Területfejlesztési miniszter: legalább 50 ezres városnak kellene lennie Nagykanizsának

Nagykanizsára hívták Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert, ezt mondta.

A következő évek feladata, hogy megtaláljuk azokat az eszközöket, kereteket, amelyekkel a különböző régiók a saját helyzetüknek megfelelő elbánásban részesülhetnek a fejlesztéspolitikában – mondta Navracsics Tibor pénteken Nagykanizsán.

A területfejlesztési miniszter a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági fórumán arról beszélt, hogy a jelenlegi fejlesztéspolitika a közigazgatási határokhoz igazodik, holott a szolgáltatási határok ezzel nem esnek egybe. Nagykanizsa is ennek kárvallottja, hiszen a Nyugat-Dunántúlon belül a legkevésbé fejlett régióhoz tartozik, ugyanakkor a dinamikusabban emelkedő dél-dunántúli régióval határos. A jövő egyik feladata, hogy hogyan írhatók felül a közigazgatási és szolgáltatási határok közötti különbségek, hogyan csökkenthető elszigetelő erejük – jelezte Navracsics Tibor.

Előadásában kifejtette: a magyarországi régiókban a 2004-es európai uniós csatlakozás óta változó ütemmel indult a felzárkózás folyamata, amiből Budapest messze kiemelkedik. A legfontosabb tanulság, hogy az uniós kohéziós politika legfőbb haszonélvezői a nagyvárosok és azok térségei, ahová pedig az uniós és nemzeti felzárkóztatási programok forrásai kerültek, mégsem tudtak kitörni a pozíciójukból, és ez egész Európára igaz.

„Küzdenek ma a magyarországi régiók”, a dél-dunántúli például a rendszerváltás óta kudarctörténet. Pécs valaha a Dunántúl egyik gazdasági motorja, térségszervező ereje volt, ma pedig „a magyar gazdaság egyik tartós betege”, ezért is kihívás, hogy erre milyen megoldást lehet találni – fogalmazott Navracsics Tibor.

Kifejtette azt is, hogy az egy főre eső nemzeti össztermékben is Budapest tölt be kiemelkedő helyet, mintegy 5,1 millió ember napi vagy majdnem napi szinten a fővároshoz van kötve munkáját, lakhatását, ügyintézését illetően. Csak két vármegye, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom mutat közelítő értéket Budapesthez, a többi mind alatta van a nemzetgazdasági átlagnak. Járási szinten a bruttó átlagkeresetekben – a kormány ipartelepítési politikájának következtében – fokozatosan bővül Budapesttől Eger, Miskolc, Debrecen irányába az a térség, ahol emelkedőben vannak a bérek.

A belföldi elvándorlás ugyanakkor azt mutatja, hogy délről északra költöztek inkább a magyar lakosok, de ezzel együtt a városokból az agglomerációba irányuló kiköltözés is jellemző – említette a miniszter. Navracsics Tibor úgy vélekedett, hogy a repülőterek fontos bázisai lehetnek az iparfejlesztésnek, egyrészt az online kereskedelem felfutása, másrészt a befektetők közlekedési igényei miatt, és éppen a hátrányosabb régiókban találhatóak fejleszthető repülőterek.

Kitért arra is, hogy Zalaegerszeg és Kaposvár között nagyon nagy szükség lenne egy funkcionális várostérségre, a nagykanizsai lakosság növekedésére legalább 50 ezerre. A dél-zalai város ugyanis mindig sajátos pályát futott be, volt, hogy előnyös helyzetbe került a Déli Vasút fejlesztése idején, ma azonban a két régió határán hátrányos helyzetbe kényszerült. MTI (Fotók: Navracsics Tibor – Facebook)

Mura konferenciát tartottak Nagykanizsán

A kormányzat jogszabály-módosításokkal és pénzügyi segítséggel is támogatta a vidék felemelkedését, hogy a gazdasági növekedés egyszerre jelentse Budapest mellett legalább annyira a vidék fejlődését is – jelentette ki Csepreghy Nándor a Széchenyi Programiroda és a Mura Programiroda által szervezett nagykanizsai Mura konferencián pénteken.

