Perszimulációt tartott diákokkal a Kúria elnöke Nagykanizsán

Középiskolás diákokkal közösen vett részt csütörtökön Nagykanizsán perszimulációs gyakorlaton a Kúria elnöke, aki szerint a diákok egészséges igazságérzete tökéletesen működik.
Egy két évvel ezelőtti, budapesti középiskolásokkal tartott perszimuláció után a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium volt az első vidéki helyszín, ahol Darák Péter a diákokkal közösen vett részt egy imitált per folyamatában. A nyitott bíróság program keretében számos törvényszéken is zajlanak hasonló “perek”, amelyekben a középiskolások maguk játsszák el a vádlottak, a tanúk, illetve az ügyész, az ügyvéd és a bíró szerepét.

nagykanizsa-jog-1

(Darák Péter, a Kúria elnöke (b4) és Vaskuti András, a Kúria Büntető Kollégiumának bírája (b2) perszimulációs gyakorlaton vesz részt középiskolás diákokkal közösen a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnáziumban 2016. november 17-én. A nyitott bíróság program keretében számos törvényszéken is zajlanak hasonló “perek”, amelyekben a középiskolások maguk játszák el a vádlottak, a tanúk, illetve az ügyész, az ügyvéd és a bíró szerepét. MTI Fotó: Varga György)

A nagykanizsai esethez Vaskuti András, a Kúria Büntető Kollégiumának bírája készítette fel a közreműködőket, akiknek két 17 éves fiú verekedése és harmadik társuk informatikai adatok megszerzésére irányuló kényszerítése miatt kellett “felelnie”. Az ítéletet pedig a diákokból álló bírói tanácsnak – benne az ülnökként a fiatalokat segítő kúriai elnöknek – kellett meghoznia.
A megidézett tárgyalás szünetében Darák Péter az MTI kérdésére elmondta: a hasonló perszimulációk tapasztalata szerint a diákok “természetes igazságérzete abszolút működik”.

nagykanizsa-jog-2

(Darák Péter, a Kúria elnöke és Zavaczky Áron tanuló egy perszimulációs gyakorlaton a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnáziumban. MTI Fotó: Varga György)

Hozzátette: sokszor vádolják a bíróságokat azzal, hogy logikátlan, ésszerűtlen ítéletet hoznak, hogy a döntések nem találkoznak a társadalom igazságérzetével. Ennek az az oka, hogy “ami megérzéses alapon igaznak tűnik”, az a jog kimunkált módszertana mellett “nem mindig ugyanolyan színben tűnik fel”.
Kitért rá, hogy a jogelmélet is sokat foglalkozik azzal, hogy az objektív igazság vagy egy eljárási – vagyis a rendelkezésre álló adatok alapján meghozott legészszerűbb – igazság alapján születnek a döntések. A Kúrián ebben az évben éppen egy joggyakorlati csoport foglalkozik az ítéleti bizonyosság kérdésével, amelyet egy országszerte 800 bíró által kitöltött, 60 kérdésből álló kérdőív alapján dolgoznak fel.
A kiértékelés most zajlik, de az már látható az előzetes feldolgozottságból, hogy “elég jelentős különbség” van a bírók között is abban, hogy ki “milyen bizonyosságot tart a maga szempontjából elegendőnek” – jelezte Darák Péter. MTI

Jogszabálysértő a kormány külhoniaknak küldött levele

A kormány nevében a külhoni magyaroknak küldött kampánylevelek sértik a választás esélyegyenlőségre, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveit – állapította meg csütörtöki határozatában a Kúria. A bíróság egyúttal a népszavazást szervező kormányt eltiltotta a további jogszabálysértéstől.

A Kúria csütörtöki döntésével megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság pénteki határozatát. Az NVB-hez egy magánszemély fordult kifogással, sérelmezve, hogy a kormány a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak is küldött a népszavazás témájában levelet. A kifogástevő szerint a kormány nem kereshette volna meg jogszerűen a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyarokat, ugyanis a kormány mint a népszavazás kezdeményezője és a parlamenti képviselőcsoporttal rendelkező pártok csak a szavazóköri névjegyzék adatait kaphatják meg a Nemzeti Választási Irodától kampánycélokra.

nepszavazas

Az NVB többsége úgy döntött, nem jogsértő, hogy a kormány a választópolgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartása alapján levélben kereste meg a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárokat. Az NVB határozata ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, amit a Kúria csütörtökön bírált el.

