Címke: cseresnyés péter politikus

Cseresnyés javaslatára csökken az adó

Hírek

Az Országgyűlés november 14-én elfogadta a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet képviselői önálló indítványként nyújtott be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Cseresnyés Péter államtitkár.

A jogszabályt 155 igen és 27 nem szavazattal fogadta el a parlament.
2018. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 22-ről 19,5 százalékra mérséklődik, ami a tervezettnél 0,5 százalékponttal nagyobb mértékű csökkentés.
Ezzel párhuzamosan az egészségügyi hozzájárulás 22 százalékos mértékű kulcsa is csökken 19,5 százalékra.
A törvény nyomán a főállású kisadózók által igénybevett pénzbeli ellátások alapja 94 400 forintra, illetve magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 158 400 forintra emelkedik.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai is módosulnak, amelynek értelmében a kifizetőt terhelő ekho 20-ról 19,5 százalékra csökken. MTI

Nagykanizsai középiskolában tartott előadást a helyi államtitkár

Hírek

Az igazgató szerint aktuális vidékfejlesztési kérdésekről beszélt a gyerekekkel a Fidesz Zala megyei országgyűlési képviselője a nagykanizsai Mező Ferenc Gimnáziumban.
Cseresnyés Péter tanítási időben tartott előadást végzős diákoknak.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a politikának nincs helye az iskolában.
Az MSZP Zala megyei elnöke pedig azt mondta, a Fidesz aktuálpolitikai kérdésekkel zaklatja a diákokat – adta hírül az RTL Klub.

(Fotó: RTL Klub videó)

Mint valóban független nagykanizsai média, magunk részéről csak annyit tennénk hozzá, – és ennek a Fidesz-fanok és a  Sorosozók biztosan örülnek –  nem tudni, az RTL Klub honnan értesült arról, Cseresnyés a Mező gimiben tart majd előadást.

Az is furcsa, hogy keveredett a helyszínre az MSZP képviselője.

A tény azonban mégiscsak tény.

Következzen az ominózus videó.

Olcsó munkabérű keleti munkavállalókkal pótolnák a magyar munkaerőt?

Hírek

Volner János (Jobbik) a Market építőipari cég vezetőjének nyilatkozatát idézte, miszerint rövid időn belül távol-keleti munkásokkal pótolnák a magyar munkaerő-hiányt.
Az Országgyűlés hétfői ülésén az interpellációk sorában azt kérdezte, terveznek migránsokat betelepíteni Magyarországra, hiszen korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szintén arról beszélt, hogy rövidesen hazánk is oda jut, hogy olcsó munkabérű migránsok betelepítésével kell a munkaerő-hiányt pótolni.
Az rendben van, hogy 600 ezer ember az alacsony fizetések miatt külföldre kényszerül, azaz elüldözik a magyar embereket, és őket olcsó munkabérű keleti munkásokkal pótolnák? – firtatta a jobbikos politikus.

(Fotó: MTI archív)

Cseresnyés Péter államtitkár Vona Gábor Jobbik elnök kvótarendszerről szóló nyilatkozatát hozta válaszul, miszerint amíg ez pár ezer emberről szól, ezen lehet gondolkodni.
Szerinte a jobbikos képviselő nem tesz különbséget az illegális migránsok, a külföldi befektetők és a munkavállalás céljából, harmadik országból ideérkező vendégmunkások között.
Utóbbiak csak átmenetileg, munkavégzés céljából vannak itt, és ennek lejárta után elhagyják az országot. Az érintettek csak korlátozott számban kaphatnak munkavállalási engedélyt – közölte.
Az államtitkár kijelentette: magyar munkavállalókat szeretnének a magyar munkahelyekre, és ennek jegyében alakították át a szakképzést is.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 109 igen és 34 nem szavazattal jóváhagyta. MTI

Cseresnyés: öt éve folyamatosan emelkednek a keresetek

Hírek

A keresetek emelkedése a gazdaságfejlesztő és foglalkoztatást segítő programoknak köszönhetően csaknem öt éve folyamatosan tart – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.

A KSH legfrissebb közlése szerint augusztusban a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az államtitkár szerint az emelkedés annak tudható be, hogy a munkaerőpiacon jelentős igény alakult ki a jól képzett munkaerő iránt, akiket a munkaadóknak meg kell fizetniük.

Cseresnyés Péter hangsúlyozta: az első nyolc hónapban a nettó bérek 2010 hasonló időszakához képest több mint 50 százalékkal emelkedtek a többi között a családi adókedvezménynek is köszönhetően. A nettó béremelkedés a kedvezmények nélkül is meghaladja a 46 százalékot – tette hozzá.

