Sokszor látjuk és halljuk a hírekben a Strasbourg, Alkotmánybíróság és Kúria kifejezéseket, de ritkán magyarázzák el, hogy ezek mit is jelentenek. Nézzük meg röviden, hogy melyik micsoda és mikor melyikhez kell fordulni.
Mi is Strasbourg?
Az Emberi Jogok Európai Bíróságát nevezzük röviden Strasbourgnak vagy strasbourgi bíróságnak. Ide fordulhatunk abban az esetben, ha sérülnek az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló európai Egyezményben deklarált jogaink, vagy akkor is ha nem hagyják azokat szabadon érvényesülni. Ezek a jogok hasonlóak ahhoz, amit az Alaptörvény megfogalmaz, de nem azonosak, csak több ponton hasonlítanak.
Ez az egyezmény nem csak az EU 28 tagállamára nézve kötelező, hanem további 19 államnak is alá kell vetnie magát az egyezménynek (pl. Szerbia, Ukrajna). Alperes pedig csak a fent említett 47 állam lehet. Amennyiben perre kerül az ügy, felperes nem csak magánszemély lehet, hanem társaságok, egyesületek, társasházak, valamint ilyen célból szerveződött csoportok. Az ítéletben megítélhet vagyoni, illetve nem vagyoni kártérítést is. A kérelem előterjesztésére 6 hónapot adnak, minden esetben kell jogi képviselő, továbbá nem kell és nem lehet megjelenni a bíróság előtt, tehát minden levelek útján, írásban zajlik. Ez az eljárás a legteljesebb mértékben illetékmentes.
Alkotmánybíróság
Alapvető feladata az, hogy vizsgálja, hogy egy adott jogszabály sérti-e az Alaptörvényt, abba ütközik-e. A jogszabály hatályba lépése után bármely magánszemély vagy szervezet kérheti az Alkotmánybíróság közbenjárását, ha az, vagy az arra hivatkozó bírói döntés a bármely alkotmányos jogát sérti. Csak az Alaptörvényben meghatározott jog esetében van helye az eljárásnak. Csak az nyújthat be panaszt, akinek az alapjoga sérül.
Az eljárás itt is kizárólagosan írásban zajlik, valamint teljesen illetékmentes.
Kúria
Régebben csak Legfelsőbb Bíróságnak hívták, mivel ez a legfelsőbb fellebviteli bíróság. Büntető és polgári perek esetében is lehet hozzá folyamodni, de előfeltétele, hogy csakis a már jogerős döntésekről kérhető felülvizsgálat. Ez igaz arra is, hogy a terhelt javára és terhére is kérhető, terhére 6 hónapig, javára pedig bármikor, még halála után is. Legtöbbször a jogerős döntés meghozatala közben elkövetett esetleges hibák kivizsgálására történik. Polgári peres ügyben az indítványban pontosan kell kijelölni a helyet, ami megsértésre került, napon belül lehet beterjeszteni az indítványt.
Nem egyszerű eligazodni a jog útvesztőiben, éppen ezért érdemes bármi ilyen lépés előtt konzultálni egy hasonló ügyekben jártas ügyvéddel. A Dr. Sudár Miklós Ügyvédi Iroda által jobban átláthatja és megértheti ezen bíróságok működését és munkatársaik segítenek a felmerülő jogi problémák orvoslásában.
(Fotó: Dél-Zala Press archív)
