Dobogós helyen végzett a Cserháti színjeles tanulója

Az országos Ágazati és ágazaton belüli specializáció Szakmai Érettségi vizsgatárgyak Versenye döntőjében Benkő Dániel, a Nagykanizsai Szakképzési Centrum Cserháti Sándor Technikum és Kollégium távközléses tanulója, kiváló eredményt ért el, hiszen a dobogó III. helyét szerezte meg.

(Az I–II–III. helyezést elért versenyzők elismerő oklevelet kapnak és jutalomban részesülnek, továbbá a kormányrendeletben és az érintett felsőoktatási intézmény szabályzatában rögzítettek szerinti többletpontokat is megkapják a felvételihez.)
Felkészítő tanárok: Gábris Jácint, Pál Marcell.

(B-j. Pál Marcell, Benkő Dániel, Gábris Jácint)

A versenyt az ITM és az NSZFH szervezte, bonyolította. A legrangosabb, központilag is elismert országos szakmai versenyek egyike az ÁSZÉV.

A végzős tanuló 4 éven keresztül színjeles eredményt ért el. A Tantestület egybehangzó döntése alapján a kiemelkedő tanulmányi munkája, illetve az országos versenyeken történő eredményes szerepléséért beírhatta nevét az Aranykönyvbe, illetve az iskola nyilvántartja a legjobban teljesítő és példát mutató diákok között.

Az ÁSZÉV verseny döntőjében az elmúlt néhány évben egyetlen egy „vidéki” iskola szerepelt, ami nem más, mint a Nagykanizsai SZC Cserháti Sándor Technikum és Kollégium.
Az idei verseny I. fordulójában 37, míg a II. fordulójában 9 versenyző mérte össze a tudását.

A távközlési képzés évek óta az egyik legsikeresebb és legeredményesebb képzése az iskolának, hiszen a szép versenyeredmények mellett számos tanuló folytatja tanulmányait vagy a technikumon, vagy a felsőoktatásban. A munkaerőpiac is tárt karokkal várja őket, úgyhogy elhelyezkedési gondjaik nincsenek.

Jobbik: Megállt az élet Nagykanizsán?

Gábris Jácint a Jobbik önkormányzati képviselője Nagykanizsán megállt az élet? – címmel tartott sajtótájékoztatót pénteken.

(Gábris Jácint. Fotó: Facebook)

„Kérdezem, mivel tud Zalaegerszeg többet nyújtani, kikkel folytat vagy folytatott az ottani vezetés tárgyalásokat? A KSH adatait rendre betanuló Cseresnyés Péter, mint munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár, illetve mint egykori polgármestere Nagykanizsának, miként segíti elő képviselt térségének fejlődését? A KSH adatokból miért marad ki a közel 700 ezer külföldre vándorolt magyar?

 

Kérdezem, milyen képességek híján van városunk vezetése a zalaegerszegi kollégáikkal szemben, ha már maga a város, Nagykanizsa készen áll a befektetők fogadására? A város lehetőségeit már százszor bemutatták, ígéretekkel tele van a padlás, ám hol marad az eredmény?

 

Zalaegerszeg elindult a fejlesztések útján (például: 40 milliárdos tesztpálya, 5G mobilhálózat fejlesztése, Europtec Kft. új üzemcsarnoka – 710 millió Ft, megújult az élelmiszerlánc-biztonság épülete, a Landorhegyi Általános Iskola sportpályája, a zalaegerszegi InterSpar – 1 milliárd Ft, átalakították a volt Color üzemet, új ZTE aréna is elkészült, 1.5 milliárdos fejlesztés keretén belül elkészült a Csejtei Fém-Vill kft iparcsarnoka 60 új munkahelyet biztosítva, 400 milliós tűzoltólaktanya felújítás és eszközfejlesztés (új tűzoltóautót kaptak), Ganzeg Kft 350 milliós fejlesztése, számos útfelújítás, csomópont fejlesztés, stb.), Nagykanizsán pedig mintha megállt volna az élet.

 

A Jobbik már nem csak azzal küzd, hogy a helyben élők is megkapják a munkájukért járó jogos bérüket, hanem azzal is, hogy egyre kevesebb foglalkoztató várja tárt karokkal a munkavállalókat. Vajon a nagykanizsaiaknak miért kell a zalaegerszegi Flextronics-nál vagy a letenyei Müllernél munkát vállalniuk, miért nem találják meg helyben boldogulásuk kulcsát?” -írta Facebook oldalán  a jobbikos politikus.