Címke: gazdaság

Állítólag megint nőttek a munkabérek

Gazdaság

KSH: a bruttó átlagkereset 714 400 forint volt 2025. márciusban, 8,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 714 400, a nettó átlagkereset 490 400 forint volt.

    A bruttó átlagkereset 8,5, a nettó átlagkereset 8,4, a reálkereset pedig 3,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.

    A tájékoztatás szerint a bruttó kereset mediánértéke 550 000, a nettó kereset mediánértéke 381 700 forintot ért el, 8,6 százalékkal, illetve 8,3 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit.

    Márciusban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 648 700 forintra becsülhető, ami 8,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.

    A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 645 800 forintot, a költségvetésben 647 000 forintot, a nonprofit szektorban 681 400 forintot tett ki, 8,0 százalékkal, 9,1 százalékkal, illetve 9,9 százalékkal nőtt egy év alatt.

    A reálkereset 3,5 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 4,7 százalékos növekedése mellett.

    Január-márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 680 400 forint, a nettó átlagkereset 467 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,2, míg a nettó kereset 9,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. (MTI)

      Kormányinfó: június 30-ig maradnak az árstopok

      Belföld

      Június 30-ig meghosszabbította a kormány az árstopokat – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.

      Gulyás Gergely elmondta: komoly gazdasági hatásai vannak az orosz-ukrán háborúnak mindenhol a világon, inflációs rekordok dőltek meg.

      Amíg tart a háború és szankciók vannak, addig infláció is van – mondta, emlékeztetve arra, a kormány célja, hogy év végére egyszámjegyű legyen Magyarországon az infláció, ehhez pedig sok tényezőnek kell együttesen hozzájárulnia.

      A miniszter jelezte azt is, hogy figyelik a nagy élelmiszerláncok árpolitikáját.

      Gulyás Gergely üdvözölte a jegybank alelnökének azon nyilatkozatát, hogy a Monetáris Tanács jövő héten dönthet a kamatfolyosó felső szélének csökkentéséről. MTI

      Ezért éri meg bankfüggetlen POS terminált igényelned

      Gazdaság

      (x) Napjainkra törvényben meghatározott kötelezettségként tartják számon azt, hogy minden kis- és középvállalkozásnak rendelkeznie kell az elektronikus fizetési lehetőség biztosításával. A POS terminál nem csak ennek tesz eleget, de sokkal kényelmesebb és sokrétűbb is az alkalmazása, mint a régebbi típusú, bankfüggő, vagy akár helyhez kötött termináloknak. Az alábbiakban a bankfüggetlen POS terminálok előnyeit mutatjuk be, olvass tovább!

      Miért jó, ha a POS terminálos fizetési módot választod a vállalkozásodnak?

      Az elektronikus fizetési mód előnyeit már nem kell bemutatni a modern vállalkozásoknak, viszont a POS terminál még ezeknél is többet kínál. Egyrészt, a POS-sal eleget tudsz tenni a törvény által meghatározott elektronikus fizetési lehetőség biztosításának, másrészt meg tudsz felelni a változó és egyre növekvő ügyfélköri igényeknek. Úgy tűnik ugyanis, hogy az elektronikus fizetési trendek is afelé mozdulnak, hogy minél kevesebb dolgunk legyen fizetéskor!

      Mire jó a POS terminál?

      Röviden arra, hogy ne veszíts vásárlókat. Ma már akkora a kényelemre való igény, hogy egyszerű fizetési mód nélkül bármikor vásárlókat, megrendelőket veszíthetnek a vállalkozások – a vevő inkább oda fog átpártolni, ahol egy mozdulattal kiegyenlítheti a számlát, legyen bármilyen jó is az adott terméked vagy szolgáltatásod.

      A POS terminállal való fizetés kényelmes és gyors, és statisztikailag biztonságosabb is, mint készpénzes társa. A POS – azaz a Point of Sale: magyarul készpénzmentes értékesítési pont – egy olyan online terminál, ami mobilis, és nem csak bankkártyát fogad el fizetőeszközként. Egy Novopayment bankfüggetlen POS terminálnak több előnye is van.

