Cseresnyés: új falubuszt kapott Zalaszentbalázs

„Átadtuk Zalaszentbalázs új kisbuszát, amit a Magyar Falu Program támogatásával vásárolt az önkormányzat.

A falubuszok kulcsfontosságú szerepet játszanak a kistelepülések életében.

Zalaszentbalázs azon falvak közé tartozik, amelyek hatékonyan használják a vidékfejlesztési politika által nyújtott lehetőségeket.

Bízom benne, hogy a közeljövőben megvalósulhat a Zalaszentbalázst is érintő 74-es út négysávossá bővítése, ami pozitív változást hozhat a lakók életminőségében. A nyomvonal már egyeztetésre került, a tervezés jelenleg is folyamatban van.” – közölte Facebook oldalán Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő. (Fotók: Cseresnyés Péter – Facebook)

Mozdonyt is avattak a Zalaerdő kisvasútján

A korábbi években igen, viszont valamilyen ok vagy okok miatt hónapok óta nem kapunk meghívót az állami fenntartású Zalaerdő Zrt. rendezvényeire, programjaira.

Mint utólag megtudtuk, a nagykanizsai székhelyű erdészeti társaság a Csömödéri Állami Erdei Vasút fennállásának 105. évében mutatta be az elmúlt időszak fejlesztéseit a Kisvasút Napon a múlt héten szombaton Csömödérben. Az eseményről a térség országgyűlési képviselőjének Facebook oldaláról értesültünk.

(Rosta Gyula a nagykanizsai állami erdőgazdaság vezérigazgatója a csömödéri ünnepségen)

„Nagy sikerrel zajlott a ZALAERDŐ Zrt. hagyományos Kisvasút napja Csömödérben, ahol Ábel, a néhány éve a Mura Program keretében felújított gőzmozdony is munkába állt. Az eseményen felavattuk a szintén felújított és az országban is egyedülálló MK48 mozdonyt.

(Az MK 48-as mozdony előtt a nemzetiszínű szalagot Pálinkás Ákos, a Bánokszentgyörgyi Erdészet igazgatója, Rosta Gyula vezérigazgató és Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő vágták át)

Az elmúlt években nem ez volt az egyetlen turisztikai, szabadidős célú fejlesztés, hiszen turistaszállót és büfét alakítottak ki, átalakítottak és korszerűsítettek öt C50-es mozdonyt, átadták a csömödéri vasúti parkot és játszóteret, egyedi tervezésben oktatókocsit építettek, erre erdei iskolát alapítottak, és új kisvasúti pályaszakaszt is építettek.

Az utóbbi időben sokat fejlődött a belföldi turizmus, ez pedig nemcsak azért fontos, hogy a zalai értékeket megmutassuk, hanem a helyi gazdaság is erősödik ezáltal.” – közölte Facebook oldalán hétfőn Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő. (Fotók: Cseresnyés Péter – Facebook)

Egy doboznyi szeretet Nagykanizsáról

„Arra kérek mindenkit, aki teheti, vegyen részt a jótékonysági akcióban. Kérem, ha teheti, töltsön meg egy cipősdobozt ajándékokkal Ön is, ezután a nem és életkor szerint jelölt, csomagolt dobozokat a kijelölt CsodaPontok valamelyikére vigye el legkésőbb december 16-ig:

  • Kanizsa Aréna
  • Polgármesteri Hivatal
  • Nagykanizsai Református Egyházközség
  • Kanizsai Dorottya Kórház
  • Tourinform iroda
  • Hevesi Sándor Művelődési Központ
  • VOKE Kodály Zoltán Művelődési Ház
  • HeniCuki Cukrászüzem
  • Nagykanizsa iskolái, óvodái, bölcsődéi

Természetesen hálásak vagyunk érte és örömmel fogadjuk a korábbi évek CsodaPontjainak munkáját is. Tőlük azt kérjük, december 16-ig hozzák el az összegyűlt csomagokat a Kanizsa Arénába, ahol a portaszolgálaton tudják leadni azokat, a közösségi sportolói bejárat mellett minden nap 8 és 20 óra között.
Tegyük ismét együtt szebbé a gyermekek karácsonyát!” – közölte Facebook oldalán Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő.

