Szennyvíz a medrében: végéhez közelít a csatorna projekt

Az elmúlt évtized legnagyobb kis térségi beruházása, mely 13 települést (Nagykanizsát is beleértve) érintett, immáron a végéhez közelít. A legtöbb és legnagyobb volument képviselő átadás sikeresen lezárult, és a rendszer azóta is jól üzemel. A témáról a Nagykanizsai Regionális Szennyvíztársulatának menedzsmentjével, Tóth Nándorral, Fitos Istvánnal és Horváth Tamással beszélgettünk.

Azt hiszem ez az a projekt, amiről évek óta beszélnek és emberek tízezreit érintette, ezért méltán nevezhető a környék egyik legnagyobb beruházásának. Bár az elmúlt években többször is beszámoltak a munkálatokról, azonban idézzük fel mik is voltak a beruházás körülményei…

NRSZT menedzsment

NRSZT menedzsment

F.I.: A projekt hivatalosan 2010-ben indult, de már évekkel azelőtt megpályáztuk. A társulás (NRSZT- a szerk.) egyébként 2005 óta létezik, az előkészítések és a törekvések kezdő lépései tulajdonképpen ettől kezdve datálódnak. Erre az építkezésre azért volt szükség, mert Kanizsa szennyvízhálózata az idők során nagyon elhasználódott, ugyanakkor a környékbeli falvak számára is komfortosabb egy modern rendszerre csatlakozni a klasszikus szippantás helyett.
T.N: Az országban egyébként nemcsak a mi térségünkben zajlott hasonló beruházás, úgy tudjuk pl. Nyíregyháza és térsége, valamint Makó környékén is végeztek ilyen munkálatokat.

Az egyik legmodernebb szennyvíztelep

Az egyik legmodernebb szennyvíztelep

F.I.: A pályázat során a társulás egyébként nettó 11 milliárd forint célirányos felhasználását nyerte el, amiben végül 13 település szennyvízhálózata lett kialakítva, fejlesztve, rendszerbe kötve. Eredetileg több falu lett volna a terveinkben, azonban olyan akadályokba ütköztünk, amik nem tették lehetővé azoknak a véglegesítését. Többszöri újratervezés és átgondolás után így sajnos ki kellett maradnia a déli résznek, melyben Surd és Liszó voltak érintve. Ezt persze számtalan egyeztetés előzött meg, de az említett települések esetében az egy főre jutó beruházási költség és vezetékhossz túllépte a rentabilitási és előírt normáknak megfelelő szintet, hiába lettek volna nyitottak az önerő megfinanszírozására.
T.N.: Így van. A projekt ugyanis három fő finanszírozási ágból állt össze: 71%-ban az EU finanszírozta, csaknem 16%-ot az önkormányzatoknak kellett biztosítania, a többit pedig az állam tette hozzá. A nagykanizsai projekt esetében az állam további részt, közel 1 milliárd forintot még hozzátett, ami jelentős segítség volt a városnak és a falvaknak.

Az önkormányzatok önereje tulajdonképpen a magántulajdonosok rész-befizetései voltak, ami háztartásonként olyan 200 ezer Forintot jelentett.

Ezt az önrészt – hiába is tudták volna a kimaradt településeken megfizetni, a két falu akkor sem tudott volna bekerülni a normák miatt.
Annak érdekében, hogy a kimaradt területeken is lehessen szennyvízhálózat fejlesztésre pénzt fordítani, külön pályázatot kell beadni a településeknek. Ebben természetesen segít a társulás is, és mindenben, amiben csak tud.
F.I.: A szennyvíz rendszernek része a szennyvíztelep modernizációja is, ennek önereje valójában teljes egészében a város saját költsége volt. Ezzel sikerült egy olyan hatékony, 21. századi rendszert kialakítani, ami minden feltételt kielégít és biztosak lehetünk annak megbízható működésében. A projektnek továbbá a város központi szennyvízátemelője is része volt, ami a volt Olajbányász pálya mellett került kialakításra.

Javult a szolgáltatás ezáltal?

