Címke: infláció

A telefonos szolgáltatások mellett a banki díjak is drasztikusan drágulnak áprilistól

Gazdaság

A telefonos szolgáltatások mellett a banki díjak is drasztikusan drágulnak áprilistól – a bankok a napokban teszik közzé az emelésről szóló közleményeket. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint jó számlacsomag választásával és néhány megugorható feltétel teljesítésével nemhogy az emelést el lehet kerülni, de ingyenessé is tehető a bankolás. 

Az elmúlt napokban a távközlési szolgáltatók komoly díjemelései miatt hüledeztek az emberek. Most megérkezett az első kellemetlen hír a bankokból is. A K&H Bank már jelezte ügyfelei felé, hogy a jogszabály adta lehetőségekkel élve, 2024 április elsejétől drasztikusan megemeli számlaszolgáltatásainak díját. Az emelés mértéke megegyezik a 2023 évi átlagos infláció mértékével, azaz a számlacsomagok díjai 17,6 százalékkal emelkednek. 

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a következő napokban a többi pénzintézet is megjeleníti a második negyedévtől érvényes kondícióit. A jogszabályok értelmében a fogyasztók számára hátrányos változásokról ugyanis a bankoknak 60 nappal bevezetésük előtt tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket.

A szakértő a Magyar Nemzeti Bank statisztikáira hívta fel a figyelmet, amely szerint a bankok működési költségei az elmúlt évben 16,4 százalékkal emelkedtek, ezen belül a személyi jellegű ráfordítások 21 százalékkal nőttek. A fentiek alapján komoly remény nincs arra, hogy a bankok díjemeléseikben komolyabb önmérsékletet tanúsítsanak.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a díjemelések ellenére jó eséllyel még az adott bankon belül is található az ügyfelek számára kedvezőbb kondíciókkal bíró számlacsomag. Ehhez ugyanakkor érdemes áttekinteni, hogy milyen banki szolgáltatásokat vesznek valóban igénybe az ügyfelek, illetve azt, hogy milyen tételekért fizetnek indokolatlanul magas költséget bankjuknak. Ebben a januárban minden ügyfél számára kötelezően megküldött számlakimutatás adhat segítséget, hiszen abban forintra lebontva látszik, hogy az ügyfél milyen szolgáltatásokért mekkora összeget fizetett 2023-ban. 

Gergely Péter szerint az ügyfeleknek érdemes átgondolniuk azt, hogy a költségfaló tételek közül mire van igazából szükség, mi helyettesíthető olcsóbb megoldással. Tipikusan ilyen az sms-kontroll szolgáltatás push üzenetté alakítása, amely az egyedi üzenetdíjak helyett ingyen, vagy havi pár száz forintért biztosítja a költések folyamatos figyelemmel kisérését. 

Gergely Péter az ügyfelek figyelmébe ajánlja, hogy minden pénzintézet európai uniós szabályozás alapján köteles egy úgynevezett alapszámlát kínálni ügyfeleinek. Ennek havi díja maximum a mindenkori havi bruttó minimálbér 0,5%-a, idén januártól tehát 1334 forint lehet. 

A fenti díjban kötelezően 
– ingyenes bankkártya,
– havi két ingyenes, maximum 150 000 forint értékű atm-es vagy egyszeri, maximum 50 ezer forintos bankfióki készpénz felvétel,
– korlátlan számú ingyenes készpénzbefizetés,
– korlátlan számú ingyenes bankkártyás vásárlás,
– korlátlan számú csoportos beszedési megbízás,
– illetve havi maximum négy darab, együttesen maximum 100 000 forint értékű ingyenes utalás díjmentessége biztosított. 

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a magyar háztartások döntő részének az Alapszámla által nyújtott szolgáltatások teljes mértékben lefedik az igényeit. A szakértő szerint azt viszont látni kell, hogy az Alapszámlához nagyon hasonló kondíciókkal bíró számlacsomagok választásával – bizonyos feltételek teljesülése esetén mód van drasztikusan, akár nulla forintra csökkenteni a számlához kapcsolódó költségeket. 

Ezzel kapcsolatban a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra emlékeztet, hogy a pénzintézetek ma már nem elérhetetlenül magas, havi 400-500 ezer forint számlára érkező utalás esetén kínálnak olyan csomagot, amely számlavezetési díj nélkül biztosítja a korszerű bankolást, sőt akár az ingyenes utalás lehetőségét is. 

