Címke: magyarország infláció

KSH: szeptemberben 12,2 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest

Gazdaság

Nagy gondok vannak a gazdaságban, szinte minden megdrágult.

Szeptemberben 12,2 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, a járműüzemanyagok ára jelentősen emelkedett, az élelmiszereké csökkent augusztushoz viszonyítva. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal nőttek, ezen belül az élelmiszerek 0,2 százalékkal olcsóbbak lettek – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Egy év alatt az élelmiszerek ára 15,2 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (61,3 százalék), a csokoládé és kakaóé (26,1 százalék), a büféáruké (26,0 százalék) és az alkoholmentes üdítőitaloké (24,0 százalék). A termékcsoporton belül a liszt ára 13,9, a margariné 1,2 százalékkal csökkent.

A háztartási energia 14,6 százalékkal került kevesebbe, ezen belül a vezetékes gázért 33,5, az elektromos energiáért 3,2 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 18,7, a palackos gázért 9,7 százalékkal többet kellett fizetni.

A jelentés kiemelte: a járműüzemanyagok ára 35,4 százalékkal nőtt. A szolgáltatások 13,6 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 22,2, az üdülési szolgáltatás 20,2, a sport- és múzeumi belépők 17,5, a járműjavítás és -karbantartás 16,9 százalékkal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került. A szeszes italok ára 15,5, a dohányáruké 10,1 százalékkal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkekért 1,5, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 9,8, a fűtő- és főzőberendezésekért 7,7, az új személygépkocsikért 7,0, a szobabútorokért 4,1 százalékkal kellett többet fizetni, a használt személygépkocsikért 8,5 százalékkal kevesebbet. Az állateledelek ára 30,6, a mosó- és tisztítószereké 25,6, a testápolási cikkeké 13,0 a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 6,4 százalékkal magasabb lett.

Augusztushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal mérséklődött, ezen belül a liszt 3,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,0, a cukor és a száraztészta 2,6-2,6, a tojás 2,0, a margarin 1,8, a tejtermékek 1,7, a tej 1,5 százalékkal kevesebbe, az alkoholmentes üdítőitalok 2,4, a gyümölcs- és zöldséglé 0,9, a sertéshús 0,8 százalékkal többe került.

A járműüzemanyagok ára 3,3 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkekért 1,8, a háztartási energiáért 1,0 százalékkal többet kellett fizetni, ez utóbbin belül a tűzifa 7,7 százalékkal drágult, míg a vezetékes gáz ára nem változott – közölte a KSH. MTI

A kormány elismerte, hogy októberre nem sikerül kétszámjegyűre csökkenteni az inflációt

Gazdaság

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tovább folytatódott a szankciós infláció visszaesése, augusztusban 16,4 százalékot ért el.

A kormány intézkedéseinek köszönhetően ezzel már hét hónapja tart az árak trendszerű csökkenése, amelyhez a kötelező akciózás bevezetése, majd mértékének 10 százalékról 15 százalékra emelése, valamint az online árfigyelő is jelentősen hozzájárult – hangsúlyozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a tárca pénteki közleményében.

A miniszter úgy fogalmazott, jelentős mérföldkő, hogy az élelmiszerinfláció augusztusban 20 százalék alá, 19,5 százalékra süllyedt, azaz a kormány intézkedései a szankciós élelmiszerinflációt a decemberi 44,8 százalékos csúcsához képest már kevesebb mint a felére vágták vissza. Mindez élénkítheti a keresletet, ezzel is segítve a fogyasztás ismételt bővülését.

(Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Magyarország helye az alakuló világgazdaságban című pódiumbeszélgetésen a Tranzit fesztiválon Tihanyban 2023. augusztus 26-án. MTI/Bruzák Noémi)

Nagy Márton az adatok kapcsán kiemelte, hogy „a kormányzati intézkedések továbbra is hatékonyak, folyamatosan szorítják le az árakat, a kereskedelmi üzletek között öldöklő a küzdelem. Ugyanakkor az augusztusi inflációs eredmény közel 0,4 százalékponttal magasabb szintet ért el, mint azt a kormányzat várta, ezt pedig a magas üzemanyagárak okozták”.

