Végső búcsút vettek Balázsovits Lajostól, a nemzet színészétől

(Balázsovits Lajos, a nemzet színésze, színházi rendező, színigazgató, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjának koporsóját viszik a búcsúztatás után a budapesti Fiumei úti sírkert ravatalozójánál 2023. augusztus 29-én. MTI/Kovács Tamás)

Családja, barátai, pályatársai és tisztelői kísérték utolsó útjára Balázsovits Lajost, a nemzet színészét, színházi rendezőt és színigazgatót, érdemes művészt kedden Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.

„Láttuk az ifjút, ki a miénk volt: szomszéd és barát, fiúgyermek és iskolatárs, tőle is búcsúzunk most” – hangsúlyozta búcsúbeszédében Balogh László, Nagykanizsa polgármestere, aki szerint egy bölcs emberért, a nagyformátumú, hallhatatlan színészért, rendezőért és színházigazgatóért, a nemzet színészéért, egy érett emberért is szól most a harang.

(Balogh László, Nagykanizsa polgármestere búcsúbeszédet mond Balázsovits Lajos, a nemzet színésze, színházi rendező, színigazgató, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjának búcsúztatásán a budapesti Fiumei úti sírkert ravatalozójánál 2023. augusztus 29-én. MTI/Kovács Tamás)

A polgármester kiemelte: Balázsovits Lajos művészalakja él tovább fiatal kollégái generációinak sokaságában, „hangjuk dallamában, formát adó mozdulataiban. Szelleme él tovább filmjeiben, Jancsó Miklós, Mészáros Márta és Sára Sándor alkotásaiban.”. Balogh László hozzátette: őrizni kell e nagyívű, halhatatlan színészi pályát és a rendezői munkát, „a csínytevő fiatalt, és az elismert díszpolgárt és a függöny mögött álló embert”.

(Cserhalmi György Kossuth- és Balázs Béla-díjas színész, érdemes művész, a nemzet színésze gyászbeszédet mond Balázsovits Lajos, a nemzet színésze, színházi rendező, színigazgató, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjának búcsúztatásán a budapesti Fiumei úti sírkert ravatalozójánál 2023. augusztus 29-én. MTI/Kovács Tamás)

„Ez eddig a legnehezebb közös munkánk, drága Lajosom. Nem is bírok vele! Fel kéne nőni ehhez is, mint annyi mindenhez az életben…” – fogalmazott Cserhalmi György Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze, aki a pályatársak és barátok nevében búcsúzott Balázsovits Lajostól.

„Már 54 éve ismerkedünk, főiskolán, munkában, civilben, kamerák előtt és mögött és itt-ott az országban.” – emlékezett vissza több mint fél évszázados barátságukra, számtalan közös munkájukra Cserhalmi György, aki felidézte az Élve vagy halva című film forgatását is, ahol Balázsovits Lajos Noszlopy Gáspárt alakította és saját maga vállalta a kaszkadőr munkát is.

Cserhalmi György emlékeztetett arra, hogy Balázsovits Lajos számtalan díjat kapott és emellett szülővárosa díszpolgára és a nemzet színésze is volt. „Fantasztikus neveket előztél meg a szavazáson és hidd el Lajos, könnybe lábadt a szemem, annyira büszke voltam rád” – hangsúlyozta. „.Vagy, vagy nem vagy? És te vagy, mert voltál és leszel – mert vagy. A magam részéről én folytatom az ismerkedést veled. és csak a következő viszontlátásig búcsúzom, de addig is ölellek drága Lajosom. Isten kísérjen utadon” – búcsúzott Cserhalmi György a színésztől.

(Balázsovits Edit Jászai Mari-díjas színésznő, énekes gyászbeszédet mond édesapja, Balázsovits Lajos, a nemzet színésze, színházi rendező, színigazgató, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjának búcsúztatásán a budapesti Fiumei úti sírkert ravatalozójánál 2023. augusztus 29-én. MTI/Kovács Tamás)

Balázsovits Edit Jászai Mari-díjas színész édesapjától búcsúzva hangsúlyozta: amerre csak járt, nyomott hagyott maga után. „Az én apukám volt az Éliás királyfi, a palacsintás király, a Kalmár tanárúr az Abigélből, a Feldobott kőből a Pásztor Balázs, a Fényes szelekből a Fekete Laci, az Őrjárat az égenből a Dávid Gyula és ő a Béla király és a Husz János a színházban. És sorolhatnám, itt állhatnánk napestig, hogy mennyi minden az én apukám az embereknek” – fogalmazott Balázsovits Edit.

„Azon gondolkodtam a napokban, hogy vajon Jancsónak, Sára Sándornak, Makk Károlynak, Cavaninak, Pasolininek, Fellininek, Viscontinak, milyen voltál” – mondta, kiemelve, hogy édesapja nem akart Olaszországba menni, ő magyar színész akart lenni a Madách Színházban és a Vígszínházban.

