A növekvő bevásárlóturizmus a gyenge forint talán egyetlen előnye

A gyenge forint hatására ismét megélénkült a bevásárlóturizmus a határokhoz közel eső településeken, főleg Szlovákiából jönnek át vásárolni Magyarországra, míg az osztrák határ mentén kevésbé érzékelhető a forgalom növekedése – derül ki az MTI megyei tudósítóinak körképéből.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye határ menti településein, de még Miskolcon is jószerivel hasonló a helyzet, mint egy évvel ezelőtt volt, Szlovákiából egyre többen járnak át eurójukat elkölteni, mivel a forint gyenge, a benzin és a gázolaj pedig lényegesen olcsóbb, mint a határ túloldalán. Az elmúlt év elején 316 forintot ért egy euró, és már akkor is sok szlovák állampolgár indult bevásárolni a határ menti magyar városokba, Ózdra, Sátoraljaújhelybe, de még a határtól hatvan kilométernyire lévő Miskolc hipermarketjeibe is.
Most, hogy még több forintot kapnak pénzükért, még inkább megéri átjönni – mondták az MTI tudósítójának a miskolci Búza téri piacon szlovák rendszámú autóval érkezők, akik azt is hozzátették: ha másért nem, de tankolni is érdemesebb Magyarországon, itt ugyanis kevéssel egy euró fölött van egy léter benzin ára, míg Szlovákiban ennél lényegesen többet kell fizetni érte.
Azt is elmondták a határ túloldalán élők, hogy egyre gyakrabban figyelik az euró forintárfolyamának változását, és ha már 5-8 forinttal is többet kapnak eurójukért, indulnak pénzüket költeni a határhoz közeli magyar településekre, elsősorban a hétvégéken, főként élelmiszerekre, de még sörre is.
Megélénkült a szlovák rendszámú autók forgalma az elmúlt napokban Nógrád megye határ menti városaiban is, Salgótarjánban és Balassagyarmaton. Kereskedők szerint a magas euróárfolyam és a szlovákiaihoz képest olcsóbb benzin miatt északi szomszédunkból most többen látogatnak vásárlási céllal Magyarországra.
Az autósok már azzal is nyernek literenként húsz-harminc forintot, ha az országhatár innenső oldalán tankolnak, de a számukra kedvező euró/forint átváltási arány miatt az élelmiszeripari termékeket és egyes fogyasztási cikkeket is olcsóbban tudják megvenni Magyarországon. Salgótarjánban a városi piac és a hipermarketek forgalmának jelentős részét biztosítják a Fülekről, Losoncról, Rimaszombatról bevásárolni érkező turisták, Nógrád megye nyugati nagyobb városában pedig a Nagykürtösről, Ipolyságról, illetve a környező határ menti falvakból érkezők élénkítik a forgalmat.
Csach Gábor, Balassagyarmat alpolgármestere az MTI-nek elmondta: amikor 310 forint fölött váltják át az eurót, ugrásszerűen megnő a Szlovákiából érkező, Balassagyarmaton vásárlók száma. Az alpolgármester megjegyezte: városukban ennek is köszönhetően a 2014-es évben jelentős bevételnövekedést értek el a kereskedelemmel, illetve szolgáltatással foglalkozó vállalkozások, ami az önkormányzatnak is kétszámjegyű helyi iparűzési adóbevétel-növekedést jelent.
A Szlovákiából dunai hidakon át megközelíthető Komárom és Esztergom 40-50 kilométerről is vonzza a szlovák vásárlókat – mondták az el az MTI-nek a két település üzleteiben.
Komáromban az egyik kereskedelmi lánc áruháza közvetlenül az Erzsébet-híd lábánál található, az üzlet parkolójában többségben vannak a szlovák rendszámú autók. Jelenlétük folyamatos, szinte független a forint/euró árfolyamtól, legfeljebb az figyelhető meg, ha az euró kiugróan erős, nagyobb értékű bevásárlásokat végeznek.
A két város benzinkútjainál is állandó a szlovák ügyfelek forgalma, a kezelők elmondták, még céges kártyával is átjárnak tankolni Magyarországra.
A komáromi gyógyfürdő idegenforgalmi vezetője, Molnár Gyöngyi szerint folyamatosan harminc százalékra tehető a Felvidékről érkező vendégek aránya. A révkomáromi lakcímkártyát bemutatók is megkapják a komáromiaknak járó kedvezményt, azaz száz forinttal olcsóbban válthatnak belépőjegyet.
Az osztrák határ mentén, Sopronban és Fertődön nem érezhető az Ausztriából érkező vásárlók számának növekedése. Fertődön az egyik határ menti benzinkúton például azt mondták, hogy Ausztriában még mindig olcsóbb tankolni, így inkább továbbra is az a jellemző, hogy a magyarok mennek oda és nem fordítva.
Horváth Vilmos, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a városban a gyenge forint nem mozdítja meg az átlag osztrák vásárlókat, akiket igen, az pedig annyira kevés, hogy nem is mérhető. Ami jellemző, hogy az a tízezer magyar, aki kint dolgozik, ilyenkor váltja be a fizetésének egy részét, amiből inkább a közüzemi számlákat fizeti be itthon, de a vásárlást még mindig Ausztriában intézi.
A Győri Árkád Üzletközpont igazgatója, Máté Richárd elmondta: náluk nem jellemző az osztrák bevásárlóturizmus, inkább Szlovákiából érkeznek a vevők, arányuk átlagosan 5 százalékra tehető. Hozzátette, hogy egyelőre nem nőtt a forgalom, de amennyiben a forint pénteken is gyenge marad, biztos, hogy a hétvégén többen jönnek majd külföldről vásárolni.
A Zala megyei Lentiben 10-15 százalékos forgalombővülést jelent, hogy gyengébb a forint és olcsóbb az üzemanyag, s ezen okok miatt több szlovén és osztrák polgár érkezik a városba – vélekedett egy helyi benzinkút üzemeltetője. Németh Lajos az MTI érdeklődésére arról számolt be, hogy miután Szlovéniában nagyjából még most is 400 forintba kerül egy liter 95-ös benzin, az ott élőknek érdemes 15-20 kilométert megtenniük Magyarországra, hogy itt tankolják tele autóikat. A töltőállomás, de akár a város üzleteinek forgalmából is az látszik, hogy Lentiben pénteken a vásárlók mintegy 20 százaléka külföldi, többségében szlovén és kisebb részben osztrák.

