Címke: Dráva árvíz

Árvíz: felébredt az 1972 óta „alvó” Dráva, tetőzött a Mura

Belföld

„1972-es rekordárvizet adtunk át a múltnak a tegnapi nappal, amikor Őrtiloson, a Mura és a Rába összefolyásánál, 51 éves árvízszint-rekord dőlt meg.

Az elmúlt évek vízügyes fejlesztései jól vizsgáznak. A Rába, a Mura, a Dráva és a Sajó mentén továbbra is folytatódnak a védekezési munkák, a vízügyes szakemberek az ország egész területéről érkeznek az említett folyók mellé az azonnali átcsoportosításoknak köszönhetően. A vízügyes szakembereknek a tetőzések után még fokozottabban kell figyelniük az árvízi jelenségekre, hiszen a mostani apadások szokatlanul lassúak.

(Az áradó Dráva Őrtilosnál 2023. augusztus 8-án. (Fotó: MTI/Katona Tibor)

A Rába Szentgotthárdnál és Körmendnél apad, a folyó most a nyílt ártereken okoz majd elöntést, de lakott területeket közvetlenül nem fog veszélyeztetni. A szántóföldi elöntések miatt pedig az alsó szakaszokon lassul majd az apadás. Győrnél a rakpart szintjét megközelítheti a vízállás, mely a Duna és a Rába árhullámainak egybeesésétől függ.

A Mura Letenyénél tegnap a reggeli óráktól tetőzés közeli állapotban volt 546 cm-es észlelt vízállással. Ezt követően további 8 cm-es vízszintemelkedést követően hétfőn 15 órakor megkezdődött a folyó tetőzése (552 cm-es észlelt vízállással), mely este 23 óráig tartott. Ez mindössze 2 cm-rel alacsonyabb a valaha mért legmagasabb vízállásnál. A tetőzést követően ma délig közel 30 cm-t apadt a folyó.

(Árvíz a Murán 2023. augusztus 6-án a régi letenyei magyar-horvát határátkelőhelynél lévő Mura hídnál)

A Dráván Őrtilosnál 493 cm-rel megdőlt a rekord tegnap délben, 17 cm-rel a korábbi legmagasabb vízállás (476 cm) felett tetőzött a folyó. A Dráva mellett a vízügyes szakembereknek 7 olyan településnél is segíteniük kell, amelyeket nem véd állami védvonal, valamint meg kell védeniük azt a 31 települést is a Dráva bal partján, amelyek a terhelt árvízvédelmi töltésen túl vannak.

Ez közel 20.000 hektárt jelent a maga termőföldjeivel és települési vagyoni értékeivel. A nyár közepén a folyó útjában a legerősebb az ellenállás, hiszen ilyenkor alakul ki a legnagyobb vegetáció, amely fékezi az árvizet és ezzel emeli a szintjét. Drávaszabolcsnál folytatódnak a felkészülési munkák, a védvonalak homokzsákos erősítésével és magasításával készülnek a vízügyes szakemberek.

Itt csütörtökön várható a tetőzés, rekord értéket (1972-ben 596 cm) megközelítő vagy akár el is érő vízállás mellett. A vízjárást továbbra is meghatározza a külföldi tározók üzemrendje.

A Sajó jelenleg Sajószentpéternél tetőzik, a fenti határszakaszon ütemes az apadás. Sajópüspökinél a tegnap hajnali tetőzés óta már több mint egy métert csökkent a vízszint. Az árvízvédelmi készültségekkel érintett védelmi szakaszokon továbbra is a fokozatoknak megfelelő éjjel-nappali figyelő- és járőrszolgálatot tartanak a Vízügyi Igazgatóságok.” – közölte Facebook oldalán kedden az Országos Vízügyi Főigazgatóság.

Árhullám vonul le a Murán és a Dráván, de még nem lépnek ki medrükből a folyók

Belföld

Országos Vízügyi Főigazgatóság: árhullám vonul le több magyarországi folyón is.

A vízgyűjtő területekre az elmúlt héten lehullott nagy mennyiségű csapadék következtében több magyarországi folyón is árhullám vonul le a napokban, az érkező vizet ahol lehet, a hullámtérbe vezetik – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI-vel szerdán.

Azt írták, az elmúlt napokban a dunai és részben a tiszai vízgyűjtőkön területi átlagban is jelentős mennyiségű csapadék hullott, helyenként 60-80 milliméter, ami több magyarországi folyón is árhullámot indított el. Az előrejelzések szerint a következő 5-6 napban további jelentős esőzésre már nem kell számítani, a komoly csapadék mennyiség szerda hajnalig lehullott a Duna vízgyűjtőjén. Területi átlagban 10 millimétert meghaladó csapadék várható még a Sajó, a Hernád és a Zagyva vízgyűjtőjén.

(Tavaszi árhullám vonul le a Murán Letenyénél. Fotó: Letenye Média)

Hozzátették: az érkező vizet, ahol az lehetséges, a visszatartás érdekében a hullámtérbe kormányozzák, a Szigetközben például másodpercenként több mint 200 köbméter vizet engednek a tájba, ami segíti a hullámtéri mellékágak feltöltődését, a vízi élővilág szaporodási feltételeit.

Azt írták, a hét elején már voltak alacsonyabb tetőzések a folyókon, azonban a vízgyűjtőkön leesett hétfői és keddi csapadék hatására e hét közepén és végén úgynevezett másodtetőzésekre számítanak a vízügyes szakemberek. A Dunán Nagybajcsnál az elsőfokú készültségi szintet megközelítő vagy azt elérő vízszint valószínű a hét második felében, míg Budapestnél várhatóan szombaton tetőzik, az alsó rakpart szintje alatt bő 1 méterrel, 550 centiméteres vízállással.

A Rába Szentgotthárdnál már tetőzött szerda reggel, lejjebb, Körmendnél a másodfokot, a Murán pedig akár a harmadfokot is elérheti az árhullám. A Dráván is érkezik egy árhullám, a magyarországi szakaszon a most következő napokban valószínűleg első- vagy másodfokú készültséget kell majd elrendelni, de ez nagyban függ a horvátországi erőművek működési rendjétől is.

A Sajón is várható vízszint emelkedés, a Zagyván és a Tarnán pedig akár a másodfokot meghaladó vízállás is előfordulhat, de ezekre a vízgyűjtőkre előreláthatóan még érkezik csapadék a következő 24 órában.

Közölték: a területi vízügyi igazgatóságok munkatársai folyamatosan követik a hidrológiai előrejelzéseket, és ahol szükséges, fokozott figyelőszolgálatot is ellátnak. Ellenőrzik a zsilipek vízzáróságát, a kisvízfolyásokon levő erőművek kezelőivel felveszik a kapcsolatot, és tájékoztatást adnak a várható csapadék mennyiségéről – írták.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság közleményében hangsúlyozta: az érkező árhullámok a most következő 5-6 napban az állami védvonalak között maradnak. Az önkormányzati védekezést végző településeknek pedig kérés esetén műszaki segítséget nyújtanak a vízügyes szakemberek.