Az államtitkár kitért arra is, hogy minden ágazatban jelentős a béremelkedés, bár a vállalkozásoknál az átlagosnál alacsonyabb a reálbér növekedése, mert a kormányzat jelentős életpálya modellekkel próbálja segíteni a közszférában dolgozó munkavállalókat.

Kiemelte, hogy az átlagos reálbér növekedés hónapok óta 10 százalék feletti, a versenyszférában a fizikai munkát végző dolgozók bére emelkedett a legjelentősebben, 14 százalékkal.

Az ágazatok közti különbség kezd eltűnni, az elmúlt időszakban a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozók bére is emelkedett, ami arra vezethető vissza, hogy komoly igény van a munkaerőre – tette hozzá.
Az NGM közleménye szerint a 10,1 százalékos reálbér-emelkedés egy átlagos magyar munkavállalónál több mint egyhavi többletbér az idén.

A hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően, amely a minimálbérek emelése mellett a munkáltatói adóterhek csökkentését is tartalmazza, a vállalkozásokat a tervezett 2 százalékponton felül további fél százalékpontos járulékcsökkentés is segíti jövőre. Ezzel a cégek összesen mintegy 200 milliárd forintos adócsökkentésben részesülnek, amit a munkahelyvédelmi akció kedvezményei tovább növelnek – közölte az NGM. MTI

Kerékpárversenyt nyert Letenyén Cseresnyés Péter államtitkár

Hírek

A történet:
Szombaton kora délután a Letenyei Hóvirág Óvoda Mozdulj Letenye címmel rendezte meg a III. Jótékonysági futóversenyt, amelyen kerékpárosok is rajthoz álltak.
A tavalyi rendezvényen is megjelent Cseresnyés Péter, aki 2016-ban azt a könnyelmű ígéretet tette a kisvárosban, hogy az idei versenyen ő is rajthoz áll versenybiciklivel.

Így is történt. A rajtot Farkas Szilárd letenyei polgármester indította, a bringások a Letenye-Tótszerdahely-Tótszentmárton-Becsehely-Letenye etapon – ami cirka 20 kilométer – hajtottak végig, a versenyt Cseresnyés Péter nyerte 39 perc 2 másodperces szintidővel.

(A célba érkezés után Cseresnyés Péter államtitkár)

Az államtitkár a Dél-Zala Press-nek elmondta, az átlagsebessége 28,8-29 km/óra volt, ami nem egy rossz idő, de elég kevés azokhoz a kerékpáros versenyekhez képest, amelyeken szokott indulni.
Mint megtudtuk, a kormánytag a kerékpározás szerelmese, átlag napi 14 órát dolgozik, de ha teheti kerékpárra ül és tekeri a kilométereket.

(Az eredményhirdetésen Cseresnyés Péter, mellette a női kategória győztese Zsohár Andrea és a gyermek kategória legjobbja Zsohár Fanni)

Meglepő módon velünk egészen kedves volt, most nem azt a Cseresnyés Pétert láttuk, aki a hivatalos Fidesz propagandát mantrázza, itt avat, ott avat, ezt nyit meg, azt nyit meg, hanem egészen mást.
Az egyszerű, hétköznapi tanárt, a sportot szerető embert.

A nevezési díjból befolyt összegből óvodai fejlesztő játékokat, eszközöket vásárolnak az apróságoknak.
A versenyről szóló teljes cikket a Letenye Médián ITT OLVASHATJÁK EL.

Cseresnyés: a Mura térségi zártkertekben akár kivit is termeszthetnek

Hírek

A Mura térségében a volt szőlőterületek, zártkerti ingatlanok egyik újrahasznosítási lehetőségét kínálja a kivitermesztés – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura Program miniszteri biztosa szombaton Becsehelyen.

Cseresnyés Péter Magyarország legnagyobb, mintegy négyhektáros kiviültetvényének szüreti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a térség gazdasági-turisztikai fejlesztését célzó Mura Program egyik példája lehet a dél-zalai dombokon terjedő kivitermesztés.

(Miklós Ákos Márton a termést nézi négyhektáros kiviültetvényén a Zala megyei Becsehely közelében 2017. július 28-án. MTI Fotó: Varga György)

A Becsehely határában elterülő, országosan is egyedülálló kiviültetvény is azt mutatja, hogy az elhagyott szőlőültetvények és zártkerti ingatlanok újrahasznosításához a kivit is sikerrel alkalmazhatják – tette hozzá.
Az államtitkár kifejtette: a Mura Program egyik alapvető célja, hogy megerősítse a térségben a mezőgazdaságot, hogy jövőképet biztosítson azoknak a gazdálkodóknak, akik továbbra is a föld megműveléséből akarnak megélni. A becsehelyi ültetvény eredményei láttán már most lenne 10-20 hektárnyi további terület, amelyen más gazdálkodók ugyancsak kivitermesztésbe fognának, „küzdünk azért, hogy támogatható telepítésű növény legyen a kivi” – jelezte Cseresnyés Péter.

