Egyre több külföldi jön Magyarországra dolgozni

A KSH 2018-as felméréséből kiderül, hogy tavaly is folyamatosan nőtt a munkaerő-kereslet. A munkáltatók a 2018-as év I. negyedévében 79,4 ezer megüresedő, azonnal betölthető állást jelentettek. Ez a szám a II. negyedévben 83,6 ezerre, a III. negyedévben pedig 87,7 ezerre emelkedett. A KSH felmérése rávilágított arra is, hogy továbbra is az adminisztratív és a szolgáltatást támogató tevékenységekből származott a legtöbb betöltetlen állás, az összes álláshely 5,2 %-a. Munkaerőhiány a feldolgozóiparban is megfigyelhető, 2018-ban 22,9 ezer üres állás volt ebben a szektorban, a kereskedelemben 8,1 ezer, míg az építőiparban 5,9 ezer.

Miből fakad a hiány?

Egyrészt kevesebb diák jelenik meg a középfokú oktatásban, mint öt évvel ezelőtt, 14 ezerrel kevesebb a gimnáziumban tanulók száma, és 86 ezerrel kevesebben tanulnak szakmát. Másrészt a bérek még mindig alacsonyak, bár több mint 70 %-kal emelkedtek 2010 óta, így a munkaerő lassan áramlik olyan lehetőségek felé, amelyek magasabb bárszínvonallal kecsegtetnek. További ok a demográfiai folyamatok változása, a népességfogyás és a népesség elöregedése. Végül az atipikus foglalkoztatási formák (például a határozott idejű szerződéses foglalkoztatás, a részmunkaidős foglalkoztatás) hiánya vagy alacsony aránya is szerepet játszik. Mi a megoldás?

Külföldről érkező munkavállalók segíthetnek a problémán?

“A bérek és egyéb juttatások látványosabb emelése, jobb munkakörülmények biztosítása, mobilszállások telepítése és nem utolsó sorban a rugalmas munkaidő, valamint a munkaerő import együttesen kínálnak csak megoldást a problémára” – mondja Csákvári Róbert, a Work Force ügyvezető igazgatója. A mobilszállások Európa szerte egyre népszerűbbek. A gyárak mellett létesített boltok, étkezdék és egészségügyi szolgáltatások egyfajta mini városként és közösségként funkcionálnak, amely révén a fluktuáció is csökkenthető.

A technológia fejlődésével a munkavégzés jellege is megváltozott, a helyhez és időhöz kötött munkahelyek helyett ma már egymástól távol és egymástól függetlenül dolgoznak az emberek. Ez a trend először a szellemi foglalkozások esetében jelentkezett, de hamarosan eléri a fizikai állományt is. A munkahelyek így egyre kevésbé lesznek képesek a szocializációs igényeket kielégíteni. Egyes kutatások szerint a feladatközpontúvá váló munka világában a munkaerő számára különösen fontossá válik, hogy a szervezet és az alkalmazott között belső, mély meggyőződésen alapuló kapcsolat, az egymáshoz tartozás természetes érzése alakuljon ki. A mobilszállások ezt erősíthetik.

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal 2018 szeptemberi felmérése alapján a tavalyi év harmadik negyedév végéig 150 %-kal több külföldi érkezett Magyarországra munkavállalás céljából, mint az azt megelőző évben. 2018 októberéig összesen 83 611-en folyamodtak tartózkodási engedélyért, míg 2017-ben 61 588-an. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat felméréséből kiderült, hogy nem EU-s európai országból érkezőknek 2098, nem EU-szomszédos országból érkezőknek 790, míg Európán kívüli országokból érkezők részére 7176 engedélyt bocsátottak ki a hatóságok 2017-ben.

A határon túli toborzásra ma már szinte minden nagyvállalat nyitott, mivel a folyamat számukra nem túl komplikált. A kölcsönző cég ugyanis szinte mindent átvállal, a teljes adminisztrációt, a bérszámfejtést, a TB ügyintézést, a szállásoltatást és az utaztatást is. Emellett anyanyelvi tolmácsot és a helyszínre kitelepült on site felügyeletet is biztosítanak igény esetén. A munkaerőt gyorsan be lehet állítani dolgozni.

