Egy hírportál Nagykanizsának és térségének, Dél-Zalának
Jelentősen növekedett azon KKV cégvezetők aránya, aki komoly problémának gondolja a munkaerőhiányt és emellett meglehetősen kevésnek ítélik meg a kormány ez ellen való törekvését.
A megkérdezettek szerint nem elég a minimálbér emelése a probléma rövidtávú kezelése érdekében.
(Forrás: Gazdaság TV)
Forrás: GazdaságTV.hu
Közel 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 óta – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.
A KSH legfrissebb közlése szerint a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 393 ezer volt március-májusban, 79 ezerrel több, mint egy évvel korábban, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,6 százalékponttal, 67,6 százalékra emelkedett. A munkanélküliek átlagos létszáma 48 ezerrel 203 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,1 százalékponttal, 4,4 százalékra csökkent március-májusban az egy évvel korábbihoz képest.
Az államtitkár hozzátette: a fiatalok foglalkoztatásában a kormány jelentős eredményeket ért el, ugyanis 2010-ben a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatása nem érte el a 20 százalékot, a munkanélküliségi mutatójuk pedig megközelítette a 30 százalékot. Napjainkra a fiatalok foglalkoztatottsága közel 30 százalékon, a munkanélküliségi rátájuk pedig 10,2 százalékon áll – közölte.
Az államtitkár kiemelte: a fiatalok foglalkoztatását a munkahelyvédelmi akció és az az ifjúsági garancia program is segíti.
Cseresnyés Péter a fiatalok európai foglalkoztatottsági helyzetére példaként említette, hogy Görögországban ennek a korosztálynak még mindig közel 50 százalékos a munkanélküliségi mutatója, Dél-Európa egyes országaiban pedig 24-25 százalékos.
Az NGM az MTI-nek szerdán eljutatott közleményében kifejtette: 2010 óta közel 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, amelyből közel félmillió munkahely a versenyszférában jött létre. A munkanélküliségi ráta a 15-24 éves korosztályban éves alapon 3 százalékponttal, 10,8 százalékra mérséklődött, ami az európai átlagnál számottevően kedvezőbb érték.
A kormány kezdeményezésére elfogadott hatéves bérmegállapodás és adócsökkentési program újabb lendületet adhat a munkaerőpiacnak, a munkavállalási hajlandóság ösztönzésével és a magyar munkaerő elvándorlásának csökkentésével – áll a közleményben. MTI
Idén is pályázhatnak a kis-, közepes és nagyvállalatok, valamint a költségvetési szervek a Családbarát munkahely címre – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a Nők a családban és a munkahelyen című konferencián.
Novák Katalin közölte, 2017-ben a pályázat keretösszege 60 millió forint, egy pályázó legfeljebb hárommillió forintot nyerhet el.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a nők munkaerőpiaci helyzetéről tartott előadásában azt mondta, 2010-ben Magyarországon mélyponton volt a gazdaság és a foglalkoztatottság, körülbelül 1,7 millió nő dolgozott, a munkanélküliségi mutató pedig majdnem 11 százalék volt a körükben.
2017 elején viszont már kétmillió nő dolgozott, a munkanélküliség mutató pedig 4,7 százalékra esett vissza esetükben – ismertette. MTI
(Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Képzésekkel is segíti a kormány a kis- és közepes vállalkozások (kkv) munkavállalóinak digitális fejlődését, az európai uniós forrásokból megvalósuló támogatásokra a kkv-k folyamatosan pályázhatnak – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) 34. országos közgyűlésén.
Az államtitkár tájékoztatott a magyar kisiparosok aktuális helyzetéről, a kkv-kat érintő digitális hatásokról, illetve azok digitális fejlődését segítő európai uniós támogatásokról. Hangsúlyozta, hogy a magyar kkv-szektorban az uniós átlagnál – 67 százalék – magasabb a foglalkoztatási arány, eléri a 70 százalékot. A 2015-ös adat alapján Magyarországon a mikrovállalkozások 848 ezer embert foglalkoztattak, a kisvállalkozások 461 ezret, míg a középszintű vállalkozások 400 ezret.
Az államtitkár elmondta, annak érdekében, hogy a kkv-k versenyképesek tudjanak maradni, szükség van a digitalizációra és az automatizációra, amihez elengedhetetlen a technológiaváltás és a munkavállalók képzése. Kiemelte, hogy a digitalizáció kihívásai a logisztika, a feldolgozóipar, az építőipar, az irodai adminisztráció és bizonyos szolgáltatások területén a legjelentősebbek. Mivel gépek a digitalizáció segítségével kiváltják az emberi munkaerőt, ezért a kkv-k számára kényszer lesz az új kihívásoknak való megfelelés – fejtette ki.
