Címke: befektetés

Célegyenesben a kormány terve: kiszívja a lakosság pénzét a bankokból az állam

Gazdaság

Százezresével nyitják az értékpapírszámlát a kisbefektetők, ismét tarol a tbsz, és lassan több pénze van a lakosságnak állampapírban, mint bankbetétben. A spekulánsok kedvence pedig továbbra is az OTP-részvény – írja elemzésében a Bank360.hu. 

Több mint 230 ezer új értékpapírszámla, 16,5 ezer új tartós befektetési számla és csaknem 2800 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítás a különböző értékpapírokban – ezt eredményezte a magas inflációs és a kamatokra kivetett szocho az idei első félévben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint teljesen felforgatta a megtakarítási piacot a válság. A 25 százalék fölött tetőző infláció és a befektetésekre júliustól kivetett új sarc magyarok százezreit késztette lépésre. 

Csak a Magyar Államkincstárnál 140 ezer új értékpapírszámlát nyitottak az idén, a befektetési szolgáltatóknál (ezek bankok, brókercégek és a fióktelepek lehetnek) további 96 ezer új számla nyílt meg, és a történelem során először meghaladta a 2 milliót az értékpapírszámlák száma. Arra is egyre jobban ügyelnek a kisbefektetők, hogy a hosszabb távú, nem állampapírban lévő megtakarításaik hozamát ne terhelje adó vagy szociális hozzájárulás (szocho). 

Az idén csaknem 16,5 ezer új tartós befektetési számla (tbsz) nyílt meg a befektetési szolgáltatóknál, ezzel a tbsz-ek száma 274 ezerre nőtt, ami csaknem hároméves rekord. Az ilyen számlákon tartott értékpapírok hozama és árfolyamnyeresége a gyűjtőévet követő ötödik év után adómentesen felvehető.

Az idén június végén fordult elő az is első ízben, hogy a háztartások értékpapír-állománya átlépte a 20 ezer milliárd forintos lélektani határt, sőt megközelítette a 20,6 ezer milliárd forintot. Ennek több mint a fele, 11,57 ezer milliárd forint állampapírban volt, ami azt jelenti, hogy a háztartások állampapír-állománya már alig marad el a bankbetétekétől, amely 11,85 milliárd forintra süllyedt a félév végére. Egy-két hónapon belül akár az is megtörténhet, hogy több pénzt tart majd a lakossági állampapírban, mint a bankszámláin. Erre még akkor is jó esély lenne, ha a bankoknak nem kellene küldeni az ősz folyamán kötelező tájékoztató levelet az ügyfeleiknek arról, mennyivel jobban jártak volna, ha a nulla közeli kamatozású lekötetlen betét helyett állampapírba tették volna a megtakarításukat. 

Minden jobb a bankbetétnél

Van persze most is néhány 10 százalék fölötti lekötött betéti ajánlat egyes bankoknál, és a privátbanki ügyfelek egy része feltehetően hozzáférhet a jelenleg 15 százalékos egynapos jegybanki betéthez is, de kamatadó és a szochó miatt most már ezek kamatából összesen 28 százalékot le kell adni az államnak, ami erősen csökkenti a megtakarítások vonzerejét. A bankbetétekből épp ezért a lakosság több mint 820 milliárd forintot vont ki az első félévben.

A 16 százalékról induló, majd folyamatosan csökkenő kamatozású Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) ezzel szemben nagyot ment. Elsősorban ennek a kötvénynek köszönhető, hogy a háztartások fél év alatt több mint 1400 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek állampapírokba. A befektetési alapok is elképesztően sok pénzt vonzottak. Januártól június végéig csaknem 1080 milliárd forintnyi háztartási megtakarítás került az alapokba, vélhetően a szocho bevezetése is hozzájárult ahhoz, hogy június különösen erős hónap volt 325,8 milliárd forintos friss lakossági beáramlással. A háztartások befektetési alapokban lévő megtakarításainak értéke a félév végére átlépte a 7220 milliárd forintot, ami történelmi rekord.

