Fejlesztésekkel bővült a kápolnapusztai bivalyrezervátum

Ökoturisztikai fejlesztést, illetve akadálymentesítést is szolgál az a két pályázat, amelyek révén a Kis-Balaton térségében található kápolnapusztai rezervátum felújítására, bővítésére nyílt lehetőség.

Puskás Zoltán, a Zala megyei látogatóhelyet fenntartó Balaton-felvidéki Nemzeti Park (BFNP) igazgatója a helyszínen tartott rendezvényen csütörtökön elmondta: a bivalyrezervátum 1992-ben nyitott meg, de az évente 40 ezer látogatót fogadó létesítményben átfogó fejlesztés mostanáig nem volt.

Az osztrák-magyar PaNaNet hálózat pályázatán hat hazai és burgenlandi partnerrel közösen 2,740 millió eurót nyertek ökoturisztikai fejlesztésekre. Ebből a forrásból 486 ezer eurót (mintegy 160 millió forintot) fordíthat a BFNP saját beruházásaira, köztük a kápolnapusztaira, amelyre 84,8 millió forint jutott.

Megújult a fogadóépület belső tere és az itt lévő, illetve a bivalyistállóban található állandó kiállítás, felújították a tanösvényeket és azok tábláit, illetve szilárd burkolattal is ellátva akadálymentesítették és élményelemekkel egészítették ki a területet bejáró sétautat – sorolta az igazgató.

Beszámolt arról is, hogy a Környezeti és energiahatékonysági operatív program támogatásával egy másik pályázat révén 369 millió forintot költhetnek el a kápolnapusztai rezervátum, valamint a salföldi major fejlesztésére. A zalai bemutatóhelyen egyebek mellett a mára invazív fajokkal benőtt egykori legelőterületeket teszik rendbe, mégpedig a 120-150 egyedből álló bivalyállomány segítségével, de istállófelújítással és -bővítéssel, valamint gépbeszerzéssel is kiegészül a beruházás.

Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos a rendezvényen úgy fogalmazott: „az ökoturizmus a környezetvédelem szabadegyeteme”, a mostani, akadálymentesítést szolgáló fejlesztések pedig lehetővé teszik, hogy a többségi társadalom tagjai mellett a fogyatékkal élők is a természet közelségébe kerülhessenek. Arra emlékeztetett, hogy Magyarországon a fogyatékkal élők körében több mint 50 százalékos a foglalkoztatottság, ők tehát nemcsak adót fizetnek, de fogyasztóként igénylik a szolgáltatásokhoz való hozzáférést is.

Szári Zsolt Balázs, a Balaton élővilágának megóvásáért felelős miniszteri biztos egyebek mellett arról beszélt, hogy a nemzeti parkok feladata a természet megőrzése és bemutatása, illetve továbbörökítése a következő nemzedékeknek. A Balaton térségében az életközösségek megóvása közös ügy, de szükség van a turisztikai attrakciók jóvoltából arra, hogy ez a törekvés szélesebb körhöz is eljusson.

Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) is azt hangsúlyozta, hogy a Balaton térségében a természet a legfőbb érték, de ezeket az adottságokat kihasználva fejlődhet a turizmus is. Talán már nem a legfontosabb a vendégek számának növelése, sokkal inkább a természet értékeinek őrzése és bemutatása – vélekedett. MTI

Cseresnyés: 40 milliárd forintnyi pályázati pénz a nemzeti parkoknak

A magyar nemzeti parkok körülbelül 40 milliárd forintnyi pályázati lehetőséghez jutottak a jelenlegi uniós fejlesztési ciklusban, ezt a forrást természetvédelemre, illetve a parkok látványosságaira fordíthatják – mondta Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton, a kápolnapusztai Bivalyfesztiválon.

Az államtitkár a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNP) kápolnapusztai Bivalyrezervátumának hagyományőrző eseményén tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a kormány fontosnak tartja, hogy jelentős összegek jussanak a nemzeti parkokon keresztül a természetvédelemre. Egyrészt azért, mert ez a klímavédelem egyik fontos tényezője, másrészt a fejlődő ökoturizmus miatt – tette hozzá.

(A kápolnapusztai bivalyrezervátum. Fotó: Fejes Éva)

Tavaly körülbelül 1,6 millió látogatójuk volt a magyar nemzeti parkoknak – ismertette. Elmondása szerint Magyarország területének körülbelül az egyharmada védett, szükséges, hogy a nemzeti parkokon keresztül megőrizzük ezeket az értékeket.

A nemzeti parkok összesen mintegy 100 ezer hektárnyi területen újítják meg a zöld területet, a természetet – mondta. Példaként említette, hogy a Letenye térségében, a Mura mellett megvalósuló pályázat fő célja jó legelőterületek kialakítása a magyar szürkemarha gulya számára, valamint az őshonos növények megőrzése.

Kopek Annamária, a BfNP osztályvezetője arról számolt be, hogy a balatoni nemzeti park 14 bemutatóhelyet üzemeltet, évek óta feladatának tekinti a környezetvédelemre nevelést és a természeti értékek bemutatását.

A bemutatóhelyek egyike a Kis-Balaton természetvédelmi területén található kápolnapusztai Bivalyrezervátum, amely az ország egyik legjelentősebb génmegőrző helye. Az állatok a nagykanizsai állami gazdaság felszámolásakor kerültek ide, a terület kezelését legeltetéssel végzik.

Beszámolója szerint a rezervátumban pályázati forrásból hamarosan pallóösvényt fognak kialakítani a mozgáskorlátozottak számára, továbbá megújítják, fejlesztik a bemutatóhely régi kiállítását, tábláit. A Kis-Balaton fokozottan védett területén, Fenékpusztán pedig 1,2 milliárd forintos uniós forrásból látogatóközpont épül.

A Bivalyfesztivált hosszú évek óta megrendezik, részben hagyományőrző céllal. A családokat állatsimogató és interaktív kiállítás várja, továbbá gyerekprogramok, kézműves vásár. A rendezvény alatt madárvédelmi és természetvédelmi egyesületek mutatkoznak be, és helyi termelők kínálják termékeiket, amelyek egy része a nemzeti park védjegyet is viseli. MTI