Új elnök és új elnökhelyettes a Nagykanizsai Járásbíróságon

Dr. Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke 2020. október 15. napjával Domjánné dr. Kormányos Edit Katalin járásbírósági bírót elnöknek, dr. Török Judit járásbírósági bírót pedig elnökhelyettesnek nevezte ki.

Domjánné dr. Kormányos Edit 1999-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, ezt követően bírósági fogalmazó, majd bírósági titkár volt a Nagykanizsai Járásbíróságon. Bírói kinevezésére 2004-ben került sor a Lenti Járásbíróságon polgári- és szabálysértési ügyszakban. Egy évvel később került a Nagykanizsai Járásbíróságra, ahol azóta is büntető- és szabálysértési ügyeket tárgyal. Kirendelt bíróként részt vett a Zalaegerszegi Járásbíróság és a Törvényszék munkájában is, valamint 2016 és 2019 között igazgatási feladatokat is ellátott a dél-zalai város bíróságán.

Dr. Török Judit 1999-ben bölcsész, 2000-ben pedig jogi végzettséget szerzett Miskolcon. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának elvégzését követően került a Nagykanizsai Járásbíróságra bírósági fogalmazói, illetve titkári munkakörbe. 2005-ben nevezték ki büntető ügyszakos bíróvá. Kirendelt bíróként részt vett a Zalaegerszegi és a Keszthelyi Járásbíróság, valamint a megyeszékhelyi törvényszék munkájában is.

Kinevezésük 6 évi időtartamra, 2020. október 15. napjától 2026. október 14. napjáig szól – tájékoztatta honlapunkat Dr. Vándor Virág a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivője.

A magyar bírósági fogalmazók szófiai diadalának margójára – jogászportré a nagykanizsai dr. Krausz Bernadett-tel

Három – két budapesti és egy zalai – bírósági fogalmazóból álló magyar csapat első helyezést ért el július elején Szófiában, a THEMIS nemzetközi fogalmazói verseny elődöntőjén. A megmérettetés részleteiről és eddigi életútjáról kérdeztük a team egyik tagját, a nagykanizsai dr. Krausz Bernadettet, aki a dél-zalai város járásbíróságának fogalmazója.

– Nagykanizsán születtem és itt jártam általános, majd középiskolába is, a Batthyány Lajos Gimnáziumba – szögezi le mindjárt az elején dr. Krausz Bernadett. – 2013 őszén lettem a Pécsi Tudományegyetem joghallgatója. Elsősorban a polgári jog – azon belül is a családjog – az, ami igazán érdekel, ezért is jelentkeztem harmadéves koromban az Óriás Nándor Szakkollégium Civilisztika tagozatába és 2017-től már a szakkollégium egyik alelnökeként, valamint a Civilisztika tagozat vezetőjeként fogtam össze a szakkollégium tagjait és szerveztünk programokat a diáktársaimnak.

Dr. Krausz Bernadett előadás közben

Mi az, ami miatt hazahúzott a szíved?

– Az egyetemi évek alatt úgy terveztem, hogy Pécsen maradok és a tanulmányaim befejeztével lehetőségem is adódott rá. Miután azonban megszereztem a diplomámat, úgy éreztem, hogy hazahúz a szívem, így hazaköltöztem Nagykanizsára. Éppen akkor írták ki a fogalmazói álláshelyeket és hirdettek egyet a Nagykanizsai Járásbíróságra is. 2018 nyarát írtuk ekkor – emlékszik vissza a kanizsai fogalmazó. – Pécstől viszont nem köszöntem el teljesen. Miközben tavaly szeptemberben a fogalmazói versenyvizsga kritériumait teljesítettem, jelentkeztem az egyetemem PhD képzésére: a doktori iskola 4 éven át tartó további tanulást és kutatást jelent, és persze folyamatos kapcsolatot is az Alma materrel.

– A nagykanizsai bíróságon 2018 novemberében kezdtem el dolgozni, több pályázó közül választottak ki a posztra. Nagyon otthonosan érzem itt magam, szinte családiasnak nevezném a munkahelyemet. Szeretek bejönni nap mint nap, a fogalmazói munka változatos, minden ügyszakba bepillantást nyerhetek és lehetőségem van folyamatosan képezni magamat.

THEMIS: honnan jött az ötlet, mi adta a késztetést a jelentkezésre?

