Magyarországon még soha nem alkalmazott építészeti megoldással épült fel a Kanizsa Aréna

A város lakóinak minden igényét kielégítő, ötezer fős befogadóképességű multifunkcionális sportcsarnok létesült Nagykanizsán. A központ az akadálymentes kialakítás és a fenntarthatóság jegyében épült fel. Így megvalósult az első olyan épület Magyarországon, amely egy hatékony térlefedést biztosító acélszerkezeti megoldást alkalmaz, így két keresztirányú kézilabdapálya is helyet kaphatott a létesítményben.

Átgondolt városfejlesztési és rehabilitációs koncepció eredményeként a korábbi laktanya helyén, a Modern Városok Program keretében épült fel a nagykanizsai sportcsarnok, a Kanizsa Aréna. A csarnok ötezer ember befogadására alkalmas: a fix és mobil lelátók háromezer fő számára biztosítanak helyet, emellett a küzdőtéren még kétezer hely nyílik meg a látogatók előtt. A Paulinyi&Partners tervezésében és a ZÁÉV Zrt. kivitelezésében megvalósult Kanizsa Aréna a sportesemények mellett nemzetközi kulturális és közösségi rendezvényeknek, vásároknak, koncerteknek és fesztiváloknak is helyet ad majd; a sportegyesületek edzéseit, valamint az iskolai és közösségi sportrendezvények megtartását is biztosítja.

Az épület belső funkcionalitása külső megjelenésében is visszatükröződik. A küzdőtér és a lelátók egy belső zárt magot alkotnak, mely az épület tetején kívülről is láthatóan kiemelkedik, ez a négyzet alakú egység, pixel, a tervezés folyamatában következetesen érvényesül. A zárt magot három oldalról körbeölelő belső közlekedők és az előcsarnok, a főhomlokzatok teljes felületén szintmagas üvegtáblákból épített függönyfalnak köszönhetően, kívülről is látványosak. Ez a látvány egészül ki az árkád külső átmeneti tereivel. A külső homlokzatot meghatározó három szint magas árkádsor nyers beton oszlopokon áll. A pixel, mint az épület identitását alapvetően meghatározó elem, visszatükröződik a belsőépítészeti padló- és falburkolatok, az előcsarnok lámpakiosztása, a küzdőtéri lelátó, a székek színei, a parametrikus tervezési módszerrel kiosztott árnyékolók, a külső térburkolatok, az utcabútorok és a növénykazetták kialakítása során.

A Paulinyi&Partners tervezői törekedtek az épület tereinek tagolhatóságára, így egy időben többféle sportág művelői is helyet kaphatnak a csarnokban. Kiemelt figyelem irányult az akadálymentesítésre is: a parasportolók, valamint a mozgásukban korlátozott látogatók akadálymentesített öltözőket, mosdókat, bútorokat és páholyt vehetnek igénybe a közösségi és a versenysportolói területeken egyaránt. A létesítményben külön bemelegítő terem épült a verseny- és közösségi sportolók számára. További öt edzőterem áll rendelkezésre a küzdősportot űzők számára, és tükörrel felszerelt edzőtermet is kialakítottak. A küzdőtér harmadolható, így egyszerre három kosárlabdapályán lehet majd edzeni vagy testnevelés órát tartani. Az épületben dopping ellenőrző állomás, valamint egy állandó üzemelésű büfé is helyet kapott. A hangsúlyos belső tér, valamint a könnyű tájékozódás pedig növelik a csarnok térhasználati élményét.

A fenntarthatósági szempontok az épület szerkezeti felépítésének kialakításában is megjelentek. A tervezők előregyártott szerkezeti elemek alkalmazására törekedtek. Magyarországon először itt alkalmaztak „RejHtett” acélgerendás síklemez födémet, valamint alakoptimalizált X rácsozású főtartót, amely a költséghatékony térlefedést és a kézilabdapályák keresztirányú elhelyezését tette lehetővé. Ezek a megoldások lehetővé teszik, hogy a szerkezetépítés CO2 lábnyoma rendkívül kedvező legyen 0,42 t/ m2 (összehasonlításként: a müncheni Allianz Aréna esetében ez több mint 1t/m2).

