Cseresnyés: fizet az állam annak, aki otthagyja a közmunkát

Március elsejével ismét elindul a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába program, amelyben elhelyezkedési juttatást, „egyfajta bónuszt” kaphatnak a versenyszférában a közfoglalkoztatási jogviszony vége előtt munkát találók – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az MTI-t.
Cseresnyés Péter szerint a program több ezer közfoglalkoztatott elhelyezkedését segítheti elő a versenyszférában.


Az államtitkár úgy vélte, a támogatás ösztönzést jelent a közfoglalkoztatottak számára, hogy még a közfoglalkoztatási jogviszonyuk lejárta előtt elhelyezkedjenek a versenyszférában, ahol magasabbak a bérek, amit kiegészít az elhelyezkedési juttatás is. A juttatás összege megegyezik a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegével, 22 800 forinttal, amelyet havi bontásban, utólagos folyósítással kapnak meg a jogosultak – ismertette.

Az államtitkár közölte: a kormány célja, hogy növelje a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra visszalépők arányát. Segíteni kell a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek elhelyezkedését, hogy a kellő motivációval, szakképzettséggel rendelkező, munkára kész és képes személyek ne a közfoglalkoztatásban vegyenek részt, hanem a versenyszférában helyezkedjenek el – közölte Cseresnyés Péter.

Az elhelyezkedési juttatás azokat illeti meg, akik a legalább egy hónapja fennálló közfoglalkoztatási jogviszonyuk helyett a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül határozatlan idejű vagy legalább egy évre szóló határozott idejű munkaviszonyt létesítenek az elsődleges munkaerőpiacon és akik a kérelem benyújtását megelőző két éven belül legalább 180 napig közfoglalkoztatási jogviszonyban álltak – ismertette.
Az év végéig tartó programot az NGM koordinálása mellett a fővárosi vagy megyei kormányhivatalok és a járási vagy fővárosi kerületi hivatalok valósítják meg. MTI

Cseresnyés: a rendszerváltás óta nem dolgoztak ennyien Magyarországon

A rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most, döntő részben a versenyszférában bővült a foglalkoztatás 2010 óta – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss munkaerőpiaci adatait ismertetve az államtitkár elmondta, 4 millió 414 ezren dolgoztak tavaly szeptember-novemberben, ami 705 ezerrel haladja meg a 2010-es adatot. A foglalkoztatási ráta 67,5 százalékra javult a 2010-es 54,6 százalékról, ezzel Magyarország meghaladta az uniós átlagot – tette hozzá.

(Fotó: Botár Gergely/kormany.hu)

Kiemelte: a munkanélküliség továbbra is csökken, szeptember-novemberben 4,5 százalékon állt, az uniós rangsorban Magyarországot már csak Németország és Csehország előzi meg.
A fiatalok, 15-24 évesek körében a munkanélküliség, 11,8 százalékra, a 2010-es csaknem 30 százalékról, míg a foglalkoztatási ráta itt 29,2 százalékra emelkedett – fűzte hozzá.

A javuló munkaerőpiaci mutatók az elmúlt években kialakult gazdasági környezetnek és hangsúlyosan a foglalkoztatáspolitika terén hozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetők – szögezte le az államtitkár. Ezek közül kiemelte a munkahelyvédelmi akciót, amely 920 ezer ember munkavállalását segítette elő, 2016-ban így 140-150 milliárd forint marad a munkaadóknál. Összességében, 2013 óta több mint 470 milliárd forint maradt a munkáltatóknál a hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatása nyomán – mutatott rá. A másik program, a 2016 februárjában bevezetett közfoglalkoztatásból versenyszférába program, 4400 ember lépett így ki az elsődleges munkaerőpiacra eddig – ismertette. Eredményes volt a lakhatási támogatás bevezetése, amivel 6500 munkavállalón tudtak segíteni – mondta.

Kérdésre válaszolva elmondta, a külföldön dolgozó, magyarországi lakhellyel rendelkező magyarokat is tartalmazzák a foglalkoztatási statisztikák, mintegy 110-120 ezer embert. Számuk 2010-hez képest mintegy 60 ezerrel nőtt – tette hozzá.
Az államtitkár szerint a munkaerőhiány nem veti vissza a beruházásokat az építőiparban, mivel az elmúlt évek tapasztalatai szerint a szektor mindig megtalálta a szükséges munkaerőt, gyorsan reagált.
Elmondta, a munkaadók érzik, hogy a béren keresztül lehet megtartani a munkavállalókat, és újakat szerezni. Hozzátette, hogy várhatóan a reálbérek tovább nőnek. Úgy vélte, a mintegy 50-60 ezer üres álláshelyet a 200 ezres munkanélküliséggel szembe állítva átképzéssel, kormányzati ösztönző intézkedésekkel ki lehet szolgálni a felmerülő munkaerőigényt. MTI

Cseresnyés: a keresetek továbbra is dinamikusan emelkednek

Az év első felében is tovább folytatódott a keresetek dinamikus emelkedése, ugyanis a január-júniusi időszakban, köszönhetően az alacsony inflációnak, 7,5 százalékos volt a reálbér-növekedés – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a keresetek január-júniusi adatait kommentálva pénteken az M1 aktuális csatornán.

cseresnyés péter államtitkár

A KSH legfrissebb közlése szerint júniusban a bruttó átlagkereset 5,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel azelőtt, a nettó átlagkereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt 7,3 százalékkal emelkedett. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,3 százalékkal nőtt a bruttó és 7,9 százalékkal a nettó keresetek átlagos összege.
Cseresnyés Péter kiemelte: a 7,5 százalékos nettó reálbér-emelkedés azt jelenti, hogy az éves jövedelmek közel egy havi keresettel nőttek.
Arról is beszámolt, hogy a közigazgatásban, a közszférában végrehajtott béremelés húzta magával a versenyszférát, ugyanis a közszférában 12 százalékos, míg a vállalkozásoknál 6,8 százalékos volt a reálbér-emelkedés.
Az NGM az MTI-nek eljutatott közleményében hangsúlyozta: három és fél éve töretlen a reálbér-emelkedés Magyarországon.
A versenyszférában 2016 első felében közel 65 ezerrel dolgoznak többen, mint az előző év azonos időszakában.
A közleményben kifejtették, hogy a KSH közlése szerint a közfoglalkoztatás hatása nélkül a vállalkozásoknál 275 300, a költségvetési intézményeknél 268 000, míg a nonprofit szervezeteknél 247 400 forint volt a bruttó keresetek átlaga idén január-júniusban.
Nemzetgazdasági szinten a közfoglalkoztatás hatását beszámítva 7,5 százalékkal, anélkül 8,2 százalékkal nőttek a vizsgált időszakban a reálkeresetek.
A kimagasló reálbér-emelkedésben nagy szerepe van a továbbra is alacsony inflációnak, az adócsökkentéseknek és a munkahelyvédelmi akciónak, illetve a vállalkozói szektor és a közszféra béremeléseinek. A töretlen béremelkedés a magyar családok anyagi helyzetére is pozitív hatással van, ami jól mutatja, hogy a magyar reformok működnek – olvasható az NGM közleményében. MTI