– Amikor információkat kerestem a bírósági fogalmazói létről, már olvastam a THEMIS nemzetközi versenyről, és amikor ünnepélyesen kinevezték az újdonsült bírósági fogalmazókat – köztük engem is – Budapesten, még 2018 decemberében, akkor hallottam, hogy nemsokára várják majd a jelentkezőket a versenyre. Ez az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) által szervezett nemzetközi fogalmazói verseny, bírósági és ügyészségi fogalmazók részére, angol munkanyelven. Rögtön felkeltette az érdeklődésemet, mert lehetőségem adódott angol nyelven versenyezni. A magyar versenyzők kiválogatása az év elején zajlott a Magyar Igazságügyi Akadémián (MIA), melynek eredményeképp beválasztottak a „bírói etika és szakmai magatartás” témájú elődöntőbe két csapattársammal, dr. Gyuranecz Franciska Zsófiával (Fővárosi Törvényszék) és dr. Papp Dorottyával (Budapest Környéki Törvényszék) együtt.

Hogy kell elképzelni ezt a versenyt?

– Ennek az európai szintű versenynek négy elődöntője van: egy nemzetközi polgári eljárásjogi, egy nemzetközi büntető eljárásjogi, továbbá egy nemzetközi családjogi megmérettetés, valamint a mi szekciónk, a bírói etika és szakmai magatartás. Ezekből az elődöntőkből szekciónként az első két helyezett – tehát összesen nyolc csapat – juthat tovább a döntőbe. A mi csapatunk a bírói etika és szakmai magatartás témakörén belül a mesterséges intelligencia és a bírói etika kapcsolatát dolgozta fel.

(Fotó: Kanizsa TV)

Csak a ti csapatotok indult Magyarországról?

– Nem, egy másik háromfős csapat is indult – ők a nemzetközi büntető eljárásjogi szekcióban –, akik helyezést ugyan nem értek el, de publikálják majd a dolgozatukat az EJTN folyóiratában.

Árulj el nekünk néhány részletet a felkészülésről!

– Miután összeállt a csapatunk, a MIA-n ismerkedtünk meg egymással és a mentorunkkal, dr. Kovács Bálinttal, a Szombathelyi Törvényszék bírájával. Először kiválasztottuk a témát, majd felvázoltuk, hogy kinek mi lesz a feladata. A felkészülés végén egy 20 oldalas, angol nyelvű dolgozatot kellett leadnunk a holland és a brit bírókból, illetve egy lett ügyvédből álló zsűrinek.

Az elődöntő Bulgáriában volt.

– Igen, Szófiába utaztunk ki a szóbeli megmérettetésre, ami július 2. és 5. között zajlott. A verseny előtt még nem jártam Bulgáriában. A szófiai National Institute of Justice épületében folyt a verseny. Velünk együtt tizenegy csapat indult a szekcióban, a versengő nemzetek széles európai palettát öleltek fel: francia, osztrák, finn, olasz, német, portugál és spanyol csapatok – volt olyan ország, ahonnan két csapat is indult.

Hogy zajlott a szófiai verseny?

– Egész nap tartottak az előadások, amelynek keretében egy-egy csapatnak fél óra állt rendelkezésére a prezentációja bemutatásához. Ezután következett a dolog nehezebb része, ugyanis minden előadás után, véletlenszerűen jelölték ki azt az opponens csapatot, akiknek kérdéseket kellett feltenniük az elhangzottakkal és az előadó csapat dolgozatával kapcsolatban. Ezek megválaszolása után a zsűri következett, melynek tagjai szintén fogós kérdések kereszttüzébe helyezték az előadókat, vagyis egy-egy csapat közel másfél órán keresztül szerepelt.Mi az utolsó napon kerültünk sorra, valamint az utolsó előadóknak tehettük fel a kérdéseinket, a finn csapatnak, akikkel végül holtversenyben lettünk első helyezettek. A többnapos verseny alatt végig figyelnünk és koncentrálnunk kellett, mivel nem tudtuk előre, hogy mikor leszünk mi az opponensek.A sok izgalom után a prezentációnk akkora sikert aratott, hogy azon felül, hogy a finnekkel megosztott, első helyen végeztünk, a házigazda és a tavalyi bolgár csapat a legjobb vizuális előadásmódnak járó különdíjat is nekünk ítélte oda.

Mivel teltek a napok a bolgár fővárosban?