      A bankfüggetlen POS terminál extrái

      Ezek a terminálok legtöbbször nem helyhez kötöttek, hiszen az akkumulátor lehetővé teszi, hogy ne csak egy fix ponton történhessen meg a fizetés. Ez jó adottság lehet például a vendéglátásban, ahol bevett szokás, hogy ne a vendég álljon sorba a kasszánál, ahol fizetnie kell. A vezeték nélküli POS terminálok képesek az érintésmentes fizetés fogadására, aminek nagy népszerűsége lett a koronavírusos időszak óta – ez npedig az ételkiszállítást forradalmasította. A POS terminálok arra is képesek lehetnek, hogy mágnescsíkos vagy chipes fizetéseket is fogadjanak, valamint akár már 4G képesek is lehetnek.

      Hogyan működik a bankfüggetlen POS terminál?

      A cég bankszámlájára érkezik a befizetett összeg, azaz a POS terminál használata nem jár semmiféle bankszámlanyitási kötelezettséggel – tökéletesen működik már meglévő folyószámlával is. A legtöbb POS elfogadja a Visa, a Visa Electron, a Mastercard vagy Maestro kártyákat is, emellett SZÉP- és Egészségkártyával is kiegyenlítheti a vásárló az összeget. Ez tovább bővítheti a fizetőképes megrendelők/vásárlók halmazát.

      Végezetül pedig azért érdemes a bankfüggetlen POS terminál mellett letenni a voksod, mert havidíjas, jutányos árú konstrukcióban is hozzájuthatsz ehhez a szolgáltatáshoz, és a vásárlók is elégedetten távozhatnak a számla kiegyenlítése után.

      Cseresnyés: öt éve folyamatosan emelkednek a keresetek

      Hírek

      A keresetek emelkedése a gazdaságfejlesztő és foglalkoztatást segítő programoknak köszönhetően csaknem öt éve folyamatosan tart – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.

      A KSH legfrissebb közlése szerint augusztusban a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
      Az államtitkár szerint az emelkedés annak tudható be, hogy a munkaerőpiacon jelentős igény alakult ki a jól képzett munkaerő iránt, akiket a munkaadóknak meg kell fizetniük.

      Cseresnyés Péter hangsúlyozta: az első nyolc hónapban a nettó bérek 2010 hasonló időszakához képest több mint 50 százalékkal emelkedtek a többi között a családi adókedvezménynek is köszönhetően. A nettó béremelkedés a kedvezmények nélkül is meghaladja a 46 százalékot – tette hozzá.

      Az államtitkár kitért arra is, hogy minden ágazatban jelentős a béremelkedés, bár a vállalkozásoknál az átlagosnál alacsonyabb a reálbér növekedése, mert a kormányzat jelentős életpálya modellekkel próbálja segíteni a közszférában dolgozó munkavállalókat.

      Kiemelte, hogy az átlagos reálbér növekedés hónapok óta 10 százalék feletti, a versenyszférában a fizikai munkát végző dolgozók bére emelkedett a legjelentősebben, 14 százalékkal.

      Az ágazatok közti különbség kezd eltűnni, az elmúlt időszakban a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozók bére is emelkedett, ami arra vezethető vissza, hogy komoly igény van a munkaerőre – tette hozzá.
      Az NGM közleménye szerint a 10,1 százalékos reálbér-emelkedés egy átlagos magyar munkavállalónál több mint egyhavi többletbér az idén.