Az elmúlt időszakban jelentősen – a KSH adatai szerint júliushoz képest 8,2 százalékkal – emelkedett a járműüzemanyagok ára. Az üzemanyagárak alakulása mögött nemzetközi és országspecifikus okok egyaránt meghúzódnak. A nemzetközi folyamatok közül kiemelhető, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia csökkentette termelését, míg az országspecifikus tényezők közül az orosz olaj Brenthez viszonyított árelőnyének csökkenése és a tranzitdíjak emelkedése a legmeghatározóbb. Jelenleg a Mol a piaci átlag három és ötszörösét kénytelen kifizetni a szállításért az ukrán és horvát vezetékhálózat tranzitdíjának növelése miatt – olvasható a közleményben.

Nagy Márton hozzátette, hogy „mindennek ellenére sem került veszélybe, hogy év végéig a kormány egy számjegyűre csökkentse az inflációt, azonban arra az ismertetett okokból minden bizonnyal nem októberben kerül sor”.

KSH: májusban 21,5 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest

Gazdaság

Májusban a fogyasztói árak átlagosan 21,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Tavaly májushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 33,5 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább, 59,6 százalékkal az édesipari lisztesárué, 52,7 százalékkal a kenyéré, 51,3 százalékkal a tejtermékeké, 46,8 százalékkal a vaj és vajkrémé, 46,1 százalékkal a tojásé, 37,4 százalékkal a száraztésztáé, 36,6 százalékkal a péksüteményeké, 34,9 százalékkal a tejé, és 33,7 százalékkal a sajté. A termékcsoporton belül a legkisebb mértékben, 7,2 százalékkal a liszt és 3,5 százalékkal az étolaj ára nőtt.

Tizenkét hónap alatt a háztartási energia 37,2 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 49,1, a palackos gáz 47,2, az elektromos energia 27,2 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 19,3, ezen belül a szeszes italoké 25,8 százalékkal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkekért 8,1, ezen belül az új személygépkocsikért 17,0, a konyha- és egyéb bútorokért 16,1, a fűtő- és főzőberendezésekért 14,5, a szobabútorokért 12,1 százalékkal kellett többet fizetni. Az állateledelek ára 51,7, a mosó- és tisztítószereké 37,1, a testápolási cikkeké 25,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 16,4 százalékkal lett magasabb.

A járműüzemanyagok 17,7 százalékkal drágultak. A szolgáltatások díja 14,3 százalékkal emelkedett, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 28,0, a sport- és múzeumi belépők 27,1, a belföldi üdülés 26,8, a járműjavítás és -karbantartás 23,1, a taxi 22,2, a lakásjavítás és -karbantartás 19,8 százalékkal került többe – ismertette a KSH.

Májusban áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek átlagosan 0,1 százalékkal drágultak. Ezen belül a párizsi, kolbász 0,9, az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen – 0,4 százalékkal került többe, a sajt 2,3, a rizs 1,7, a vaj és vajkrém 1,3, a péksütemények 1,3, a tej 0,9, a baromfihús 0,6 százalékkal kevesebbe került. A háztartási energia ára 3,0 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 6,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. MTI

A járműüzemanyagok 6,6 százalékkal olcsóbbak lettek májusban az előző hónaphoz képest. A mosó- és tisztítószerek ára 1,0, a testápolási cikkeké 0,7 százalékkal magasabb, az állateledeleké 2,6 százalékkal alacsonyabb lett. A szolgáltatások 0,9 százalékkal drágultak, ezen belül a belföldi üdülésért 2,0, társasházi közös költségért 1,4, lakbérért 1,2 százalékkal többet, a munkahelyre, iskolába történő utazásért pedig 21,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni – tájékoztatott a KSH.

Leminősítették Magyarországot, megjött a kormány válasza

Belföld

Az eredmények be fognak érni, a következő hónapokban látni lehet majd, hogy az infláció csökken, a gazdaság pedig elkerüli a recessziót. Idén 1,5 százalékkal, jövőre pedig 4 százalék fölött nőhet a gazdaság – jelentette ki a gazdaságfejlesztési miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Nagy Márton hangsúlyozta: a kormány elkerüli a recessziót, beindítja a növekedést, az infláció letörésében pedig együtt dolgozik a Magyar Nemzeti Bankkal. A miniszter kiemelte, hogy a magas energiaárak már csökkentek, bár a koronavírus-válság előtti szinthez képest még magasak, de konszolidálódtak.

((Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előadást tart az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány konferenciáján 2022. december 15-én. MTI/Kovács Attila)

A kamatok továbbra is magas szinten vannak, de ha az infláció csökken, akkor a jegybank is fordulatot vehet, elkezdheti óvatosan csökkenteni a kamatokat – mutatott rá.
Kifejtette: az infláció januárban valószínűleg még „benéz” 25 százalék fölé, de februárban már mérséklődés várható, és ezután gyors csökkenés következhet be, év végére pedig egyszámjegyűvé válhat a drágulás.

A magyar államadósság végig csökkent, idén 73,5 százalékos GDP-arányos államadósságot tervez a kormány, jövőre pedig 69,7 százalékost – ismertette a részleteket Nagy Márton. Jelezte, hogy nagy emelkedés a koronavírus-válság miatt történt, amikor jelentős gazdaságösztönző csomagot vezettek be. Elmondta, hogy a költségvetési hiány idén 3,9 százalékos lehet GDP-arányosan, jövőre pedig 2,5 százalékos.

Nagy Márton a Standard&Poor’s nemzetközi hitelminősítő új besorolására reagálva kijelentette: hamarosan felminősítésre számíthat Magyarország.
Felidézte, hogy a hitelminősítő szerint a magas energiaárak, a magas kamatok, a bizonytalan gazdasági kilátások, valamint a magas államadósság megnehezítik a magyar kormány törekvéseit a gazdaság konszolidálására, stabilizálására.

A miniszter úgy látja, hogy a Standard&Poor’s új besorolása nincs jelentős hatással az ország finanszírozási képességére. Ugyanakkor hangsúlyozta: küzdeni kell, hogy a felminősítések megtörténjenek.

Nagy Márton fontos „védvonalnak” nevezte például a Széchenyi Kártya Programot és a közelmúltban meghirdetett Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot.
Jó irány minden olyan gazdaságpolitikai beavatkozás, ami a beruházásokat segíti – hangsúlyozta a Kossuth rádióban a gazdaságfejlesztési miniszter – közölte vasárnap az állami hírszolgálat (MTI).

Kijött a novemberi inflációs adat – Nem fogunk neki örülni

Gazdaság

Novemberben a fogyasztói árak átlagosan 22,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal nőttek. Az éves maginfláció 24,0 százalékra emelkedett az októberi 22,3 százalékról.

Az élelmiszerek ára 43,8 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a tojás drágult 102,9 százalékkal, a kenyér ára 81,8 százalékkal, a tejtermékeké 79,0 százalékkal, a sajté 78,8 százalékkal, a vajé, vajkrémé 77,3 százalékkal, a száraztésztáé 70,8 százalékkal, az édesipari lisztesárué 69,1 százalékkal emelkedett egy év alatt. A margarin 60,3 százalékkal, a baromfihús 54,4 százalékkal, a péksütemény 54,0 százalékkal és a tej 52,9 százalékkal drágult. A  legkisebb mértékben a liszt és az étolaj ára nőtt 8,7, illetve 3,2 százalékkal.

A háztartási energia 65,9 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 124,3, a tűzifáé 60,1, a palackos gázé 52,1, az elektromos energiáé 28,3 százalékkal nőtt.
A tartós fogyasztási cikkekért 14,4, ezen belül az új személygépkocsikért 24,0, a fűtő- és főzőberendezésekért 21,1, a szobabútorokért 19,6 százalékkal kellett többet fizetni.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,8, ezen belül a szeszes italok 19,4 százalékkal, a dohányáruk 10,1 százalékkal  drágultak.
Az állateledelek ára 51,1, a mosó- és tisztítószereké 32,2, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 30,5, a testápolási cikkeké 27,3 százalékkal lett magasabb.

A termékek ára együttesen 27,1 százalékkal nőtt a tavaly novemberihez képest, a szolgáltatások díja átlagosan 9,0 százalékkal emelkedett. A szolgáltatások között a taxi 27,8, a lakásjavítás és -karbantartás 23,9, a járműjavítás és -karbantartás 22,7, a sport- és múzeumi belépők 20,0, a testápolási szolgáltatás 17,1 százalékkal került többe.