– Minden nap három, illetve négy előadást hallgattunk végig, esténként pedig szervezett program keretében fedeztük fel Szófiát. Első nap sétát tettünk a belvárosban, így a sétálóutcát, a parkot, a templomokat, a várat és a római romokat csodálhattuk meg. A második nap szófiai bíróságon jártunk, ami a Legfelsőbb Semmitőszéknek is helyet ad. Végül, a harmadik napot és a versenyt egy hangulatos díszvacsora zárta, aminek a kuriózuma az volt, hogy senki nem ülhetett a saját országából származó versenyző mellé, vagyis alaposan összekevertek bennünket. Ennek legnagyobb előnye az volt, hogy kötetlenebb beszélgetés keretében ismerkedhettünk meg más ország fogalmazóival.

Van különbség Európán belül az egyes országok bírósági fogalmazói között?

– A fogalmazók képzése tekintetében változatos a kép. Franciaországban például, a jogi egyetem elvégzése után a fogalmazók beköltöznek egy akadémiára, ahol további képzésen vesznek részt, vagyis mintha az egyetemi éveik folytatódnának. A portugáloknál ugyanilyen erős az oktatási rész, míg a németek azt mesélték, hogy náluk egy bírósági fogalmazónak az ügyészségen, illetve ügyvéd mellett is el kell töltenie bizonyos gyakorlati időt, hogy a jogászi szakma minél szélesebb spektrumát megismerhessék. Amikor megérkeztünk, az első, ami feltűnt nekem, hogy szerintem a magyar csapat volt a legfiatalabb. A portugál és az olasz kollégák arról számoltak be, hogy ők korábban más jogászi pályán mozogtak és csak később döntöttek úgy, hogy a bíróságon szeretnének dolgozni.

Folytatás?

– Szeptemberben végig a döntőre készülünk, amit 2019. október 8. és 11. között Franciaországban, Bordeaux-ban rendeznek meg, ahol az „igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés” témakörében 8 ország méri össze tudását. Először félórás időkeretben kell majd előadnunk a megadott témával kapcsolatos érveinket, majd meghallgatjuk a másik csapat előadását és kérdezünk egymástól, gyakorlatilag az érvelési és a vitakészségeinket mérjük össze. Ezután a zsűri is kérdez. Annyit már tudunk, hogy az egyik román delegáció lesz a párunk a döntőben. Ezenkívül, minden csapat kap egy jogesetet is, amelyet a megérkezés napján ismertetnek velünk és a nap végéig írásban kell feldolgoznunk egy 10 oldalas esszé formájában.

Mi lesz a győztes csapat jutalma?

– Hirdetnek majd első, második és harmadik helyezettet is, de a képzeletbeli dobogó legmagasabb fokára feljutó csapat jutalma egy európai tanulmányút lesz. (Forrás: Zalaegerszegi Törvényszék. Fotók: Facebook)

Egy kanizsai sikkasztás és lopás vádirata

H. Gábor terhelt a Nagykanizsa,. szám alatt található Kft. alkalmazásában értékesítőként dolgozott. Az áruházba 2016. november 29-én többek között egy 21.327 Ft (+ÁFA) egységárú, Electrolux Scparketto márkájú porszívó, 2016. december 7-én 72.540 Ft (+ÁFA) egységárú, Electrolux EWT1266ESW típusú felültöltős mosógép, valamint 2016. december 21. napján egy 104.000 Ft egységárú LG 49LH5100 típusú televízió került bevételezésre, melynek kijelzője annak átvételekor már törött állapotú volt.
H. Gábor terhelt a raktárban elhelyezett felültöltős mosógépet, valamint porszívót azok vételárának kiegyenlítése nélkül 2016. december 17. napján az áruházzal üzleti kapcsolatban álló – a műszaki cikkek valós tulajdonjogi helyzetéről tudomással nem bíró  fuvarozóval Nagykanizsa, utca szám alatti lakhelyére szállíttatta.

 

A javításra szoruló televíziókészülék vonatkozásában a terhelt megegyezett az Kft. üzletvezetőjével, hogy azt elviszi és garanciális javíttatást követően annak vételárát legkésőbb 2017. január hónap elejéig kifizeti.

 

A televíziót H. Gábor megrendelése nyomán 2017. január 13. napján a zalaegerszegi Elektronikai Kft. üzletében megvizsgálták, ennek során megállapították, hogy a javítási költségek meghaladnák a készülék vételárát, ezért annak selejtezésére tettek javaslatot. A terhelt ezt követően a televízió vételárának kiegyenlítése iránt, vagy a készülék áruházba való visszaszállíttatása érdekében nem intézkedett.

