A titkárnő – 2014 legjobb titkárnője, és erről papírja is van

Senki sem hallott eddig róla, országos hatályú, és elsőre komolytalanul hangzik. Mi az?
Az év titkárnője verseny nem tartozik a klasszikus megmérettetések közé, azonban kétségkívül olyan jelentőséget tud a jövőben kölcsönözni a szakmának, ami presztízst és megbecsülést jelenthet mind a résztvevőknek, mind az egyébként szakmában dolgozóknak.

Ezek után lehet egy tippjük, ki nyerte meg a versenyt? A nagykanizsai, de egyébként a zalakarosi Gránit Gyógyfürdő Zrt. alkalmazásában álló Sneff-Németh Gabriella vitte el az év legjobb titkárnője trófeát! Mivel sok éve ismerem Gabit, ez egy cseppet sem lepett meg…

Mielőtt egy másik síkra kezdenék  a férfi olvasók terelni a dolgot, mondd el mi is volt ez a megmérettetés?

A „Dallas” című filmsorozat óta meglehetősen beszűkültek az elképzelések arról, mi is egy titkárnő feladata. Ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy sok cégvezető számára az egyik legnagyobb nehézség, hogy megfelelő asszisztenst találjon maga mellé. A verseny szervezőinek éppen az volt a célja, hogy újra megbecsülést, elismerést szerezzenek ennek a szakmának, és megtalálják a legjelesebb képviselőit.

A pályázat az extratitkarno.hu oldalon tekinthető meg. Kép forrás: extratitkarno.hu

A pályázat az extratitkarno.hu oldalon tekinthető meg. Kép forrás: extratitkarno.hu

Minden kétkedő mentségére legyen mondva, először engem is megmosolyogtatott, amikor megláttam a versenykiírást a Facebookon. Mégis ott motoszkált bennem a kíváncsiság, hiszen komoly nyereményt tűztek ki a győztesnek. (500.000 Ft pénzjutalom, + BMW hétvégi tesztvezetés a Buchbinder autókölcsönző jóvoltából + 4 csillagos szállodai wellness hétvége félpanzióval a Vakáció Világ jóvoltából.) Kicsit utána olvastam, és összességében imponált, ahogy kommunikáltak róla a szervezők. Hát belevágtam a több fordulós játékba, és ahogy haladtam előre, úgy lettek egyre összetettebbek és komolyabbak a feladatok.

 

Első körben több, mint 2000-en pályáztunk…

A feladatokat regisztráció után a verseny honlapjáról tölthettük le és ide is kellett feltölteni a megoldásokat. A bemutatkozáson kívül egy titkárnő mindennapi munkájának kihívásait felvonultató feladatsort kellett megoldani – fizetési felszólítás, irodaszer beszerzés költségvetéssel, rendezvényszervezés meghívók küldésével, az „üres festékpatron, kitörött cipősarok, kerékbilincs és festékporos ruha esete”. Mindeközben felmérték az alapvető jártasságot a szövegszerkesztés, táblázatkezelés és prezentáció készítés terén.

A második forduló szóbeli részére 64 versenyzőt hívtak be már csak…

A problémamegoldó képesség, kreativitás, leleményesség minden eszközére szükség volt a helyzetgyakorlatok során előkerülő konfliktusok kezelésére (reklamáló ügyfél megnyugtatása, elbeszélgetés a sok hibával dolgozó kollégával, névjegykártya tervezés, számlakitöltés alapelvei). Ezután kaptunk még írásban 2 feladatot, egy hét állt rendelkezésre a megoldásra. Ettől a ponttól kezdve már a hagyományos asszisztensi munkakörön messze túlmutatott a verseny. Egy több ezer soros táblázatból kellett különböző szempontok alapján adatokat kiszűrni, kimutatásokat készíteni és ezeket elemezni. A második feladatban pedig egy emberi erőforrás szervezésével foglalkozó társaság munkatársaként fel kellett tárni ötleteinket új piacok szerzésére, ehhez a cégről bemutatkozó anyagot összeállítani szöveges és prezentációs formában. Menedzseri, döntés előkészítési helyzetbe kerültem, sokkal inkább, mint asszisztensi hatáskörbe.

Nem éreztem tökéletesnek a megoldásaimat különösen a táblázat esetében, úgy gondoltam, ha nem jutok tovább, legalább fejlesztettem Excel-ismereteimet.

Gabi egyébként nagyon meggyőző tud lenni...

