Cseresnyés: létrejöhet egymillió új munkahely 2020-ig

Létrejöhet egymillió új munkahely 2020-ig Magyarországon, de egyes régiókban még mindig problémát jelent a munkaerőhiány és a munkanélküliség együttes jelenléte – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal konferenciáján.

Az államtitkár kiemelte, hogy az információ-technológia és az automatizálás terjedése új tudásigényeket hozott létre: az ipar 4.0, a „negyedik ipari forradalom” korában nélkülözhetetlen a digitális kompetenciák elmélyítése a szakképzésben és a felnőttképzésben is. Hozzátette, hogy a Magyarország számára kulcsfontosságú német gazdaságban becslések szerint már most 40 milliárd euró befektetés érkezik az ipar 4.0 fejlesztésére egy év alatt.

Kiemelte azt is, hogy a gazdaság számára szükséges alapkompetenciák fejlesztése nem csupán a szakképzés felelőssége, hiszen az általános iskolai képzésből eltűntek a manuális készségeket fejlesztő órák, a diákok túlnyomó része sosem tapasztalja meg a saját kezű alkotás élményét.

Cseresnyés Péter a rendezvényen felidézte, hogy 2010 óta csaknem 700 ezer új munkahely jött létre, ezek túlnyomó többségét – csaknem 475 ezer állást – a versenyszféra hozta létre. A munkaerő-kínálat azonban a képzettebbek elhelyezkedésével fokozatosan romlik, a megüresedő álláshelyeket egyre nehezebb betölteni, ezért a vállalkozások között éleződik a verseny a szakképzett utánpótlásért – tette hozzá az államtitkár.

A konferencián Pölöskei Gáborné, az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a felnőttképzés fontosságát hangsúlyozta a munkaerőhiány megoldásában, mivel az iskolarendszerű képzés a 3-5 éves vagy annál hosszabb képzésekkel lassabban tud reagálni a munkaadók elvárásaira.

Hozzátette, hogy össze kell hangolni az NGM és az Emberi Erőforrások Minisztériumának felügyelete alá tartozó uniós támogatások felhasználását, de fontos szerep jut a költségvetési forrásoknak is, többek között a szakképző intézmények felújításában és fejlesztésében. MTI

Cseresnyés: a rendszerváltás óta nem dolgoztak ennyien Magyarországon

A rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most, döntő részben a versenyszférában bővült a foglalkoztatás 2010 óta – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss munkaerőpiaci adatait ismertetve az államtitkár elmondta, 4 millió 414 ezren dolgoztak tavaly szeptember-novemberben, ami 705 ezerrel haladja meg a 2010-es adatot. A foglalkoztatási ráta 67,5 százalékra javult a 2010-es 54,6 százalékról, ezzel Magyarország meghaladta az uniós átlagot – tette hozzá.

(Fotó: Botár Gergely/kormany.hu)

Kiemelte: a munkanélküliség továbbra is csökken, szeptember-novemberben 4,5 százalékon állt, az uniós rangsorban Magyarországot már csak Németország és Csehország előzi meg.
A fiatalok, 15-24 évesek körében a munkanélküliség, 11,8 százalékra, a 2010-es csaknem 30 százalékról, míg a foglalkoztatási ráta itt 29,2 százalékra emelkedett – fűzte hozzá.

A javuló munkaerőpiaci mutatók az elmúlt években kialakult gazdasági környezetnek és hangsúlyosan a foglalkoztatáspolitika terén hozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetők – szögezte le az államtitkár. Ezek közül kiemelte a munkahelyvédelmi akciót, amely 920 ezer ember munkavállalását segítette elő, 2016-ban így 140-150 milliárd forint marad a munkaadóknál. Összességében, 2013 óta több mint 470 milliárd forint maradt a munkáltatóknál a hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatása nyomán – mutatott rá. A másik program, a 2016 februárjában bevezetett közfoglalkoztatásból versenyszférába program, 4400 ember lépett így ki az elsődleges munkaerőpiacra eddig – ismertette. Eredményes volt a lakhatási támogatás bevezetése, amivel 6500 munkavállalón tudtak segíteni – mondta.