Az épület környezete is megújul, összesen 32 ezer négyzetméternyi zöldfelületet alakítanak ki. A tájépítészeti megoldásoknak köszönhetően létrejön egy több száz ember egyidejű befogadására alkalmas kültéri rendezvénytér, valamint egy magas minőségű egyedi utcabútorokkal gazdagított, zöld pihenőpark is. A földfelszínen elhelyezett parkolóban akadálymentesített és elektromos töltésre alkalmas parkolóhelyeket is létesítettek.

“Összességében elmondható, hogy a Kanizsa Aréna túlmutat egy hagyományos multifunkciós sportcsarnokon. Elsődlegesen annak az igénynek kívántunk megfelelni, hogy a létesítmény ne csak a versenysportolók, hanem a közösségi sportot választók számára is kiemelkedő használati élményt nyújtson. A lakosság, a családok számára is biztosítja az egészséges életmódra nevelés tárgyi feltételeit. Emellett fontos szempont volt a fenntarthatóság is: arra törekedtünk, hogy az árnyékolók és az előre gyártott elemek alkalmazásával jelentősen csökkenteni tudjuk a csarnok építésének és működésének ökológiai lábnyomát” – foglalta össze Mészáros Béla, a Paulinyi&Partners projektvezető építésze.

Így épül a Kanizsa Aréna

A mintegy ötezer (3000 + 2000) néző befogadására alkalmas városi multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok építése jó ütemben halad.

A kért 40 helyett 10 millió forint indulási összeget szavaztak meg a Kanizsa Arénát jelenleg építtető Kanizsa Aréna Nonprofit Kft-nek a képviselők az október 30-i (csütörtöki) soros testületi ülésen. Az ügyre a héten – több más mellett – még visszatérnek egy rendkívüli ülésen.

A Kanizsa Arénát az idén készre jelentik, de azt nem tudni, hogy ki lesz a végleges működtetője. Állítólag két verzió merült fel. Az egyik, hogy Nagykanizsa átveszi és a saját kft-jén keresztül működteti, a másik pedig az, hogy a működtetést felajánlják az államnak. Ez a kérdés még nincs eldöntve.

A Kanizsa Centrum melletti kihasználatlan területen, a Modern Városok Program keretein belül épülő Kanizsa Aréna építésének alakulásáról szeptember végén hoztak nyilvánosságra egy újabb videót.

Polgármester: hamarosan kész a Kanizsa Aréna

A Kanizsa Aréna – egy régi nagy álmunk – nemsokára beteljesül, átadásra kerül. Ez nemcsak a sportolóknak jó hír, akik minőségi körülmények között dolgozhatnak majd, de a kulturális értéke miatt mindenkinek nagy változást jelent, hiszen eddig nem látott rendezvények sorával élénkíti majd a város életét.

Ugyanakkor a veszélyhelyzet idején az önkormányzat mintegy 1,9 milliárd forint kormányzati támogatást kapott, melyet többek között tömegközlekedésre, gyermekétkeztetésre, közlekedésfejlesztésre, a víztorony felújítására fordítunk.
Ezen felül 570 millió forintból végre megépül a 7-es főútvonal és a Petőfi utca kereszteződésében egy körforgalom, amely a balesetmentes közlekedés biztosítása mellett az új, 3 milliárd forintból fejlesztett ipari park megközelítésében is fontos szerepet játszik.

Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő kezdeményezésére és közbenjárására elindulhat annak a négysávos útnak a tervezése is, amely Nagykanizsát és Zalaegerszeget kötné össze. Ezzel olyan együttes gazdasági erő jönne létre, amely fel tudja venni a versenyt más régiókkal, akár egy közös nagy beruházás elnyerése érdekében is.

És a körforgásos gazdaság… egy nagy lehetőség, amit meg kell lovagolni. Mindez már a polgármesteri programom egyik fontos pontja az országgyűlési képviselővel együttműködve, mellyel célunk, hogy a körforgásos gazdaság mintavárosává váljunk, nemzetközi szintű felsőoktatási és tudományos háttérrel.

Az úton elindultunk, hiszen már létezik a MOL és a Pannon Egyetem által alapított közös projektcég és az a szellemi bázis, amely alapjául szolgál egy kutatóközpont létrehozásának és egy erre felépülő tudományos ipari parknak. Határozottan úgy gondoljuk, hogy Nagykanizsa ezen az úton betölthetné a benne rejlő, mindenki által érzett potenciált – írta többek között Facebook oldalán Balogh László nagykanizsai polgármester. (Fotó: Balogh László – Facebook)