Színház, kiállítás, zene a nagykanizsai tavaszi művészeti fesztiválon

Koros Eszter felidézte, hogy a 2000-es évek elejétől rendezik meg Nagykanizsán a fesztivált, amelyet idén március 18. és április 5. között tartanak. A Kanizsai Kulturális Központ három intézménye, a HSMK, a Medgyaszay Ház, valamint a Móricz Zsigmond Művelődési Ház ad otthont a rendezvényeknek.

(Fotó: Napsugár Együttes – Facebook)

Kitért arra is, hogy a nagykanizsai programsorozat főtámogatója a város önkormányzata.

A rendezvények nyitányaként Kotnyek István festőművész, grafikus, szobrász 1990 és 1996 között készült színházi plakátjaiból nyílik tárlat, a művész ugyanis évtizedeken át a HSMK plakáttervezőjeként tevékenykedett. A helyi előadók közé tartozik a Farkas Ferenc Énekegyüttes, illetve a Nagykanizsai Szimfonikus Zenekar is, amelyek fellépnek a fesztiválon.

A színházi események között szerepel a Loupe Színházi Társulás Árvák című krimijének bemutatója, valamint a Vecsei H. Miklós és csapata által színpadra állított koncertszínházi program, amely Pilinszky János és Csoóri Sándor verseire épül.

A zenei programokat az énekes-dalszerző kristoaf, Dés András kvartettje, valamint Charlie koncertje színesíti. A gyerekeknek ad bábos koncertet a helyi Napsugár Együttes.

Felhő a város felett – Varga Anita verse

Fogadják szeretettel a nagykanizsai Varga Anita versét.

Fotó: S. Varga György/KanizsaPress.

Felhő a város felett

Amikor a város felett megállt egy felhő
A madarak énekbe kezdtek: essen az eső
Ám a felleg nem mozdult, helyén maradt
Majd hirtelen belőle egy villám hasadt.

Talán a madarak hatották meg dalukkal
Esőt kívánó csicsergő, óhajtó vágyukkal
A város feletti felhő nekik szót fogadott
Madárnak, fának, földnek, esőt adott.

Zenegyűlölő 2.0 Nagykanizsán

Vérzik a fülem, leszakadt a lépem, berepedt a telefonom kijelzője . . . biztos, hogy nem!” – így poénkodott pókerarccal Janklovics Péter humorista a komolyzenével, még pontosabban az operával kapcsolatban nemrég.

A kissé polgárpukkasztásba nyúló csipkelődést persze nem kell feltétlenül (teljesen) komolyan venni, hiszen a népszerű standup-os a méltán ismert és elismert Danubia Zenekarral fogott össze, hogy egy közös produkció keretein belül a humort, konkrétan a stand up komédiát összehozzák a színvonalas komolyzenével. Ez a közös show a Zenegyűlölő 2.0, ami egy igazán különleges szórakoztató élményt nyújt majd mindazok számára, akik úgy szeretnék füleiket gyönyörködtetni, hogy közben a rekeszizmaik se pihenhessenek.

Janklovics Péter és a Danubia Zenekar annak ered a nyomába évindító koncertjén, hogy miért jó egyáltalán operát hallgatni. Teszik mindezt a különleges párosításból eredően garantáltan szórakoztató módon.

(Janklovics Péter és a Danubia Zenekar a műsorban)

Ahogy Janklovics Péter is a stand up komédia egyik vezető egyénisége, úgy a magyar komolyzenei életben is az egyik vezető szimfonikus együttesének számít a Danubia Zenekar. A formáció a legfontosabb hazai koncerttermeken kívül rendszeresen fellép Európa jelentős fesztiváljain, profiljuk meghatározó eleme a műfaji kísérletezés, a huszadik századi és kortárs művek műsorra tűzése és az erőteljes online jelenlét.

Szenvedélyük a zene, ez a szenvedély hatja át egész életüket. Szeretnék, ha minél több emberhez eljutna ez a lángolás, és minél többen válnának a klasszikus zene rabjaivá. A zenekar közel harmincéves múltra tekint vissza, ám továbbra is az egyik legfiatalosabb hivatásos együttes az országban, melynek tagjai igyekeznek mindig friss szemmel tekinteni a klasszikus zene sokszor megmerevedett formáira. A Zenegyűlölő 2.0 tökéletesen példázza ezt az újító törekvést.