“A határon túlról főként Ukrajnából, Romániából és Szerbiából érkeznek munkavállalók. A visszajelzések alapján az ukrán munkavállalókat kifejezetten szeretik foglalkoztatni, de mivel Nyugat Európa is munkaerőhiánnyal küszködik, ezért nagy a verseny értük” – teszi hozzá Csákvári Róbert, aki szerint megjelentek egzotikusabb országokból érkező munkavállalók is, például Mongóliából is van már érdeklődés a magyar piac iránt. A fizikai- és szellemi munkásokra egyaránt igaz, hogy a jobb kereseti lehetőségek reményében, valamint a hazájukhoz viszonylag közeli munkalehetőség miatt választják Magyarországot. Jellemző rájuk, hogy a fluktuációjuk kifejezetten alacsony, jellemzően motivált, munkaszerető és szorgalmas emberekről van szó, akik hosszútávú munkavégzésben gondolkoznak. További előny a potenciális munkaerő mennyisége, ugyanis egy-egy munkaerő kölcsönzésnél akár több száz potenciális munkavállalóval is számolhatnak a cégek.

A KSH éves adatelemzése 2018-ban 22.700 román és 10.500 ukrán munkavállaló érkezett hazánkba, ami nagyon hasonló az egy évvel korábbi adatokhoz, ami kis mértékben ugyan, de javíthatja Magyarország munkaerő helyzetét, de egyre nehezebb lesz ezekből az országokból is munkaerőt szerezni, Romániában emelkednek a bérek, az ukránok pedig kétszáz kilométerrel odébb már több mint a dupláját keresik a magyar béreknek.

A KSH szerint tavaly novemberben 355.100 forint volt a bruttó átlagkereset

2018. novemberben a bruttó átlagkereset 355.100 forint volt, 10,4%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.
2018. január–novemberben a bruttó átlagkereset 327.200 forint, a nettó átlagkereset 217.600 forint volt, mindkettő egyaránt 11,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A növekedésre a munkaerő-kereslet élénkülése, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12%-os emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.
Azt is írták, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 355.100 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 366 700 forint volt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 236 100 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 244.700 forintra becsülhető.
A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 10,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
(Forrás: KSH)

Cseresnyés: öt éve folyamatosan emelkednek a keresetek

A keresetek emelkedése a gazdaságfejlesztő és foglalkoztatást segítő programoknak köszönhetően csaknem öt éve folyamatosan tart – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.

A KSH legfrissebb közlése szerint augusztusban a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az államtitkár szerint az emelkedés annak tudható be, hogy a munkaerőpiacon jelentős igény alakult ki a jól képzett munkaerő iránt, akiket a munkaadóknak meg kell fizetniük.

Cseresnyés Péter hangsúlyozta: az első nyolc hónapban a nettó bérek 2010 hasonló időszakához képest több mint 50 százalékkal emelkedtek a többi között a családi adókedvezménynek is köszönhetően. A nettó béremelkedés a kedvezmények nélkül is meghaladja a 46 százalékot – tette hozzá.

Az államtitkár kitért arra is, hogy minden ágazatban jelentős a béremelkedés, bár a vállalkozásoknál az átlagosnál alacsonyabb a reálbér növekedése, mert a kormányzat jelentős életpálya modellekkel próbálja segíteni a közszférában dolgozó munkavállalókat.

Kiemelte, hogy az átlagos reálbér növekedés hónapok óta 10 százalék feletti, a versenyszférában a fizikai munkát végző dolgozók bére emelkedett a legjelentősebben, 14 százalékkal.

Az ágazatok közti különbség kezd eltűnni, az elmúlt időszakban a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozók bére is emelkedett, ami arra vezethető vissza, hogy komoly igény van a munkaerőre – tette hozzá.
Az NGM közleménye szerint a 10,1 százalékos reálbér-emelkedés egy átlagos magyar munkavállalónál több mint egyhavi többletbér az idén.

A hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően, amely a minimálbérek emelése mellett a munkáltatói adóterhek csökkentését is tartalmazza, a vállalkozásokat a tervezett 2 százalékponton felül további fél százalékpontos járulékcsökkentés is segíti jövőre. Ezzel a cégek összesen mintegy 200 milliárd forintos adócsökkentésben részesülnek, amit a munkahelyvédelmi akció kedvezményei tovább növelnek – közölte az NGM. MTI

Cseresnyés: 2010-hez képest 690 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma

Jelentősen, 690 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010-hez képest, a munkavállalók nagy része, csaknem 480 ezer dolgozó a versenyszférában helyezkedett el – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt foglalkoztatási adatokra reagálva.

A KSH legfrissebb közlése szerint a 2017. január-márciusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 368 ezer volt, 106 ezerrel – 2,5 százalékkal – több, mint egy évvel korábban.  A január-márciusi időszakban a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 66 ezerrel, 207 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,5 százalékponttal, 4,5 százalékra csökkent.