A Kúria az internetes oldalán közzétett végzésében azt írta: a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásáról szóló 1992-es törvény szerint bárki kérheti a polgárok adatait, de csak akkor, ha igazolja a felhasználás célját és jogalapját, ugyanakkor a megengedett célok között a politikai kampány nem szerepel. Az adatok célokhoz kötött felhasználásának elve tehát kizárja a politikai kampányt folytatókat a közvetlen adatigénylésből.

A politikai kampány folytatói csak közvetett módon, közvetítő útján vehetnék fel a kapcsolatot az adatbázisban szereplő személyekkel. (Ekkor azt igényelhetik, hogy kapcsolatfelvétel céljából a nyilvántartó a megjelölt személyt keresse meg és kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy nevét, lakcímét és értesítési címét a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy arról értesítse, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel akarja venni.)

A bíróság megjegyezte: a kormánynak közhatalmi szereplőként valóban joga van a nagykorú, külföldön élő magyar állampolgárok név- és lakcímadatainak megismerésére a polgárok személyre szóló tájékoztatása, illetve a polgárok álláspontjának megkérdezése céljából, ez azonban különbözik a pártok számára biztosított közvetett megkeresés lehetőségétől.

A bíróság szerint tévedett az NVB, amikor a pártoknak a nyilvántartási törvény szerinti közvetett megkeresésre kapott lehetőségét azonos tartamúnak, azonos értékűnek tekintette az adatbázisnak a kormány közhatalmi feladataihoz igénybe vehető közvetlen megismerési és felhasználási jogosultságával.

A Kúria felhívta a figyelmet arra is, hogy a népszavazási törvény keretei között mind a népszavazás kezdeményezője, mind a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok kérhetik a Nemzeti Választási Irodától az adott választópolgárok nevére, lakcímére vonatkozó adatokat. Ez az adatbázis csak a szavazóköri polgárok adatait tartalmazza, míg a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala nyilvántartása a külföldön élő magyar állampolgárok nevét, lakcímét is. Vagyis a szavazóköri adatbázis szűkebb körű, mint a választásra jogosultak teljes köre.

Ha a kormány az országos népszavazás szervezőjének minősül, akkor a kampánytevékenysége során csak azt az adatbázist használhatja, amely a kampányban részvevő többi szereplő számára ugyanígy elérhető. A kormány mint szervező az országos népszavazási kampányban kampányeszközeinek terjesztésére nem használhat olyan adatbázist, amelyhez a közhatalom gyakorlójaként jutott – szögezte le a Kúria.
Mindezek alapján a bíróság megállapította a jogszabályok megsértését, a népszavazást szervező kormányt pedig eltiltotta a további jogszabálysértéstől. A Kúria végzése jogerős.

Feljelentést tettek

A Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) szerint a kormány törvénysértő módon járt el, amikor az október 2-ra kitűzött népszavazás kapcsán tájékoztató levelet küldött olyan külhoni magyaroknak is, akik nem adták meg címüket a magyar hivataloknak, vagy külön nyilatkozatban tiltották le azok használatát.

Az ellenzéki párt elnöke ismeretlen tettes ellen pénteken feljelentést tett személyes adattal való visszaélés, hivatali visszaélés, valamint közfeladati helyzettel visszaélés bűntette miatt – közölte a MoMa az MTI-vel.

A közleményben utaltak a Kúria csütörtöki határozatára, amely a párt szerint “egyértelműen kimondja, hogy a külföldön élő nagykorú magyar állampolgárok személyes adatnak minősülő nevének és lakcímének felhasználása jogosulatlanul történt, amely nyilvánvalóan jelentős érdeksérelmet okozott az érintett személyeknek, akik nem adták meg a hozzájárulásukat az ő személyes adataiknak felhasználásához”.
A MoMa elvárja, hogy a bűnüldöző hatóságok – a Kúria törvénysértést megállapító határozata alapján is – “a bűncselekményeket elkövető személyt/személyeket mielőbb megtalálják és a felelősségre vonást kezdeményezzék!” – írták. MTI