A jövő héten +15 is lehet

Folytatódik az évszakhoz képest meleg idő, a hét első felében 15 fok körüli maximumok is lehetnek, csak néhol lehetnek mínuszok – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-nek.

Hétfőn a köd, illetve a rétegfelhőzet az ország északi, északkeleti harmadán, illetve helyenként a Fertő-tó környékén makacsul tarthatja magát, másutt fátyolfelhős, napos idő lesz. Számottevő csapadék nem valószínű. A szél főként a Dunántúl északi felén megerősödik, a Kisalföldön helyenként viharos széllökésekre is számítani lehet. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 1 és plusz 6 fok között, a legmagasabb 8 és 16 fok között várható, de a tartósan borult tájakon ennél több fokkal hidegebb is lehet.

(Galambok decemberben Nagykanizsa felett. Fotó: S. Varga György)

Kedden több órára kisüt a nap, de főként északkeleten néhol megmaradhat az éjszaka képződő köd. Csapadék nem valószínű. Főként a Dunántúlon több helyen megerősödik, az Észak-Dunántúlon helyenként viharossá fokozódik a szél. A leghidegebb órákban 1-10 fok lesz. Napközben 12-18 fokig melegszik a levegő, de a ködös tájakon hidegebb is lehet.

Szerdán északkeleten nagyobb területen köd képződhet, amely helyenként tartósabban meg is marad, másutt változóan felhős lesz az ég, hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap, csapadék nem valószínű. A Dunántúlon több helyen megerősödik a szél. A minimumhőmérséklet 1-10, a maximumhőmérséklet általában 10-16 fok között lesz.

Csütörtökre virradóra nagy területen köd képződhet, amely főként északkeleten tartósan meg is maradhat, másutt rövid időre kisüt a nap, majd nyugaton megvastagszik a felhőzet, a nap második felében nyugaton, délnyugaton néhol eső is lehet. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 1 és plusz 8 fok között, a legmagasabb általában 8 és 14 fok között valószínű.

Péntekre virradóra főként az északkeleti harmadban köd képződhet, amely helyenként tartósan meg is maradhat, másutt változóan felhős lesz az ég, több-kevesebb napsütés várható, majd estétől nyugat felől megvastagszik a felhőzet, de csapadék nem valószínű. A szél nyugaton megerősödik, az Észak-Dunántúlon helyenként viharossá fokozódik. A leghidegebb órákban 0-8 fok lesz. Napközben 8-14 fokig melegszik a levegő.

Szombaton erősen felhős vagy borult lesz az ég, és nyugaton egyre többfelé várható eső, zápor. Több helyen megerősödik a szél. A legalacsonyabb hőmérséklet 3-9, a legmagasabb 8-14 fok között alakul.

Vasárnap szórványosan várható eső, záporeső. A leghidegebb órákban 1-6 fok lesz. Napközben 5-10 fokig melegszik a levegő – olvasható az előrejelzésben.

Galambinvázió Nagykanizsán

Rengeteg galamb fészkel a Csokonai utcához közeli, lakatlan tízemeletes épület mellett Nagykanizsán.

A madarak gyakorta rajzanak ki.

Keddi parádés, csoportos repülésüket Varga György amatőr kanizsai fotós örökítette meg, amit a környéken lakók is jól láthattak.

Köszönjük szépen a fotókat 🙂

Egyben várjuk fényképeiket, információikat az info@delzalapress.hu e-mail címünkre – a fotókat 1024×768-as méretben kérjük) vagy a KanizsaPress Facebook oldalán privát üzenetben.

Amit a galambokról tudni érdemes:

“A galambfélék (Columbidae), vagy közismert nevükön galambok, a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe tartozó család. 42 nem és 313 faj tartozik a családba.

Többnyire tipikusan búgó hangúak, termetük a rigótól a lúdnagyságig terjed. Erdőben, részben sziklás vagy a szárazföldi területen élő, ügyesen repülő madarak. A galambalakúak monogám módon élnek, a hímek ugyanúgy költenek, mint a nőstények. Egy-két fiókájuk fészeklakó, a szülők túrószerű begytejjel táplálják őket.

A párban élő galambfajok szokásos neve a magyar nyelvterületen a gerle (gerlepár, gerlicepár). A vadgerlét (Streptopelia turtur) és a balkáni gerlét (Streptopelia decaocto) vadgalambnak is nevezik.

A tipikus galambok (a galambformák alcsaládjának fajai) elsősorban magevők, a magokat a talajról szedegetik fel és azokat erős zúzájuk őrli meg. Egyes évszakokban fogyaszthatnak zöld leveleket, rügyeket, virágokat és kevés gyümölcsöt is. Táplálkozásuknál fogva több faj komoly mezőgazdasági kártevővé válhat, mind az érő termés fogyasztásával, mind az elvetett mag kiszedegetésével. A gyümölcsgalambok szinte kizárólag erdei gyümölcsök húsos részeivel táplálkoznak.

A leggyakoribb képviselőjük a házigalamb (Columba livia domestica), a szirti galamb (Columba livia) háziasított alfaja. E madarak sokfelé visszavadultak és a Föld szinte minden nagyobb településén megtalálhatóak, olykor több ezres nagyságrendben is. Szabadon költenek és fokozatosan visszaütnek a szirti galamb külsejére. Gyakran kellemetlenné válnak, mert a házak falait bepiszkítják ürülékükkel, kicsipegetik a kötőanyagot a háztetők kúpcserepei közül. Ennél fontosabb azonban, hogy terjesztenek bizonyos fertőző betegségeket, így az ornitózist, a papagájkórhoz hasonló betegséget. Ezért hadat is üzennek a galamboknak, de ennek még sehol nem volt tartós eredménye.” – írja Wikipédia.