Bezárom az ajtót – A nagykanizsai Varga Anita verse
Bezárom az ajtót
Amikor az otthonomba érek,
leveszem a kabátom az ajtót magam után bezárom
köszönök a növényeknek a konyhában nézem, ahogy fürdőznek egy sugárban.
Kiülök az erkélyre,
és köszönök a póknak egy sarokban lakik,
és örül a szónak a diófát sem hagyom szótlanul önmagára csivitel a madár,
ha rászáll ágára.
Este köszönök az égen a csillagoknak a felhőknek,
melyek takarják a Holdat a nyugalom,
a béke, és a költészet világa aki hozzám jön, nálam ezt találja.
Anita egyik korábbi verse