 

2017. január 11. napján a terhelt munkahelyén leltározásra került sor, melynek során észlelték a jogtalanul eltulajdonított műszaki cikkek hiányát.
A nyomozó hatóság 2017. február 13. napján házkutatást foganatosított a terheltnél, mely során lefoglalták tőle az eltulajdonítással érintett Electrolux Scparketto porszívót és Electrolux EWT1266ESW felültöltős mosógépet. A fenti műszaki cikkeket a terhelt 2017. március 13. napján 140.000 Ft vételáron megvásárolta.

 

A terhelt által szervizelésre beadott LG 49LH5100 típusú televíziót a Elektronikai Kft. alkalmazásában álló D. Gábor 2017. március 16. napján a nyomozó hatóság által foganatosított lefoglalás során átadta és azt a sértetti képviselő részére kiadták.

A terhelt cselekményét összesen 197.867 + 53.424 Ft ÁFA értékű műszaki cikkekre követte el, mely elkövetési érték a nyomozás során a termékek sértetti képviselő részére való visszaadásával megtérült.

 

 

2./

H. Gábor terhelt 2017. január 24. napján reggel 8:30 órakor egyedül végezte munkahelyén – Nagykanizsa, utca szám alatt található üzlet kinyitását. Ennek során a raktárhelyiségben lévő szekrényből elővette az ott tárolt pénztartó kazettát és azt a bolt kasszarészéhez vitte. A kazettát ezt követően a pénztárgép melletti fiókban tárolt kulccsal kinyitotta és abból 40.000 Ft készpénzt vett magához.

 

2017. január 25. napján az üzletvezető lebetegedett, ezért megkérte a szabadnapon lévő terheltet, hogy nyissa ki helyette az üzletet. Ezt követően H. Gábor reggel 8 óra 30 perckor elvégezte a nyitást, ennek során – munkatársai távollétét kihasználva -ismét a kasszához vitte a raktárhelyiségben tárolt pénztartó kazettát és abból – annak kulccsal való kinyitását követően – 65.000 Ft készpénzt vett magához.

 

A sértetti Kft. alkalmazásában álló pénztáros, valamint az üzletvezető számlaellenőrzés és a napi zárás kapcsán észlelték a hiányt, melyet a központi ellenőrzés is megerősített.
A terhelt cselekményével 105.000 Ft lopási kárt okozott az Kft.-nek, mely a nyomozás során nem térült meg.

 

3./

Egy női sértett 2016 decemberében a Nagykanizsa, szám alatt található Kft. üzletében vásárolt egy felültöltős Electrolux márkájú mosógépet, melynek során H. Gábor terhelt a műszaki cikk értékesítőjeként működött közre, továbbá a termék kiszállítást követő összeszerelését is elvégezte a sértett lakhelyén. Ennek kapcsán a terhelt a nő bizalmába férkőzött, akit ezt követően a lakásán kettő alkalommal meglátogatott. Így történt, hogy H. Gábor 2017. április 12. napját megelőző hét folyamán a délutáni órákban – pontosabban meg nem állapítható időpontban – megjelent a sértett lakhelyén, a sértett a terheltet a lakásába beengedte és a szobahelyiségben beszélgetni kezdtek.

 

A sértettet a beszélgetés során a társasház közös képviselője felhívta a közös költség befizetésével kapcsolatban, ezért F. Jánosné a terhelt jelenlétében a szekrényén lévő három darab 20.000 Ft-os bankjegyet tartalmazó naptárból elővett egy 20.000 Ft-os bankjegyet, majd kabátfelvétel céljából bement a fürdőszobába.

 

 

A szobában tartózkodó terhelt ezt kihasználva, kivett a sértett naptárjából még egy 20.000 Ft-os bankjegyet, majd a naptár alatti szekrény ajtaját is kinyitotta és az ott lévő összesen 140.000 Ft készpénzt tartalmazó kettő darab borítékot is magához vette. Ezt követően H. Gábor a sértettel együtt távozott a lakásból.

A terhelt cselekményével összesen 160.000 Ft lopási kárt okozott a sértettnek, mely a nyomozás során nem térült meg – olvasható a Nagykanizsai Járási Ügyészség vádiratában.

