Címke: fizetés

Állítólag megint nőttek a munkabérek

Gazdaság

KSH: a bruttó átlagkereset 714 400 forint volt 2025. márciusban, 8,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 714 400, a nettó átlagkereset 490 400 forint volt.

    A bruttó átlagkereset 8,5, a nettó átlagkereset 8,4, a reálkereset pedig 3,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.

    A tájékoztatás szerint a bruttó kereset mediánértéke 550 000, a nettó kereset mediánértéke 381 700 forintot ért el, 8,6 százalékkal, illetve 8,3 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit.

    Márciusban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 648 700 forintra becsülhető, ami 8,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.

    A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 645 800 forintot, a költségvetésben 647 000 forintot, a nonprofit szektorban 681 400 forintot tett ki, 8,0 százalékkal, 9,1 százalékkal, illetve 9,9 százalékkal nőtt egy év alatt.

    A reálkereset 3,5 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 4,7 százalékos növekedése mellett.

    Január-márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 680 400 forint, a nettó átlagkereset 467 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,2, míg a nettó kereset 9,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. (MTI)

      KSH: a bruttó átlagkereset 727 700 forint volt decemberben

      Gazdaság

      Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 727 700, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 500 500 forint volt.

      A bruttó átlagkereset 11,0, a nettó átlagkereset 10,9, a reálkereset pedig 6,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

        A bruttó kereset mediánértéke 560 900, a nettó kereset mediánértéke 389 800 forintot ért el, 13,1, illetve 13,7 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit a jelentés szerint.

        A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset decemberben 625 400 forintra becsülhető, 10,6 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

        A rendszeres bruttó átlagkereset növekedésének mértékét részben a 2023. decemberi minimálbér- és garantált bérminimum emelés befolyásolta – jegyezte meg a KSH.

        A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 624 100, a költségvetésben 610 200, a nonprofit szektorban 680 200 forintot tett ki, 9,4, 14,5, illetve 12,2 százalékkal emelkedett egy év alatt.

        A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 483 900, a kedvezményeket figyelembe véve 500 500 forintot ért el, 11,0, illetve 10,9 százalékkal magasabb volt, mint 2023 decemberében.

        Tavaly január-december között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 646 800 forint volt, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 430 100, a kedvezményeket figyelembe véve 445 200 forintot ért el.

          A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,2, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest – áll a KSH jelentésében.

          A KSH szerint a bruttó átlagkereset 621 200, a nettó 489 400 forint volt 2023 novemberében

          Gazdaság

          2023 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 621 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 427 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,1, a nettó átlagkereset 14,0, a reálkereset pedig 5,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

          Tavaly novemberben a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 548 600 forintra becsülhető, 14,3 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 547 500, a költségvetésben 539 100, a nonprofit szektorban 587 200 forintot tett ki, 14,2, 13,7, illetve 17,3 százalékkal emelkedett egy év alatt.

          A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 413 100, a kedvezményeket figyelembe véve 427 700 forintot ért el, 14,1, illetve 14,0 százalékkal volt magasabb, mint 2022 novemberében. A reálkereset 5,7 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 7,9 százalékos növekedése mellett.

          A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 338 500 forintot ért el, 15,3 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit.

          Január-novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 563 500 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 374 800, a kedvezményeket figyelembe véve 388 500 forintot ért el.

          A bruttó, a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset, valamint a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset egyaránt 14,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

          Az átlagkereset változását befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az úgynevezett fegyverpénz.

          Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése egyaránt 1,5 százalékponttal lenne magasabb.

          Kapcsolódó

          KSH: júliusban a bruttó átlagkereset 559 100 forint volt, 15,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

          Decembertől 266.800 forint lesz a bruttó minimálbér

          Belföld

          Így is nagyon kis alacsony lesz a magyar bruttó minimálbér.

          A Versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai (kivéve Magyar Szakszervezeti Szövetség), valamint a kormány a múlt heti megállapodásnak megfelelően a mai napon hivatalosan is aláírták a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, valamint a bérnövelési ajánlásról szóló megállapodást – tájékoztatta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium az MTI-t hétfőn.

