenlegi 48 ezerről 2018-ra 70 ezerre kívánják növelni a tanulószerződéses fiatalok számát, s a szakközépiskolákban is szeretnék bővíteni az így tanuló diákok arányát. A kamarák közreműködésével több gyakorlati képzőhelyet kívánnak bekapcsolni a duális képzési rendszerbe, a jelenlegi 8 ezerről 20 ezerre növelnék a résztvevő gazdálkodó szervezetek számát.
Az NGM 2015 szeptemberétől homogén szakképzési intézményrendszert képzel el, vagyis a gimnáziumok elkülönülnének a szakképző iskoláktól. Tervezik a szakképzőkben dolgozó pedagógusoknak is életpálya modell kialakítását, és már a tanárképzésbe beépítenék a szakképzésre és felnőttképzésre vonatkozó ismereteket – fejtette ki Czomba Sándor. – írja az MTI.