Melyik kerületben érdemes ingatlanba fektetni?

Hírek

Hatalmas üzlet az ingatlanbefektetés ma Magyarországon. A legutolsó hírek szerint a kínai üzletemberek is megjelentek a piacon. A jelenség magyarázata, hogy régiós és főleg európai szinten még mindig jók a hazai árak, no és hogy nem látható nagyon más befektetési lehetőség, ami ekkora stabilitás mellett ekkora hozamot hozna.

Biztonság és haszon

Aki biztonságra vágyik, nem játszik a Bitcoinnal vagy más kockázati befektetésekkel, így mégis jól látható haszonra tesz szert. A piac zárt volta és a korlátozott építések miatt az áraknak semmi okuk nincsen arra, hogy lefelé menjenek.

Az olyan lehetőségek, mint a lakástakarék, a CSOK és a nagyon kedvező feltételekkel felvehető lakáshitelek csak élénkítik a keresletet.

Az új építésű lakások árának felívelése gyakorlatilag be lett programozva azzal a ténnyel, hogy a nemzetgazdasági miniszter 2020 január 1-től megszüntette a új lakások kedvezményes, 5 százalékos ÁFÁ-ját. Így a társasházépítések boomja nem fog folytatódni, tekintettel arra, hogy erősen drágulni fognak az új építésű ingatlanok, és kétséges, lesznek-e így rájuk vevők. Hogy mekkora lesz az ÁFA kulcs, az pedig még nem derült ki.

Döntésre várnak az építtetők

Alighogy elkezdődtek az új építések, feltehetőleg ilyen gyorsan le is fognak állni, és az érdeklődők a meglevő, korlátos kínálatból válogathatnak. Pedig 2017 első három negyedévében 7981 új lakás épült, 52 százalékkal több, mint egy évvel korábban – és új otthonokra elérhető áron nagy szükség lenne.

A jövő év a tömeges lakásátadások éve lesz, az bizonyos, feltehetően az utána levő év is, de azután a jövő nagyon bizonytalan.

Számos olyan kerület van, ahol nem nagyon van lehetőség új lakások, házak kialakítására, vagy nagyon drága egy-egy építkezés. A Belváros szép példája ennek, ahol a műemlékvédelem és a helyhiány miatt nem nő a kínálat.

Vagy érdekes a budai XII. kerület, amely jelentős része pár évtizede még gyümölcsös volt szerény házacskákkal. A régi épületeket még le lehet bontani, és palotákat építeni a helyükre, de ezeknek az ára a többségnek megfizethetetlen lesz.

Az erősödő árak ellenére a kereslet még mindig növekszik, ami azt eredményezi, hogy az eladóknak nincs okuk lejjebb menni.

Nehezen térül meg az egymilliós négyzetméterár

Ha befektetési, illetve kiadási céllal vásárolunk, hol vegyünk ingatlant úgy Budapesten, hogy az meg is érje nekünk?

A nagyon menő kerületekben – az I., XII., V. kerületben – nem igazán érdemes, pedig itt lehet a legmagasabb áron kiadni. Viszont túl magas a négyzetméterár ahhoz, hogy a pénzünk visszatermelődjön.

A leggyorsabban a jóval olcsóbb XIV. kerületben fizetődik ki a négyzetméterár jelenleg. Itt 4 hónap alatt visszajön egy négyzetméter ára.

Ha tehát biztos befektetésre vágyunk, érdemes Zuglót megcélozni. Az egyetlen hátrány, hogy a szerény bérleti díjak ellenére itt mégis kevesebben akarnak lakni, mint a ‘divatosabb’ kerületekben. Nem biztos, hogy válogathatunk az ajtónk előtt tolongó albérlő-jelöltek között.

Merjünk élni, de vigyázzunk a pénzünkre is – mit rontanak el a fiatalok?