Kérdésre válaszolva elmondta, a külföldön dolgozó, magyarországi lakhellyel rendelkező magyarokat is tartalmazzák a foglalkoztatási statisztikák, mintegy 110-120 ezer embert. Számuk 2010-hez képest mintegy 60 ezerrel nőtt – tette hozzá.
Az államtitkár szerint a munkaerőhiány nem veti vissza a beruházásokat az építőiparban, mivel az elmúlt évek tapasztalatai szerint a szektor mindig megtalálta a szükséges munkaerőt, gyorsan reagált.
Elmondta, a munkaadók érzik, hogy a béren keresztül lehet megtartani a munkavállalókat, és újakat szerezni. Hozzátette, hogy várhatóan a reálbérek tovább nőnek. Úgy vélte, a mintegy 50-60 ezer üres álláshelyet a 200 ezres munkanélküliséggel szembe állítva átképzéssel, kormányzati ösztönző intézkedésekkel ki lehet szolgálni a felmerülő munkaerőigényt. MTI

Cseresnyés: a rendszerváltoztatás óta a legalacsonyabb a munkanélküliség

A rendszerváltoztatás óta a legalacsonyabb a munkanélküliség Magyarországon, és jóval a nyolc százalék körüli európai uniós átlag alatt van – mondta Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár kedden az M1 aktuális csatornán. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye kiemelte, hogy történelmi mélységben van a munkanélküliség Magyarországon.

cseresnyés péter államtitkár

A KSH kedden azt közölte, hogy tovább csökkent a munkanélküliség az augusztus-októberi három hónapban: 4,7 százalék volt az egy hónappal korábbi 4,9 százalék után.
Cseresnyés Péter hozzátette: az EU tagállamai között Magyarországot csak Németország, Csehország és Málta előzi meg a munkanélküliségi mutatóban.
Korcsoportok közül kiemelte, hogy a 20 és 64 éves korosztály foglalkoztatási mutatója már az uniós átlag fölötti, ezen belül a férfiaké 73-74 százalékos.
A fiatalok foglalkoztatása is jelentősen emelkedett, miközben 2010-ben 20 százalék alatti volt, jelenleg közel 30 százalékos, és a munkanélküliségük is visszaesett 12,6 százalékra – ismertette.
Az NGM véleménye szerint az elsődleges munkaerőpiac fokozatos élénkülésének, az adócsökkentéseknek, a Munkahelyvédelmi Akciónak, illetve az aktivitást ösztönző intézkedéseknek köszönhetően töretlenül nő a foglalkoztatottság Magyarországon.
A kiváló makroadatok is bizonyítják, hogy a Magyarország folyamatosan erősödik. MTI

Cseresnyés: kötelező lesz a képzés a közmunkásoknak

A közfoglalkoztatottaknak a jövőben el kell fogadniuk a felajánlott képzéseket, a munkavállalóknak kötelező lesz bejelenteniük a munkahelyi baleseteket és megszűnnek a foglalkoztatási szövetkezetek – többek között ezek a javaslatok találhatóak az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló indítványban, amit pénteken tárgyalt a parlament.

cseresnyés péter államtitkár
A javaslatot a kormányzat részéről ismertető Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a parlament pénteki ülésén elöljáróban azt mondta, a kabinet sokat tett a foglalkoztatási szint növeléséért és a munkanélküliség csökkentéséért.
A most tárgyalt törvényjavaslat alapján a közfoglalkoztatottnak el kell fogadniuk a nekik felajánlott képzési lehetőségeket – közölte. Az indítvány lehetőséget teremt arra, hogy fellépjenek a kötelezettség megszegőivel szemben – tette hozzá.
A kormány fontosnak tartja a munkavédelmi helyzet javítását, ezért szigorodnak a munkahelyi balesetek bejelentésének szabályai. Amennyiben a sérült munkavállaló nem jelenti be a balesetet, akkor később neki kell bizonyítania, hogy balesete a munkavégzéssel összefüggésben történt – mondta. A bejelentést elektronikus úton is meg lehet tenni.
A javaslat a honvédségen belül is lehetőséget teremt a munkavédelmi tevékenység és a munkavédelmi érdekképviselet optimális megszervezésére és működtetésére – mondta az államtitkár.
A bérgaranciáról szóló törvény módosításával egyértelműsítik, hogy a felszámolási eljárás során a bérgarancia-támogatás igénybevétele miatt nem sérülhet a csődtörvény szerinti kielégítési sorrend – emelte ki.
Cseresnyés Péter elmondta, a szövetkezeti törvény módosításával megszűnik a foglalkoztatási szövetkezet, mert ez a szervezeti forma nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A visszaélések megelőzését szolgálja, hogy a jövőben a szociális szövetkezeteknek tagjai között lennie kell legalább egy helyi önkormányzatnak vagy közhasznú jogállású szervezetnek – jelezte. MTI