      A hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően, amely a minimálbérek emelése mellett a munkáltatói adóterhek csökkentését is tartalmazza, a vállalkozásokat a tervezett 2 százalékponton felül további fél százalékpontos járulékcsökkentés is segíti jövőre. Ezzel a cégek összesen mintegy 200 milliárd forintos adócsökkentésben részesülnek, amit a munkahelyvédelmi akció kedvezményei tovább növelnek – közölte az NGM. MTI

      Nem látszik a kiút a munkaerőhiányból

      Hírek

      Jelentősen növekedett azon KKV cégvezetők aránya, aki komoly problémának gondolja a munkaerőhiányt és emellett meglehetősen kevésnek ítélik meg a kormány ez ellen való törekvését.
      A megkérdezettek szerint nem elég a minimálbér emelése a probléma rövidtávú kezelése érdekében.
      (Forrás: Gazdaság TV)


      Forrás: GazdaságTV.hu

      Zalai közgazdász: 600 ezer forint körüli bruttó átlagbér közelítene az uniós átlaghoz

      Hírek

      Boros Imre közgazdász szerint 550-600 ezer forint körüli bruttó bér közelítene az uniós átlaghoz, a felzárkózási folyamat elindult, de bőven van még teendő.
      Az első Orbán-kormány minisztere az M1 aktuális csatorna szombat délelőtti műsorában elmondta, a rendszerváltás után az volt a cél, hogy 20 éven belül a bérek érjék el a nyugat-európai színvonalat, de az első 20 évben csak még jobban lemaradt az ország, ezért úgy fogalmazott: ideje lépéseket tenni a felzárkózásért.
      Hozzátette: a folyamat elindult, amit segít a hat évre kötött bérmegállapodás is. MTI

      Még két hónapig lehet fizetni a régi 2000 és 5000 forintosokkal

      Hírek

      Még két hónapig (július 31-ig) lehet fizetni a készpénzes vásárlásoknál a régi – 2016 előtt kibocsátott – 2000 és 5000 forintos bankjegyekkel, mert július végén a Magyar Nemzeti Bank bevonja a forgalomból azokat – közölte az MNB csütörtökön az MTI-vel.

      Augusztus 1-jétől már csak az idén márciusban megjelent, megújított barna 2000 és sárga 5000 forintos bankjegyekkel lehet fizetni, ezt követően a kereskedők nem kötelesek elfogadni a régi, bevont címleteket.

      Kiemelték: a régi bankjegyek a bevonást követően, díjmentesen beválthatók minden bank- és postafiókban három évig, a jegybankban pedig húsz évig – azonos címletű ­- törvényes fizetőeszközre.

      Arról is beszámoltak, hogy a 2000 és 5000 forintos bankjegyek cseréje továbbra is kedvező ütemben halad, így a május végéig a 2000 forintos bankjegyeknek már 60 százaléka, az 5000 forintos bankjegyeknek pedig közel háromnegyede újakra cserélődött.

      A forint bankjegyekre vonatkozó változásokról, illetve a bevont fizetőeszközök átváltásával kapcsolatos tudnivalókról a jegybank honlapjának Bankjegy és érme oldalán további információk érhetők el – olvasható az MNB közleményében. MTI

      Leave a comment

      Cseresnyés: létrejöhet egymillió új munkahely 2020-ig

      Hírek

      Létrejöhet egymillió új munkahely 2020-ig Magyarországon, de egyes régiókban még mindig problémát jelent a munkaerőhiány és a munkanélküliség együttes jelenléte – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal konferenciáján.

      Az államtitkár kiemelte, hogy az információ-technológia és az automatizálás terjedése új tudásigényeket hozott létre: az ipar 4.0, a „negyedik ipari forradalom” korában nélkülözhetetlen a digitális kompetenciák elmélyítése a szakképzésben és a felnőttképzésben is. Hozzátette, hogy a Magyarország számára kulcsfontosságú német gazdaságban becslések szerint már most 40 milliárd euró befektetés érkezik az ipar 4.0 fejlesztésére egy év alatt.

      Kiemelte azt is, hogy a gazdaság számára szükséges alapkompetenciák fejlesztése nem csupán a szakképzés felelőssége, hiszen az általános iskolai képzésből eltűntek a manuális készségeket fejlesztő órák, a diákok túlnyomó része sosem tapasztalja meg a saját kezű alkotás élményét.