Cseresnyés Péter kiemelte: a munkanélküliség már 56-57 hónapja folyamatosan csökken, miközben a munkavállalók jelentős részét a versenyszféra szívja fel, mindez pedig azt jelenti, hogy a magyar gazdaság fejlődik. Ez a fejlődés pedig megköveteli, hogy a jól képzett szakemberek minél nagyobb számban álljanak rendelkezésre.
Beszámolt még a munkahelyvédelmi akció eredményeiről, valamint a fiatalok foglalkoztatási mutatóiról is. Az államtitkár elmondta, hogy a munkahelyvédelmi akció 2013-as indulása óta több mint 500 milliárd forint maradt a munkáltatóknál a programnak köszönhetően.

A 25 év alatti fiatalok foglalkoztatásáról közölte: 2010-ben a foglalkoztatottságuk nem érte el a 20 százalékot, most 28 százalék felett van ez az arány. A korosztály munkanélküliségi mutatója 2010 környékén meghaladta a 20 százalékot, míg jelenleg 11 százalék alá csökkent, ami jóval az uniós átlag felett van.
Az NGM az MTI-nek eljuttatott közleményében ismertette: a 2017 első negyedévi adatok szerint 121 ezerrel dolgoztak többen a versenyszférában Magyarországon, mint egy éve.

A 15-64 éves korosztály foglalkoztatási aránya egy év alatt 2 százalékpontot javult, így 67,1 százalékra emelkedett. A 15-24 éves korosztály foglalkoztatási aránya 1,6 százalékponttal 28,4 százalékra javult, így a fiatalok közül összesen mintegy 300 ezren dolgoznak. A két nem foglalkoztatási rátája a rendszerváltoztatás óta még soha nem volt ilyen magas az év első három hónapjában, ami a tárca szerint egyértelműen az elsődleges munkaerőpiac növekedésének köszönhető.
A foglalkoztatottak számának jelentős mértékű növekedésében nagy szerepe van a magyar munkaerő-piaci reformoknak, például a gazdaságfejlesztő programoknak, a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciónak, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak. MTI

Cseresnyés: jobban megéri dolgozni januártól

Januártól jobban megéri Magyarországon dolgozni, a bérmegállapodás eredményeként ugyanis az alacsonyabb bérkategóriában keresők évente több mint 183 ezer forinttal többet vihetnek haza – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.


Az alacsonyabb bérek emelése a felsőbb bérkategóriát is felfelé nyomhatja, mindemellett pedig a közszférában is folytatódtak a béremelések – tette hozzá.     Felidézte, a versenyszférában a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emelése révén közvetlenül 1,2 millió munkavállaló bére nőtt, akik nettó jövedelme összesen 220 milliárd forinttal gyarapszik egy év alatt. Az utóbbi hónapokban több cég is jelezte, hogy egyéb bérkategóriákban is jelentős 10-20 százalékos emelésre lehet számítani – mondta.

A közszférában is emelkedtek a bérek idén januártól, például a rendőrök, tűzoltók, büntetés-végrehajtásban dolgozók és a katonák jövedelme 5 százalékkal, a megyei kormányhivatalokban dolgozók illetménye átlagosan 24 százalékkal nőtt, az adóhivatal dolgozói pedig további 5 százalékkal, a felsőoktatók, kutatók szintén 5 százalékkal keresnek többet – sorolta.     2016 első 11 hónapjában 7,5 százalékkal emelkedtek a reálbérek, idén pedig várhatóan 8-9 százalékkal nőhetnek a bruttó bérek, ami szintén 7 százalék körüli reálbéremelkedést jelenthet – hangsúlyozta Cseresnyés Péter.

Az államtitkár újságírói kérdésre jelezte, hogy tervezetten és szúrópróbaszerűen ellenőrzik a vállalatokat, hogy a megállapodás alapján érvényesítették-e a béremelést. Elmondta azt is, hogy az első negyedév a tapasztalatszerzés időszaka, azok felülvizsgálata, valamint a beérkezett jelzések, problémák elemzése után lehet majd a következő lépéseken -így például ha szükséges, bértámogatáson – gondolkodni.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt emelte ki, hogy 2019-re megszűnhet a dolgozói szegénység Magyarországon, vagyis a szakmunkás bérminimum, illetve az átlag minimálbér nettó értéke elérheti a létminimum összegét.

A minimálbér feletti kategóriákban kialakult bértorlódás véleménye szerint egyszerre kihívás és lehetőség a tárgyalásra, miként lehetne a munkavállalók zömét adó, átlagbér felett keresők jövedelmét is megemelni. Arra, hogy miből telik a béremelésekre a cégeknek az elnök kifejtette, a magyar családok 2015-ben a GDP-ben megtermelt jövedelem mindössze 59 százalékából részesedtek a 2007-ben elért 65 százalék helyett, ami 700 milliárd forintos jövedelem-kiesés, mindeközben a vállalatok részesedése 2 százalékkal nőtt, mintegy 500 milliárd forintos plusz nyereség áll rendelkezésre. MTI