jog Archives - Oldal 6 a 7-ből

Tunéziai és magyar embercsempészek ügyében indult per Nagykanizsán

2017-01-12 Jog

Bűnszövetségben elkövetett embercsempészés ügyében kezdődött tárgyalássorozat kedden a Nagykanizsai Járásbíróságon tizenhét ember – köztük két tunéziai férfi – ellen, akik 2013-as lebukásukig menekülttáborokból szállítottak illegálisan migránsokat Olaszországba és Németországba.

Az ügyben érintett tizenhét vádlott közül öten meg sem jelentek a tárgyaláson, továbbá az egyik férfi időközben elhunyt, ketten pedig más ügyek miatt jelenleg is büntetésüket töltik, ezért bilincsben és vezetőszáron vitték őket a bíróságra. A vádlottak és ügyvédeik nagy száma miatt a védők szinte el sem fértek a tárgyalóteremben nekik kijelölt oldalon.

A több ezer oldalnyi iratanyagból a vádat ismertető ügyész elmondta: az első- és a másodrendű vádlott, a két tunéziai állampolgárságú férfi 2012-ben, illetve 2013-ban került illegális bevándorlóként Magyarországra, s itt menekültstátusért folyamodtak. Az elsőrendű vádlott időközben élettársi kapcsolatot létesített egy balassagyarmati nővel, aki az ügyben harmadrendű vádlottként szerepel.

A három fővádlott úgy döntött, embercsempészésből szereznek bevételt, ezért 2013 nyarán és őszén a bicskei és a debreceni menekülttáborban, valamint Budapesten megismert migránsokat alkalmilag vagy rendszeresen megbízott magyar sofőrökkel szállíttattak Olaszországba és Németországba. A sofőröket, az autókat, az őket más kocsikkal biztosító embereket és az utakat a két tunéziai és egyikük, az elsőrendű vádlott magyar élettársa szervezte, a közreműködők általában 100 eurót kaptak egy-egy csempészett ember után.

A vádirat szerint a budapesti Jókai téren, a Blaha Lujza téren, a zuglói vasútállomáson vagy a bicskei menekülttábor környékén vették fel az utasokat, akik között volt ghánai, koszovói, algériai és marokkói is. Az illegális bevándorlókat személyautókkal az M1-es vagy az M7-es autópályán Németországba vagy Olaszországba szállították, végül több sikeres útjuk után az M70-es autóúton Letenye térségében, valamint az M1-es sztrádán Hegyeshalomnál fogták el őket.

A vádlottak közül a két tunéziai férfi nem jelent meg kedden a bíróságon, hiába volt ellenük érvényben körözés és elfogatóparancs, tartózkodási helyük ismeretlen. Mások mellett szintén nem jelent meg a harmadrendű vádlottként szereplő nő sem, ő azonban kétéves gyermekének nevelése miatt maradhatott távol, az ügyészség indítványára ugyanakkor a távol maradtak nélkül is megkezdődhetett a tárgyalássorozat.

A Nagykanizsai Járási Ügyészség üzletszerűen, társtettesként, több ember részvételével, bűnszervezetben elkövetett embercsempészéssel vádolja az ügy szereplőit, akik között visszaesők is vannak.
Az első napon meghallgatott vádlottak között volt, akik tagadta, hogy köze lenne a történtekhez, de volt, aki részben beismerte a bűnösségét. MTI

Hígítóval kevert drogot árult egy kanizsai iskolánál

2017-01-11 Jog

Jogerősen egy év tíz hónap börtönbüntetésre ítélte a Zalaegerszegi Törvényszék kedden azt a 26 éves férfit, aki körömlakklemosóval és hígítóval kevert drogokat árusított, többek között fiatalkorúnak is, két nagykanizsai iskola közelében.

A törvényszék az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte, hogy múlt év szeptemberében a Nagykanizsai Járásbíróság egy év tíz hónap börtönbüntetést szabott ki a férfira új pszichoaktív anyaggal való visszaélés, valamint kábítószer-birtoklás miatt. A vádlott és védője fellebbezése nyomán a másodfokon eljáró Zalaegerszegi Törvényszék kedden helybenhagyta a végzést, így az jogerőssé vált.