          A munkaadók és munkavállalók megegyezésének köszönhetően december 1. napjától a minimálbér havi bruttó összege 266.800 forintra, a garantált bérminimum havi bruttó összege 326 000 forintra emelkedik. Ezzel 2010-hez képest a legkisebb kötelező keresetek már több mint 3,5-szeresére nőnek, hiszen 2010-ben a minimálbér 73 500 forintot, a garantált bérminimum 89 500 forint tett ki.

          A minimálbér és garantált bérminimum összegének jelentős, 15 százalékos, illetve 10 százalékos emelése jelentős mértékben hozzájárul a családok megvédéséhez, a reálkeresetek növeléséhez – közölték.

          A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által aláírt megállapodás ennek megfelelően is hangsúlyozza, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum két számjegyű emelése szociális indíttatású, célja, hogy folytatódjon a legalacsonyabb keresetűek bérének felzárkózása.

          A felek által aláírt dokumentum ajánlásként fogalmazza meg, hogy a vállalkozások az általános béremelés során – figyelembe véve a 2024-re prognosztizált inflációt – törekedjenek a bérek reálértékének növelésére.

          A megállapodás mindezek mellett azt is rögzíti, hogy a felek tárgyalást kezdenek a minimális bérek rendszere megújításának olyan irányú koncepciójáról, amellyel a kötelező legkisebb bérek hosszútávon megőrizhetik vásárlóerejüket, valamint azt, hogy a felek elkötelezettek a kollektív szerződéskötés ösztönzésében – tudatta hétfőn az állami hírszolgálat.

          Kiszámolták: 531 200 forint volt februárban a bruttó átlagkereset, a fegyverpénz dobta meg

          Belföld

          Újabb jelentést adott ki a statisztikai hivatal.

          A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 531 200 forint volt 2023 februárjában, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 366 400 forintot ért el. A bruttó átlagkereset 0,8, a nettó átlagkereset 1,2 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

          A közlemény szerint az átlagkereset változását jelentősen befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az úgynevezett fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 14,8 százalékponttal, a nettóé 15,2 százalékponttal lenne magasabb – írták.

          Idén februárban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 505 400 forintra becsülhető, ez 17,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 509 800, a költségvetésben 486 600, a nonprofit szektorban 515 900 forintot tett ki, ami 19,0 százalékos, 13,1 százalékos és 12,4 százalékos emelkedést jelent egy év alatt.

          A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 353 200 forintot, a kedvezményeket is figyelembe véve 366 400 forintot ért el, 0,8, illetve 1,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A fegyverpénz hatását kiszűrve a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése 15,2 százalékponttal lenne magasabb.

          A reálkereset 19,6 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,4 százalékos kiemelkedő növekedése mellett. A reálkereset csökkenéséből 11,8 százalékpontot magyaráz a fegyverpénz.

          A bruttó mediánkereset 423 400 forint volt, 16,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 295 600 forintot ért el, 16,5 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

          Idén január-februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 529 600 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 352 200, a kedvezményeket is figyelembe véve 365 200 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 7,9, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkereset változását jelentősen befolyásolta a 2022 februárját érintő fegyverpénz, ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 8,0, a nettóé 8,1 százalékponttal lenne magasabb.

          Az első két hónapban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 545 200 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 362 600, a kedvezményeket is figyelembe véve 375 500 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 7,6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 7,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

          Az átlagkereset változását az első két hónapban jelentősen befolyásolta a 2022 februárját érintő fegyverpénz, ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 8,5 százalékkal, a nettóé 8,6 százalékponttal lenne magasabb. MTI

          KSH: 528 000 forint volt a januári bruttó átlagkereset

          Belföld

          2023 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 528 000, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 363 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,1, a nettó átlagkereset 16,0 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

          A bruttó átlagkereset az információ és kommunikáció szektorban volt a legmagasabb (867 400 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (349 700 forint). A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 502 900 forintra becsülhető, ez 17,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

          A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 505 600, a költségvetésben 489 800, a nonprofit szektorban 513 600 forintot tett ki, ami 18,2, 15,3, illetve 14,0 százalékos emelkedést jelent egy év alatt.