Cseresnyés Péter elmondta, fontos a szakmai tudásszint emelése és az alacsonyan képzett munkavállalók képzése. Hozzátette: a szakpolitikai célok elérését, így a kkv-k felkészítését az Ipar 4.0 folyamataira, 7 projekt segíti a Gazdasági innovációs és operatív programban (Ginop). A mikro, kis- és középvállalkozások munkahelyi képzéseire 20 milliárd forint európai uniós támogatás áll rendelkezésre.
A digitális szakadék csökkentésére 22,9 milliárd forint, az idegen nyelvi készségek fejlesztésére 15 milliárd forint, a munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztésére 2,5 milliárd forint, a munkaerőpiacra lépést 214 milliárd forinttal támogatják, valamint 160 milliárd forint jut az ifjúsági garancia, és 30 milliárd forint a gyakornoki programra. MTI
Március elsejével ismét elindul a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába program, amelyben elhelyezkedési juttatást, „egyfajta bónuszt” kaphatnak a versenyszférában a közfoglalkoztatási jogviszony vége előtt munkát találók – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az MTI-t.
Cseresnyés Péter szerint a program több ezer közfoglalkoztatott elhelyezkedését segítheti elő a versenyszférában.
Az államtitkár úgy vélte, a támogatás ösztönzést jelent a közfoglalkoztatottak számára, hogy még a közfoglalkoztatási jogviszonyuk lejárta előtt elhelyezkedjenek a versenyszférában, ahol magasabbak a bérek, amit kiegészít az elhelyezkedési juttatás is. A juttatás összege megegyezik a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegével, 22 800 forinttal, amelyet havi bontásban, utólagos folyósítással kapnak meg a jogosultak – ismertette.
Az államtitkár közölte: a kormány célja, hogy növelje a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra visszalépők arányát. Segíteni kell a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek elhelyezkedését, hogy a kellő motivációval, szakképzettséggel rendelkező, munkára kész és képes személyek ne a közfoglalkoztatásban vegyenek részt, hanem a versenyszférában helyezkedjenek el – közölte Cseresnyés Péter.
Az elhelyezkedési juttatás azokat illeti meg, akik a legalább egy hónapja fennálló közfoglalkoztatási jogviszonyuk helyett a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül határozatlan idejű vagy legalább egy évre szóló határozott idejű munkaviszonyt létesítenek az elsődleges munkaerőpiacon és akik a kérelem benyújtását megelőző két éven belül legalább 180 napig közfoglalkoztatási jogviszonyban álltak – ismertette.
Az év végéig tartó programot az NGM koordinálása mellett a fővárosi vagy megyei kormányhivatalok és a járási vagy fővárosi kerületi hivatalok valósítják meg. MTI
A minimálbér és garantált bérminimum emelésével, a bevezetett adócsökkentés mellett nemcsak az alacsonyabb, hanem a magasabb bérkategóriákban is nő a kereset – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán kedden.
Hozzátette, a tárca arra törekszik, hogy minél több embert lehessen bevonni a munkaerőpiacra.
Tájékoztatása szerint ezt egyrészt az igényeknek megfelelő szakember-képzésekkel vagy a munkaerő mobilitás elősegítésével és támogatásával biztosítanák.
A munkába járáshoz kapcsolódó támogatások körét bővítették januártól – jelezte.
A bruttó béremelkedés Magyarországon 8-9 százalékos lesz idén – mondta
Megismételte, tervezetten és szúrópróbaszerűen ellenőrzik a vállalatokat, hogy a megállapodás alapján érvényesítették-e a béremelést. MTI
Január 20-ig lehet jelentkezni a keresztféléves szakképzésekre a helyi szakképzési centrumokban – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az MTI-t.
Cseresnyés Péter fontosnak nevezte, hogy minél többen éljenek a – 2015 szeptemberétől – ingyenes második szakképesítés lehetőségével, mivel egy új szakma megszerzésével érdemben bővülnek a lehetőségek a munkaerőpiacon.
A kormány államilag finanszírozott formában támogatja a második szakképesítés megszerzésének lehetőségét – emlékeztetett. A duális képzésben már a felnőttoktatásban tanulók is részt vehetnek, így ők is élhetnek a tanulószerződés lehetőségével és a gyakorlati képzésen való részvétellel – közölte. Felnőttoktatás keretében a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésekbe 2016-ban már több mint 47 ezren kapcsolódtak be – tájékoztatott az államtitkár.
Az érdeklődők több száz szakképesítés közül választhatnak, a legnagyobb érdeklődés a kis- és középvállalkozások ügyvezetője, gyakorló ápoló, pénzügyi-számviteli ügyintéző, szakács, logisztikai ügyintéző, cukrász, hegesztő szakképesítések elsajátítására irányuló képzések iránt volt – ismertette Cseresnyés Péter.
