Hópehely-generáció: így hívják a mai 20-as, 30-asokat, akik pénzügyi döntéseik alapján is különböznek az idősebbektől. Különlegesnek, egyedinek tartják magukat, és sértődékenyek, ha a jogaikban megsértik őket – a Forbes cikke szerint ez jellemzi a 20-as, 30-asokat.
Az individuális nevelés megtette a hatását, a mai fiatalok biztosak benne, hogy mindent megérdemelnek a világon. Küzdeni, kitartani viszont nem tanultak meg annyira, mint a keményebb nevelést kapott idősebbek.
A túlzott érzékenység arra is vonatkozik, hogy nem akarnak a hópehely-generáció tagjai kilógni a sorból, és szeretnének hasonlóak lenni a többiekhez. Épp ezért nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy ne a ‘csordát’ kövessék.
Leáldozik a befektetéseknek?
A szakértők szerint jobban oda kellene a fiataloknak figyelniük a jövőre. Az idősebb generációhoz képest kevésbé foglalkoznak a befektetésekkel, ami viszont megalapozná a későbbi gondtalan éveket.
Nem érzik magukat tájékozottnak a befektetési piacon, és keveset kockáztatnak a részvények terén. Hosszú távon is a biztonságot tartják elsődlegesnek – állapítja meg a Forbes. A tőzsdén, a befektetések terén viszont kockázatot is kell vállalni, ha nyerni akarunk, és az infláció feletti, 3-4 %-nál nagyobb hozamot várunk.
Éppen így nem igazán fordítanak figyelmet a nyugdíj kérdésére, még a harmincasok sem. Komoly erőfeszítéseket tesznek a diákhitel visszafizetésére, sőt túlzottan aggódnak ők és a környezetük is a diákhitel miatt. Ám a nyugdíj-előtakarékossággal késlekednek, ami hiba, hiszen minél korábban kezdünk el félretenni, annál biztosabb a megtakarítás.
Van annyi pénzed, amennyit költesz?
A külsőségek a fiatalabb generációnál nagyon nagy súllyal esnek a latba. A márkás ruha, a prémium okostelefon, egyáltalán a prémium életérzés sokaknak alapvető cél az életében, pedig ezt nagyon sok pénzbe kerül elérni, ami senkinek sem hullik az ölébe.
Mivel mindenhol, a médiában, reklámokban, az ismerősi körben úgy ‘adják elő’ mindezt, mintha magától értetődő lenne, sok 20-as, 30-as a reális határon felül is költ, hogy a vágyott életszínvonalat elérje. Jellemző például Amerikában, hogy a fiatalok szeretnek jobb lakást bérelni, mint amit valójában ki tudnak fizetni.
Minderre lehetőséget ad a hitelkártya, és az elérhető hitelek. Sokaknak még ott van a családi háttér is, amely pénzeli őket, csak meglegyen mindenük, amire vágynak. Csakhogy a szülők nem mindig lesznek ott egy lépéssel mögöttük, nyitott pénztárcával, és nem mindig lesz nyitva a mamahotel.
Halogatódik az igazi felnőtt élet elkezdése
A megoldás: érdemes az ‘öregek’ gondolkodását eltanulni. Gondolni kell a pénzügyi vésztartalékra, és nem utolsósorban az alap kiadásokra: lakhatás (lakástakarék vagy lakáshitel igénybevételével), autó, gyereknevelés.
Sok esetben elhalasztja a hópehely-generáció a komoly kiadással járó döntéseket, mint a családalapítás, és helyette a napi örömökre költenek, valamint mindarra, ami a többiek szemében kívánatossá teszi őket.
Vagyis a közösségi oldalon megvillantani az egzotikus februári nyaralás képeit vonzóbb, mint félretenni az esküvőre, az első lakásra.
Természetesen fontos, hogy megéljük az élet napi örömeit is, de a hosszútávú gondolkodást a pénzügyek terén ennek a generációnak is meg kell tanulnia.
