KSH: júliusban a bruttó átlagkereset 559 100 forint volt, 15,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2023 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 559 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 385 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, a reálkereset pedig 2,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 526 800 forintra becsülhető, 15,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 529 000, a költségvetésben 516 800, a nonprofit szektorban 532 700 forintot tett ki, 16,1, 14,7, illetve 12,5 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 371 800, a kedvezményeket figyelembe véve 385 600 forintot ért el, 15,2, illetve 15,1 százalékkal magasabb volt, mint 2022 júliusában. A reálkereset 2,0 százalékkal csökkent a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 17,6 százalékos növekedése mellett.

A bruttó mediánkereset 450 000 forint volt, 16,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 311 400 forintot ért el, 15,9 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

Január-júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557 100 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 370 500, a kedvezményeket figyelembe véve 384 000 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,9, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A KSH jelentésében emlékeztetett arra is, hogy az átlagkereset változását befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az úgynevezett fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése egyaránt 2,2 százalékponttal lenne magasabb.

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 574 700 forint volt az év első hét hónapjában.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 382 200, a kedvezményeket figyelembe véve 395 700 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset, valamint a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset egyaránt 13,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkereset változását it is befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az úgynevezett fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése egyaránt 2,5 százalékponttal lenne magasabb – közölte a KSH. MTI

Minisztérium: 391 500 forintra emelkedett a nettó átlagkereset Magyarországon

A KSH adatai szerint tovább folytatódott a bérek emelkedése, 2023 májusában a bruttó átlagkereset 567 800 forintot tett ki. Ez 86 ezer forinttal több, mint egy évvel korábban, így a bérek éves alapon 17,9 százalékkal nőttek.

A nettó kereset ezzel párhuzamosan 391 500 forintra emelkedett. Megállapítható, hogy egy átlagos munkavállaló már közel háromszor annyit vihet haza, mint 2010-ben – írta kedden a legfrissebb statisztikai adatokhoz fűzött kommentárjában a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).

(A közmunkások bérét most sem számították bele a statisztikába)

A kormány az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta nehéz gazdasági helyzetben is mindent megtesz azért, hogy megvédje a családokat, a munkahelyeket, helyreállítsa a gazdasági növekedést és támogassa a bérek folyamatos emelkedését. Ehhez legelőször le kell törni és egy számjegyűre kell leszorítani a szankciós inflációt.

A kormány ennek érdekében már számos intézkedésről döntött: júniustól többek közt bevezette a kötelező akciózást, aminek mértéke augusztustól 10-ről 15 százalékra emelkedik, júliusban pedig elindult az online árfigyelő rendszer, amelynek köszönhetően a megfigyelt termékek átlagára már 6,7 százalékkal csökkent.

Az intézkedések hatékonyak és eredményesek, a januári tetőzéshez képest már ötödével csökkent az infláció mértéke. A családok és a gazdaság védelme érdekében a kormány 200 ezer forinttal megemelte a SZÉP-kártya kedvezményes keretét, az infláció egyre nagyobb ütemű csökkentése pedig újra megnyitja az utat a reálbérek növekedése előtt – sorolta a GFM. MTI