Egy kanizsai környéki fakivágás története

K. László terhelt, mint fakitermeléssel foglalkozó vállalkozó 2016. november és december hónapban a Csapi Önkormányzattal kötött szerződés alapján fakitermelést végzett a Csapi-Zalasárszeg 1050-es helyrajzi számú zártkerti ingatlanon. A kitermelés során tévedésből fákat vágtak ki a munkásai a szomszédos 1048-as és 1049-es helyrajzi számú területekről, amelynek tulajdonosa P. Zoltán galamboki lakos.

 

 

P. Zoltán 2016. december 13-án észlelte a fái kivágását, ezért rendőri intézkedést kért a helyszínre. A rendőri intézkedés eredményeképpen K. László elismerte írásban, hogy mintegy 30-40 m3 fát kivágott az erdőből, majd vállalta azt, hogy megvásárolja P. Zoltántól a két területen található fát oly módon, hogy 71,5 m3 kitermelt fát a terület tulajdonosának birtokába ad, míg az ezen felül fennmaradó famennyiséggel szabadon rendelkezhet.

Az írásos szerződésben abban állapodtak meg a felek, hogy K. László P. Zoltán részére napi 6-7 m3 mennyiségű fát fog kitermelni és átadni 2016. december 13-tól 2017. január 15-ig terjedő időben.

K. László terhelt azonban az írásban vállalt kötelezettségei ellenére a következő napokban a kitermelt fát saját maga részére szándékozott elszállítani, emiatt a terület tulajdonosa többször rendőri intézkedést kért, majd 2016. december 16-án felmondta a szerződést és megtiltotta terhelt részére a további munkavégzést a területén. Terhelt a felmondást nem vette tudomásul, emiatt a következő napokban csak újabb rendőri intézkedésekkel sikerült megakadályozni azt, hogy a területről fákat vágjon ki, illetve a már kivágott fát elszállítsa.

Ilyen előzményeket követően a terhelt a munkásaival 2016. december 21-én ismételten megjelent a kérdéses helyszínen és onnan a már korábban kivágott akácfák közül eltulajdonítási szándékkal a forg. rendszámú kisteherautóira felrakott 5 m3, összesen 71.340,-Ft értékű kugliba vágott akácfát, majd a helyszínről igyekezett eltávozni. Cselekményét a sértett és családja észlelte, ezért ismételten rendőri intézkedést kértek.

A rendőrség 17 óra 30 perckor a Csapi-Zalasárszeg átvezető úton K. László kisteherautóit megállította, majd a szállított fát a sértett családjához szállíttatta és lerakatta. Ily módon az okozott kár megtérült – olvasható a Nagykanizsai Járási Ügyészség vádiratában. K. László kisebb értékre elkövetett lopás vétsége miatt állhat bíróság elé.

13 évet kapott a kislányával erőszakoskodó kanizsai férfi

Folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak, valamint kiskorú veszélyeztetése miatt első fokon 13 év fegyházbüntetésre ítélt egy 37 éves férfit, saját 11 éves lánya ellen elkövetett cselekményei miatt a Zalaegerszegi Törvényszék kedden.

A tárgyalássorozat erkölcsi okokból, a kiskorú kímélete, emberi méltóságának és személyiségi jogainak védelme érdekében mindvégig zárt ajtók mögött zajlott. A törvényszék kedden csak magát az ítéletet hirdette ki nyilvánosan, annak indoklását ezt követően szintén csupán zárt körben ismertette.
Az előzményekről, valamint a vádemelésről tavaly novemberben a Zala Megyei Főügyészség adott tájékoztatást, amely szerint a 37 éves férfi a tőle külön élő lányával rendszeresen erőszakoskodott, őt és édesanyját is megöléssel fenyegette, ha a kislány nem fekszik le vele.

A tavaly június óta előzetes letartóztatásban lévő, a bíróságra is kéz- és lábbilincsben szállított férfinak 2004-ben, élettársi kapcsolatból született lánya, akivel az élettársával való szakítás után kezdetben gondoskodó, szerető apaként bánt. 2015-től azonban ritkábbakká váltak a találkozások, néhányszor a nagyanyjához, majd egyre gyakrabban panziókba vitte láthatások idején a kislányt.

A serdülőkorba ért gyereket – annak tiltakozása ellenére – több alkalommal fogdosta, a nemi szervét mutogatta neki és önkielégítést végzett előtte. Azzal fenyegette, hogy megöli őt vagy az édesanyját, ha nem fekszik le vele.
Egy alkalommal egy nagykanizsai panzióban a kislány a folyosóra menekült az apja elől, aki ruha nélkül üldözte őt. A történteknek a recepciós vetett véget azzal, hogy rendőrt hívott, de a lány akkor még nekik sem merte elmondani, mi is történt vele.