Hírek

Hópehely-generáció: így hívják a mai 20-as, 30-asokat, akik pénzügyi döntéseik alapján is különböznek az idősebbektől. Különlegesnek, egyedinek tartják magukat, és sértődékenyek, ha a jogaikban megsértik őket – a Forbes cikke szerint ez jellemzi a 20-as, 30-asokat.

Az individuális nevelés megtette a hatását, a mai fiatalok biztosak benne, hogy mindent megérdemelnek a világon. Küzdeni, kitartani viszont nem tanultak meg annyira, mint a keményebb nevelést kapott idősebbek.

A túlzott érzékenység arra is vonatkozik, hogy nem akarnak a hópehely-generáció tagjai kilógni a sorból, és szeretnének hasonlóak lenni a többiekhez. Épp ezért nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy ne a ‘csordát’ kövessék.

Leáldozik a befektetéseknek?

A szakértők szerint jobban oda kellene a fiataloknak figyelniük a jövőre. Az idősebb generációhoz képest kevésbé foglalkoznak a befektetésekkel, ami viszont megalapozná a későbbi gondtalan éveket.

Nem érzik magukat tájékozottnak a befektetési piacon, és keveset kockáztatnak a részvények terén. Hosszú távon is a biztonságot tartják elsődlegesnek – állapítja meg a Forbes. A tőzsdén, a befektetések terén viszont kockázatot is kell vállalni, ha nyerni akarunk, és az infláció feletti, 3-4 %-nál nagyobb hozamot várunk.

Éppen így nem igazán fordítanak figyelmet a nyugdíj kérdésére, még a harmincasok sem. Komoly erőfeszítéseket tesznek a diákhitel visszafizetésére, sőt túlzottan aggódnak ők és a környezetük is a diákhitel miatt. Ám a nyugdíj-előtakarékossággal késlekednek, ami hiba, hiszen minél korábban kezdünk el félretenni, annál biztosabb a megtakarítás.

Van annyi pénzed, amennyit költesz?

A külsőségek a fiatalabb generációnál nagyon nagy súllyal esnek a latba. A márkás ruha, a prémium okostelefon, egyáltalán a prémium életérzés sokaknak alapvető cél az életében, pedig ezt nagyon sok pénzbe kerül elérni, ami senkinek sem hullik az ölébe.

Mivel mindenhol, a médiában, reklámokban, az ismerősi körben úgy ‘adják elő’ mindezt, mintha magától értetődő lenne, sok 20-as, 30-as a reális határon felül is költ, hogy a vágyott életszínvonalat elérje. Jellemző például Amerikában, hogy a fiatalok szeretnek jobb lakást bérelni, mint amit valójában ki tudnak fizetni.

Minderre lehetőséget ad a hitelkártya, és az elérhető hitelek. Sokaknak még ott van a családi háttér is, amely pénzeli őket, csak meglegyen mindenük, amire vágynak. Csakhogy a szülők nem mindig lesznek ott egy lépéssel mögöttük, nyitott pénztárcával, és nem mindig lesz nyitva a mamahotel.

Halogatódik az igazi felnőtt élet elkezdése

A megoldás: érdemes az ‘öregek’ gondolkodását eltanulni. Gondolni kell a pénzügyi vésztartalékra, és nem utolsósorban az alap kiadásokra: lakhatás (lakástakarék vagy lakáshitel igénybevételével), autó, gyereknevelés.

Sok esetben elhalasztja a hópehely-generáció a komoly kiadással járó döntéseket, mint a családalapítás, és helyette a napi örömökre költenek, valamint mindarra, ami a többiek szemében kívánatossá teszi őket.

Vagyis a közösségi oldalon megvillantani az egzotikus februári nyaralás képeit vonzóbb, mint félretenni az esküvőre, az első lakásra.

Természetesen fontos, hogy megéljük az élet napi örömeit is, de a hosszútávú gondolkodást a pénzügyek terén ennek a generációnak is meg kell tanulnia.