F.I.: Abban a tekintetben biztosan, hogy a környékbeli falvakban lett egyáltalán szennyvíz hálózat. Ez jelentős könnyebbség mind költség, mind pedig a kényelem szempontjából. Egyrészt az ingatlanok értéke is javul, másrészt a lakóknak is könnyebbséget jelent. Mivel több település használja ugyanazt a rendszert, így a hatékony működés miatt az egyéni költségeik is csökkenhetnek. Nagykanizsa esetében, a városi rekonstukciós szakaszok vonatkozásában pedig az elmúlt időszakban több pozitív visszajelzést is kaptunk olyan lakosoktól, akinek az eddigi elázásai az új rendszer felállása óta megszűntek. Legalább ezért megérte már… szennyviztelep nagykanizsa

Mik voltak a legnagyobb kihívások a projekt során? Úgy gondolom, ekkora volumennél azért volt bőven fejfájás…

T.N: Az az érdekes ebben, hogy más beruházásokhoz képest itt még viszonylag olajozottan mentek a dolgok. Az Alföldön állítólag sokkal több reklamációval szembesültek a kivitelezők. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy itt nem volt, mert nyilvánvalóan kényelmetlenül érintette a lakosságot főként az útburkolat felbontása és annak javítási munkálatai,

de pozitív tény, hogy általánosságban türelmes volt a lakosság…

Ezen kívül talán István tudna bővebben beszélni a kihívásokról…
F.I.: Tény, hogy voltak kellemetlen pillanatok is, de mi igyekeztünk mindig a megfelelő tájékoztatást megadni.

Ekkora méretű munkálatokat lehetetlen úgy lekezelni, hogy abban senkinek se sérüljön a komfort érzete. A tanulságokat a jövőre nézve elraktározzuk magunknak.

Célszerű két részre bontani a problémakört, hiszen a legnagyobb kihívást én mégsem csak a kivitelezésben láttam. Egyrészt a pályáztatás körüli bürokrácia, és az a temérdek adminisztráció elképesztően sok időt és energiát vitt el. Mondhatni a beruházás maga, rugalmasabban zajlott, mint az előkészületek. A kiírás, az elfogadás, tényleg sok odafigyelést igényelt. Az építkezéssel a településeknél valójában egy „zöld mezős” beruházás vette kezdetét, Kanizsán viszont a meglevő rendszert kellett úgy cserélni, hogy az ne okozzon se kárt, se kényelmetlenségeket. Ugyanennyi időt igényelt mindennek az előkészítése is…

Ha visszamehetnének az időben, min változtatnának a leginkább?

F.I.: Én egyértelműen a személyi erőforráson javítanék. Nagyon megterhelő volt annak a maroknyi embernek ez a mennyiségű munka, mind az előkészületek, mind pedig a kivitelezések lekoordinálása tekintetében.
T.N.: Valóban, a humán erőforrás egy fejlesztendő terület lett volna, de én a pénzügyi hátterét is fontosnak tartom. Amikor a pályázatot elnyertük, a bankok szinte sorban álltak az önkormányzatoknál a finanszírozás miatt. Mire elkezdődött a kivitelezés, már bőven benne voltunk a gazdasági válságban, és a finanszírozási források hirtelen eltűntek. Mire előteremtették a forrást erre a települések, addig sok módosítást kellett eszközölni, és nem utolsó sorban még több időt szentelni rá. A magam részéről a körültekintőbb finanszírozási háttér, pontosabban annak feltételeinek megteremtése lenne fontos.szennyvítelep nagykanizsa 2

Mire számíthatunk a jövőben? Várható hasonló beruházás a környéken, a városban?

F.I.: Egyenlőre nem gondolkodtunk még rajta, mert a jelenlegi projekt korrekt befejezésére fókuszálunk. Emellett persze

igyekszünk nyitott szemmel járni, mert fejlesztendő terület volna még bőven.

Jelenleg a pályázatban meghatározott tartalék összegnek a szabályos és racionális felhasználása a cél, szervezési szempontból erre helyezzük a következő hónapokban a hangsúlyt.
T.N.: Ez mellett, ahogy István is említette igyekszünk nyitott szemmel járni. Amit láttunk már a mostani kivitelezések során is, hogy a helyi ivóvízhálózat is elhasználódott. Voltaképp ezért van annyi csőtörés is a városban. Sokszor halljuk a lakosság részéről a visszhangot a munkák kivitelezését érintően, de fontos kiemelni, hogy ez nem a szennyvízhálózathoz kapcsolható ügy. Tény, hogy az ivóvíz hálózat is öreg, de a Vízmű is igyekszik úgy fejleszteni, ahogyan csak bír. Már a szennyvíz-beruházás során is folytak párhuzamosan fejlesztések részükről, tehát amikor azzal kellett szembesülnie a lakóknak, hogy „már megint túrnak”, vagy „még mindig nincs készen”, az többnyire emiatt is volt. Ígérni nem ígérhetünk fejlesztést, mivel

erősen függ ez az elérhető Uniós pályázatoktól, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy elnyerjük azt is, mikor lehetőség nyílik rá.

A 10 éves működés után a társulás várhatóan megszűnik ebben a formájában, mivel a vagyon és annak kezelése addigra teljesen átkerül az önkormányzatok hatáskörébe. A projekt egyébként balesetmentesen zajlott ez idáig.

Vélemény, hozzászólás?

     
loading...