Másodszor szerveznek építőtábort a Kis-Balatonnál

A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Nyuduvizig) és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNP), valamint a Szabadics a Gyermekekért Alapítvány szervezésében középiskolások részvételével másodszor szerveznek építőtábort a Kis-Balatonnál, ahol környezetvédelmi, vízügyi ismereteket is szerezhetnek a diákok – mondta el a program szerdai, zalavári sajtótájékoztatóján a helyszínül szolgáló zalaszabari Holnapocska Tábor alapítója.

Szabadics Zoltán felidézte, hogy tavaly azzal a szándékkal élesztették újjá az egykori építőtáborok hagyományát, hogy megmutassák a gyerekeknek, nemcsak a közösségi médiával lehet eltölteni a szabadidőt, hanem értékteremtő munkával is. A tavaly két turnusban közel 30 diák részvételével tartott építőtábor jó tapasztalatai alapján folytatják a programot idén augusztusban, ezúttal 30 gyereknek lehetőséget adva a nyolcnapos turnusban.

A Kis-Balatonnál. Fotó: Zalakarosi Fürdő

Gaál Róbert, a Nyuduvizig igazgatója azt mondta: valóban értékteremtő munkát végeztek a középiskolások, és hasonló tevékenységre lesz lehetőségük idén is. Kavicsos utak kátyúzásában, faszerkezetű kilátók, hidak karbantartásában, festésében vettek részt lelkesen, hiszen olyan területekre is eljuthattak, amelyek egyébként a látogatók elől el vannak zárva.

Puskás Zoltán, a BFNP igazgatója hozzátette, hogy tavaly a Diás-szigeten lévő Fekete István emlékház és a Matula kunyhó környezetének rendbetételével foglalkoztak. Idén a kápolnapusztai bivalyrezervátum területén tevékenykednek majd a diákok, a több mint 300 egyedből álló állatállomány otthonában a tanösvényt gondozzák, illetve a fából készült eszközöket, csiszolják és festik.

Kajári Attila, a Zalaegerszegi Tankerületi Központ igazgatója úgy vélekedett, hogy rendkívül fontos a gyerekekkel megismertetni a szakmákat, a kétkezi munkát, ezekkel a tapasztalatokkal ugyanis utat is mutathatnak a jövő generációjának. Hozzáfűzte, hogy a táborban idén zalaegerszegi középiskolások vesznek részt, a létszám már gyakorlatilag be is telt.

Kovács Tamás, a Szabadics Zrt. vezérigazgatója, a Szabadics a Gyermekekért Alapítvány egyik alapítója megjegyezte, hogy a cégük számára mindig a leglátványosabbak a környezetvédelmi, vízügyi projektek, egy gát vagy egy zsilip építése, de ezek egyben a legfelelősségteljesebbek is, hiszen a környezet, az állat- és növényvilág megóvására is ügyelniük kell. Jelezte azt is, hogy az idei táborra egy vízi tanodaprogramot is kidolgoztak, amelynek révén a gyerekek a felszíni vizek mikroszkopikus élővilágát, kémiai és biológiai sajátosságait ismerhetik majd meg. MTI

Hazánk igazi gyöngyszeme, a Kis-Balaton

A nyaralószezon egyre közelebb van, sokan néhány hét múlva máris indulnak a hónapokkal ezelőtt megszervezett és (részben) kifizetett évi kikapcsolódásukra – és ebben a forró évszakban bizony hová mennénk szívesebben, ha nem egy hűs vízpartra?
Bár még napjainkban is elég gyakran húz a hazaiak szíve valamilyen különleges, egzotikus külföldi riviérára, egyre többször hallani, látni, hogy a lakosság nagy része már a belföldi helyekre is előszeretettel látogat el. Számos lélegzetelállító látni- és tapasztalnivalót lehet hazai földön is felsorolni, ám most maradjunk egy igazi kis ékszerdoboznál: mit kínál nekünk a Kis-Balaton –  a Deuterium-Aqua összefoglalója alapján.

(A Kis-Balaton. Fotó: Wikipédia)

 

A Kis-Balaton valójában egy méltatlanul keveset emlegetett üdülőhely hazánk kiránduló-térképén. Maga a tó egykor a ma Balatonként ismert állóvízhez tartozott, ám a térség felszínének változásai és némi emberi beavatkozás hatására kettészakadtak. Így ma a Balaton igazi fürdőző-, nyaraló- és kirándulóhelyként szolgál, addig a Kis-Balaton mesébe illő élővilága gondoskodik a természet szerelmeseinek ámulatba ejtéséről.

 

Mivel a tó megőrzésére és rehabilitációjára a ’80-as és a 2000-re évek elején is igen jelentős munkálatokat fordítottak, így talán nem is meglepő, ha bizonyos részeket csak kísérővel, szervezett csoportokban látogathatunk meg. A beavatkozásra azért volt szükség, mert a mocsár és a hozzá tartozó élővilág az emberi kéz közbenjárásának köszönhetően csökkenni, lassanként megszűnni látszódott – szerencsére azonban még éppen időben döntöttek az illetékesek a regeneráció ügyében.

 

A fentieknek hála, ma a Kis-Balaton élővilága olyannyira jelentős, hogy a Ramsari egyezmény (1979) hatálya alatt áll (mely főként a vízimadarak élőhelyeit és a nemzetközileg is jelentős vadvizeket védelmezi). A közel 150 négyzetkilométeres védett terület leginkább különleges madár-, növény- és vízi világáról híres.

 

 1.    Balaton-felvidéki Nemzeti Park: előzetes szervezést igény a látogatása, mivel itt található az élővilág számottevő része – mivel fokozottan védett terület, így kizárólag kísérővel tekinthetjük meg.
 2.    A Kányavári sziget és a hozzá tartozó mesebeli híd: kísérő nélkül, szabadon látogatható egész évben. Aki a biciklis túraútvonalakat kedveli, ide bátran jöhet!
 3.    Zalakarosi termálfürdő: ez természetesen inkább azoknak szól, akik nem csak szellemileg, de fizikailag is szeretnének pihenni, kikapcsolódni. Az élmény- gyógy- és termálfürdőben a legkisebbektől a legidősebbekig mindenki megtalálhatja a saját szórakozását.
 4.    Sármellék: hajdan szovjet MIG-29-es bázis és repülőtér üzemelt itt.
 5.    Ritka növény- és állatvilág, szerte a térségben: kócsagokkal, gémekkel, kárókatonákkal, vízidarával, tündérrózsával is találkozhatunk számos egyéb, már-már egzotikum mellett.
+1 érdekesség: gyermekkorunk egyik méltán híres könyve, Fekete István Tüskevár című regénye a térségben játszódik.
Kellemes testi-lelki kikapcsolódást az idelátogatáshoz – az egész család számára feledhetetlen élmény lesz, hiszen kortól függetlenül mindenki megtalálhatja kedvenc kikapcsolódását!