      Cseresnyés Péter a rendezvényen felidézte, hogy 2010 óta csaknem 700 ezer új munkahely jött létre, ezek túlnyomó többségét – csaknem 475 ezer állást – a versenyszféra hozta létre. A munkaerő-kínálat azonban a képzettebbek elhelyezkedésével fokozatosan romlik, a megüresedő álláshelyeket egyre nehezebb betölteni, ezért a vállalkozások között éleződik a verseny a szakképzett utánpótlásért – tette hozzá az államtitkár.

      A konferencián Pölöskei Gáborné, az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a felnőttképzés fontosságát hangsúlyozta a munkaerőhiány megoldásában, mivel az iskolarendszerű képzés a 3-5 éves vagy annál hosszabb képzésekkel lassabban tud reagálni a munkaadók elvárásaira.

      Hozzátette, hogy össze kell hangolni az NGM és az Emberi Erőforrások Minisztériumának felügyelete alá tartozó uniós támogatások felhasználását, de fontos szerep jut a költségvetési forrásoknak is, többek között a szakképző intézmények felújításában és fejlesztésében. MTI

      Merjünk élni, de vigyázzunk a pénzünkre is – mit rontanak el a fiatalok?

      Hírek

      Hópehely-generáció: így hívják a mai 20-as, 30-asokat, akik pénzügyi döntéseik alapján is különböznek az idősebbektől. Különlegesnek, egyedinek tartják magukat, és sértődékenyek, ha a jogaikban megsértik őket – a Forbes cikke szerint ez jellemzi a 20-as, 30-asokat.

      Az individuális nevelés megtette a hatását, a mai fiatalok biztosak benne, hogy mindent megérdemelnek a világon. Küzdeni, kitartani viszont nem tanultak meg annyira, mint a keményebb nevelést kapott idősebbek.

      A túlzott érzékenység arra is vonatkozik, hogy nem akarnak a hópehely-generáció tagjai kilógni a sorból, és szeretnének hasonlóak lenni a többiekhez. Épp ezért nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy ne a ‘csordát’ kövessék.

      Leáldozik a befektetéseknek?

      A szakértők szerint jobban oda kellene a fiataloknak figyelniük a jövőre. Az idősebb generációhoz képest kevésbé foglalkoznak a befektetésekkel, ami viszont megalapozná a későbbi gondtalan éveket.

      Nem érzik magukat tájékozottnak a befektetési piacon, és keveset kockáztatnak a részvények terén. Hosszú távon is a biztonságot tartják elsődlegesnek – állapítja meg a Forbes. A tőzsdén, a befektetések terén viszont kockázatot is kell vállalni, ha nyerni akarunk, és az infláció feletti, 3-4 %-nál nagyobb hozamot várunk.

      Éppen így nem igazán fordítanak figyelmet a nyugdíj kérdésére, még a harmincasok sem. Komoly erőfeszítéseket tesznek a diákhitel visszafizetésére, sőt túlzottan aggódnak ők és a környezetük is a diákhitel miatt. Ám a nyugdíj-előtakarékossággal késlekednek, ami hiba, hiszen minél korábban kezdünk el félretenni, annál biztosabb a megtakarítás.

      Van annyi pénzed, amennyit költesz?

      A külsőségek a fiatalabb generációnál nagyon nagy súllyal esnek a latba. A márkás ruha, a prémium okostelefon, egyáltalán a prémium életérzés sokaknak alapvető cél az életében, pedig ezt nagyon sok pénzbe kerül elérni, ami senkinek sem hullik az ölébe.

      Mivel mindenhol, a médiában, reklámokban, az ismerősi körben úgy ‘adják elő’ mindezt, mintha magától értetődő lenne, sok 20-as, 30-as a reális határon felül is költ, hogy a vágyott életszínvonalat elérje. Jellemző például Amerikában, hogy a fiatalok szeretnek jobb lakást bérelni, mint amit valójában ki tudnak fizetni.

      Minderre lehetőséget ad a hitelkártya, és az elérhető hitelek. Sokaknak még ott van a családi háttér is, amely pénzeli őket, csak meglegyen mindenük, amire vágynak. Csakhogy a szülők nem mindig lesznek ott egy lépéssel mögöttük, nyitott pénztárcával, és nem mindig lesz nyitva a mamahotel.

