fizetés Archívum

Még két hónapig lehet fizetni a régi 2000 és 5000 forintosokkal

2017-06-01 Hírek

Még két hónapig (július 31-ig) lehet fizetni a készpénzes vásárlásoknál a régi – 2016 előtt kibocsátott – 2000 és 5000 forintos bankjegyekkel, mert július végén a Magyar Nemzeti Bank bevonja a forgalomból azokat – közölte az MNB csütörtökön az MTI-vel.

Augusztus 1-jétől már csak az idén márciusban megjelent, megújított barna 2000 és sárga 5000 forintos bankjegyekkel lehet fizetni, ezt követően a kereskedők nem kötelesek elfogadni a régi, bevont címleteket.

Kiemelték: a régi bankjegyek a bevonást követően, díjmentesen beválthatók minden bank- és postafiókban három évig, a jegybankban pedig húsz évig – azonos címletű - törvényes fizetőeszközre.

Arról is beszámoltak, hogy a 2000 és 5000 forintos bankjegyek cseréje továbbra is kedvező ütemben halad, így a május végéig a 2000 forintos bankjegyeknek már 60 százaléka, az 5000 forintos bankjegyeknek pedig közel háromnegyede újakra cserélődött.

A forint bankjegyekre vonatkozó változásokról, illetve a bevont fizetőeszközök átváltásával kapcsolatos tudnivalókról a jegybank honlapjának Bankjegy és érme oldalán további információk érhetők el – olvasható az MNB közleményében. MTI

Hosszú évek óta Zalában a legalacsonyabbak a bruttó átlagkeresetek

2017-02-22 Hírek

A magyar nemzetgazdaság igazi problémája már nem a munkanélküliség, hanem a legtöbb ágazatot érintő munkaerőhiány – mondta Simon Attila István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára kedden Zalaegerszegen, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara üzleti találkozóján.
Úgy vélte, főként a nyugati országrészben, és ebben Zala megye is érintett, egyértelműen látszik, hogy azok az emberek, akik dolgozni szerettek volna, már munkába tudtak állni.

Kiemelte, hogy a kormány lakhatási támogatással segíti a munkaerő mobilizálását, ezen keresztül a munkaerőhiány kezelését. Ha a munkavállaló nem tudja 21. századi körülményeknek megfelelően megoldani a lakhatását, akkor nem várható el, hogy több száz kilométerre az otthonától vállaljon munkát – mondta.

Simon Attila István a problémák között említette, hogy hosszú évek óta Zala megyében a legalacsonyabbak a bruttó átlagkeresetek, az országos átlagot sem érik el. Ezt csupán kormányzati eszközökkel nem lehet megoldani, a munkáltatók, a munkavállalók és a kormányzat közös összefogására van szükség ahhoz, hogy ebből a spirálból ki tudjon törni a megye – hangsúlyozta.

Elmondta, a Terület- és településfejlesztési operatív program, valamint az országos szinten meghirdetett gazdaságfejlesztő innovatív programok lehetőséget adnak arra, hogy a Zala megyei vállalkozások forráshoz juthassanak. Legyenek innovatívak, hajtsanak végre fejlesztéseket, mert ha nem ezt teszik, csak a lemaradásukat tudják tartósítani – hívta fel a figyelmet a munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár. MTI

Cseresnyés: a közszféra béremeléseinek is köszönhető a bérek folyamatos növekedése

2016-01-22 Hírek

A bérek folyamatos, 35 hónapja tartó növekedése a magyar gazdaság bővülésének, a versenyszféra és a közszféra béremeléseinek, az alacsony inflációnak, és a kormány munkahelyvédelmi akciójának köszönhető – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

cseresnyés péter államtitkár
Cseresnyés Péter a KSH legfrissebb adataira reagálva kijelentette: a magyar reformok működnek, a bérek 35 hónapja folyamatosan nőnek, és azok reálértéke is emelkedik.
Kitért arra, hogy a múlt év első tizenegy hónapjában kimagasló mértékben, 4,2 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon, a versenyszférában és a közszférában is, a vállalkozásoknál 4, a költségvetési szerveknél 4,5 százalékos volt a reálbérnövekedés – ismertette.

Hozzátette: a reálbérek emelkedésében a közszférában megvalósult emelések is nagy szerepet játszanak. A rendvédelmi, honvédségi életpályához kapcsolódóan 2015-ben első lépésben a rendőrök, a tűzoltók és a katonák illetménye emelkedett átlagosan 30 százalékkal, és átlagosan évi 5 százalékos illetményemelés valósul meg több éven keresztül. A bérek a pedagógus-életpálya bevezetésével az oktatásban is nőnek. Fontosnak nevezte, hogy a szociális területen mintegy 50 ezer szakdolgozó kapott kiegészítő bérpótlékot, ezt idén is megkapják. Az egészségügyben a korábbi évek béremelését kiterjesztették az ügyeleti díjakra és a műszakpótlékra, valamint a fiatal szakorvosok juttatása is nő.
Külön kiemelte: a pedagógusok bére 2013 óta minden évben nő, összesen átlagosan 50 százalékkal, a pedagógus béremelésre 2013 óta már 236 milliárd forintot fordított a kormány.

Cseresnyés Péter elmondta, hogy a reálbérek közel 3 éve tartó töretlen emelkedését a kiskereskedelmi forgalom növekedése is alátámasztja, 2015 első 11 hónapjában 5,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. A háztartások sokkal pozitívabban látják jövedelmi kilátásaikat.

Kitért arra is, hogy a minimálbér és a bérminimum jelentősen nőtt idén: az 1,6 százalékosra tervezett infláció mellett az szja 1 százalékpontos csökkenését is figyelembe véve a minimálbérnél 5,6, a garantált bérminimum esetében 5,7 százalékos reálbér-emelkedés valósul meg idén. Ilyen mértékű reálbérnövekedés a kötelező legalacsonyabb béreknél 2002. óta nem volt. A keresetek a családi kedvezményeket is figyelembe véve reálértéken átlagosan 15 százalékkal többet értek 2015-ben, mint 2010-ben.

A legalább öt főt foglalkoztató cégeknél 57 ezerrel, 3,0 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma tavaly novemberben éves összevetésben. A versenyszférában is jelentős a létszámnövekedés, ezen belül a kereskedelemben és a járműgyártásban 9 ezerrel, a szállításban ötezerrel, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásban pedig 4300-zal dolgoznak többen – sorolta.
A foglalkoztatottak létszámának hónapról-hónapra ismétlődő növekedése is azt mutatja, hogy a magyar reformok működnek – húzta alá az államtitkár. MTI