A vádirat szerint a miháldi férfi régebb óta használt tudatmódosító szereket, kábítószer birtoklása miatt többször folyt ellene eljárás. Ismeretlenektől, illetve internetes rendelések során rendszeresen vásárolt dizájnerdrogokat, marihuánát, speedet és új pszichoaktív anyagoknak minősülő szereket. Ezeket az otthonában gyógynövényekkel, körömlakklemosóval, hígítóval és más folyékony, alkoholtartalmú oldószerekkel keverte, majd megszárítva, dohánnyal elegyítve szívta el, vagy az ismerőseinek értékesítette.

A Zala Megyei Főügyészség a történtekről korábban azt közölte: a vádlott egy akkor 16 éves fiatalnak is rendszeresen adott el a kábítószer-keverékből, holott a fiú családja figyelmeztette őt, hogy többet ne adjon neki drogot, mert gyermekük többször is rosszul lett és kórházi kezelésre is szorult. A fiatal fiú ezért 2015 júniusában két barátját kérte meg, hogy szerezzen neki „füvet” ismerősétől, az átadás pedig a nagykanizsai régi mozikertben – két iskolától alig pár tíz méterre – meg is történt.

A rendőrség által néhány nap múlva lefoglalt maradékról a szakértő megállapította: szintetikus kannabinoidot tartalmaz, amely akkor új pszichoaktív anyagnak minősült, azóta pedig már kábítószer-besorolást kapott. A miháldi férfinél két héttel később tartott házkutatás során kábítószereket, pszichoaktív anyagokat is lefoglaltak. MTI

Nincs elég bíró, ezért nem tudnak tárgyalni egy fellebbezést Zalaegerszegen

2017-01-05 Jog

Pénteken tartották volna Zalaegerszegen két, időseket kifosztó férfi ügyének másodfokú tárgyalását, a Zalaegerszegi Törvényszék azonban a saját kizárását kérte, mert egy novemberi, alkotmánybírósági határozat alapján nem tudnak háromtagú bírói tanácsot alakítani.
Az eset kapcsán a törvényszék csütörtökön arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a büntetőügyben szokásosan háromtagú bírói tanácsnak kellene döntenie, a törvényszék viszont az Alkotmánybíróság 21/2016. (XI.30) számú határozatában foglaltakra figyelemmel kizárási okot jelentett be.

Az Alkotmánybíróság határozata szerint ugyanis alkotmányos követelmény, hogy a büntetőügyben „ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el”. A háromtagú másodfokú tanácsban ezért nem járhat el olyan bíró, aki az elsőfokú nyomozási bíró által hozott végzéseket – például az előzetes letartóztatás elrendeléséről vagy annak meghosszabbításáról – felülbírálta.

Miután a péntekre kitűzött ügyben a törvényszék bírái közül szinte mindenki eljárt ilyen ügyekben, ezért nem tudnak háromtagú bírói tanácsot alakítani. A törvényszék kizárásáról ezek után a Pécsi Ítélőtábla fog dönteni – olvasható a közleményben.
Az elmaradó tárgyaláson egy tavaly márciusban, időseket kifosztó férfiak ellen született ítélet fellebbezését tárgyalták volna.
A három vádlott 2013-ban Zala és Vas megye kistelepülésein élő idős, egyedülálló embereket hívott fel telefonon. Rokonuknak kiadva magukat balesetre, betegségre hivatkozva 23-szor pénzt, illetve értéktárgyakat szereztek meg a 70 és 94 év közötti sértettektől. A vádlottak néhány 10 ezer forinttól milliós nagyságrendig kaptak pénzt vagy arany ékszereket az idős emberektől.

