Cseresnyés: a járvány előttihez közeli a nagykanizsai munkanélküliség

Kisebb emelkedés után a koronavírus-járvány kitörése előtti időszakhoz közeli szintre mérséklődött Nagykanizsa és térsége munkanélküliségi rátája – közölte pénteki nagykanizsai sajtótájékoztatóján a térség fideszes országgyűlési képviselője.

Cseresnyés Péter – az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára – arról beszélt, hogy az elmúlt tíz év alatt Magyarországon 12-13 százalékról 3,5 százalék körüli szintre csökkent a koronavírus-járvány kitöréséig a munkanélküliségi ráta, miközben a foglalkoztatottsági szint 52-53 százalékról 70 százalék fölé nőtt. A pandémia ellenére – a kormány válságkezelésének köszönhetően – nem emelkedett jelentősen a munkanélküliség, az országoshoz hasonlóak a nagykanizsai adatok is.

(Fotó: Cseresnyés Péter – Facebook)

A dél-zalai városban és térségében 2010-ben 9,67 százalékos volt a nyilvántartott állástalanok aránya, ami 2020 elejére 4,6 százalékra csökkent. A világjárvány hatásaként tavaly márciustól növekedésnek indult ez az adat, ami elérte a 7 százalékot, de decemberre már ismét lecsökkent 5,4 százalékra – ismertette a képviselő.

Úgy vélekedett, hogy az adatok a kisebb hullámzás ellenére is stabil foglalkoztatottságról árulkodnak. A munkanélküliek számának növekedésében szerepet játszott, hogy a korábban külföldön dolgozó magyarok nagy számban tértek haza, s bár kezdetben nem találtak munkát, később azonban többségében el tudtak helyezkedni.

Cseresnyés Péter konkrét cégnevek említése nélkül beszélt arról, hogy a városban az elmúlt tíz évben letelepedett új cégek, intézmények vagy a már itt tevékenykedő – elsősorban gépipari – vállalatok nem ritkán három-négyszeres, vagyis cégenként több száz főt jelentő létszámbővítést hajtottak végre, míg más vállalkozásoknál 40-60 százalékos bővülés volt tapasztalható. Jelezte, hogy az újonnan épült javítóintézet vagy a Készenléti Rendőrség nagykanizsai bázisa is százas nagyságrendű új munkahelyet jelentett a városban. MTI

Cseresnyés: eredményesen vették el a nyerészkedők kedvét a trükköktől

Eredményesen vette el a kormány a koronavírus-járvány okozta helyzetben nyerészkedők kedvét a magyar embereket megkárosító trükköktől – jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek.

A keddi lapszámban megjelent interjúban Cseresnyés Péter azt mondta, az elmúlt évben csaknem száz kézfertőtlenítő, egyéb fertőtlenítőszer laboratóriumi vizsgálata zajlott, és ellenőrizték a PCR-tesztek hatósági árának betartását is.
A fogyasztóvédők több mint 16 millió szájmaszk vámhatósági engedélyezésében működtek közre, és 4 millió bizonytalan eredetű védőeszköz behozatalát tiltották meg.

(Fotó: Cseresnyés Péter – Facebook)

A védekezésre alkalmatlan, légáteresztő „antimaszkot” forgalmazó internetes áruház a hatósági eljárás után elérhetetlenné vált – emelte ki az államtitkár.
Összesen több mint 1 milliárd forint bírságot szabtak ki mintegy 3 ezer jogsértő vállalkozásra. Emellett tavaly is dobogós helyet értek el a veszélyes termékek európai riasztási rendszerébe küldött riasztásokkal, akárcsak 2018-ban és 2019-ben.

A kettős minőségért bírság jár majd. Cseresnyés Péter azt mondta, hogy a magyar vásárlók sajnos valóban kevésbé megfelelőt vehetnek le egy-egy árucikkből a magyarországi polcokról, mint a hazájukban látszatra azonos terméket választó német vagy olasz fogyasztók.

„A fogyasztók sikeres védelmének alapfeltétele a rugalmas alkalmazkodás a gazdasági folyamatokhoz és a fogyasztói szokások változásához. A szakterületi irányokat húsz évig kormányhatározatokban foglalt fogyasztóvédelmi politikák határozták meg. Idén a bürokrácia csökkentése, illetve a piaci folyamatok hatékonyabb követése érdekében úgy módosítottuk az ágazati törvényt, hogy a stratégiákat és feladatokat a fogyasztóvédelemért is felelős innovációs és technológiai miniszter hagyja jóvá a szakmai tervezés és irányítás alapvető dokumentumában, a szakmapolitikai programban” – ismertette az államtitkár.

A március 15-én, a fogyasztóvédelem világnapján nyilvánosságra hozott programról azt mondta: az élelmiszerek és a pénzügyi szolgáltatások kivételével a fogyasztóvédelem teljes körét felöleli, alapelvei öt-tíz, a végrehajtását célzó feladatok egy-három évre szólnak.

Cseresnyés Péter kiemelte, hogy a családok védelme érdekében változatlanul fokozott figyelmet fordítanak a termékbiztonságra, a leginkább kiszolgáltatott fogyasztók, a gyermekek és idősek jogainak érvényesítésére.

Hosszú ideje a garanciális ügyintézés hiányosságai miatt érkezik a legtöbb fogyasztói panasz, ezért 2021-től „új időszámítást” indítottak a jótállási szabályokban. A több mint másfél évtizede változatlan rendelkezéseket a vásárlók helyzetét javítva, a vállalkozások kötelezettségeit egyértelműbbé téve dolgozták át – mondta az államtitkár a Magyar Nemzetnek. MTI