Cseresnyés: a kormányzati intézkedések is javítják a munkaerőpiaci mutatókat

A kormányzati intézkedések és a gazdasági fejlődés segíti a foglalkoztatást, így folyamatosan csökken a munkanélküliség – közölte Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.

cseresnyés péter államtitkár

Hozzátette,

2010 óta durván 680 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ebből 460 ezren a versenyszférában találtak munkát.
A foglalkoztatást segítő kormányzati intézkedések közül a munkahelyvédelmi akcióprogramot emelte ki, amelynek keretében 2013 óta 900 ezer ember jutott munkához, vagy tudta megtartani az állását. A program támogatásával már több mint 400 milliárd forint maradt a munkaadóknál, amit béremelésre és fejlesztésre fordíthattak.

Az NGM államtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy a fiatalok körében is javultak a foglalkoztatási mutatók, hiszen a fiatalok munkanélkülisége már folyamatosan 13 százalék alatt van, holott 2010-ben még 30 százalék közelében volt.

Zala megyében 7 ezer alá csökkent az álláskeresők száma

Zala megyében tovább csökkent a regisztrált álláskeresők száma, július végén 6984 álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, csaknem 23 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban – közölte a kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya kedden az MTI-vel.

nagykanizsa városkép

A hivatal adatai szerint júliusban 300-zal kevesebb álláskeresőt regisztráltak, mint a nyár első hónapjában. A korábbi években, júliusban kismértékben változott a nyilvántartott álláskeresők száma. A mérséklődésben az idén az is szerepet játszott, hogy júliusban bővült a közfoglalkoztatás – Nagykanizsán speciális közfoglalkoztatási pilot kezdődött – és a feldolgozóiparban is nagyobb volt a munkaerőigény.
A gazdaságilag aktív népesség 5,5 százaléka volt regisztrált álláskereső július végén Zala megyében: az álláskeresési ráta az előző havinál 0,3 százalékponttal, míg az egy évvel korábbinál 1,5 százalékponttal volt alacsonyabb.
Júliusban a munkáltatók az elsődleges munkaerőpiacon 860 új álláshelyet jelentettek be. Az év első 7 hónapjában összesen 6,5 ezer új, nem támogatott álláshely volt a megyében.
A nyár második hónapjában több mint 1,5 ezer álláskereső került ki a regisztrációból, közülük csaknem ezren tudtak elhelyezkedni.
Folyamatosan csökken a tartósan – egy évnél hosszabb ideje folyamatosan – álláskeresők száma is, július végén 1,9 ezren voltak a nyilvántartásban, csaknem 700-zal kevesebben, mint egy évvel korábban – közölte a kormányhivatal. MTI

A pilot programról:

A foglalkoztatásba mentális, szociális vagy egészségügyi okokból be nem vonható álláskeresők számára tervezett speciális közfoglalkoztatási pilot program 2016. július 1-jén kerül elindításra 5 hónapos időtartamra 4 megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya, Zala), mindösszesen 300 fővel. A program a jelenleg működő önkormányzati nonprofit gazdasági társaságoknál (pl. településüzemeltetési feladatokat ellátó szervezetek), vagy települési önkormányzatoknál kerül megvalósításra. A programban résztvevő települések kiválasztására a BM, az érintett járási és kormányhivatalok, valamint a települési önkormányzatok közös szakmai egyeztetését követően került sor.

Horvátországban ötöde munkanélküli

Húsz százalék fölé emelkedett a munkanélküliek aránya Horvátországban – közölte a horvát statisztikai hivatal (DZS) hétfőn.

Januárban már sorban az ötödik hónapja emelkedett a munkanélküliségi ráta: a decemberi 19,6 százalékról 20,3 százalékra.
2013 januárjához képest viszont csökkent a mutató, akkor a munkanélküliségi ráta 22,4 százalék volt.
A nyári csökkenés után – amikor az idegenforgalmi szezonban sokan el tudtak helyezkedni-, szeptembertől újra elkezdett emelkedni a munkanélküliek aránya és januárban már meghaladta a húsz százalékot, ennyi tavaly májusában volt utoljára.
A hivatal adatai szerint a munkanélküliek száma tovább nő, az országban februári adat szerint 329 ezer 890 munkanélkülit tartanak nyilván, ez 650-nel több, mint a múlt hónapban volt.
Horvátországban az elmúlt tíz évben 2008 augusztusában volt a legalacsonyabb a munkanélküliség, akkor 12,3 százalékon állt.