(Hámori Máté karmester)

A magyar zenei élet meghatározó alakjaként számontartott Hámori Máté által vezényelt estén olyan szólisták színesítik majd a programot, mint Rőser Orsolya Hajnalka (szoprán) és Ninh Duc Hoang Long (tenor), műsorra pedig olyan klasszikus zeneművek kerülnek, mint A sevillai borbély – nyitány (Rossini), a Walkürök lovaglása – részlet (Wagner), a Bánk bán – Hazám, hazám (Erkel), a Turandot – Nessun dorma (Puccini), és persze jó pár Verdi darab is.

A Zenegyűlölő 2.0 január 9-én érkezik Nagykanizsára, a Fortissimo bérlet második koncertjeként. Ennél különlegesebb évindító koncertet nehéz is lenne elképzelni!

Figyelem: a koncert 12 éven aluliak számára nem ajánlott!

További információ: https://filharmonia.hu/programok/1762/danubia-zenekar

Holnap nem jön fel a nap – Novembertől látható a fiatal kanizsai rendező új filmje

Újabb filmmel jelentkezett a tehetséges nagykanizsai Lendvai Kristóf.

November elején először Zalaegerszegen, majd Nagykanizsán és Budapesten lesz látható nyilvános vetítéseken Lendvai Kristóf új, Holnap nem jön fel a nap című kisjátékfilmje. Az itthon és külföldön is sokszorosan díjnyertes egyetemista rendező filmjének stábjába jól ismert színművészek és fiatal filmes szakemberek kerültek.

Augusztus végén, nagykanizsai helyszíneken forgatta Kristóf az általa írt és rendezett új kisjátékfilmet, amelynek főszereplője Márió, aki miután meglép a javítóintézetből, a remélt szabadságáért tragikus árat fizet. A több mint harminc fős stáb által készített filmet az alkotók jelenlétében november 3-án, pénteken 16 órakor mutatják be a zalaegerszegi Cinema Cityben, majd november 5-én, 16 órakor szintén közönségtalálkozóval egybekötve vetítik Nagykanizsán, a Medgyaszay Házban. A film november 20-án 17 órakor Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban lesz látható, de további vetítésekre is vannak már tervek.

A 2018-ban készült Majdnem eltoltam és a 2019-es Félúton esetében is fontos volt, de ezúttal talán még súlyosabb társadalmi kérdést boncolgat a Holnap nem jön fel a nap. Márió, egy húszéves visszaeső bűnelkövető javítóintézetbe kerül, de rövid időn belül kereket old. Újra kell definiálnia magában a szabadság, a bűnösség és a bűntelenség fogalmát. A rácsokon belül (és azon túl) a könyvekben talál magára, a szökése után ebben segítségére lesz egy férfi, akihez a hasonló érdeklődése és a szintén mostoha élete miatt csapódik a fiú. Az áhított szabadság helyett azonban tragédia felé sodorják a körülmények.

A jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) tanuló Lendvai Kristóf új filmjének főszereplője a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hallgató Tóth Artúr, akit a szombathelyi, a celldömölki, de a budapesti színházlátogatók is ismerhetnek színpadi szerepei alapján, például A Pál utcai fiúk Richtereként. Nem először dolgozik együtt Kristóffal a Hevesi Sándor Színház két színművésze, Czegő Teréz és Bellus Attila, akikhez ezúttal Mihály Péter is csatlakozott a zalaegerszegi teátrumból, de a filmben látható még Veress György, az SZFE színészhallgatója.

A film operatőre a Metropolitan Egyetemen mesterszakos Pusztai Lőrinc, jelmeztervezője ezúttal is Szőke Julianna, a Hevesi Sándor Színház munkatársa, a zeneszerző pedig GINGER? művésznéven ismert. A film alkotói között az SZFE hallgatói, illetve nagykanizsai közreműködők mellett olyan fiatal filmes szakemberek is vannak, akik számos hazai filmben és Magyarországon készülő nemzetközi produkciókban dolgoztak már.