Felidézte, hogy később a Játékszín igazgatójaként is nagyon szerették. „Akik veled dolgoztak, tűzbe mentek volna érted. Tudtál valami olyat a színházról, amit kevesen…” – hangsúlyozta Balázsovits Edit, aki édesapja utolsó naplóbejegyzésével zárta sorait: „az élőket hívom, a hallottakat megsiratom, a villámokat megtöröm”. Balázsovits Lajos hetvenhat éves korában, július 19-én hunyt el. MTI

A nagykanizsai születésű Balázsovits Lajost választották a nemzet színészének

Balázsovits Lajost választották a nemzet színészének kollégái a néhány hete elhunyt Haumann Péter helyére.
Haumann Péter halálával tizenegyre csökkent a nemzet színészeinek a száma, ezért szerda délelőtt hagyományosan a Nemzeti Színházban gyűltek össze tanácskozni a nemzet színészei, és Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas színművészt, színházi rendezőt és színiigazgatót, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját választották – közölte a Nemzeti Színház az MTI-vel.

A nemzet színészei közül ott volt Almási Éva, Bodrogi Gyula, Cserhalmi György, Lehoczky Zsuzsa, Molnár Piroska, Szacsvay László és Tordy Géza. Csomós Mari, Jordán Tamás, Király Levente és Máthé Erzsi személyesen nem tudott jelen lenni, ezért ők telefonon kapcsolódtak be a választásba.

(Balázsovits Lajos a 2020-as nagykanizsai Város Napján)

A Nemzet Színésze és a Nemzet Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik betöltötték 62. életévüket; negyven évet a színészi pályán vagy legalább húsz évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltöttek. Emellett a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással választ új színészt. A címet első ízben 2000-ben adták át, legfeljebb tizenketten viselhetik, akik életük végéig havonta nettó 630 ezer forint juttatásban részesülnek.

A Nemzet Színészei jelenleg: Balázsovits Lajos (2022-től), Máthé Erzsi (2000-től), Király Levente (2006-tól), Bodrogi Gyula (2007-től), Tordy Géza (2008-tól), Molnár Piroska (2011-től), Cserhalmi György (2014-től), Szacsvay László (2015-től), Almási Éva (2016-tól), Csomós Mari (2017-től), Jordán Tamás (2020-tól), Lehoczky Zsuzsa (2021-től). A cím korábbi birtokosa volt Agárdy Gábor, Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Garas Dezső, Haumann Péter, Kállai Ferenc, Komlós Juci, Lukács Margit, Raksányi Gellért, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Szabó Gyula, Avar István, Sztankay István, Gera Zoltán, Bitskey Tibor, Kóti Árpád, Psota Irén, Andorai Péter és Törőcsik Mari.

(A 2020-as nagykanizsai Város Napja díjazottai. Első sor, J3 Balázsovits Lajos)

Balázsovits Lajos 1946-ban született Nagykanizsán. 1969-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ugyanabban az évben csatlakozott a Madách Színház társulatához. 1974-től a Vígszínház, 1979-től a Mafilm társulatát erősítette. 1982-től 1990-ig ismét a Madách Színház művésze, 1991-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, 1992-től 2012-ig pedig a budapesti Játékszín igazgatója volt.

Pályakezdőként lett Jancsó Miklós állandó színészeinek egyike. Szerepelt Makk Károly Isten és ember előtt, valamint az Egy erkölcsös éjszaka című filmjében, Mészáros Márta Holdudvar című alkotásában, Sára Sándor Feldobott kő című művében. A kilencvenes évektől színigazgatói ténykedése miatt kevesebb filmszerepet vállalt, Jancsó Miklós filmjeiben azonban szerepelt: Isten hátrafelé megy (1991), Kék Duna keringő (1992), A mohácsi vész (2004) és Ede megevé ebédem (2006).

Emlékezetes alakítást nyújtott az Éjjeli menedékhely (Alajoska), a Béla király (Béla király), Az ördög (János), az Isten, császár, paraszt (Husz János), a Tartuffe (Orgon), A hattyú (Ági Miklós), a Beatrix (Méz Béter), az Örvény (Zsenya), a Halálsakk (Dr. Goldberg), a Tornyot választok (Basirius Izsák), a Gázláng (Mr. Jack Manningham) és az Őrült nők ketrece (Albin) című előadásban. Ő rendezte a Játékszínben a Jacobowsky és az ezredest, a Furcsa párt, a Black Comedyt, a Szerelem Ó!-t és az Olympiát. 2018-ban visszavonult a színháztól.

1982-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1987-ben érdemes művésznek választották, 2015 óta pedig örökös tag a Halhatatlanok Társulatában. 2020-ban Nagykanizsa díszpolgárává választották.