Zalaegerszegi Járásbíróság 2016 márciusában csaknem kéttucatnyi csalás és annak kísérlete miatt az elsőrendű vádlottat négy év hat hónap börtönbüntetésre, a másodrendű vádlottat négy év három hónap börtönre, a harmadrendű vádlottat pedig két év, három évre felfüggesztett börtönre ítélte. A vádlottakat több mint három millió forint kártérítésre is kötelezte a bíróság.
Az ügyész és a harmadrendű vádlott tudomásul vette az elsőfokon született ítéletet, a másik két vádlott és védője azonban fellebbezett, így került volna az ügy másodfokon a Zalaegerszegi Törvényszék elé. MTI

Pécsett mutogatta a micsodáját a kanizsai szatír

2016-11-20 Hírek

„Ismét vádat emeltek szeméremsértés vétsége miatt egy nagykanizsai férfi ellen, miután idén tavasszal újfent mutogatni kezdte magát az utcán, ezúttal Pécsen.
Korábban már többször elítélték ezért, legutóbb egy év négy hónapot börtönt kapott, ahonnan áprilisban szabadult.” – írta a 24.hu.

A férfi a pécsi „helikopterezés” előtt tavaly Nagykanizsán, Pókeszepetken és Zalaegerszegen számára ismeretlen fiatal lányokat szólított le és előttük mutogatta a micsodáját.

A vád szerint az idén Pécsett május-júniusban hat nőnek mutogatta a himbi-limbijét, melyért újra a bíróság elé áll.

Egy Facebook bejegyzés szerint tavaly a kanizsai könyvtárnál kisiskolás gyerekeknek is mutogatta férfiasságát valaki, melyről ebben a cikkünkben számoltunk be.

Perszimulációt tartott diákokkal a Kúria elnöke Nagykanizsán

2016-11-17 Jog

Középiskolás diákokkal közösen vett részt csütörtökön Nagykanizsán perszimulációs gyakorlaton a Kúria elnöke, aki szerint a diákok egészséges igazságérzete tökéletesen működik.
Egy két évvel ezelőtti, budapesti középiskolásokkal tartott perszimuláció után a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium volt az első vidéki helyszín, ahol Darák Péter a diákokkal közösen vett részt egy imitált per folyamatában. A nyitott bíróság program keretében számos törvényszéken is zajlanak hasonló „perek”, amelyekben a középiskolások maguk játsszák el a vádlottak, a tanúk, illetve az ügyész, az ügyvéd és a bíró szerepét.

(Darák Péter, a Kúria elnöke (b4) és Vaskuti András, a Kúria Büntető Kollégiumának bírája (b2) perszimulációs gyakorlaton vesz részt középiskolás diákokkal közösen a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnáziumban 2016. november 17-én. A nyitott bíróság program keretében számos törvényszéken is zajlanak hasonló „perek”, amelyekben a középiskolások maguk játszák el a vádlottak, a tanúk, illetve az ügyész, az ügyvéd és a bíró szerepét. MTI Fotó: Varga György)

A nagykanizsai esethez Vaskuti András, a Kúria Büntető Kollégiumának bírája készítette fel a közreműködőket, akiknek két 17 éves fiú verekedése és harmadik társuk informatikai adatok megszerzésére irányuló kényszerítése miatt kellett „felelnie”. Az ítéletet pedig a diákokból álló bírói tanácsnak – benne az ülnökként a fiatalokat segítő kúriai elnöknek – kellett meghoznia.
A megidézett tárgyalás szünetében Darák Péter az MTI kérdésére elmondta: a hasonló perszimulációk tapasztalata szerint a diákok „természetes igazságérzete abszolút működik”.

(Darák Péter, a Kúria elnöke és Zavaczky Áron tanuló egy perszimulációs gyakorlaton a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnáziumban. MTI Fotó: Varga György)

Hozzátette: sokszor vádolják a bíróságokat azzal, hogy logikátlan, ésszerűtlen ítéletet hoznak, hogy a döntések nem találkoznak a társadalom igazságérzetével. Ennek az az oka, hogy „ami megérzéses alapon igaznak tűnik”, az a jog kimunkált módszertana mellett „nem mindig ugyanolyan színben tűnik fel”.
Kitért rá, hogy a jogelmélet is sokat foglalkozik azzal, hogy az objektív igazság vagy egy eljárási – vagyis a rendelkezésre álló adatok alapján meghozott legészszerűbb – igazság alapján születnek a döntések. A Kúrián ebben az évben éppen egy joggyakorlati csoport foglalkozik az ítéleti bizonyosság kérdésével, amelyet egy országszerte 800 bíró által kitöltött, 60 kérdésből álló kérdőív alapján dolgoznak fel.
A kiértékelés most zajlik, de az már látható az előzetes feldolgozottságból, hogy „elég jelentős különbség” van a bírók között is abban, hogy ki „milyen bizonyosságot tart a maga szempontjából elegendőnek” – jelezte Darák Péter. MTI