Kristóf korábbi kisjátékfilmjei önkormányzatok és vállalkozások segítségének köszönhetően készülhettek el, a mostani forgatáshoz azonban Szakacsits Szabolcs személyében olyan támogatóra talált, aki nélkül nem lehetett volna professzionális technikai és személyi hátteret teremteni a film elkészítéséhez. A kép-, hang- és fénytechnikát pedig olyan cégek adták, amelyek többségében a Magyarországon készülő amerikai és európai filmek, sorozatok műszaki hátterét is biztosítják, ebben főtámogató volt a 2.8 Rental Kft. A film elkészítését és bemutatását a Nilfisk Kft. segítette még.

Lendvai Kristóf előző két filmje számos díjat nyert nemzetközi és hazai filmfesztiválokon. A Félúton fődíjas lett a 27. Országos Diákfilmszemlén, Hollywoodban, a Student Los Angeles Film Awards nemzetközi versenyében a középdöntőig jutott, az Egyesült Államokbeli Stillwaterben, a Red Dirt Film Festivalon pedig a legjobb film díját nyerte el nemzetközi mezőnyben a középiskolások kategóriájában. Az olaszországi Bariban a legjobb férfi mellékszereplő díjával jutalmazták Bellus Attilát, az Under The Stars International Film Festival keretében.

A Majdnem eltoltam különdíjat nyert a 25. Országos Diákfilmszemlén és a 63. Országos Függetlenfilm Fesztiválon, Komlón, a III. Hét Domb Filmfesztivál diákfilmes kategóriájában harmadik helyezett lett. Egyedüli magyar alkotásként ebben a kategóriában bejutott az Egyesült Államokbeli West Chester International Film Festival 18 év alatti filmkészítők számára meghirdetett szekciójába. (Fotók: Varga György)

Az ötven éve indult nagykanizsai dzsesszfesztiválokra emlékeznek

Ötven évvel ezelőtt indult Nagykanizsán a nemzetközi rangú dzsesszfesztiválok sorozata.

Emléktábla-avatással, plakátkiállítással és neves előadók koncertjeivel emlékeznek meg Nagykanizsán arról, hogy ötven évvel ezelőtt indult a városban a nemzetközi rangú dzsesszfesztiválok sorozata.

Horváthné Mikola Mária, a szervező Kanizsai Kulturális Központ igazgatója a hétfői sajtótájékoztatón felidézte, hogy 1973 novemberében az akkori Úttörőház és a Fegyveres Erők Klubja – ma Honvéd Kaszinó – adott helyszínt az első nemzetközi dzsesszhétvégének.

Két lokálpatrióta, Beke Árpád és Pék Pál alapította meg egy évvel korábban Nagykanizsán a dzsesszklubot, amely Kiss Imrével, a Magyar Rádió egykori szerkesztőjével közösen állt a dzsesszhétvége ötlete mögé. Így hozták tető alá az 1973-as rendezvényt, amelyen bécsi, vilniusi és berlini előadók mellett olyan magyar zenészek léptek fel, mint Pege Aladár, a Tomsits Kvartett vagy a Molnár Dixieland.

A hétvégéből az 1990-es évekre nemzetközi fesztivállá nőtte ki magát a rendezvény, amelyen világhírű muzsikusok léptek fel, köztük John Patitucci, Steve Coleman, Art Farmer, Don Cherry vagy az utolsó, 2015-ös fesztivál előadója, Kurt Elling. A sorozat azóta ugyanis kisebb rendezvénnyé változott, JazzKanizsa néven fut évente egy-egy napos eseményként, de november 10-11-én újból két napon át szól a dzsessz Nagykanizsán – jelezte az igazgató.

Halász Gyula, a Magyar Jazz Szövetség nagykanizsai tagja arról számolt be, hogy egy nappal a koncertek előtt, november 9-én emléktáblát avatnak az ötvenedik évforduló alkalmából. A valamikori Úttörőház, a Pannon Egyetem mai nagykanizsai központjának falán Béres János szobrászművész alkotását helyezik el, amelynél Tóth Viktor szaxofonos, valamint a helyi zenészek alkotta Triad Kombó is muzsikál majd.

Godinek Ibolya, a JazzKanizsa főszervezője elmondta: a Medgyaszay Ház ad otthont a két nap koncertjeinek, amelyet az ötven év plakátjaiból rendezett kiállítással indítanak november 10-én.

