Kutyákat ütött meg az áram a nagykanizsai Csónakázó-tónál

Mint megtudtuk, villanypásztort húztak ki  Nagykanizsán a Csónakázó-tavi erdei tornapálya mentén.

Olvasóink azt írták, nem tettek ki figyelmeztető táblát, így az egyik hölgy két kutyáját is megütötte az áram még szombaton.

A terület elvileg a Zalaerdő ZRT-hez tartozik.

Azt jelenleg nem tudni, hogy a helyszínre ki és milyen szándékkal helyezte ki a villanypásztort.

Figyelmeztető tábla jelenleg sincs a tornapályánál kihúzott villanypásztornál, ezért csak azt tudjuk tanácsolni, hogy az érintett részen óvatosan közlekedjenek, vigyázzanak kis kedvenceikre!

Egyébként egy ezzel kapcsolatos híradás megjelent tegnap egy helyi online újságban, de a cikket valamilyen okból időközben törölték.

Ajándék téli gumikat kaptak a nagykanizsai mentők

Hétfőn a nagykanizsai R.M.S Gumi & Autókozmetika egy közel negyedmilliót érő prémium minőségű Yokohama téli gumi szettet ajándékozott a helyi mentőknek.
A műhelyben természetesen a négy gumit fel is szerelték az esetkocsira.

Dara Roland cégvezető azt mondta, vállalkozásuk minden évben próbál adományként felajánlani valamit.
Most úgy döntöttek, a kanizsai mentőállomásnak segítenek, hiszen talán éppen nekik van a legnagyobb szükségük erre, ugyanis a mentőknek akkor is menni kell, amikor már más szinte nem tud közlekedni és segíteni kell a bajba jutott embereken.
(Fotó: Facebook)

Rászoruló zalai és somogyi diákok kaptak ingyen szemüveget Csapiban

A Zala megyei Csapiban főként fokozottan hátrányos helyzetű zalai és somogyi gyerekeket oktató Térségi Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium diákjainak szerveztek látásszűrést hétfőn, akinek pedig szüksége volt rá, térítésmentesen szemüveget is kapott.

(Egy diák látását vizsgálja Szünstein Mária szemészorvos a Térségi Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégiumban a Zala megyei Csapiban 2017. november 27-én. A főként fokozottan hátrányos helyzetű zalai és somogyi gyerekeket oktató iskolában a Magyar Látszerész Szövetség szakorvosai és optikusa közreműködésével átfogó szűrést tartottak, akinek pedig szüksége volt rá, térítésmentesen szemüveget is kapott. MTI Fotó: Varga György)

Faragó Zsolt intézményvezető az MTI érdeklődésére elmondta: azt tapasztalták, hogy 150 diákjuk körében – akik közül több mint 60-an fokozottan hátrányos helyzetűnek számítanak – a gyakori fejfájás, az írási, olvasási vagy számolási hibák mögött nem ritkán látásproblémák vannak, de ezt az okot a szülők csak elvétve ismerik fel.

Gyermekeiket ezért nem is viszik szemorvoshoz, ha pedig mégis kiderül, hogy csak szemüveggel láthatnak jól, annak a költségét nem nagyon tudják vállalni.

(Egy diák látását vizsgálja Tóbiás Richárd a Magyar Látszerész Szövetség elnöke a Térségi Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégiumban a Zala megyei Csapiban 2017. november 27-én. MTI Fotó: Varga György)

Az iskola kezdeményezésére – amelyet a Gyermekétkeztetési Alapítvány is felkarolt – a Magyar Látszerész Szövetség szakorvosai és optikusa közreműködésével tartottak hétfőn átfogó szűrést a zalai kistelepülés iskolájában. Délutánig több mint 60 gyereket vizsgáltak meg, közülük ötről derült ki, hogy szemüvegre van szüksége az éleslátáshoz. MTI

Nagykanizsai tűzoltó az ország legjobbja

November 24-én az Országgyűlési Őrség szervezésében rendezték meg az V. Tornyos Kupa Férfi felnőtt Fekvenyomó egyéni és Csapatbajnokságot, ahol kiemelkedő zalai vonatkozású eredmény született.
A százötvenkilenc induló között a Belügyminisztérium mindegyik szerve képviseltette magát, így tehát a tűzoltók, rendőrök, büntetés-végrehajtásban dolgozók, országgyűlési őrök és a TEK állományában lévő hivatásos állományú versenyzők mérték össze tudásukat a budapesti megmérettetésen.

(Szabó Kornél a dobogó legfelső fokán)

Szabó Kornél tűzoltó őrmester, nagykanizsai tűzoltó, több válogatott fekvenyomó versenyzőtársával nagyon szoros küzdelmek árán szerezte meg az első helyezést. Kornél, 192,5 kilogrammos teljesítménnyel ugyanakkora súlyt teljesített, mint a második helyezett kollégája, azonban a nagykanizsai tűzoltó kisebb testsúlya miatt állhatott föl a dobogó legfelsőbb fokára, megszerezve így a győzelmet egyedüli tűzoltóként a mezőnyben – tudtuk meg a jó hírt Cseresznyés Dániel tűzoltó főhadnagytól, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjétől.