A Modern városok programban önálló költségvetési forrásokhoz jutottak a megyei jogú városok – Nagykanizsa és Zalaegerszeg térsége például 50 milliárd forint fejlesztési forrást kapott – tette hozzá a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.
Csepreghy Nándor szerint mindez azt szolgálta, hogy a kormány annak a 80 százaléknyi közösségnek is bizonyítsa elkötelezettségét, aki nem Budapesten él.

Csepreghy Nándor emlékeztetett arra, hogy a 2010-es kormányváltás idején a munkahelyek elvesztésének kockázatát kellett mérsékelni, hét év után pedig már a korábbi 3,8 millió helyett 4,4 millió embernek van állása, és az a legfontosabb kérdés, hogyan tudjuk betölteni az üres álláshelyeket.
Kiemelte: a gazdasági prosperitás a szuverenitással is összefügg, kizárólag a belső fogyasztásra alapozva egy kis ország azonban nem tud hosszabb távon működőképes maradni.

A fejlesztési források odaítélésében ezért a magyar kormány elsődlegesen a hazai vállalkozásokat támogatja, ahogy azt a franciák, a németek, vagy az osztrákok is évtizedek óta ezt teszik. 2007 és 2013 között a EU-s fejlesztési forrásoknak csupán 16 százalékát érhették el a vállalkozások, a jelenlegi ciklusban pedig már 60 százalékot.
A pénzügyi rendszert is a gazdasági érdekek szolgálatába kellett állítani, ezért tűzték ki célul, hogy 50 százalék fölé emelkedjen a magyar tulajdonú pénzintézetek aránya, ezzel ugyanis a hitelezéseknek is nagyobb lendületet lehetett adni.
Csepreghy Nándor úgy vélekedett: a hitelezési és a támogatási lehetőségek mellett a szuverén nemzeti tőke megteremtése is elengedhetetlen volt.

Az energiaszektoról szólva a politikus azt mondta: a több lábon állást és az energiafüggés csökkentését is meg kellett oldani, ami a paksi bővítéssel válik lehetővé. „Hazugság, hogy a kormány ezzel szemben nem támogatja a zöldenergiát”, hiszen a bővítés után Paks az ország energiaszükségletének 40 százalékát tudja majd biztosítani a másik 60 százalékban növekedési lehetőséget találnak más megoldások szem előtt tartva keleti földgáztól való függetlenedés igényét.

Csepreghy Nándor utalt arra is, hogy a közigazgatás átalakítása ugyancsak szükséges volt, a háttérintézmények megszüntetésével a minisztériumok kizárólagos feladata a stratégiai döntések meghozatala lett, a kormányhivatalok a közigazgatás területi működését biztosítják, a járási hivataloknak feladata pedig az állampolgárok és a vállalkozások kiszolgálása.
A bürokráciacsökkentés révén évente tízmilliárdokat takarítanak meg az állampolgárok, ezt a költségcsökkentést pedig 2018-ban is folytatni fogja a kormány – mondta.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura Nemzeti Program miniszteri biztosa azt mondta: a program olyan beruházásokról szól, amelyek öt, tíz, tizenöt év távlatában is életképesek, munkahelyeket és megélhetést biztosítanak, ezzel növelik a térség megtartó erejét. Ez a gazdaságfejlesztési program agrárfejlesztést és a turizmus komplex fejlesztését is jelenti – elsősorban a vállalkozások lehetnek a nyertesei.

Emlékeztetett arra, hogy a dél-zalai térségben jelentős hagyományai vannak az agráriumnak, erre alapozva pedig új technológiákkal és különleges gyümölcsök, mint a kivi vagy a datolyaszilva, valamint a gyógynövények termesztésével és feldolgozásával újra versenyképessé lehet tenni a körzetet.

A Mura program keretéből a Zalaerdő Zrt. egymilliárd forint beruházással korszerűsíti kisvasúthálózatát, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park pedig 470 millió forintból indított élőhely fejlesztési programot a Mura folyó térségében.
A kerékpáros, a bakancsos vagy a vízi turizmusra kiválóak az adottságok, a vadászatra, a bor- és gasztroturizmusra, illetve a fesztiválokra, rendezvényekre is lehet építeni – részletezte Cseresnyés Péter.
(Fotók: Cseresnyés Péter – Cseresnyés Péter – Facebook)