Az első este fellépője lesz a Bágyi Balázs New Quartet, majd a Mingus! Mingus! Mingus! elnevezésű formáció játszik. Másnap a Tzumó Árpád zongoristával kiegészülő Varga Bendegúz Quartet koncertje indítja az estét, utánuk pedig a 2019-ben Nagy-Britanniában az év dzsesszénekesnőjének választott Sara Dowling énekel, akit a nagykanizsai születésű Gayer Mátyás és brit zenésztársai kísérnek. MTI

Ma délelőtt Nagykanizsára érkezik a kaposvári Csiky Gergely Színház

Nagykanizsára érkezik a kaposvári Csiky Gergely Színház, kedvezményesen lehet vásárolni jegyeket, bérleteket.

A teátrum jegyirodája szeptember 14-én (csütörtökön), 9.00-12.15 között lesz elérhető az Erzsébet téri pavilon mellett.

A helyszínen jegyeket és bérleteket is válthatnak az érdeklődők, hiszen rengeteg csodálatos előadással készült a színház az új évadra: vígjátékok sora várja az érdeklődőket, ugyanakkor nem maradnak el a klasszikus művek sem, operett és színmű is megtalálható a 2023/24-es évad repertoárjában. 

A gyermekekre is gondoltak, a Túl a Maszat-hegyen és Aladdin várja őket, míg a legkisebbeknek felfedező kaland-játékkal, a Hupli! című előadással készülnek a színházban.

A saját színdarabok mellett vendégelőadásokat is fogad a Csiky, többek között Kaposvárra érkezik a Nikola Tesla – Végtelen energia című grandiózus musical show is, amelyre szintén lehetőség lesz jegyeket váltani.

Felhívjuk minden kedves érdeklődő figyelmét, hogy a helyszíneken az online árakhoz viszonyítva kedvezményesen lesz lehetőség jegyeket és bérleteket váltani – tudatta honlapunkkal Epstein Ráchel. a színház marketing asszisztense.

Végső búcsút vettek Balázsovits Lajostól, a nemzet színészétől

(Balázsovits Lajos, a nemzet színésze, színházi rendező, színigazgató, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjának koporsóját viszik a búcsúztatás után a budapesti Fiumei úti sírkert ravatalozójánál 2023. augusztus 29-én. MTI/Kovács Tamás)

Családja, barátai, pályatársai és tisztelői kísérték utolsó útjára Balázsovits Lajost, a nemzet színészét, színházi rendezőt és színigazgatót, érdemes művészt kedden Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.

„Láttuk az ifjút, ki a miénk volt: szomszéd és barát, fiúgyermek és iskolatárs, tőle is búcsúzunk most” – hangsúlyozta búcsúbeszédében Balogh László, Nagykanizsa polgármestere, aki szerint egy bölcs emberért, a nagyformátumú, hallhatatlan színészért, rendezőért és színházigazgatóért, a nemzet színészéért, egy érett emberért is szól most a harang.

(Balogh László, Nagykanizsa polgármestere búcsúbeszédet mond Balázsovits Lajos, a nemzet színésze, színházi rendező, színigazgató, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjának búcsúztatásán a budapesti Fiumei úti sírkert ravatalozójánál 2023. augusztus 29-én. MTI/Kovács Tamás)

A polgármester kiemelte: Balázsovits Lajos művészalakja él tovább fiatal kollégái generációinak sokaságában, „hangjuk dallamában, formát adó mozdulataiban. Szelleme él tovább filmjeiben, Jancsó Miklós, Mészáros Márta és Sára Sándor alkotásaiban.”. Balogh László hozzátette: őrizni kell e nagyívű, halhatatlan színészi pályát és a rendezői munkát, „a csínytevő fiatalt, és az elismert díszpolgárt és a függöny mögött álló embert”.

(Cserhalmi György Kossuth- és Balázs Béla-díjas színész, érdemes művész, a nemzet színésze gyászbeszédet mond Balázsovits Lajos, a nemzet színésze, színházi rendező, színigazgató, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjának búcsúztatásán a budapesti Fiumei úti sírkert ravatalozójánál 2023. augusztus 29-én. MTI/Kovács Tamás)

„Ez eddig a legnehezebb közös munkánk, drága Lajosom. Nem is bírok vele! Fel kéne nőni ehhez is, mint annyi mindenhez az életben…” – fogalmazott Cserhalmi György Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze, aki a pályatársak és barátok nevében búcsúzott Balázsovits Lajostól.