Gabi egyébként nagyon meggyőző tud lenni…

A döntőbe jutás váratlanul ért, de persze nagyon örültem a lehetőségnek, hogy újabb érdekes helyzetekben próbálhatom ki magam. Nem gondoltam a győzelemre, különösen akkor nem, amikor a többi 15 kolléganő bemutatkozását végighallgattam... Igyekeztem csak a saját szereplésemre koncentrálni az egyéni feladatok során és együttműködni csapattársaimmal a közös kihívásokban. 4 órán át tartó megmérettetés alatt elő kellett adnom szempontjaimat egy új iroda berendezéséről, megküzdve a kollégák (zsűri) ellenérveivel. Ki kellett találni egy telefonszámot a számokhoz rendelt leírások alapján (pl. Nohab M61-es mozdony tengelyszáma), internet segítségével, majd felhívni. Akadt „néhány” téves hívás, de legalább oldódott a feszültség, nagyon jó lett a hangulat. A feladat komolyságát mutatja azonban, hogy az első 5 hívást várták meg a szervezők, de idő hiányában csak 4-szer csörgött a telefon: az én hívásom volt a második.

Fontos tehát, hogy ha nem tudjuk mindenre a választ, tudjunk utánajárni.

Csoportként, mint egy cég marketing részlege érvelnünk kellett a vezetőségnek, hogy a támogatások felosztására mi vagyunk a legjogosultabbak és állnunk kellett a többi részleg támadásait, akik szintén a szűkös keretre pályáztak. Megoldást kellett keresnünk egy futárcég munkaerő gondjaira, miközben időre ki kellett vágni papírból figurákat és össze kellett ragasztani. Csapattársaim színvonalas teljesítménye engem is inspirált, nagyon jól működtünk együtt, ami az én egyéni megítélésemre is egész biztosan pozitívan hatott. A technikai beállítottságot pedig egy Lego repülőgép minél gyorsabb összerakásával mérték – utolsó feladat, hát persze, hogy mindenki a helikoptert rakta össze…

Mit szóltak a kollégáid és a főnököd a nevezéshez? Sőt! Mit szóltak az eredmény után?

Csak a szűk családot avattam be a részletekbe, őket is csak akkor, amikor az első szóbeli beszélgetésre behívtak. Először úgy gondoltam, ha bejutok a döntőbe, elmesélem a munkahelyen is, mibe vágtam bele. Aztán amikor valósággá vált, úgy éreztem, hogy nem szeretnék túlzott elvárásoknak megfelelni, csak magamnak szeretnék bizonyítani. Az a nyomás, amit ettől éreztem volna, csak megnehezítette volna a dolgomat, holott tudom, ilyesfajta kényszer nem állt volna fent részükről. Az eredményről és a részletekről – még az események hatásától lesokkolva – számoltam be a hétfői értekezlet végén. Megleptem a cégvezetést és a kollégákat, nagyon örültek és jól fogadták a hírt.

Jelent ez bármit a karriered szempontjából?

Ahogy már említettem, nagyon sokat tanultam a verseny folyamán, és most nem csak MS Office területre gondolok. Rendkívül jó önismereti és önfejlesztő tréning volt számomra, igazi önbizalom bomba! Élt bennem egy kép magamról, amit a zsűri egyhangú szavazata egyrészt megerősített, másrészt – jó értelemben – meg is változtatott. Mindez új lendületet ad a jövőre nézve, bátran nézek teljesen ismeretlen kihívások elé.

Bebizonyítottam magamnak, hogy a kényelmi zónámból kilépve is boldogulok.

A legjobb a szakmában

A legjobb a szakmában

Nagyon jó érzés, hogy a környezetem elismeri ezt a teljesítményt, a családom büszke rám, munkahelyemen pedig örülnek, hogy a győzelmemnek köszönhetően ismét pozitív kontextusban említik a zalakarosi fürdő nevét. A tágabb szakma megbecsüléséhez azonban véleményem szerint szükség lesz még egy-két ilyen jól szervezett versenyre, hiszen ez volt az első ilyen jellegű kezdeményezés. A visszajelzések országos szinten is jók, ezért részemről mindenképpen azon leszek, hogy ez a kezdeményezés folytatódjon. Már most arra bíztatok mindenkit, aki titkárnői, asszisztensi, ügyintézői területen dolgozik, szálljon ringbe munkánk elismertségének növelése érdekében!

Magyarországon a női munkavállalók eléggé sajátos helyzetben vannak külföldhöz képest. Még mindig rengeteg a sztereotípia, és a patriarchális hozzáállás a jellemző, melyek ugyan hazánk sajátos kultúrájából erednek (Geert Hofstede), ugyanakkor továbbra sincs a teljesítmény előtérbe helyezve. A hölgy olvasókat tehát a DélZalaPress is arra buzdítja Gabi példáján keresztül, hogy merjenek belevágni az ismeretlenbe, és kihozni a legjobbat abból, amit csinálnak. A siker minden esetben ott van , csak merni kell megküzdeni érte! – a szerk.