(MTI)

Harmatos forint

Mutasd a devizád, megmondom milyen a gazdaságod! – szólhatna a mondás, ami gazdasági szempontból igaz is. A dolog persze nem ilyen egyszerű, azonban akár belátjuk, akár nem: a gyenge deviza sosem sejtet jót nemzetgazdasági szinten. Leginkább akkor baj ez, amikor tartósan áll fenn illetve fokozatosan romlik ez az állapot. A jelenlegi forintgyengülés pillanatnyilag nem a legrosszabb, de könnyen azzá válhat. Néhány példán keresztül bárki képes ennek a mérlegelésére…

forrás: tozsdeforum.hu

forrás: tozsdeforum.hu

Pár évvel ezelőtt már volt 320 Ft körül az árfolyam, és többen voltak a szenvedők táborában, mint az üdvözlőkében. Az nem volt tartós, csupán pár napig volt azon a szinten, ugyanakkor könnyű észrevenni, hogy azóta sem süllyedt sokszor 300 Ft alá, amit előtte szinte elképzelhetetlennek gondoltak. Akkoriban éppen az IMF megállapodások övezte billegés váltotta ki ezt a hatást.

Mi befolyásolja?

A deviza/valuta árfolyam ugyanolyan mutatója, ha úgy tetszik tükre egy ország nemzetgazdaságának, mint bármely más gazdasági mutató, figyelembevéve annak időbeliségét. Az árfolyamváltozás ugyanis rövidtávú, közvetett mutatója a gazdasági állapotoknak, melyre rengeteg dolog közvetlenül hat (pl. befektetők, alapkezelők). Erre szokták a politikusok rávágni, hogy spekulánsok rángatják. Ez természetesen igaz, ha nem is a szó szoros értelmében, mert ez azért egy két élű fegyver, de valóban lehet ilyen hatása is a háttér-játékoknak.

…az államnak számtalan és gyakran igen nagy arányú részesedése van olyan vállalatok tulajdonlásában, amik rendszerint exportra termelnek. Az exportnak a gyenge forint a lehető legjobb bevételi és osztalékfizetési szempontból…

A kereskedők magatartása nagyban befolyásolja ezt, hol erősödést, hol pedig gyengülést generálva ezzel. Az állítással csupán egy probléma van: nagy mértékű, tartós gyengülést szándékosan csak nagyon komoly és struktúrált gazdasági támadás (spekuláció) okozhat, amire rendszerint le szoktak csapni a felügyeletnél. Hasonló történt Soros György esetében, mikor csaknem térdre kényszerített egy ázsiai országot néhány évvel ezelőtt. Őt azonban konkrétan figyelmeztették emiatt, és meg is lett nevezve, mint felelős. Én még Magyarországon nem hallottam konkrét „tettesekről”, így viszont ez szervezetbűnözést feltételezne.

