Címke: európai bizottság jogállamisági eljárás magyarország

Az Európai Bizottság a Magyarországnak szánt uniós források egy részének felfüggesztését javasolja

Külföld

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy függesszék fel a Magyarországnak szánt uniós források egy résznek a kifizetését az uniós pénzeszközökkel való rossz gazdálkodással kapcsolatos aggályok miatt.

Johannes Hahn, költségvetésért felelős uniós biztos vasárnap bejelentette: a bizottság azt javasolja a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak, hogy függesszék fel a magyar kohéziós program három részére vonatkozó pénzek 65 százalékát, mintegy 7,5 milliárd eurót.

A tanácsnak most egy hónapja van arra, hogy minősített többséggel döntsön a bizottság által javasolt intézkedések elfogadásáról. Ez az időszak kivételes körülmények között legfeljebb további két hónappal meghosszabbítható. A testület sajtóközleménye szerint, Magyarország vállalta, hogy november 19-ig teljes körűen tájékoztatja a bizottságot a kulcsfontosságú végrehajtási lépések teljesítéséről.

Az uniós biztos elmondta: a bizottság egyhangú döntést hozott a Magyarországgal kapcsolatos jogállamisági eljárás következő lépéséről. „Ez az első olyan ügy, amely unió pénzügyi érdekeinek védelmét célozza” – jelentette ki. „A mai határozat egyértelműen bizonyítja, hogy a bizottság eltökélt az uniós költségvetés védelmében, és hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználunk e fontos cél érdekében”- tette hozzá.

Hahn biztos kifejtette: a bizottság döntése a testület és a magyar hatóságok között az elmúlt hónapokban folytatott intenzív párbeszédre épül, amelynek eredményeként Magyarország számos korrekciós intézkedést javasolt, a folyamat hivatalos elindításakor azonosított bizottsági aggályok orvoslására. A bizottság alaposan értékelte a magyar választ, különösen azt vizsgálva, hogy a korrekciós intézkedések megfelelően kezelik-e a testület eredeti megállapításait. Ahhoz, hogy az intézkedések megfelelőnek minősüljenek, meg kell szüntetni a jogállamiság elveinek megsértését és/vagy az EU pénzügyi érdekeit, és az uniós költségvetést fenyegető kockázatokat.

A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt korrekciós intézkedések elvileg képesek lennének kezelni a szóban forgó problémákat, amennyiben azokat megfelelően részletezik a vonatkozó jogszabályokban és szabályokban, és ennek megfelelően hajtják végre. A kulcsfontosságú végrehajtási lépések teljesítéséig azonban, a bizottság úgy véli, hogy a jelenlegi szakaszban továbbra is fennáll a költségvetést érintő kockázat. „Ez magyarázza a mai határozatot és a javasolt intézkedéseket, amelyek figyelembe veszik a Magyarország által benyújtott korrekciós intézkedéseket is” – jelentette ki Johannes Hahn. „A költségvetés számára ebben a szakaszban továbbra is fennáll a kockázat, ezért nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy az uniós költségvetés védett” – tette hozzá.

A bizottsági javaslatról az uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereit tömörítő tanácsi formáció, az ECOFIN hivatott dönteni többségi szavazással. „Addig is a bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet, és folyamatosan tájékoztatja a tanácsot minden olyan lényeges elemről, amely hatással lehet a jelenlegi értékelésére”- olvasható a bizottság sajtóközleményében. MTI (Fotó:NakNakNak/Pixabay)

Reynders: vaskos dossziénk van ahhoz, hogy lefolytassuk a hivatalos jogállamisági eljárást Magyarországra vonatkozóan

Külföld

Az Európai Bizottságnak vaskos dossziéja van, hogy annak alapján lefolytassa a hivatalos jogállamisági eljárást Magyarországra vonatkozóan – nyilatkozta Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos kedden, az európai ügyekért felelős tagállami miniszterek luxemburgi tanácskozását követő sajtótájékoztatón.