(Fotó: archív. Szeretetcsomagok a nagykanizsai Erzsébet téren 2016 decemberében)

Cseresnyés: a járvány előttihez közeli a nagykanizsai munkanélküliség

Kisebb emelkedés után a koronavírus-járvány kitörése előtti időszakhoz közeli szintre mérséklődött Nagykanizsa és térsége munkanélküliségi rátája – közölte pénteki nagykanizsai sajtótájékoztatóján a térség fideszes országgyűlési képviselője.

Cseresnyés Péter – az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára – arról beszélt, hogy az elmúlt tíz év alatt Magyarországon 12-13 százalékról 3,5 százalék körüli szintre csökkent a koronavírus-járvány kitöréséig a munkanélküliségi ráta, miközben a foglalkoztatottsági szint 52-53 százalékról 70 százalék fölé nőtt. A pandémia ellenére – a kormány válságkezelésének köszönhetően – nem emelkedett jelentősen a munkanélküliség, az országoshoz hasonlóak a nagykanizsai adatok is.

(Fotó: Cseresnyés Péter – Facebook)

A dél-zalai városban és térségében 2010-ben 9,67 százalékos volt a nyilvántartott állástalanok aránya, ami 2020 elejére 4,6 százalékra csökkent. A világjárvány hatásaként tavaly márciustól növekedésnek indult ez az adat, ami elérte a 7 százalékot, de decemberre már ismét lecsökkent 5,4 százalékra – ismertette a képviselő.

Úgy vélekedett, hogy az adatok a kisebb hullámzás ellenére is stabil foglalkoztatottságról árulkodnak. A munkanélküliek számának növekedésében szerepet játszott, hogy a korábban külföldön dolgozó magyarok nagy számban tértek haza, s bár kezdetben nem találtak munkát, később azonban többségében el tudtak helyezkedni.

Cseresnyés Péter konkrét cégnevek említése nélkül beszélt arról, hogy a városban az elmúlt tíz évben letelepedett új cégek, intézmények vagy a már itt tevékenykedő – elsősorban gépipari – vállalatok nem ritkán három-négyszeres, vagyis cégenként több száz főt jelentő létszámbővítést hajtottak végre, míg más vállalkozásoknál 40-60 százalékos bővülés volt tapasztalható. Jelezte, hogy az újonnan épült javítóintézet vagy a Készenléti Rendőrség nagykanizsai bázisa is százas nagyságrendű új munkahelyet jelentett a városban. MTI

Cseresnyés: A dél-zalai települések továbbra is számíthatnak a kormány támogatására

Orbán Viktorral egyeztetett a Nagykanizsát és Dél-Zalát érintő fejlesztési lehetőségekről, aktualitásokról Cseresnyés Péter. Az államtitkár, országgyűlési képviselő a találkozót követően azt írta közösségi oldalán: a miniszterelnök elhivatott a magyar vidék fejlesztése iránt, a dél-zalai települések továbbra is számíthatnak a kormány támogatására.

(Fotó: Miniszterelnöki Kabinetiroda)

– Az a fejlesztéssorozat, amelyet Dénes Sándor polgármester idején kezdett el a város, folytatódni fog. Természetesen akkor, ha a mostani kanizsai többség, az a nyolc képviselő, aki most erőből próbál politizálni, és erőből politizál, ezt nem akadályozza meg.

Úgyhogy én azt kérem tőlük, a mostani kanizsai többségtől, a nyolcaktól, hogy segítsék a város fejlesztését, segítsék a város egyes beruházásainak a megvalósítását azért, hogy az itt élő emberek egy még szebb, még jobb környezetben tudják élni a következő éveiket – fogalmazott Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő. Forrás: Kanizsa Újság.

Nagykanizsai családoknak is vitt ajándékot Cseresnyés Péter

December 23-án két nagykanizsai családnak vitt ajándékot a Nagykanizsai Család- és Gyermekjóléti Központ segítségével Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő.