A családi gazdaságot irányító Miklós Ákos Márton elmondta: ma még talán unikálisnak számít a kivitermesztés, de a Nagykanizsa-Letenye-Lenti vonalon húzódó dombvidéken ehhez ideálisak a körülmények. Különleges a klíma, ezért télen nem fagynak el a gyümölcsök, megfelelőek a talajadottságok, a gyümölcsnek nincsenek kártevői, ezért semmiféle vegyszeres növényvédelmet nem igényel, csupán megfelelő tápanyagot és öntözést kell biztosítani.

Hozzátette, hogy az eredetileg Kínából származó gyümölcsöt száz évvel ezelőtt még Új-Zélandon sem ismerték, a közelmúltra pedig már a szigetország lett az egyik legnagyobb termelő a világon. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarországon nem a globális felmelegedésnek köszönhetőek az ideális viszonyok, akár évtizedekkel ezelőtt is lehetett volna kivit termeszteni, csak mostanáig nem fedezte fel senki az ebben rejlő lehetőségeket. MTI

Cseresnyés: 2010-hez képest közel 740 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma

Hírek

Közel 740 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 óta, a munkavállalók nagy része, több mint 550 ezer dolgozó a versenyszférában helyezkedett el – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adataira reagálva.

A KSH szerdai közlése szerint a június elejétől augusztus végéig tartó három hónapos időszakban 4 millió 444 ezer volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma, 58 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 32 ezer fővel, 195 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4,2 százalékra csökkent.

Cseresnyés Péter kiemelte, hogy a versenyszféra 100 ezer dolgozóval bővült, a közfoglalkoztatottak száma pedig jelentős mértékben csökkent, körülbelül 40 ezerrel, az előző évhez képest.

Az államtitkár szerint komoly versenyhelyzet alakult ki a munkaerőpiacon, a munkaadói oldalon nagy az igény a képzett szakemberekre. Mint fogalmazott, két megoldás van erre: az egyik, hogy képzéssel segítsék a munkavállalókat, másrészt a termelékenység növelése érdekében a munkaadóknak technológiát kell váltaniuk, új eljárásokat kell bevezetniük – tette hozzá.

Cseresnyés Péter arról is beszámolt, hogy Magyarországon körülbelül 68-69 százalékos a foglalkoztatási mutató a 15-64 éves korosztályban, amit jóval 70 százalék fölé lehet vinni. MTI

Cseresnyés: a kormány költségvetési és uniós forrásokkal is támogatja a fiatalok foglalkoztatását

Hírek

A kormány a Munkahelyvédelmi akció keretében költségvetési, az Ifjúsági garancia rendszer segítségével pedig európai uniós forrásokból támogatja a fiatalok foglalkoztatását – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten az #énjövőm- Regeneráció a munkaerőpiacon – Szakmai délelőtt a fiatalok integrációjáról című rendezvényen.

(B-j. Cseresnyés Péter államtitkár, Balaicz Zoltán Zalaegerszeg polgármestere, Orbán Viktor miniszterelnök, Vígh László országgyűlési képviselő, Varga Mihály pénzügyminiszter.)

Cseresnyés Péter felidézte, hogy míg 2010-ben a 25 év alattiak foglalkoztatási mutatója nem érte el a 20 százalékot, mára megközelíti a 30 százalékot, ugyanakkor a fiatalok munkanélküliségi rátája 2010-ben még közel 30 százalékon állt, 2017-re azonban ez a mutató 10,2 százalékra csökkent.

A fiatalok munkanélküliségi mutatója az Európai Unióban 17,7 százalékon áll, Magyarországot csak Németország és Csehország előzi meg. Kiemelte: Magyarországon a fiatalok foglalkoztatásának bővülése a Munkahelyvédelmi akciónak és az Ifjúsági garancia rendszer három elemének az Ifjúsági garancia programnak, a Gyakornoki programnak és a Vállalkozz fiatal! című programnak köszönhető.

Az Ifjúsági garancia program a fiatalok képzésére és foglalkoztatására helyezi a hangsúlyt, 2022-ig tart, és 190 ezer fiatal bevonását tűzte ki célul. A program megvalósítására 190 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből több mint 4 milliárd forint csak a Közép-magyarországi régió fejlesztését szolgálja. A legutóbbi, 2017-es szeptember 8-i adat szerint már több mint 65 ezer, 25 évnél fiatalabb vesz részt a programban.

A gyakornoki program azoknak a fiataloknak segíti az elhelyezkedését, akiknek már van szakmája, de még nem találtak állást. A programban szereplő fiatalok bértámogatást kapnak.