Reynders véleménye szerint, fontos hogy a jogállamisági párbeszédet még nemzetközileg feszült helyzetben is folytassák, annak érdekében, hogy az EU megmutassa: „a nemzetközi rendnek vannak szabályai, ezeket a szabályokat komolyan vesszük, védjük és előmozdítjuk a jogállamiságot”.

A biztos elismeréssel szólt a magyarországi digitalizálás fejlődéséről, azonban hangsúlyozta: az EU-nak továbbra is aggályai vannak a magyar igazságszolgáltatási rendszer, a korrupcióellenes fellépés, a médiaszabadság és a fékek és ellensúlyok rendszerének terén. A médiával kapcsolatban kiemelte: az állami hirdetések jelentős része továbbra is lehetővé teszi a magyar kormány számára a közvetett politikai befolyás gyakorlását. Továbbá – tette hozzá – „a médiahatóság egy független rádióállomás szolgáltatási jogosultságát is elvette”.

Mint mondta, Magyarországot illetően eszmecserét folytattak a bizottság legutóbbi jogállamisági jelentéséről. „A magyar kormány részéről azt a garanciát kaptuk, hogy folytatjuk a legújabb – júliusra várható – jelentésről a párbeszédet, miután Magyarország a választásokig felfüggesztette részvételét ebben a diskurzusban” – mondta. Hozzátette: ebben a jelentésben ajánlást fognak megfogalmazni minden tagállam számára, mert „ezek alapvető fontosságúak az előrelépéshez”.

Újságírói kérdésre a biztos így nyilatkozott: „a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen múlt heti plenáris ülésen tett bejelentése elindítja a Magyarországgal szembeni hivatalos eljárást, amely a következő hetekben veszi kezdetét egy, már tavaly novemberben megkezdődött közigazgatási eljárást követően, de az intézkedés pontos kereteiről az eljárás során döntenek majd”. Az uniós biztos hangsúlyozta: a rendelet tavaly január elsején lépett életbe, ezért a bizottság visszamenőleg is intézkedik majd.

Reynders arra is kitért, hogy a magyar választási eredmények, amelyek ismét kormánypárti többséget hoztak a parlamentben, nem jelentik azt, hogy ne szabadna vitát folytatni a jogállamiságról.

„A jogállamiság a többség számára is korlátokat jelent. Azt jelenti, hogy az uniós szerződésekben és a nemzeti alkotmányokban rögzített egyéb értékek teljes tiszteletben tartásával kell cselekednie” – hangsúlyozta. Aláhúzta: „a magyar gyermekvédelmi törvény diszkriminatív az LMBTI közösségre nézve, és e kisebbség érdekeit is védeni kell, tehát a parlamenti többség nem lehet magyarázat a diszkrimináció hiányára”. Andits Eszter/MTI

Varga Judit: a magyar és lengyel jogállamisági jelentéseket a kettős mérce jellemzi

Az Európai Bizottság országspecifikus jogállamisági jelentéseinek megállapításait Magyarország és Lengyelország estében a kettős mérce jellemzi – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Luxembourgban, az EU-tagállamok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozását követően kedden.

Varga Judit magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: a tanácskozás megerősítette Magyarország azon aggodalmát, hogy az Európai Bizottság jogállamisági jelentése nem előremutató, hiszen tovább mélyíti a tagállamok közötti árkokat.

A választók 54 százaléka az április 3-i választáson kinyilvánította, hogy nem osztja az Európai Bizottság Magyarországot érintő aggodalmait. A magyar választók továbbra is a megkezdett irányba szeretnének haladni, a nemzeti szuverenitás, az önazonosság védelmét, és minden olyan önrendelkezési lehetőség megtartását kívánják, amelyre az uniós szerződések felhatalmazták az országot – jelentette ki az igazságügyi miniszter – közölte kedden az állami hírszolgálat.