Mint Facebook oldalán írta: „dr. Kaszás Gizella igazgató asszonnyal elvittük a kisgyerekeknek az önök közös ajándékát. A cipősdobozba rejtett szeretet idén is nagy örömöt szerzett!

Hála és köszönet mindenkinek, aki részt vett az idei EGY DOBOZNYI SZERETET közösségi jótékonysági akcióban!”

A cipősdoboz-akció további részleteivel hamarosan jelentkezünk. De a végeredmény nagyon is imponáló, ugyanis az idén mintegy 90 Csodaponton több ezer adakozó által közel 3500 szeretettel teli cipősdoboz gyűlt össze.

A kanizsai államtitkár és felesége a napokban a Kanizsai Dorottya Kórházban is járt, ahol ajándékot adott át a műszakban lévő egészségügyi dolgozóknak. (Fotók és infó: Cseresnyés Péter – Facebook)

Cseresnyés: 40 milliárd forintnyi pályázati pénz a nemzeti parkoknak

A magyar nemzeti parkok körülbelül 40 milliárd forintnyi pályázati lehetőséghez jutottak a jelenlegi uniós fejlesztési ciklusban, ezt a forrást természetvédelemre, illetve a parkok látványosságaira fordíthatják – mondta Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton, a kápolnapusztai Bivalyfesztiválon.

Az államtitkár a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNP) kápolnapusztai Bivalyrezervátumának hagyományőrző eseményén tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a kormány fontosnak tartja, hogy jelentős összegek jussanak a nemzeti parkokon keresztül a természetvédelemre. Egyrészt azért, mert ez a klímavédelem egyik fontos tényezője, másrészt a fejlődő ökoturizmus miatt – tette hozzá.

(A kápolnapusztai bivalyrezervátum. Fotó: Fejes Éva)

Tavaly körülbelül 1,6 millió látogatójuk volt a magyar nemzeti parkoknak – ismertette. Elmondása szerint Magyarország területének körülbelül az egyharmada védett, szükséges, hogy a nemzeti parkokon keresztül megőrizzük ezeket az értékeket.

A nemzeti parkok összesen mintegy 100 ezer hektárnyi területen újítják meg a zöld területet, a természetet – mondta. Példaként említette, hogy a Letenye térségében, a Mura mellett megvalósuló pályázat fő célja jó legelőterületek kialakítása a magyar szürkemarha gulya számára, valamint az őshonos növények megőrzése.

Kopek Annamária, a BfNP osztályvezetője arról számolt be, hogy a balatoni nemzeti park 14 bemutatóhelyet üzemeltet, évek óta feladatának tekinti a környezetvédelemre nevelést és a természeti értékek bemutatását.

A bemutatóhelyek egyike a Kis-Balaton természetvédelmi területén található kápolnapusztai Bivalyrezervátum, amely az ország egyik legjelentősebb génmegőrző helye. Az állatok a nagykanizsai állami gazdaság felszámolásakor kerültek ide, a terület kezelését legeltetéssel végzik.

Beszámolója szerint a rezervátumban pályázati forrásból hamarosan pallóösvényt fognak kialakítani a mozgáskorlátozottak számára, továbbá megújítják, fejlesztik a bemutatóhely régi kiállítását, tábláit. A Kis-Balaton fokozottan védett területén, Fenékpusztán pedig 1,2 milliárd forintos uniós forrásból látogatóközpont épül.

A Bivalyfesztivált hosszú évek óta megrendezik, részben hagyományőrző céllal. A családokat állatsimogató és interaktív kiállítás várja, továbbá gyerekprogramok, kézműves vásár. A rendezvény alatt madárvédelmi és természetvédelmi egyesületek mutatkoznak be, és helyi termelők kínálják termékeiket, amelyek egy része a nemzeti park védjegyet is viseli. MTI

Cseresnyés: Elios-ügyben nem történt bűncselekmény

Tordai Bence (Párbeszéd) az Országgyűlés hétfői ülésén azt kérdezte, miért nem hozzák nyilvánosságra az összes ügyben az Olaf-jelentéseket. Szerinte csak azt hozzák nyilvánosságra, ami a Fidesz érdekeit szolgálja.