A számla feltételek teljesítéséhez általában aktív kártyahasználatot írnak elő – havi 5-10 bankkártyás vásárlást kell teljesíteni. Az az ügyfél tehát, aki szakít azzal a gyakorlattal, hogy a bankszámláját csak és kizárólag arra tartja fenn, hogy az arra beérkezett munkabérét felvegye, és bankkártyáját vásárlásra kezdi használni, kedvezőbb megítélés alá esik majd és kedvezőbb számlacsomagok között választhat.

A kormányszóvivő szerint felére csökkentették az élelmiszerek inflációját a kormányzati intézkedések

Belföld

Több kormányzati intézkedés együttes hatása a korábbi tetőpontjához képest felére csökkentette az élelmiszerárak inflációját – jelentette ki a kormányszóvivő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Szentkirályi Alexandra elmondta, a kabinet megfelelő eszközöket alkalmazott az infláció leszorítására, amely – mint az már látszik a számokon – „kapott egy gyomrost és térdre rogyott”, de küzdelemnek még nincs vége, a cél pedig az egy számjegyű inflációs ráta elérése.

Jó esély van arra, hogy ezt a célt az eredetileg várt év vége helyett akár már októberben el lehet érni – fejtette ki a kormányszóvivő, megjegyezve, júliusra 17,6 százalékra csökkent az infláció, ami az előző hónaphoz képest két és fél százalékos csökkenést, az élelmiszerárak tekintetében pedig 0,9 százalékos mérséklődést jelent.

(Fotó: Szentkirályi Alexandra – Facebook)

Szavai szerint éves összevetésben a tetőpontjához képest gyakorlatilag már a felére törte le több kormányzati intézkedés együttes hatása az élelmiszerek inflációját, ezt a folyamatot pedig akarja ösztönözni a kabinet.

Szentkirályi Alexandra az árstop augusztus eleji kivezetésével kapcsolatos műsorvezetői kérdésre elmondta, a tapasztalatok szerint ez az intézkedés árcsökkentésre kényszerítette a nagy multinacionális áruházláncokat, a 62 termékkategória közül már 52-ben látható az árleszorító hatás.

Egy brutálisan kiélezett verseny indult el a boltokban, ezeknek a termékcsoportoknak az átlagárai augusztus 9-ig átlagosan 6,5 százalékkal mérséklődtek, egy-két termékkategóriában még ennél is nagyobb százalékos árcsökkenés látható – hangoztatta. Rámutatott, leginkább a zöldségárak csökkentek, például az étkezési újburgonyáért átlagosan több mint 45, a zöldpaprikáért 37, a tojásért pedig 27 százalékkal kell kevesebbet fizetni.

A folyamatos árverseny, amire a kormányzati intézkedések kényszerítik a multikat, nagyon hatékonyak, a tapasztalatok szerint pedig a vásárlók figyelik az eszközöket, amelyek a kormány a kezükbe adott – hangsúlyozta a politikus, kiemelve, az online árfigyelő rendszerben indulása óta például több mint egymillió egyedi felhasználót regisztráltak.

Szavai szerint a rendszert az emberek tudatosan használják, figyelik az akciókat, így már nemcsak a hatóság, hanem ők is megbüntetik azokat a boltokat, ahol túl magasak az árak, vagyis egész egyszerűen egy másik boltba fognak elmenni. „Most nem a multiknak, hanem az embereknek van szüksége a segítségre, úgyhogy nem fogjuk hagyni, hogy a multik nyerészkedjenek és további fejlesztések várhatóak például az online árfigyelő tekintetében is” – fogalmazott.

A június elején bevezetett kötelező akciózás ellenőrzésére kitérve Szentkirályi Alexandra elmondta, augusztus elejéig 642 üzletet vizsgáltak meg az ellenőrök, ebből 65 üzletben találtak kicsivel több mint kilencven kifogást, tehát az üzletek tíz százaléka követett el valamilyen szabálysértést.

Az esetek többségében nem tüntették fel az árcsökkentést vagy az akciós termékeket, máshol egyszerűen nem tartották be az akciózást – számolt be az ellenőrzés eredményéről a kormányszóvivő. Megjegyezte, az eddig kiszabott bírság értéke elérte a 25 millió forintot, ez az összeg jóval alacsonyabb mint az árstop ellenőrzése során kiszabott bírságok, amelyek összege meghaladta a több mint hárommilliárd forintot.