          A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 351 100 forintot, a kedvezményeket is figyelembe véve 363 900 forintot ért el, 16,1, illetve 16,0 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A reálkereset 7,6 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,7 százalékos növekedése mellett.

          A bruttó mediánkereset 422 400 forint volt, 17,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 294 500 forintot ért el, 17,0 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

          A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 543 600 forint volt.

          A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 361 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 374 300 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 16,3, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 16,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. MTI

          Egy felmérés szerint a fiatalok túlnyomó része fizetésemelésre számít

          Gazdaság

          Az állással rendelkező 30 év alattiak 69 százaléka fizetésemelésre számít jövőre, csupán 6 százalékuk tart csökkenéstől – közölte novemberi felmérésére hivatkozva a K&H pénteken az MTI-vel.

          A bizakodó visszajelzések ellenére a K&H adataiból kiderül, hogy a nehézségeket a fiatalok is érzik. Az előző negyedéves felmérésben például még 76 százalék válaszolt úgy, hogy a nettó fizetése nőni fog. A bizonytalanság is egyre erősebb, hiszen a mostani felmérésben 49 százalék mondta azt, hogy stabil a munkahelye, 2017 végétől a világjárvány kitöréséig viszont még 70 százalék gondolta így – írták.

          Nem elégedett a pályakezdők többsége a munkahelyi megbecsüléssel. Mindössze 38 százalékuk elégedett, 37 százalék nem tudott válaszolni, és 25 százalék állította azt, hogy nem kapja meg a kellő elismerést – tették hozzá.

          A K&H negyedik negyedéves ifjúsági felmérésben 300 fiatal vett részt. A 19 és 29 év közöttieket november közepén kérdezték a várakozásaikról – olvasható a közleményben.

          KSH: júliusban 500 ezer forint volt a bruttó átlagkereset

          Belföld

          Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 15,3 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó 16,0 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A bruttó átlagkereset 500 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 344 700 forint volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

          A reálkereset 1,4 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 13,7 százalékos növekedése mellett. A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 332 500 forintot ért el, 15,3 százalékkal nőtt egy év alatt. Az előző hónaphoz képest csupán 0,1 százalékponttal lassult a keresetek növekedési üteme, a július havi bruttó és nettó átlagkereset 3600, illetve 2400 forinttal csökkent.
          A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 465 700 forintra becsülhető, 14,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

          A bruttó kereset mediánértéke 400 900 forintot ért el, 14,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a nettó kereset mediánértéke 279 400 forint volt, 16,6 százalékkal felülmúlta az előző év júliusit.

          A vállalkozásoknál teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 510 800 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül számolva, a nettó kereset 339 700 forint, mindkettő 14,9 százalékkal több a tavaly júliusinál. A feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban egyformán 15,3 százalékos volt a keresetek emelkedése és 518 800, illetve 405 800 forintot ért el. Az építőiparban regisztrált 402 800 forintos bruttó átlagkereset 13,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

          A legmagasabb júliusi bruttó átlagkereset 14,8 százalékos növekedéssel az infokommunikációs szektorban volt, 819 700 forint, a pénzügyi, biztosítási cégeknél 2,2 százalékos volt az éves növekedés és 810 200 forintra ment fel az átlag. A szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területén egy év alatt 19,8 százalékos növekedéssel 316 900 forintra emelkedett az átlagkereset, a kereskedelemben 462 500, a szállítás, raktározásban 470 ezer forint volt a bruttó átlag 15,0, illetve 19,7 százalékos emelkedéssel.