Októberhez képest novemberben fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 3,6 százalékkal drágultak, ezen belül az édesipari lisztesáru 10,9, a száraztészta és a tojás egyaránt 9,6, a sajt 5,5, a baromfihús 5,4, a tej 4,7, a büféáruk 4,5, a kenyér 4,2, a vaj és vajkrém 3,9, a péksütemények 3,8 százalékkal kerültek többe.
A háztartási energia ára 1,3 százalékkal nőtt, ezen belül a tűzifa 3,9, a palackos gáz 2,5, a vezetékes gáz 1,5 százalékkal drágult.  A szolgáltatások ára átlagosan 0,9 százalékkal nőtt, ezen belül a szerencsejátékok 6,6, a járműjavítás és -karbantartás 2,2, a lakbér 1,6, az egészségügyi szolgáltatás 1,3 százalékkal drágult.

Az év első tizenegy hónapjában a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 13,6 százalékkal, a nyugdíjas háztartások körében 14,1 százalékkal  emelkedtek éves bázison a KSH jelentése szerint. MTI

A következő hónapokban a vásárlóerő még inkább csökken, a reálbérek a magas infláció miatt mínuszba kerülnek

Gazdaság

Augusztusban már szinte egyedül az üzemanyagforgalom tartotta felszínen a kiskereskedelmi forgalmat, a továbbiakban pedig a reálbérek visszaesése, a rezsiszámlák és a nehezedő gazdasági helyzetre való felkészülés jegyében erősödő óvatossági megtakarítások miatt a fogyasztás csökkenését sem zárják ki az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint augusztusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 3,3 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 2,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint szinte csak az üzemanyagoknak köszönhető a kiskereskedelmi forgalom növekedése. Folytatódott a kereslet csökkenése a kiskereskedelemben, ami elsősorban az árak emelkedésével és ezzel összefüggésben a vásárlóerő visszaesésével magyarázható. Augusztus sorrendben a harmadik hónap – június és július után -, amikor az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű termékeket forgalmazó boltok forgalma mérséklődött éves szinten, de a nem élelmiszerek forgalma is egyre szerényebb, augusztusban lényegében stagnált. Gyakorlatilag az üzemanyagoknak köszönhető a teljes forgalom minimális növekedése – állapította meg.

A következő hónapokban a vásárlóerő még inkább csökken, a reálbérek a magas infláció miatt mínuszba kerülnek. Ráadásul augusztusban a nyári utazások miatt fokozott volt az üzemanyagok iránti kereslet, ez a tényező pedig kiesik a következő hónapokból. Németh Dávid szerint a mostani kilátások alapján az idei utolsó negyedévben és 2023 első negyedében a kiskereskedelmi forgalom nagy valószínűséggel zsugorodni fog.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben erősödő fogyasztói áremelkedés okozhatta. Az élelmiszer üzletek forgalma kissé csökkent, amit részben a reáljövedelmek mérséklődése, részben a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatti óvatossági megtakarítások, részben a vendéglátás folytatódó helyreállása okozhatott.

A következő hónapokban a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, az év utolsó hónapjaiban várhatóan csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője úgy látta, hogy a körülményekhez képest jónak mondható és a várakozásoknál kedvezőbben alakult a kiskereskedelmi forgalom augusztusban. A kiskereskedelmi forgalom bővülését augusztusban is az üzemanyagforgalom húzta, amit egyaránt magyarázhat a tavalyinál erősebb turizmus, illetve az, hogy a benzin a lakosság számára továbbra is hatósági áron érhető el. Az élelmiszereknél különösen gyakorivá válhatott az olcsóbb, akciós vagy rosszabb minőségű termékek vásárlása, hiszen itt az áremelkedés különösen magas, így a forgalom volumene is csökkent.

A következő hónapokban már inkább a stagnálás, esetleg a mérséklődés válhat jellemzővé az árak további emelkedése miatt. A harmadik negyedévben a fogyasztás felfelé húzhatta a gazdasági teljesítményt, de a korábbinál jóval kisebb mértékben. A kiskereskedelmi forgalomban meghatározó lehet a reálbérek alakulása mellett az óvatossági motívum, azaz, hogy a még nagyobb inflációtól és romló gazdasági helyzettől való félelem miatt a fogyasztók mennyire fogják vissza kiadásaikat. Az év egészét tekintve, a kiskereskedelmi forgalom 5-6 százalékkal bővülhet. (A fotó illusztráció. PIROD4D/Pixabay)