Az elérhető szakképesítésekről a területileg illetékes szakképzési centrumokban és a nive.hu oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők. MTI
A rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most, döntő részben a versenyszférában bővült a foglalkoztatás 2010 óta – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss munkaerőpiaci adatait ismertetve az államtitkár elmondta, 4 millió 414 ezren dolgoztak tavaly szeptember-novemberben, ami 705 ezerrel haladja meg a 2010-es adatot. A foglalkoztatási ráta 67,5 százalékra javult a 2010-es 54,6 százalékról, ezzel Magyarország meghaladta az uniós átlagot – tette hozzá.
(Fotó: Botár Gergely/kormany.hu)
Kiemelte: a munkanélküliség továbbra is csökken, szeptember-novemberben 4,5 százalékon állt, az uniós rangsorban Magyarországot már csak Németország és Csehország előzi meg.
A fiatalok, 15-24 évesek körében a munkanélküliség, 11,8 százalékra, a 2010-es csaknem 30 százalékról, míg a foglalkoztatási ráta itt 29,2 százalékra emelkedett – fűzte hozzá.
A javuló munkaerőpiaci mutatók az elmúlt években kialakult gazdasági környezetnek és hangsúlyosan a foglalkoztatáspolitika terén hozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetők – szögezte le az államtitkár. Ezek közül kiemelte a munkahelyvédelmi akciót, amely 920 ezer ember munkavállalását segítette elő, 2016-ban így 140-150 milliárd forint marad a munkaadóknál. Összességében, 2013 óta több mint 470 milliárd forint maradt a munkáltatóknál a hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatása nyomán – mutatott rá. A másik program, a 2016 februárjában bevezetett közfoglalkoztatásból versenyszférába program, 4400 ember lépett így ki az elsődleges munkaerőpiacra eddig – ismertette. Eredményes volt a lakhatási támogatás bevezetése, amivel 6500 munkavállalón tudtak segíteni – mondta.
Kérdésre válaszolva elmondta, a külföldön dolgozó, magyarországi lakhellyel rendelkező magyarokat is tartalmazzák a foglalkoztatási statisztikák, mintegy 110-120 ezer embert. Számuk 2010-hez képest mintegy 60 ezerrel nőtt – tette hozzá.
Az államtitkár szerint a munkaerőhiány nem veti vissza a beruházásokat az építőiparban, mivel az elmúlt évek tapasztalatai szerint a szektor mindig megtalálta a szükséges munkaerőt, gyorsan reagált.
Elmondta, a munkaadók érzik, hogy a béren keresztül lehet megtartani a munkavállalókat, és újakat szerezni. Hozzátette, hogy várhatóan a reálbérek tovább nőnek. Úgy vélte, a mintegy 50-60 ezer üres álláshelyet a 200 ezres munkanélküliséggel szembe állítva átképzéssel, kormányzati ösztönző intézkedésekkel ki lehet szolgálni a felmerülő munkaerőigényt. MTI
Szél Bernadett (LMP) a közszférában tervezett létszámcsökkentést firtatta a Parlament hétfői ülésén. Arcátlanságnak nevezte, hogy a kormány a munkaerőhiányra hivatkozva akar elbocsátani, mikor a közszférában munkaerőhiány és dolgozói szegénység van. Rámutatott, hogy zömmel adminisztratív dolgozókról van szó, miközben leginkább a feldolgozóiparba keresnek munkavállalókat.
Ha a kormány lehetségesnek tartja ezt a cserét, akkor a vízfejjé duzzasztott minisztériumokból küldjenek el embereket futószalaghoz – mondta, majd azt javasolta, Rogán Antal menjen villanyszerelőnek, Lázár János meg a futószalag mellé.
Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiaci államtitkára hangsúlyozta, a kormánynak nem az a célja, hogy embereket elbocsásson, hanem hogy racionalizáltabb legyen a foglalkoztatás a közszférában és az ott foglalkoztatottak a versenyszférában helyezkedjenek el.
Számokat azért nem lehet mondani – folytatta -, mert nem kvótákat teljesít a kormány, hanem a helyzetet kezeli. MTI
Hétfőn indítja el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába című foglalkoztatást segítő programot.
Cseresnyés Péter, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára korábban elmondta: a kormány több foglalkoztatást segítő programot is indít 2016 első felében, amelyek közül a február elsején induló projekt lesz az első.
Az új program tervezett keretösszege 3 milliárd forint, amelynek révén a kormány tervei szerint 20-25 ezren léphetnek át a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra.
Az államtitkár elmondta, ha egy közfoglalkoztatott a szerződése lejárta előtt piaci állást talál, akkor havonta felveheti a közfoglalkoztatási jogviszonyból a hátralévő időszakra a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét is. MTI