      Halogatódik az igazi felnőtt élet elkezdése

      A megoldás: érdemes az ‘öregek’ gondolkodását eltanulni. Gondolni kell a pénzügyi vésztartalékra, és nem utolsósorban az alap kiadásokra: lakhatás (lakástakarék vagy lakáshitel igénybevételével), autó, gyereknevelés.

      Sok esetben elhalasztja a hópehely-generáció a komoly kiadással járó döntéseket, mint a családalapítás, és helyette a napi örömökre költenek, valamint mindarra, ami a többiek szemében kívánatossá teszi őket.

      Vagyis a közösségi oldalon megvillantani az egzotikus februári nyaralás képeit vonzóbb, mint félretenni az esküvőre, az első lakásra.

      Természetesen fontos, hogy megéljük az élet napi örömeit is, de a hosszútávú gondolkodást a pénzügyek terén ennek a generációnak is meg kell tanulnia.

      Cseresnyés: jobban megéri dolgozni januártól

      Hírek

      Januártól jobban megéri Magyarországon dolgozni, a bérmegállapodás eredményeként ugyanis az alacsonyabb bérkategóriában keresők évente több mint 183 ezer forinttal többet vihetnek haza – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.


      Az alacsonyabb bérek emelése a felsőbb bérkategóriát is felfelé nyomhatja, mindemellett pedig a közszférában is folytatódtak a béremelések – tette hozzá.     Felidézte, a versenyszférában a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emelése révén közvetlenül 1,2 millió munkavállaló bére nőtt, akik nettó jövedelme összesen 220 milliárd forinttal gyarapszik egy év alatt. Az utóbbi hónapokban több cég is jelezte, hogy egyéb bérkategóriákban is jelentős 10-20 százalékos emelésre lehet számítani – mondta.

      A közszférában is emelkedtek a bérek idén januártól, például a rendőrök, tűzoltók, büntetés-végrehajtásban dolgozók és a katonák jövedelme 5 százalékkal, a megyei kormányhivatalokban dolgozók illetménye átlagosan 24 százalékkal nőtt, az adóhivatal dolgozói pedig további 5 százalékkal, a felsőoktatók, kutatók szintén 5 százalékkal keresnek többet – sorolta.     2016 első 11 hónapjában 7,5 százalékkal emelkedtek a reálbérek, idén pedig várhatóan 8-9 százalékkal nőhetnek a bruttó bérek, ami szintén 7 százalék körüli reálbéremelkedést jelenthet – hangsúlyozta Cseresnyés Péter.

      Az államtitkár újságírói kérdésre jelezte, hogy tervezetten és szúrópróbaszerűen ellenőrzik a vállalatokat, hogy a megállapodás alapján érvényesítették-e a béremelést. Elmondta azt is, hogy az első negyedév a tapasztalatszerzés időszaka, azok felülvizsgálata, valamint a beérkezett jelzések, problémák elemzése után lehet majd a következő lépéseken -így például ha szükséges, bértámogatáson – gondolkodni.

      Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt emelte ki, hogy 2019-re megszűnhet a dolgozói szegénység Magyarországon, vagyis a szakmunkás bérminimum, illetve az átlag minimálbér nettó értéke elérheti a létminimum összegét.

      A minimálbér feletti kategóriákban kialakult bértorlódás véleménye szerint egyszerre kihívás és lehetőség a tárgyalásra, miként lehetne a munkavállalók zömét adó, átlagbér felett keresők jövedelmét is megemelni. Arra, hogy miből telik a béremelésekre a cégeknek az elnök kifejtette, a magyar családok 2015-ben a GDP-ben megtermelt jövedelem mindössze 59 százalékából részesedtek a 2007-ben elért 65 százalék helyett, ami 700 milliárd forintos jövedelem-kiesés, mindeközben a vállalatok részesedése 2 százalékkal nőtt, mintegy 500 milliárd forintos plusz nyereség áll rendelkezésre. MTI

      1 2