Szembetűnő, hogy a négyes metró esetében megtörtént a nyilvánosságra hozatal, de az Elios-ügyben ezt már nem sikerült megtenni. Amikor még fideszes mércével is kezd kínossá válni a dolog, akkor lemondanak az Elios-projektek uniós finanszírozásáról, ami azt jelenti, hogy Tiborcz István 13 milliárdját a magyar adófizetők pénzéből fogják fedezni – tette hozzá.

(Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő)

Cseresnyés Péter, az innovációs tárca államtitkára szerint megszokhatták, hogy a bevándorláspárti ellenzék a saját morális válságáról és botrányairól megpróbálja elterelni a figyelmet.
Úgy kérnek számon, hogy saját gazdálkodásuk megalapozottságát sem tudják igazolni – jegyezte meg az államtitkár, aki szerint a tények a napnál világosabban a rágalmaik ellen beszélnek.

A kritizált projektek megvalósultak, 35 település 1,2 millió lakosa számára korszerű közvilágítás épült ki. A Nemzeti Nyomozó Iroda hónapokon keresztül zajló vizsgálata kiderítette, nem történt bűncselekmény – tette hozzá. MTI

Cseresnyés: biztassuk a fiatalokat a problémák meglátására

Biztatni kell a fiatalokat arra, hogy meglássák a problémákat és találják meg a lehetséges megoldásokat céljaik elérése érdekében – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára Nagyatádon csütörtökön.
Cseresnyés Péter a pénzügyi és vállalkozói témahéthez kapcsolódóan önkéntes segítőként vett részt a Kaposvári Szakképző Centrum Nagyatádi Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának egyik tanóráján, hogy megossza a diákokkal korábban vállalkozóként szerzett tapasztalatait.

Nem szabad abban a hitben ringatnunk magunkat, hogy az oktatási intézményekből kikerülő 18-24 éves fiatalok rögtön vállalkozóvá válnak, hiszen erről inkább azután tudnak dönteni, miután munkatapasztalatot, rutint szereznek, kapcsolatokat építenek – fogalmazott az államtitkár újságíróknak.

Cseresnyés Péter a vállalkozás fontosságát érzékeltetve rámutatott, hogy a kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatják a munkavállalók 70 százalékát Magyarországon. „Fontosak tehát a kockáztatni, vállalkozni merő szakemberek, akik egy sikeres vállalkozás keretében nemcsak maguknak, hanem másoknak is egzisztenciát teremtenek” – mondta az államtitkár.

Az előző négy év kedvező tapasztalatai és a kiemelkedő iskolai érdeklődésnek köszönhetően meghirdetett pénzügyi és vállalkozói témahét február 25. és március 1. között szerepel az idei tanév rendjében.
A program együttműködő szakmai partnerei az Emberi Erőforrások Minisztériumának projektvezetése mellett a Pénzügyminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány.

Kiemelt cél, hogy már fiatal korban megalapozzák a pénzügyi és gazdasági tudatosságot, támogatva a kormány által 2017-ben elfogadott, „Okosan a pénzzel” elnevezésű, a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztését célzó stratégia megvalósulását.

Cseresnyés Péter kiemelte, hogy a pénzügyi és vállalkozói témahét programjainak lebonyolítására idén mintegy 1200 iskola jelentkezett, ebből 400 nemcsak a pénzügyi, hanem a vállalkozói ismeretek bővítése iránt is érdeklődést mutatott.

Az államtitkár kérdésre válaszolva szólt a szakképzés fontosságáról is. Jelezte, a jó szakemberek iránt nagy a kereslet munkaerőpiacon, felértékelődött a szakképző intézmények szerepe. Probléma, hogy a szülők még mindig elsősorban gimnáziumokban gondolkodnak gyermekeik továbbtanulását illetően, ezért az a feladat, hogy a fiatalokat minél nagyobb számban tereljük a szakképző intézmények felé – tette hozzá.

Cseresnyés Péter szavai szerint a jövő azon dől el, hogy az iskoláknak a gazdaság szereplőivel együttműködve sikerül-e elegendő jó szakembert képezniük. MTI

1 2 3 8