2,7 milliót lopott a kanizsai cégtől

2016-11-11 Jog

A vádlott 2012 óta dolgozott egy nagykanizsai székhelyű német tulajdonú cégnél kezdetben termelési, majd menedzser asszisztenseként. Utóbbi munkakörében feladatai közé tartozott a teljes üzem munkafolyamatának felügyelete, valamint az adminisztratív tevékenységet ellátó részlegek munkájának irányítása, s joga volt anyagi eszközök igénylésére, utalványozásra is.

A vád szerinti a vádlott tudatában volt annak, hogy a cégnél laza és hiányos a készletnyilvántartás, a leltár- és pénzkezelési fegyelem.
A vádlott ismerőse 2013 tavaszán kezdett a cégnél dolgozni, munkáját a vádlott irányította, s nem sokkal később rábízta a – szintén nem megfelelően nyilvántartott – házipénztár kezelését is.
A vádhatóság szerint a vádlott több valótlan készpénzes számlát szerepeltetett a házipénztári bizonylatok között, s ezek ”segítségével” 2.686.666 Ft értékben jogtalanul vett fel pénzt a pénztárból – írta a Kanizsa Újság.

H.A.ZS. február 7-én áll a Nagykanizsai Járásbíróság elé, ahol tettéért csalás miatt kell felelnie.

Kanizsai lakásban termesztette a kendert

2016-10-22 Jog

A Zalaegerszegi Törvényszék mint első fokú bíróság jár el október 24-én és október 26-án is 9 órai kezdettel kábítószer kereskedelem bűntette miatt. A 24-ei ügyben a vád szerint a nagykanizsai vádlott 2013 nyarán pénzügyi gondjainak megoldása érdekében úgy döntött cannabisz termesztésébe kezd.

Egy internetes oldalon magokat rendelt, majd otthonában kialakított egy ültetvényt, s ismerősei körében kezdte el terjeszteni a kábítószert.
A vádirat szerint 2013 és 2015 között kiszárítás után 800-2000 Ft/gramm közötti áron értékesített a termelt növényből. 2015 nyarán már nem csak a saját lakóházában, hanem egy, az édesanyja tulajdonát képező, de éppen nem lakott 3. emeleti nagykanizsai lakásban is kendertermesztésbe fogott, mígnem 2015 augusztusában egy névtelen bejelentés miatt lebukott – olvasható a bíróság.hu-n.

Feljelentették a kanizsai önkormányzatot

2016-10-18 Hírek

A nagykanizsai Ferincz Jenő a város szeptember 29-i közmeghallgatásán közölte, két ügyben tett feljelentést a kanizsai önkormányzat ellen valamint több észrevételt is tett.

A két feljelentés ügyében a Nagykanizsai Városi Ügyészség a napokban feljelentés kiegészítést rendelt el.

A Kanizsa Tv felvétele következik.

Életfogytiglant kapott a nagykanizsai nő gyilkosa

2016-10-13 Jog

Életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Zalaegerszegi Törvényszék azt a 31 éves férfit, aki tavaly októberben több nagykanizsai idős asszonyhoz is betört, bántalmazta, kirabolta őket, egy 81 éves nőt pedig megfojtott.
A többszörösen büntetett O. Istvánt nyereségvágyból, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés, magánlaksértés és lopás miatt ítélte el a bíróság. Legkorábban harminc év múltán bocsátható feltételesen szabadlábra.
Az utolsó esetnél társaként szereplő 19 éves – kis mértékben értelmi fogyatékos – U. Vilmos kifosztás és magánlaksértés miatt négy és fél év börtönt kapott.
A bűnpártolással vádolt szombathelyi zálogházi dolgozót, aki átvette a lopott ékszereket, bizonyítottság hiányában a bíróság felmentette.

