Cseresnyés: jobban megéri dolgozni januártól

Januártól jobban megéri Magyarországon dolgozni, a bérmegállapodás eredményeként ugyanis az alacsonyabb bérkategóriában keresők évente több mint 183 ezer forinttal többet vihetnek haza – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.


Az alacsonyabb bérek emelése a felsőbb bérkategóriát is felfelé nyomhatja, mindemellett pedig a közszférában is folytatódtak a béremelések – tette hozzá.     Felidézte, a versenyszférában a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emelése révén közvetlenül 1,2 millió munkavállaló bére nőtt, akik nettó jövedelme összesen 220 milliárd forinttal gyarapszik egy év alatt. Az utóbbi hónapokban több cég is jelezte, hogy egyéb bérkategóriákban is jelentős 10-20 százalékos emelésre lehet számítani – mondta.

A közszférában is emelkedtek a bérek idén januártól, például a rendőrök, tűzoltók, büntetés-végrehajtásban dolgozók és a katonák jövedelme 5 százalékkal, a megyei kormányhivatalokban dolgozók illetménye átlagosan 24 százalékkal nőtt, az adóhivatal dolgozói pedig további 5 százalékkal, a felsőoktatók, kutatók szintén 5 százalékkal keresnek többet – sorolta.     2016 első 11 hónapjában 7,5 százalékkal emelkedtek a reálbérek, idén pedig várhatóan 8-9 százalékkal nőhetnek a bruttó bérek, ami szintén 7 százalék körüli reálbéremelkedést jelenthet – hangsúlyozta Cseresnyés Péter.

Az államtitkár újságírói kérdésre jelezte, hogy tervezetten és szúrópróbaszerűen ellenőrzik a vállalatokat, hogy a megállapodás alapján érvényesítették-e a béremelést. Elmondta azt is, hogy az első negyedév a tapasztalatszerzés időszaka, azok felülvizsgálata, valamint a beérkezett jelzések, problémák elemzése után lehet majd a következő lépéseken -így például ha szükséges, bértámogatáson – gondolkodni.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt emelte ki, hogy 2019-re megszűnhet a dolgozói szegénység Magyarországon, vagyis a szakmunkás bérminimum, illetve az átlag minimálbér nettó értéke elérheti a létminimum összegét.

A minimálbér feletti kategóriákban kialakult bértorlódás véleménye szerint egyszerre kihívás és lehetőség a tárgyalásra, miként lehetne a munkavállalók zömét adó, átlagbér felett keresők jövedelmét is megemelni. Arra, hogy miből telik a béremelésekre a cégeknek az elnök kifejtette, a magyar családok 2015-ben a GDP-ben megtermelt jövedelem mindössze 59 százalékából részesedtek a 2007-ben elért 65 százalék helyett, ami 700 milliárd forintos jövedelem-kiesés, mindeközben a vállalatok részesedése 2 százalékkal nőtt, mintegy 500 milliárd forintos plusz nyereség áll rendelkezésre. MTI

Cseresnyés: folytatódik a reálbérek emelkedése jövőre

Jobban megéri dolgozni 2017-ben, folytatódik a reálbérek emelkedése – hangsúlyozta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Az adócsökkentések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének hatására a bérek 8-9 százalékos emelkedésére lehet számítani a következő időszakban, ami a mintegy 1,6 százalékos inflációval számolva a reálbérek körülbelül 7 százalékos növekedését jelentheti – fejtette ki az államtitkár.
Cseresnyés Péter felidézte azt is, hogy 2010 óta körülbelül 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, és ez mintegy 480 ezer embert jelent a versenyszférában.
Cseresnyés Péter kiemelte a novemberben megkötött bérmegállapodást, amelynek alapján a garantált bérminimum 25 százalékkal emelkedik, így jövőre éves szinten mintegy nettó 250 ezer forinttal több marad a munkavállalóknál, mint ebben az évben. A minimálbér 15 százalékos emelése pedig évi nettó 140 ezer forintos többletet jelent.
Hozzátette, hogy a gyermekes családoknál ennél jelentősebb mértékben nő majd a nettó összeg, mert a gyerekek után járó adókedvezmény továbbra is él.
Az államtitkár kiemelte, hogy a kétgyermekes családok nagyobb adókedvezményt kaphatnak 2017-től, mint idén, ezzel évi 60 ezer forinttal nő a családoknál maradó pénz.
Cseresnyés Péter jelezte azt is, hogy a különböző adók – például a bérre rakódó terhek – csökkentésének hatására várhatóan a magasabb bérszinteken is jelentősen emelkednek majd a keresetek.
A jövő évi béremelésekről szólva az államtitkár egyebek mellett felidézte: további 5 százalékkal nő a rendőrök, a tűzoltók, a katonák és a büntetés-végrehajtásban dolgozók bére, a megyei kormányhivatalokban dolgozók illetménye átlagosan 24 százalékkal emelkedik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai további 5, a felsőoktatásban dolgozó kutatók szintén 5 százalékos béremeléssel számolhatnak.
Jelentősen emelkednek a fizetések az oktatásban, a kulturális és a szociális ágazatban, valamint az egészségügyben is – hangsúlyozta.
Cseresnyés Péter kitért arra is, hogy a foglalkoztatás további bővítése érdekében jövőre több intézkedéssel könnyítik a munkaerő mobilitásának feltételeit is. MTI