A korábbi esetek miatt 2015 vége óta a kislány már nem akart találkozni az apjával, aki emiatt egyre gyakrabban zaklatta őt telefonon és interneten keresztül is, a vádirat szerint hét és fél hónap alatt több mint ötezerszer próbálta felhívni. A férfi egy idő után már nem tudta elérni, ezért lánya nemi szervéről fényképet küldött a gyereke egyik unokatestvérének, aki megmutatta a fotót a lány édesanyjának. A kislány csak ezt követően mert beszélni a történtekről.

A Zalaegerszegi Törvényszék első fokon folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak, valamint kiskorú veszélyeztetése miatt mondta ki bűnösnek a férfit, akire 13 év fegyházbüntetést szabott ki. A büntetése letöltésének kétharmada után kerülhet csak feltételesen szabadlábra.
Az ítélet részeként a törvényszék megszüntette a férfi szülői felügyeleti jogát a kislány felett. MTI

Perszimulációt tartott diákokkal a Kúria elnöke Nagykanizsán

Középiskolás diákokkal közösen vett részt csütörtökön Nagykanizsán perszimulációs gyakorlaton a Kúria elnöke, aki szerint a diákok egészséges igazságérzete tökéletesen működik.
Egy két évvel ezelőtti, budapesti középiskolásokkal tartott perszimuláció után a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium volt az első vidéki helyszín, ahol Darák Péter a diákokkal közösen vett részt egy imitált per folyamatában. A nyitott bíróság program keretében számos törvényszéken is zajlanak hasonló „perek”, amelyekben a középiskolások maguk játsszák el a vádlottak, a tanúk, illetve az ügyész, az ügyvéd és a bíró szerepét.

nagykanizsa-jog-1

(Darák Péter, a Kúria elnöke (b4) és Vaskuti András, a Kúria Büntető Kollégiumának bírája (b2) perszimulációs gyakorlaton vesz részt középiskolás diákokkal közösen a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnáziumban 2016. november 17-én. A nyitott bíróság program keretében számos törvényszéken is zajlanak hasonló „perek”, amelyekben a középiskolások maguk játszák el a vádlottak, a tanúk, illetve az ügyész, az ügyvéd és a bíró szerepét. MTI Fotó: Varga György)

A nagykanizsai esethez Vaskuti András, a Kúria Büntető Kollégiumának bírája készítette fel a közreműködőket, akiknek két 17 éves fiú verekedése és harmadik társuk informatikai adatok megszerzésére irányuló kényszerítése miatt kellett „felelnie”. Az ítéletet pedig a diákokból álló bírói tanácsnak – benne az ülnökként a fiatalokat segítő kúriai elnöknek – kellett meghoznia.
A megidézett tárgyalás szünetében Darák Péter az MTI kérdésére elmondta: a hasonló perszimulációk tapasztalata szerint a diákok „természetes igazságérzete abszolút működik”.

nagykanizsa-jog-2

(Darák Péter, a Kúria elnöke és Zavaczky Áron tanuló egy perszimulációs gyakorlaton a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnáziumban. MTI Fotó: Varga György)

Hozzátette: sokszor vádolják a bíróságokat azzal, hogy logikátlan, ésszerűtlen ítéletet hoznak, hogy a döntések nem találkoznak a társadalom igazságérzetével. Ennek az az oka, hogy „ami megérzéses alapon igaznak tűnik”, az a jog kimunkált módszertana mellett „nem mindig ugyanolyan színben tűnik fel”.
Kitért rá, hogy a jogelmélet is sokat foglalkozik azzal, hogy az objektív igazság vagy egy eljárási – vagyis a rendelkezésre álló adatok alapján meghozott legészszerűbb – igazság alapján születnek a döntések. A Kúrián ebben az évben éppen egy joggyakorlati csoport foglalkozik az ítéleti bizonyosság kérdésével, amelyet egy országszerte 800 bíró által kitöltött, 60 kérdésből álló kérdőív alapján dolgoznak fel.
A kiértékelés most zajlik, de az már látható az előzetes feldolgozottságból, hogy „elég jelentős különbség” van a bírók között is abban, hogy ki „milyen bizonyosságot tart a maga szempontjából elegendőnek” – jelezte Darák Péter. MTI