Tavaszra lesz kész a határvadász laktanya Nagykanizsán

Megfeszített ütemben zajlik az ősz elején indult Erdész utcai, volt határőr laktanya területén folyó beruházás, amelynek eredményeképp – előreláthatólag – 2018 tavaszára beköltözhet vadonatúj körleteibe a majd Nagykanizsán állomásozó, 309 határvadász.
A határainkat őrző alakulat védelmi feladatait szükség szerint, vezénylés alapján, az egész ország területén fogja ellátni -írja többek között a Kanizsa Újság.

(Fotó: archív. Google Street View)

Arról is beszámolnak, hogy

„Az ősszel, gőzerővel folyt az építkezés, és ennek eredményeként mára emeleti szintek is kerültek az újonnan felhúzott legénységi épületekre, amelyekben – 2 fős körletekben – a 309 határvadász szállása lesz majd.
Az ORFK Kommunikációs Szolgálatától kapott információk szerint a beruházás a volt határőr-laktanya területéből leválasztva valósul meg, a régi laktanya épületegyüttesét az építkezés nem érinti. Szálláshelyek kialakítására kerül sor, azonban fogda, egészségügyi épület és saját konyha nem fog épülni.
Ebből következik, hogy idegenrendészeti őrizet az objektumban nem lesz.
Az új épület hasznos alapterülete 6988 négyzetméternyi lesz, a beruházás várható befejezési határideje pedig 2018. március 31. napja.”

Mézeskalács házikó az Erzsébet téren

Az adventi készülődés jegyében egy csinos kis mézeskalács házikó jelent meg a nagykanizsai Erzsébet téren.

Az ötlet, hogy a téliesített Erzsébet királyné (Sisi) szobrot ilyen köntösbe burkolják, a városvezetéstől származik. Úgy tudjuk, hogy a szemrevaló kis házikóhoz – amelynek létrehozásában jelentős szerepet játszott az Adri-Kézműves tortaműhely – a következő hozzávalók kellettek:

– 36 tábla rétegelt fa lemez
– több száz csavar és tipli
– 60 flakon purhab
– 10 liter festék
– 4 asztalos
– 1 cukrász

Garantáltan allergénmentes ?

A fotókat Fehér Tibor olvasónktól kaptuk.

Köszönjük szépen! 🙂

Iskolájából is lopott a 14 éves nagykanizsai fiú

A nagykanizsai rendőrök egy 14 éves helyi fiúval szemben javasoltak vádemelést.

A gyanúsított 2017. szeptember 13-án Nagykanizsán, egy általános iskola tanterméből ellopott egy számítógépet, majd október 9-én bement a lakóhelyéhez közeli irodába is, ahonnan irodaszereket vitt magával.

A Nagykanizsai Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya a 14 éves fiú ellen lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott nyomozást befejezte, az ügyben keletkezett iratokat vádemelési javaslattal megküldte a Zalaegerszegi Járási- és Nyomozó Ügyészségnek.
(Forrás és fotó: Zala Megyei Rendőr-főkapitányság.)

Lesz felelős? Beszakadt egy nő alatt egy aknafedél Nagykanizsa belvárosában

Több mint három hete már egyszer beszakadt Nagykanizsán egy rosszul lezárt aknafedél a Sabján Gyula utcában.

Szombaton egy hölgy éppen arra sétált és megint beszakadt az ominózus aknafedél.

A hölgy – nagy valószínűséggel a biztosítás és a történtek dokumentálása miatt is – fotókat készített a helyszínen, de az éppen arra járó Vízvári József kanizsai újságíró is megörökítette a történteket.

A fotók tanúsága szerint a mentők is vonultak a sajnálatos esethez.

A kérdés az, hogy ez esetben vajon kié a felelősség?

Mura konferenciát tartottak Nagykanizsán

A kormányzat jogszabály-módosításokkal és pénzügyi segítséggel is támogatta a vidék felemelkedését, hogy a gazdasági növekedés egyszerre jelentse Budapest mellett legalább annyira a vidék fejlődését is – jelentette ki Csepreghy Nándor a Széchenyi Programiroda és a Mura Programiroda által szervezett nagykanizsai Mura konferencián pénteken.

A Modern városok programban önálló költségvetési forrásokhoz jutottak a megyei jogú városok – Nagykanizsa és Zalaegerszeg térsége például 50 milliárd forint fejlesztési forrást kapott – tette hozzá a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.
Csepreghy Nándor szerint mindez azt szolgálta, hogy a kormány annak a 80 százaléknyi közösségnek is bizonyítsa elkötelezettségét, aki nem Budapesten él.