A fiatalok vállalkozóvá válását segítő programban azok a fiatalok kaphatnak 3 millió forintos vissza nem térítendő támogatást, akiknek üzleti tervét a zsűri megfelelőnek találja. Cseresnyés Péter közölte, a tárca most azon dolgozik, hogy lehet a cégek és a képző intézmények bevonásával a hagyományos kereteket kicsit megbontva, hogyan lehet a piaci igényeknek jobban megfelelő képzéseket kialakítani. MTI

Cseresnyés: a gazdaság elvárásaihoz igazodó képzésre van szükség

Hírek

A magyar gazdaság jövője, a munkaalapú társadalom építése szempontjából az egyik legfontosabb feladat a gazdaság elvárása szerinti minőségi képzés, szakmunkásnevelés – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden Nagykanizsán.
Cseresnyés Péter az NGM, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint a Nagykanizsai Szakképzési Centrum által szervezett konferencián kijelentette, olyan alaptudást kell biztosítani, amire építhet az egész életen át tartó tanulás.

– Vonzó, versenyképes tudást, készségeket kell biztosítani, ezért változik a képzés, a tananyag, és az intézményi hálózat – jelezte az államtitkár.
Kitért arra, hogy tízéves program keretében megújítják az intézményhálózatot, első lépésben 10 milliárd forintot fordítanak arra, hogy „21. századi kereteket biztosítsanak a szakképzéshez”. Az épületek mellett a tartalomnak is változnia kell, ezért már az idei tanévtől bizonyos órakeretre és tárgyakra választási lehetőséget kapnak a diákok és a pedagógusok. Olyan új tananyagot sajátíthatnak el például, mint a pénzügyi ismeretek vagy a vakon gépelés – mondta.

 

Szerinte a duális képzési rendszer beváltotta a reményeket, ma már közel 60 ezren rendelkeznek tanulószerződéssel, egyre inkább látják ebben a lehetőséget a cégek, az iskolák és a szülők is. A következő időszakban pályázati keretek között lehetőséget biztosítanak a cégeknek tanműhelyfejlesztésre is.

 

„A felnőttképzést szeretnénk dinamikusabbá tenni”, a cégek lehetnek ezeknek a színterei, a kisebbeknél a belső képzéseket oldhatják így meg, a nagy multinacionális cégek képzőközpontjai pedig külső képzéseket is működtethetnének – fejtette ki Cseresnyés Péter.

 

A politikus szerint meg kell értetni a szülőkkel, hogy egy dolgozni akaró, motivált, jól képzett szakember „legalább olyan, ha nem jobb egzisztenciát” tud biztosítani magának, mint egy kevésbé sikeres értelmiségi munkakörben dolgozó ember. MTI

Cseresnyés: visszataszító a Jobbik elnökének hangneme a nyugdíjasokkal kapcsolatban

Hírek

Megengedhetetlen és visszataszító az a hangnem, ahogyan a Jobbik elnöke minősítette a nyugdíjasokat – jelentette ki Cseresnyés Péter államtitkár, Nagykanizsa és térsége fideszes parlamenti képviselője pénteken.
A politikus nagykanizsai sajtótájékoztatóján azt mondta: mindent elárul Vona Gábor és az általa vezetett ellenzéki párt gondolkodásáról, hogy „a felháborodás és tiltakozás ellenére még egyetlen olyan politikusa sem volt a pártnak, aki azt mondta volna: bocsánat, mégsem úgy gondoltuk, rosszul fogalmaztunk”.

(Fotó: YouTube)

A helyi, nagykanizsai jobbikos politikusokat kell ezért felszólítani arra, hogy „legalább bennük legyen annyi alázat és bátorság”, hogy a bocsánatkérést a párt vezetője helyett megtegyék – jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.

Úgy fogalmazott, hogy a Jobbik elnöke „lesüllyedt a kocsmapolitizálás szintjére”, amikor azt állította a nyugdíjasokról, hogy „szennyvíz folyik a szájukból”, továbbá „szemükben gyűlölet lobog”, és „vért akarnak ontani”. Az ellenzéki párt ezekkel a kijelentésekkel végképp kiírta magát a szalonképes politikai szervezetek közül.

A Jobbik megsértett csaknem hárommillió embert, akik hosszú évtizedeken át tisztességgel, becsülettel dolgoztak, gyermekeket neveltek, munkájukkal pedig a nehéz gazdasági és politikai körülmények között is megalapozták Magyarország mai sikereit – mondta a politikus.

A társadalom felháborodása jól tapintható, számos civilszervezet, nyugdíjasszervezet és magánember tiltakozott a kijelentések ellen. Ezek után vajon mennyire hiteles a Jobbik, hogyan lehet nekik elhinni éppen a nyugdíjasoknak tett politikai ígéreteiket, ha így beszélnek róla? – tette fel a kérdést Cseresnyés Péter. MTI

1 2 3 4 5 6 … 8