A gyilkosságot megelőzően, tavaly szeptember végén az elsőrendű vádlott betört egy 90 éves nagykanizsai asszony otthonába. A nőt bántalmazta, majd egy tévékészüléket és több kisgépet vitt el a házból.
Mindezt az azóta elhunyt idős asszony akkori egészségi-szellemi állapota miatt nem lehetett kétséget kizáróan bizonyítani, de feltételezhető az is, hogy a rendőrség nem feltétlenül szabályos módon jutott a vádlottól beismerő vallomáshoz – fejtegette a bíró az indoklás során.

Alig egy héttel a korábbi eset után egy 81 éves nő házába jutott be a vádlott, s miközben az asszony aludt, egymillió forint értékben aranyat, pénzt, fényképezőgépet, parfümöt vitt magával. Az ékszereket aznap egy szombathelyi zálogházban adta el háromszázezer forintért.
Október 19-én O. István az akkor 18 éves társával tört be Nagykanizsán egy korábban kiszemelt Sugár utcai házba, de miközben az értékeket pakolták össze, felébredt a 73 éves háztulajdonos. A fiatalabb férfi ekkor az arany ékszerekkel megpakolt zsákját hátrahagyva kifutott a házból, társa azonban nem akarta otthagyni az értékeket.

Az ágyban fekvő idős asszony belekapaszkodott O. István ruhájába, mire támadója ököllel, illetve a betöréshez használt vasrúddal többször megütötte, majd a lepedővel a földre rángatta az akkor már mozdulatlanul fekvő asszonyt. A férfi folytatta a kutakodást, ám az asszony magához tért, ezért egy párnát szorított a nő arcára és azzal megfojtotta, a nyakából pedig kitépte az aranyláncát.
O. István mindezek után visszahívta a társát, majd több százezer forint értékben ékszereket, pénzt és egy tévét magukhoz véve távoztak. Az idős nő holttestét másnap találták meg a hozzátartozók.

A férfi a gyilkosság napján Szombathelyen eladta az ékszereket – köztük a vérrel szennyezett, szakadt láncot – törtaranyként egy zálogházban, ahol a harmadrendű vádlottként szereplő nő 250 ezer forintot fizetett. Esetében nem lehetett kétséget kizáróan bizonyítani, hogy tudott arról, az ékszerek bűncselekményből származtak, ezért bizonyítottság hiányában mentette fel őt a bíróság a bűnpártolás vádja alól.
Az ítélethirdetés során elhangzott az is, hogy vádat emeltek a fiatalabbik férfi anyja ellen hamis tanúzás miatt – mert azt állította, hogy a náluk megtalált tévét a bolhapiacon vette a fia – külön eljárásban, az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény miatt.
A csütörtökön kihirdetett ítéletek egyik vádlott esetében sem jogerősek, bár az ügyész mindegyik döntést tudomásul vette. O. István részbeni felmentésért és enyhítésért, U. Vilmos pedig enyhítésért fellebbezett, a zálogházi dolgozó védője pedig háromnapos gondolkodási időt kért a döntéshez. MTI

Jogszabálysértő a kormány külhoniaknak küldött levele

2016-10-01 Hírek

A kormány nevében a külhoni magyaroknak küldött kampánylevelek sértik a választás esélyegyenlőségre, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveit – állapította meg csütörtöki határozatában a Kúria. A bíróság egyúttal a népszavazást szervező kormányt eltiltotta a további jogszabálysértéstől.

A Kúria csütörtöki döntésével megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság pénteki határozatát. Az NVB-hez egy magánszemély fordult kifogással, sérelmezve, hogy a kormány a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak is küldött a népszavazás témájában levelet. A kifogástevő szerint a kormány nem kereshette volna meg jogszerűen a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyarokat, ugyanis a kormány mint a népszavazás kezdeményezője és a parlamenti képviselőcsoporttal rendelkező pártok csak a szavazóköri névjegyzék adatait kaphatják meg a Nemzeti Választási Irodától kampánycélokra.

Az NVB többsége úgy döntött, nem jogsértő, hogy a kormány a választópolgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartása alapján levélben kereste meg a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárokat. Az NVB határozata ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, amit a Kúria csütörtökön bírált el.