„Már 54 éve ismerkedünk, főiskolán, munkában, civilben, kamerák előtt és mögött és itt-ott az országban.” – emlékezett vissza több mint fél évszázados barátságukra, számtalan közös munkájukra Cserhalmi György, aki felidézte az Élve vagy halva című film forgatását is, ahol Balázsovits Lajos Noszlopy Gáspárt alakította és saját maga vállalta a kaszkadőr munkát is.

Cserhalmi György emlékeztetett arra, hogy Balázsovits Lajos számtalan díjat kapott és emellett szülővárosa díszpolgára és a nemzet színésze is volt. „Fantasztikus neveket előztél meg a szavazáson és hidd el Lajos, könnybe lábadt a szemem, annyira büszke voltam rád” – hangsúlyozta. „.Vagy, vagy nem vagy? És te vagy, mert voltál és leszel – mert vagy. A magam részéről én folytatom az ismerkedést veled. és csak a következő viszontlátásig búcsúzom, de addig is ölellek drága Lajosom. Isten kísérjen utadon” – búcsúzott Cserhalmi György a színésztől.

(Balázsovits Edit Jászai Mari-díjas színésznő, énekes gyászbeszédet mond édesapja, Balázsovits Lajos, a nemzet színésze, színházi rendező, színigazgató, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjának búcsúztatásán a budapesti Fiumei úti sírkert ravatalozójánál 2023. augusztus 29-én. MTI/Kovács Tamás)

Balázsovits Edit Jászai Mari-díjas színész édesapjától búcsúzva hangsúlyozta: amerre csak járt, nyomott hagyott maga után. „Az én apukám volt az Éliás királyfi, a palacsintás király, a Kalmár tanárúr az Abigélből, a Feldobott kőből a Pásztor Balázs, a Fényes szelekből a Fekete Laci, az Őrjárat az égenből a Dávid Gyula és ő a Béla király és a Husz János a színházban. És sorolhatnám, itt állhatnánk napestig, hogy mennyi minden az én apukám az embereknek” – fogalmazott Balázsovits Edit.

„Azon gondolkodtam a napokban, hogy vajon Jancsónak, Sára Sándornak, Makk Károlynak, Cavaninak, Pasolininek, Fellininek, Viscontinak, milyen voltál” – mondta, kiemelve, hogy édesapja nem akart Olaszországba menni, ő magyar színész akart lenni a Madách Színházban és a Vígszínházban.

Felidézte, hogy később a Játékszín igazgatójaként is nagyon szerették. „Akik veled dolgoztak, tűzbe mentek volna érted. Tudtál valami olyat a színházról, amit kevesen…” – hangsúlyozta Balázsovits Edit, aki édesapja utolsó naplóbejegyzésével zárta sorait: „az élőket hívom, a hallottakat megsiratom, a villámokat megtöröm”. Balázsovits Lajos hetvenhat éves korában, július 19-én hunyt el. MTI

Szülővárosában forgatják a fiatal nagykanizsai rendező új filmjét

A Magyarországon és külföldön is sokszorosan díjnyertes két korábbi munkája után elkezdődött a nagykanizsai Lendvai Kristóf új kisjátékfilmjének forgatása. A Holnap nem jön fel a nap című alkotás stábjába ezúttal is jól ismert színészek és fiatal filmes szakemberek tartoznak.

Ahogy a 2018-ban készült Majdnem eltoltam és a 2019-es Félúton esetében is fontos volt, ezúttal talán még súlyosabb társadalmi kérdést boncolgat a Holnap nem jön fel a nap. Márió, egy húszéves visszaeső bűnelkövető javítóintézetbe kerül, de rövid időn belül kereket old. Újra kell definiálnia magában a szabadság, a bűnösség és a bűntelenség fogalmát. A rácsokon belül (és azon túl) a könyvekben talál magára, a szökése után ebben segítségére lesz egy Sebő nevű férfi, akihez a hasonló érdeklődése és a szintén mostoha élete miatt csapódik Márió. Mégsem talál rá az áhított szabadságra, de képes megszelídíteni a körülötte (benne?) lévő poklot.

A forgatókönyv is a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) tanuló Kristóf tollából született meg több hónapos kutatómunka és konzultációk után.

