Kvótapert vesztett a magyar kormány

Elutasította az Európai Bíróság a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet – ismertette szerdai ítéletét a luxembourgi székhelyű bírói testület.

“A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket” – írták a tizenöt fős nagytanács ítéletét részletező közleményben, hozzátéve, hogy a kvóták “hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.

 

(Fotó: Pere-Horváth Krisztina)

 

Budapest és Pozsony 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban.

 

A magyar keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a teljes tanácsi határozat vagy legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból. A magyar fél elsősorban arra hivatkozott, hogy a “határozatból hiányzik a felhatalmazás”, azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá, hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére.

 

Az Európai Bíróság mindenekelőtt kimondta: a megtámadott határozat elfogadása így is jogszerű volt; az uniós szerződések szükséghelyzet esetén lehetővé teszik átmeneti intézkedések elfogadását, amennyiben határozott időre szólnak és nem járnak a jogalkotási aktusokban szereplő érdemi szabályok tartós módosításával, és ezek a feltételek ebben az ügyben teljesültek, és ezért nem volt szükség a miniszteri tanács és az Európai Parlament közös munkáját igénylő, akár hosszú ideig is elhúzódó uniós jogalkotási eljárásra.

 

Ugyan a határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, ezekről megfelelő módon tájékoztatták az Európai Parlamentet, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig nem volt köteles egyhangú szavazásra, mert a módosított tervezetet a brüsszeli testület közreműködésével hagyták jóvá – közölték.

 

(Fotó: MTI Archív)

 

A bíróság emellett megállapította, hogy a tanácsi határozat a felperesek érvelésével szemben nem olyan intézkedés, amely “nyilvánvalóan alkalmatlan arra, hogy hozzájáruljon célkitűzésének eléréséhez”, azaz Görögország és Olaszország terheinek mérsékléséhez.

 

Mint írták, a tanácsi döntést a meghozatalának időpontjában fennálló helyzet, és nem a hatékonysági fokára vonatkozó visszamenőleges megfontolások alapján kell megítélni, utóbbiak tükrében pedig nem kérdőjelezhető meg a határozat érvényessége.
Ebben az összefüggésben a bíróság megjegyezte: “a végrehajtott áthelyezések alacsony számát olyan tényezők összessége magyarázhatja, amelyeket a tanács ezen határozat elfogadásakor nem láthatott előre, például egyes tagállamok együttműködésének a hiányát”.

 

Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs kérdésekért felelős tagja a Twitteren közzétett rövid üzenetében azt írta, hogy az Európai Bíróság megerősítette, hogy az áthelyezési rendszer érvényes.
“Itt az idő, hogy egységesen munkához lássunk, és maradéktalanul megvalósuljon a szolidaritás” – tette hozzá a görög politikus. MTI

Migránsok nem, csak határvadászok lesznek a kanizsai határőr laktanyában

Amint arról korábban beszámoltunk, a volt határőr laktanyában helyezik el a kanizsai határvadászokat.

Kiderült, hogy az Erdész utcai volt laktanya felújítása augusztusban kezdődik, ahol szálláshelyeket alakítanak ki a Készenléti Rendőrség számára – írta a Kanizsa Újság.

A lap az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálatának küldött kérdéseket és a válaszból megtudhattuk azt is, a nagykanizsai Határvadász Bevetési Osztály létszáma megközelítőleg 310 fős lesz.

Fogda, egészségügyi épület és saját konyha nem lesz és a tervek között  idegenredészeti őrizet sem szerepel.

Vagyis nem lesznek migránsok Nagykanizsán – állítják a rendőrségi válaszban.

A kanizsai határvadász egységnek persze szüksége lesz kiszolgáló személyzetre is, így oda felvesznek karbantartót, takarítókat és egyéb munkavállalókat is.

A kanizsai határvadász/készenléti rendőr kontingenst majd oda vezénylik, ahol az országban éppen szükség lesz rájuk – olvasható az ORFK válaszában.

A határvadász-toborzás jelenleg is tart, arra ITT LEHET JELENTKEZNI.

Így bánnak az illegális határátlépőkkel sok országban és így az EU-ban

rendorseg-menekultek

Amikor illegálisan átléped az észak-koreai határt 12 év kényszermunkát kapsz.
Ha illegálisan átléped az iráni határt, akkor időkorlátozás nélküli börtönbüntetést kapsz.
Ha illegálisan átléped az afgán határt, akkor lelőnek.
Ha illegálisan Szaúd Arábia határain átlépsz, akkor több évre börtönbe kerülsz.
Ha illegálisan lépsz át a kínai határon, valószínűleg soha nem fogunk hallani rólad.
Ha illegálisan átlépsz Venezuela határain, akkor azt feltételezik rólad, hogy kém vagy és a sorsod erősen megkérdőjelezhető.
Ha illegálisan átléped a kubai határt, börtönben végzed.

Ellenben ha:

Papírok nélkül illegálisan Németországba, Ausztriába vagy éppen Svájcba mész, akkor ezt kapod:
– Szociális biztosítást
– Mobiltelefont számlák nélkül
– Fizetett bérleteket
– Ingyenes egészségügyi ellátást
– Pénzt, amelyet szabadon felhasználhatsz
– Ingyenes nyelvtanfolyamokat
– Ingyen jegyet busz vagy vasúti közlekedésre
– Gyermek bónuszokat
– Ingyenes jogi képviselőket, hogy védekezni tudj az ellen, hogy kiutasítsanak az adott országból

Konklúzió: ha menekült vagy, semmi kötelezettséged nincs, de több joggal rendelkezel, mint egy hazai állampolgár…

(Fénykép: migránsok a Horgos-Röszke határátkelőhely szerbiai oldalán 2015. szeptember 16-án. A magyar rendőrök könnygázt és vízágyút is bevetettek a határ magyar oldaláról az őket dobáló illegális bevándorlókkal szemben. MTI Fotó: Ujvári Sándor)