A Kúria az internetes oldalán közzétett végzésében azt írta: a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásáról szóló 1992-es törvény szerint bárki kérheti a polgárok adatait, de csak akkor, ha igazolja a felhasználás célját és jogalapját, ugyanakkor a megengedett célok között a politikai kampány nem szerepel. Az adatok célokhoz kötött felhasználásának elve tehát kizárja a politikai kampányt folytatókat a közvetlen adatigénylésből.

A politikai kampány folytatói csak közvetett módon, közvetítő útján vehetnék fel a kapcsolatot az adatbázisban szereplő személyekkel. (Ekkor azt igényelhetik, hogy kapcsolatfelvétel céljából a nyilvántartó a megjelölt személyt keresse meg és kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy nevét, lakcímét és értesítési címét a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy arról értesítse, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel akarja venni.)

A bíróság megjegyezte: a kormánynak közhatalmi szereplőként valóban joga van a nagykorú, külföldön élő magyar állampolgárok név- és lakcímadatainak megismerésére a polgárok személyre szóló tájékoztatása, illetve a polgárok álláspontjának megkérdezése céljából, ez azonban különbözik a pártok számára biztosított közvetett megkeresés lehetőségétől.

A bíróság szerint tévedett az NVB, amikor a pártoknak a nyilvántartási törvény szerinti közvetett megkeresésre kapott lehetőségét azonos tartamúnak, azonos értékűnek tekintette az adatbázisnak a kormány közhatalmi feladataihoz igénybe vehető közvetlen megismerési és felhasználási jogosultságával.

A Kúria felhívta a figyelmet arra is, hogy a népszavazási törvény keretei között mind a népszavazás kezdeményezője, mind a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok kérhetik a Nemzeti Választási Irodától az adott választópolgárok nevére, lakcímére vonatkozó adatokat. Ez az adatbázis csak a szavazóköri polgárok adatait tartalmazza, míg a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala nyilvántartása a külföldön élő magyar állampolgárok nevét, lakcímét is. Vagyis a szavazóköri adatbázis szűkebb körű, mint a választásra jogosultak teljes köre.

Ha a kormány az országos népszavazás szervezőjének minősül, akkor a kampánytevékenysége során csak azt az adatbázist használhatja, amely a kampányban részvevő többi szereplő számára ugyanígy elérhető. A kormány mint szervező az országos népszavazási kampányban kampányeszközeinek terjesztésére nem használhat olyan adatbázist, amelyhez a közhatalom gyakorlójaként jutott – szögezte le a Kúria.
Mindezek alapján a bíróság megállapította a jogszabályok megsértését, a népszavazást szervező kormányt pedig eltiltotta a további jogszabálysértéstől. A Kúria végzése jogerős.

Feljelentést tettek

A Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) szerint a kormány törvénysértő módon járt el, amikor az október 2-ra kitűzött népszavazás kapcsán tájékoztató levelet küldött olyan külhoni magyaroknak is, akik nem adták meg címüket a magyar hivataloknak, vagy külön nyilatkozatban tiltották le azok használatát.

Az ellenzéki párt elnöke ismeretlen tettes ellen pénteken feljelentést tett személyes adattal való visszaélés, hivatali visszaélés, valamint közfeladati helyzettel visszaélés bűntette miatt – közölte a MoMa az MTI-vel.

A közleményben utaltak a Kúria csütörtöki határozatára, amely a párt szerint „egyértelműen kimondja, hogy a külföldön élő nagykorú magyar állampolgárok személyes adatnak minősülő nevének és lakcímének felhasználása jogosulatlanul történt, amely nyilvánvalóan jelentős érdeksérelmet okozott az érintett személyeknek, akik nem adták meg a hozzájárulásukat az ő személyes adataiknak felhasználásához”.
A MoMa elvárja, hogy a bűnüldöző hatóságok – a Kúria törvénysértést megállapító határozata alapján is – „a bűncselekményeket elkövető személyt/személyeket mielőbb megtalálják és a felelősségre vonást kezdeményezzék!” – írták. MTI

« 1 … 4 5 6 7 »