Ami miatt két élű a kormányretorika, az éppen a saját szerepe. Ha elfogadjuk a tényt, hogy az árfolyamot szándékosan „spekulánsok” rángatják, azzal egyszerre magára is tereli a gyanút az MNB és az NGM. Ennek egy kevésbé populáris, de annál egyszerűbb oka van: az államnak számtalan és gyakran igen nagy arányú részesedése van olyan vállalatok tulajdonlásában, amik rendszerint exportra termelnek (a 90%-ban exportra termelő Richternél konkrétan többségi tulajdonos). Az exportnak a gyenge forint a lehető legjobb bevételi és osztalékfizetési szempontból. Hovatovább az államnak közvetett érdeke kell legyen a gyenge forint. Ez tehát annyira nem szerencsés magyarázat, sokkal inkább egy ügyetlen terelés.

Kinek jó?

Nem kellemes a felismerés, hogy például az említett termelő cégek nagy részével stratégiai viszonyban áll az állam

Azoknak a vállalatoknak, vállalkozóknak mindenképp jó, akik rövid távon forgatják az eurós bevételüket, vagy akik tevékenységükből adódóan a bevételüket külföldi devizában realizálják. Ilyenek például a legtöbb gyárunk (AUDI, MERCEDES, OPEL, GE, TEVA, RICHTER stb.), a szállodák/szállásadók,  a külföldön dolgozók és még sokan mások. Nem kellemes a felismerés, hogy például az említett termelő cégek nagy részével stratégiai viszonyban áll az állam, akik ilyenkor az extraprofit miatt hálásak lehetnek a kormánynak.

Nem szeretnék táptalajt teremteni ezzel az összeesküvéseket kedvelőknek, de a tény, az tény: ahol tulajdonos vagyok, és jogosult vagyok osztalékra, onnan várhatok is pénzt.
A zömmel külföldi vendégeket fogadó szállásadók (nagy szállodáktól a magánszállásadókig) szintén dörzsölhetik a markukat, hiszen ugyanazt a szolgáltatást a korábbi kalkulált árhoz képest jelentősen nagyobb haszonnal tudják eladni.
A külfödön dolgozók – feltéve, ha bevételüket idehaza kívánják elkölteni – úgyszintén boldogabban költekezhetnek, hiszen a tervezetthez képest eurónként 8-10%-kal többet tudnak másra fordítani.
A dolog szépsége mindemellett az, hogy a működéshez szükséges költségek viszont rövidtávon jelentéktelenül idomulnak ehhez, leszámítva az üzemanyagot pár hét múlva. És innen jön a fekete leves…

Kinek nem az?

az alapvetően importra szoruló országunkban a termékek ára majd egy „áfányit” nőhetnek: ruházat, kerékpár, gépkocsi, élelmiszer stb.

A nemzetközi fuvarozóknak – akik itteni telephellyel rendelkeznek – hamarosan keserédes érzései lesznek a töltésnél, jóllehet a külföldről származó megrendeléseik ezt tompítják. A legtöbben ezt az élet számos területén azonban bizonyosan megszenvedjük, mivel az alapvetően importra szoruló országunkban a termékek ára majd egy „áfányit” nőhetnek: ruházat, kerékpár, gépkocsi, élelmiszer stb. beszerzési árai is nőni fognak a rárakódó profit függvényében. Ez nemcsak minket fogyasztókat érint hátrányosan, hanem az importra szoruló cégeket is, akiknek sokszor az előző évben 300 Ft-os euróval kalkulált büdzséjükhöz képest jelentősen át kell tervezniük kiadásait. És mint azt a legtöbben megszokhatták, a cégek először a napi kiadásokon, majd a munkaerőn kezdik megfogni a kiesést. Ebből jól látszik, hogy egy igen széles rétegnek van oka aggódnia minden egyes durva kilengésnél, mert azt ma még senki sem tudja megmondani, hogy 320-ig megy-e csak fel, vagy akár tovább is halad az árfolyam, illetve, hogy az milyen sokáig marad ott…
Aki esetleg most készül nyaralni külföldre, valószínűleg nem lesz elégedett a vásárolt valuta mennyiségével sem.

Egy dologban reménykedhetünk: ez csupán átmeneti állapot a piaci környezet miatt, és nem külső érintettek (pl. EU) puha szankcióinak egyikét érezzük, vagy az esetlegesen sorozatosan hibás kormánydöntések hatásai kezdenek besűrűsödni.