          A költségvetési szektorban 11,5 százalékkal nőttek a keresetek, a bruttó 503 400, a nettó 334 700 forint volt, szintén közfoglalkoztatottak nélkül. A közigazgatás, védelem; kötelező társadalom-biztosítás területén 10,3 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset 548 800 forintra, a humán egészségügyben 677 ezer forint volt a bruttó átlag, az oktatásban 464 ezer forint, 21,9, illetve 14,8 százalékos emelkedéssel – derül ki a KSH júliusi adataiból.

          Az év első hét hónapjában a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 18,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A bruttó átlagkereset 504 500, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 515 500 forint volt, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 335 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 347 500 forintot tett ki – közölte a KSH. MTI

          Januártól bruttó 200 ezer lehet a minimálbér

          Gazdaság

          A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tárgyalásán azt elfogadták a szociális partnerek, hogy a minimálbér egy lépcsőben 200 ezer forintra emelkedjen jövőre, a garantált bérminimum emelésével kapcsolatban a munkáltatói oldal felvetette, hogy azt két lépcsőben kellene végrehajtani, első alkalommal jövőre, majd 2023. január 1-jétől – mondta az MTI-nek Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke a keddi megbeszéléseket követően.

          A garantált bérminimum emelésének százalékos mértékét még nem határozták meg, ezt a kormány kompenzációjától tették függővé – erről tájékoztatott Zs. Szőke Zoltán. Hozzátette: a Pénzügyminisztériumtól elkérték a gazdaság első fél éves adatait, köztük például a GDP alakulását.

          Zs. Szőke Zoltán elmondta, az Áfeosz-Coop Szövetség úgy véli, a garantált bérminimum egylépcsős emeléséhez a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adót 5-6 százalékkal kellene mérsékelni, ennél kisebb mérték esetén a kétlépcsős változatot tartja elfogadhatónak. A szövetségnél is a szakképzett dolgozók vannak többségben – magyarázta -, így nem a 200 ezer forintra emelt minimálbér kigazdálkodása, hanem az ehhez mérten megemelt garantált bérminimum kifizetése lenne nagy kihívás.


          Jelezte, hogy a tárgyalások két hét múlva folytatódnak, és terveik szerint november közepéig tartanak, hogy a munkaadók fel tudjanak készülni a jövőre várható nagymértékű béremelésre.

          A munkavállalói oldal képviseletében Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke kiemelte: a garantált bérminimumról még nem volt érdemi egyeztetés. Szerinte mindenképpen látni kell, hogy a vállalkozásoknak a kormány milyen támogatásokat ad majd, hiszen ha ezek jelentősek lesznek, akkor szerinte a garantált bérminimumot a minimálbérrel párhuzamosan egy lépcsőben kellene megemelni.

          Kiemelte, a gazdasági folyamatok elemzése alapján egyértelműen látszik, hogy a gazdaság képes ezeket az emelt béreket előteremteni. Ugyanakkor úgy vélte, hogy bizonyos szektorokban ehhez egyfajta állami beavatkozás is szükséges lehet.

          A Liga elnöke arra is kitért, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak száma az elmúlt években 200-300 ezer, a garantált bérminimumot keresők száma pedig 700-800 ezer között alakult. Fontos, hogy a minimálbérnek össztársadalmi szinten a minimálbérhez kötött egyéb juttatások szempontjából kiemelt szerepe van – mondta a szakszervezeti vezető.

          Zalai közgazdász: 600 ezer forint körüli bruttó átlagbér közelítene az uniós átlaghoz

          Hírek

          Boros Imre közgazdász szerint 550-600 ezer forint körüli bruttó bér közelítene az uniós átlaghoz, a felzárkózási folyamat elindult, de bőven van még teendő.
          Az első Orbán-kormány minisztere az M1 aktuális csatorna szombat délelőtti műsorában elmondta, a rendszerváltás után az volt a cél, hogy 20 éven belül a bérek érjék el a nyugat-európai színvonalat, de az első 20 évben csak még jobban lemaradt az ország, ezért úgy fogalmazott: ideje lépéseket tenni a felzárkózásért.
          Hozzátette: a folyamat elindult, amit segít a hat évre kötött bérmegállapodás is. MTI

          1 2