Fertőző betegségekkel küzdő gyerekeket helyeztek el egészségesek között a nagykanizsai javítóintézetben?

Fertőző betegségekkel – Hepatitis B-vel és szifilisszel – diagnosztizált fiatalokat helyeztek el egészséges társaik között a nagykanizsai javítóintézetben, miközben az intézmény vezetése erről sem a dolgozókat, sem a többi fiatalt nem tájékoztatta – derítette ki a Népszava.

A lap értesülései szerint a két fertőzött fiatalt egy másik intézményből szállították át hónapokkal ezelőtt. Bár a kísérő dokumentációban szerepelt a diagnózis, a befogadó intézmény vezetősége nem közölte ezt a nevelőkkel, oktatókkal és biztonsági dolgozókkal. Az érintettek végül maguktól a gyerekektől szereztek tudomást a fertőzések meglétéről.

Egy neve elhallgatását kérő dolgozó szerint a Hepatitis B és a szifilisz „normál környezetben” nem számít különösen veszélyesnek, mivel főként testnedvekkel, vérrel vagy nyálkahártya-kontakttal terjednek. Csakhogy – mint fogalmazott – „egy javítóintézet nem normál környezet”: gyakoriak a verekedések, és nem ritkák a nemi érintkezések is.

A 2015-ben 2,5 milliárd forintból – jelentős uniós források bevonásával – megépült nagykanizsai javítóintézet az ország egyik legmodernebb intézménye, de jelenleg csupán mintegy 50 százalékos kihasználtsággal működik. A bentlakók 14 és 21 év közötti fiatalok, többségük droggal kapcsolatos bűncselekmény miatt került az intézménybe, sokan közülük korábban állami gondozásban éltek.

A dolgozók beszámolói szerint a javítóintézetben a belső hierarchia és az erőviszonyok a börtönök világát idézik: rendszeresek a fizikai összetűzések, és bár a nemi aktusok erőfölényen alapuló eseteit hivatalosan nem jelentik, a jelenség jelen van. Az áldozatok többnyire hallgatnak: egyrészt a szégyen, másrészt az „árulkodás” miatti retorziótól tartanak.

A Népszavának nyilatkozó járványügyi szakértő szerint a Hepatitis B-fertőzött személy – megfelelő orvosi felügyelet és higiéniai szabályok betartása mellett – közösségbe járhat, mivel a vírus nem terjed hétköznapi érintkezéssel, csak vérrel vagy egyéb testnedvekkel.

A betegség krónikus formájában az érintettek akár élethosszig hordozók maradhatnak, de csak akkor fertőznek, ha a vírus számottevő mennyiségben van jelen a vérükben. A szifilisz – amelyet egy baktérium okoz – szintén kezelhető és gyógyítható, de a fertőzés tünetmentes szakaszokban is fertőz.

A szakértő hangsúlyozta: közösségbe járás nem kizárt ezeknél a betegségeknél, de csak akkor biztonságos, ha megfelelő a kezelés és nincs fennálló fertőzésveszély nyálkahártyán vagy sebeken keresztül. A kanizsai esetben viszont – források szerint – nemcsak hogy nem történt elkülönítés, de azt sem lehet tudni, kaptak-e egyáltalán kezelést az érintett fiatalok.

Az eset több súlyos kérdést vet fel: nemcsak a fiatalok testi épsége, hanem az intézmény dolgozóinak biztonsága is veszélybe kerülhet, ha a vezetés elmulasztja az alapvető tájékoztatást és megelőző intézkedéseket. A hallgatás és a protokoll figyelmen kívül hagyása súlyos felelőtlenség, különösen egy olyan zárt, konfliktusokkal teli közegben, mint egy javítóintézet.

A lap több kérdést küldött az SZGYF-nek (Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság), illetve a főigazgatóság zalai kirendeltségének, de egyelőre válasz nem érkezett.