Szentkirályi Alexandra erre utalva elmondta, az árstopot augusztus 18. és 20. között, a Szent István-napi ünnepségek idejére ismét bevezetik, így például az ásványvizet, a sört és a perecet lehet majd fix, jutányos áron megvásárolni az erre kijelölt árusítóhelyeken – közölte vasárnap az állami hírszolgálat (MTI).

Minisztérium: 391 500 forintra emelkedett a nettó átlagkereset Magyarországon

Belföld

A KSH adatai szerint tovább folytatódott a bérek emelkedése, 2023 májusában a bruttó átlagkereset 567 800 forintot tett ki. Ez 86 ezer forinttal több, mint egy évvel korábban, így a bérek éves alapon 17,9 százalékkal nőttek.

A nettó kereset ezzel párhuzamosan 391 500 forintra emelkedett. Megállapítható, hogy egy átlagos munkavállaló már közel háromszor annyit vihet haza, mint 2010-ben – írta kedden a legfrissebb statisztikai adatokhoz fűzött kommentárjában a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).

(A közmunkások bérét most sem számították bele a statisztikába)

A kormány az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta nehéz gazdasági helyzetben is mindent megtesz azért, hogy megvédje a családokat, a munkahelyeket, helyreállítsa a gazdasági növekedést és támogassa a bérek folyamatos emelkedését. Ehhez legelőször le kell törni és egy számjegyűre kell leszorítani a szankciós inflációt.

A kormány ennek érdekében már számos intézkedésről döntött: júniustól többek közt bevezette a kötelező akciózást, aminek mértéke augusztustól 10-ről 15 százalékra emelkedik, júliusban pedig elindult az online árfigyelő rendszer, amelynek köszönhetően a megfigyelt termékek átlagára már 6,7 százalékkal csökkent.

Az intézkedések hatékonyak és eredményesek, a januári tetőzéshez képest már ötödével csökkent az infláció mértéke. A családok és a gazdaság védelme érdekében a kormány 200 ezer forinttal megemelte a SZÉP-kártya kedvezményes keretét, az infláció egyre nagyobb ütemű csökkentése pedig újra megnyitja az utat a reálbérek növekedése előtt – sorolta a GFM. MTI

Leminősítették Magyarországot, megjött a kormány válasza

Belföld

Az eredmények be fognak érni, a következő hónapokban látni lehet majd, hogy az infláció csökken, a gazdaság pedig elkerüli a recessziót. Idén 1,5 százalékkal, jövőre pedig 4 százalék fölött nőhet a gazdaság – jelentette ki a gazdaságfejlesztési miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Nagy Márton hangsúlyozta: a kormány elkerüli a recessziót, beindítja a növekedést, az infláció letörésében pedig együtt dolgozik a Magyar Nemzeti Bankkal. A miniszter kiemelte, hogy a magas energiaárak már csökkentek, bár a koronavírus-válság előtti szinthez képest még magasak, de konszolidálódtak.

((Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előadást tart az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány konferenciáján 2022. december 15-én. MTI/Kovács Attila)

A kamatok továbbra is magas szinten vannak, de ha az infláció csökken, akkor a jegybank is fordulatot vehet, elkezdheti óvatosan csökkenteni a kamatokat – mutatott rá.
Kifejtette: az infláció januárban valószínűleg még „benéz” 25 százalék fölé, de februárban már mérséklődés várható, és ezután gyors csökkenés következhet be, év végére pedig egyszámjegyűvé válhat a drágulás.

A magyar államadósság végig csökkent, idén 73,5 százalékos GDP-arányos államadósságot tervez a kormány, jövőre pedig 69,7 százalékost – ismertette a részleteket Nagy Márton. Jelezte, hogy nagy emelkedés a koronavírus-válság miatt történt, amikor jelentős gazdaságösztönző csomagot vezettek be. Elmondta, hogy a költségvetési hiány idén 3,9 százalékos lehet GDP-arányosan, jövőre pedig 2,5 százalékos.