Csepreghy Nándor emlékeztetett arra, hogy a 2010-es kormányváltás idején a munkahelyek elvesztésének kockázatát kellett mérsékelni, hét év után pedig már a korábbi 3,8 millió helyett 4,4 millió embernek van állása, és az a legfontosabb kérdés, hogyan tudjuk betölteni az üres álláshelyeket.
Kiemelte: a gazdasági prosperitás a szuverenitással is összefügg, kizárólag a belső fogyasztásra alapozva egy kis ország azonban nem tud hosszabb távon működőképes maradni.

A fejlesztési források odaítélésében ezért a magyar kormány elsődlegesen a hazai vállalkozásokat támogatja, ahogy azt a franciák, a németek, vagy az osztrákok is évtizedek óta ezt teszik. 2007 és 2013 között a EU-s fejlesztési forrásoknak csupán 16 százalékát érhették el a vállalkozások, a jelenlegi ciklusban pedig már 60 százalékot.
A pénzügyi rendszert is a gazdasági érdekek szolgálatába kellett állítani, ezért tűzték ki célul, hogy 50 százalék fölé emelkedjen a magyar tulajdonú pénzintézetek aránya, ezzel ugyanis a hitelezéseknek is nagyobb lendületet lehetett adni.
Csepreghy Nándor úgy vélekedett: a hitelezési és a támogatási lehetőségek mellett a szuverén nemzeti tőke megteremtése is elengedhetetlen volt.

Az energiaszektoról szólva a politikus azt mondta: a több lábon állást és az energiafüggés csökkentését is meg kellett oldani, ami a paksi bővítéssel válik lehetővé. „Hazugság, hogy a kormány ezzel szemben nem támogatja a zöldenergiát”, hiszen a bővítés után Paks az ország energiaszükségletének 40 százalékát tudja majd biztosítani a másik 60 százalékban növekedési lehetőséget találnak más megoldások szem előtt tartva keleti földgáztól való függetlenedés igényét.

Csepreghy Nándor utalt arra is, hogy a közigazgatás átalakítása ugyancsak szükséges volt, a háttérintézmények megszüntetésével a minisztériumok kizárólagos feladata a stratégiai döntések meghozatala lett, a kormányhivatalok a közigazgatás területi működését biztosítják, a járási hivataloknak feladata pedig az állampolgárok és a vállalkozások kiszolgálása.
A bürokráciacsökkentés révén évente tízmilliárdokat takarítanak meg az állampolgárok, ezt a költségcsökkentést pedig 2018-ban is folytatni fogja a kormány – mondta.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura Nemzeti Program miniszteri biztosa azt mondta: a program olyan beruházásokról szól, amelyek öt, tíz, tizenöt év távlatában is életképesek, munkahelyeket és megélhetést biztosítanak, ezzel növelik a térség megtartó erejét. Ez a gazdaságfejlesztési program agrárfejlesztést és a turizmus komplex fejlesztését is jelenti – elsősorban a vállalkozások lehetnek a nyertesei.

Emlékeztetett arra, hogy a dél-zalai térségben jelentős hagyományai vannak az agráriumnak, erre alapozva pedig új technológiákkal és különleges gyümölcsök, mint a kivi vagy a datolyaszilva, valamint a gyógynövények termesztésével és feldolgozásával újra versenyképessé lehet tenni a körzetet.

A Mura program keretéből a Zalaerdő Zrt. egymilliárd forint beruházással korszerűsíti kisvasúthálózatát, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park pedig 470 millió forintból indított élőhely fejlesztési programot a Mura folyó térségében.
A kerékpáros, a bakancsos vagy a vízi turizmusra kiválóak az adottságok, a vadászatra, a bor- és gasztroturizmusra, illetve a fesztiválokra, rendezvényekre is lehet építeni – részletezte Cseresnyés Péter.
(Fotók: Cseresnyés Péter – Cseresnyés Péter – Facebook)

Seregnyi térfigyelővel pásztázza Nagykanizsát a rendőrség

Legalább 24 térfigyelő kamerán keresztül figyeli a város mindennapjait a Nagykanizsai Rendőrkapitányság.

Természetesen minderre a közbiztonság megszilárdítása, bűnmegelőzés és adott esetben – többek között – az esetleges dokumentáció miatt van szükség.

A police.hu-n található 2015-ös adatok szerint a kanizsai rendőrség figyeli például a Fő út, a Sugár út, természetesen az Erzsébet tér, a Kalmár utca, a Rozgonyi utca, az Eötvös tér, a Vásárcsarnok, a Hunyadi utca, a Dózsa György utca, a Bólyai utca környékét is.

Meglepően sok, mintegy 13 főleg falra rögzített, fix kamera van elhelyezve a központi buszpályaudvaron és annak környezetében.

A rendőrségre bekötött térfigyelő kamerák jelentős része forgatható, azt viszont nem tudjuk, hogy a kamerák felvételeit rögzíti-e a hatóság és azt meddig tárolja, de nagy valószínűséggel  ezt külön törvény szabályozza.

A rendőrségi térfigyelők listáját ezen a linken nézheti meg:

Rendőrségi térfigyelő kamerák Nagykanizsán.

1 679 680 681 682 683 905