„A legfontosabb, hogy ezt a nyers, piszkos világot ne csupán megfessük, ábrázoljuk, hanem megéljük. Magunkévá kell tennünk Márió bűnösségét, együtt kell lélegeznünk vele, csak így érthetjük meg, hogyan alakul ki egy fiatalemberben ez a (számunkra) normasértőnek tartott magatartás, a bűnelkövetés. Ha lebontom a társadalom által Márió köré épített falakat, megértem az ő sajátos értékrendjét, akkor kezdem el érezni, hogy ő is ember – egy végtelenül elhagyatott, elhanyagoló közegből érkező, zavart, túlérzékeny, kockázatvállaló, befelé élő ember, aki megfelelő minták hiányában a társadalom peremére sodródott. Ezután pedig elkezdhetem vizsgálni az útkeresését, a hajlandóságát, hogy változtasson a bűnfelfogásán, és hogy megtalálja-e a szabadságát” – fogalmazta meg az ifjú rendező.

A film főszereplője a jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hallgató Tóth Artúr, akit a szombathelyi, a celldömölki, de a budapesti színházlátogatók is ismerhetnek színpadi szerepei alapján, például A Pál utcai fiúk Richtereként. Nem először dolgozik együtt Kristóffal a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház két színművésze, Czegő Teréz és Bellus Attila, akikhez ezúttal Mihály Péter is csatlakozik a teátrumból.

A film operatőre a már diplomás, a Metropolitan Egyetemen mesterszakos Pusztai Lőrinc, jelmeztervezője ezúttal is Szőke Julianna, a Hevesi Sándor Színház munkatársa, zeneszerzője pedig a GINGER? néven ismert Szipőcs Tamás. A film alkotói között van az SZFE több hallgatója, valamint nagykanizsai közreműködők.

A forgatás a csaknem húszfős stábbal három napon át nagykanizsai helyszíneken zajlik (zajlott) augusztus utolsó napjaiban.
A korábbi két sikeres kisjátékfilm önkormányzatok és vállalkozások támogatásának köszönhetően készülhetett el. A fiatal alkotó a mostani forgatáshoz pedig olyan támogatókra talált, akik nélkül nem lehetett volna professzionális technikai és személyi hátteret teremteni a film elkészítéséhez. A kép-, hang- és fénytechnikát ezúttal olyan cégek biztosítják, amelyek többségében a Magyarországon készülő amerikai és európai filmek, sorozatok műszaki hátterét biztosítják.

Lendvai Kristóf előző két filmje számos díjat nyert nemzetközi és hazai filmfesztiválokon. A Félúton fődíjas lett a 27. Országos Diákfilmszemlén, Hollywoodban, a Student Los Angeles Film Awards nemzetközi versenyében a középdöntőig jutott, az Egyesült Államokbeli Stillwaterben, a Red Dirt Film Festivalon pedig a legjobb film díját nyerte el nemzetközi mezőnyben a középiskolások kategóriájában. Az olaszországi Bariban a legjobb férfi mellékszereplő díjával jutalmazták Bellus Attilát, az Under The Stars International Film Festival keretében.

A Majdnem eltoltam különdíjat nyert a 25. Országos Diákfilmszemlén és a 63. Országos Függetlenfilm Fesztiválon, Komlón, a III. Hét Domb Filmfesztivál diákfilmes kategóriájában harmadik helyezett lett. Egyedüli magyar alkotásként ebben a kategóriában bejutott az Egyesült Államokbeli West Chester International Film Festival 18 év alatti filmkészítők számára meghirdetett szekciójába. (Fotók: archív – Lendvai Kristóf)

Magas állami kitüntetést kapott Kovácsné Mikola Mária, a kanizsai KKK igazgatója

„Hatalmas büszkeségre ad okot, hogy a Kanizsai Kulturális Központ igazgatója, Kovácsné Mikola Mária a kulturális ágazatban adományozható legmagasabb állami kitüntetésben, a Bessenyei György-díjban részesült.