Nagy Márton a Standard&Poor’s nemzetközi hitelminősítő új besorolására reagálva kijelentette: hamarosan felminősítésre számíthat Magyarország.
Felidézte, hogy a hitelminősítő szerint a magas energiaárak, a magas kamatok, a bizonytalan gazdasági kilátások, valamint a magas államadósság megnehezítik a magyar kormány törekvéseit a gazdaság konszolidálására, stabilizálására.

A miniszter úgy látja, hogy a Standard&Poor’s új besorolása nincs jelentős hatással az ország finanszírozási képességére. Ugyanakkor hangsúlyozta: küzdeni kell, hogy a felminősítések megtörténjenek.

Nagy Márton fontos „védvonalnak” nevezte például a Széchenyi Kártya Programot és a közelmúltban meghirdetett Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot.
Jó irány minden olyan gazdaságpolitikai beavatkozás, ami a beruházásokat segíti – hangsúlyozta a Kossuth rádióban a gazdaságfejlesztési miniszter – közölte vasárnap az állami hírszolgálat (MTI).

Alig van infláció

Ekonóm, Hírek

Az üzemanyagárak esése és az élelmiszerárak csökkenése húzta lefelé az inflációt decemberben az MTI által szerdán megkérdezett elemzők szerint, akik úgy vélték, még hónapokig maradhat a defláció Magyarországon.
A fogyasztói árak 2014-ben átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek, decemberben 0,9 százalékkal mérséklődtek az egy évvel korábbihoz képest, novemberhez viszonyítva pedig 0,7 százalékkal csökkentek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint nem volt meglepetés a decemberi inflációs adat, nagyban befolyásolta az üzemanyagárakba begyűrűző olajáresés, illetve az élelmiszerárak csökkenése.
Az idei év kérdése, hogy mikor és milyen szinten áll meg az olajár meredek zuhanása, illetve mennyire lesz tartós ez az alacsony szint – hívta fel a figyelmet.
Az elemző szerint még hónapokig maradhat a defláció, 2015-ben nem fog teljesülni a magyar jegybank inflációs célja, így a tavaly decemberi adat fényében 0,4 százalékra módosították az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzést.
Emlékeztetett: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) decemberi inflációs jelentésében úgy fogalmaz, hogy az olajáresés, illetve az eurózónában elmaradó gazdasági fellendülés „a monetáris kondíciók lazításának irányába mutat”. Ezért az elemző úgy véli, hogy a márciusi friss inflációs előrejelzést követően az MNB változtatni fog a kommunikációján, hogy előkészítsen egy újabb kamatcsökkentési ciklust.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője elmondta: számoltak az olajáresés hatásaival, valamint az alacsonyabb mezőgazdasági termelői árak miatt csökkenő élelmiszerárakkal. Ugyanakkor a fogyasztói árakat szintén befolyásolta, hogy a szolgáltatási szektorban és az iparban egyaránt tovább mérséklődtek az árvárakozások, ami mutatja, hogy a nyomott üzemanyag- és az élelmiszeráraknak másodkörös hatása is van és általános árcsökkenési tendenciát okoz – tette hozzá.
Az elemző úgy véli keresleti oldalon a bővülő gazdaság, a növekvő fogyasztás és beruházás éppen az áremelkedésnek kedvezne.
Elmondta: a hónapok óta csökkenő árak deflációra utalnak, azonban fogyasztási statisztikákból kifolyólag nem valószínű, hogy deflációs spirál (a tartósan alacsony árak ellenére a lakosság kevesebbet fogyaszt, ami további árcsökkenést eredményez) alakulna ki, inkább a csökkenő árszínvonal pozitív hatását lehet majd érezni Magyarországon.
A szakértő szerint az MNB próbál átnézni az egyszeri hatásokon, azonban ha az alapvető inflációs mutatók (maginfláció, kereslet érzékeny infláció) is markánsan csökkennek, a jegybank akár az újbóli kamatcsökkenést is megfontolhatja.
Balatoni András kifejtette: a lényegesen gyengébb forinthoz hozzá kell szokni, az euró jegyzése könnyedén elérheti a 323-324 forintos korábbi csúcsot, a következő 1-2 hónapban pedig 315-324 forint közötti kereskedési sávra számít az elemző.
A gyengülő tendencia azonban természetes folyamat, hiszen az alacsony infláció leértékelődő árfolyamot eredményez.

(MTI)

Leave a comment