A díjat évente, augusztus 20-án, 5 személy kaphatja. Sok szeretettel gratulálunk!” – írta Facebook oldalán hétfőn a KKK. (Fotók: KKK – Kanizsai Kulturális Központ – Facebook)

Elhunyt Balázsovits Lajos, a nemzet színésze, Nagykanizsa díszpolgára

Hetvenhat éves korában elhunyt Balázsovits Lajos, a nemzet színésze, színházi rendező, színigazgató, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja – tudatta a Nemzeti Színház szerdán az MTI-vel.
Tájékoztatásuk szerint a Balázs Béla-díjas művészt, aki 2012-ben vonult végleg vissza a színházi világtól, hosszan tartó, méltósággal viselt betegség után szerdán Budapesten érte a halál. Temetéséről később intézkednek.

Balázsovits Lajos 1946. december 4-én született Nagykanizsán. 1965 és 1969 között végezte el a Színművészeti Főiskolát, 1968-ban, még főiskolásként állt először kamera elé Makk Károly Isten és ember előtt című filmjében.

(Hetvenhat éves korában elhunyt Balázsovits Lajos, a nemzet színésze, színházi rendező és színigazgató, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A felvétel 2019. november 6-án készült az MTVA Kunigunda utcai gyártóbázisán. MTI/MTVA/Zih Zsolt)

Ezt 1969-70-ben számos szerep követte: Mészáros Márta Holdudvar című alkotásában játszott Kovács Kati partnereként, akivel Jancsó Miklós Fényes szelek című filmjében is együtt szerepelt. A Sára Sándor rendezte Feldobott kőben, majd Jancsó Égi bárányában, Mészáros Márta Szép lányok, ne sírjatok! és Rózsa János Bűbájosok című filmjében is játszott.

Az 1970-es évek elején a világhírű olasz rendező, Luchino Visconti szemelte ki Tadzio szerepére (Halál Velencében, 1971). A szerepet ugyan egy, a figurához korban közelebb álló tizenéves svéd színész kapta meg, de Visconti támogatásával külföldi bemutatkozási lehetőséget kapott, 1974-ben Liliana Cavani olasz filmrendezőnő Milarepa tibeti jógiról készült filmjének főszerepét játszhatta el. A fiatal színészt a magyar rendezők gyerekfilmekben is előszeretettel foglalkoztatták, játszott Kovács András Staféta (1971) és Palásthy György Hahó, a tenger! (1971) című filmjében és számos tv-filmben.

Ő alakította Kalmár tanár urat a Zsurzs Éva rendezte, négyrészes Abigél című televíziós filmsorozatban 1978-ban. Rényi Tamás Élve vagy halva (1980) című történelmi kalandfilmjében Noszlopy Gáspár alakját formálta meg. Szerepelt Szabó István Oscar-díjra jelölt művében, a Bizalomban (1980) és Fábri Zoltán Requiemjében is (1981).

A filmszerepekkel elhalmozott művész színházi pályafutása 1968-ban a Madách Színházban kezdődött, majd 1974-től a Vígszínházban folytatódott. 1979-ben csatlakozott a Magyar Filmgyártó Vállalat (Mafilm) színtársulatához. 1982-ben visszatért a Madáchba, 1991-ben pedig a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1990-92-ig a Magyar Színészkamara ügyvivője volt.

(Balázsovits Lajos színművész a 2020-as Város Napi ünnepségen Nagykanizsán)

A korábban lírai alkatú, idővel karakterszínésszé vált művész életében a filmezést – bár Jancsó szerepajánlatait továbbra sem utasította vissza – végül csaknem teljesen háttérbe szorította a színpad, amikor 1992-ben nemzeti színházi tagságát a Játékszín igazgatói székére cserélte fel; 2012-ig igazgatta a teátrumot, amelynek éléről húsz év után távoznia kellett, mert a színház állami támogatását megvonták, majd magánkézbe adták.

Elnyerte 1969-ben a magyar filmszemle díját, 1982-ben kapta meg a Balázs Béla-díjat, 1987-ben az érdemes művész címet, 2015-ben Örökös Tagságot kapott a Halhatatlanok Társulatában. 2022-ben, Haumann Péter helyére választották meg a nemzet színészévé. Özvegye, Almási Éva Kossuth-díjas színésznő szintén a nemzet színésze.

Balázsovits Lajos színésznek, színházi rendezőnek, színigazgatónak, mint a város szülöttjének a szakmában elért országos elismertségéért a „A Nagykanizsa Megyei jogú Város Díszpolgára” díjat adományozta a város közgyűlése 2020-ban.

1 2 3 26