Egy hírportál Nagykanizsának és térségének, Dél-Zalának
A kanizsai Farkas Tiborral kapcsolatban még tavaly írtuk, hogy 33 év után elhagyja az itthoni közművelődést a nagykanizsai Farkas Tibor.
Azóta Tibor már Budapesten a K11 Művészeti és Kulturális Központ intézményvezetőjeként folytatja munkásságát. Október végén megjelent egy vele készült interjú, amit a médiás.kom készített.
A címe:
„…én most jól érzem magamat…”
A forradalom napjainak nagykanizsai eseményeit megörökítő, évtizedekig elrejtett fotókból összeállított kamarakiállítás látható Nagykanizsán, ahol korabeli járművek bemutatóját is megtekinthetik az érdeklődők az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának eseményeiként.
A nagykanizsai Magyar Plakát Házban keddtől látható az a 15 felnagyított fotó, amelyeket Kerecsényi Edit, a Thúry György Múzeum akkori igazgatója készített 1956 októberében, de a negatívokat évtizedekre elrejtette. Mint azt Kunics Zsuzsanna, a múzeum történész-muzeológusa az MTI-nek kifejtette: az egykori igazgató 29 évesen, harmadik gyermekével várandósan készített fotókat azokban az októberi napokban. Vakmerő volt, hogy dokumentálta a város központjában álló szovjet emlékmű katonaszobrának éjszakai ledöntését, illetve a diákok és gyári dolgozók felvonulását, a felvételek sorsát azonban sokáig titkolta.
Évtizedek múltán beszélt csak arról kollégáinak, hogy a forradalom leverése után házkutatást tartottak náluk – férjét, aki a gimnázium tanára volt, börtönbe is vetették -, ezért a negatívok egy részét elégette, más darabjait azonban elrejtette. A szoborledöntést megörökítő képeket és negatívot a jól felismerhető résztvevők védelme érdekében elégette, a felvonulásról készült fotókat azonban a város emblematikus épületének számító Vasemberház „névadójának” lábába rejtette. A szinte életnagyságú eredeti szobor akkor már leszerelt és a múzeumban tárolt lábrészébe dugott negatívokat csak az 1980-as években vette elő és leltározta be a múzeumi fotótárba.
A kalandos sorsú képek 90-szer 140 centiméteres nagyításban november 30-ig láthatók.
A Nagykanizsai Kultúrkör Egyesület, a Kanizsai Kulturális Központ (KKK), valamint a szintén helyi Retro Talpi Kft. közös programjaként vasárnapra alkalmi járműbemutatót szerveznek a Medgyaszay Ház elé.
Kovácsné Mikola Mária, a KKK igazgatója az MTI-nek elmondta: az 1956-os Emlékbizottság által támogatott, A magyar szabadság éve programsorozat keretében megvalósuló szabadtéri tárlaton az akkoriban használatban lévő két- és négykerekűek láthatók majd. Régi Csepel teherautó, öreg Ford és Volkswagen Bogár, sőt Jaguar is lesz a kiállított járművek között, de az akkortájt használatos biciklikből és motorkerékpárokból is felsorakoztatnak néhányat az egész napos szabadtéri kiállítás keretében. MTI
Erdély tájain és a zalai dombok között található műemlékek és még feltárásra váró évezredes építmények légi fotóiból nyílt kiállítás Nagykanizsán, a magyarországi és erdélyi légi régészet eddigi legszélesebb körű tárlataként.
A marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeum, a gyulafehérvári Egyesülés Múzeum és a nagykanizsai Thúry György Múzeum támogatásával évek óta zajló régészeti dokumentálásról a légi fotókat készítő Czajlik Zoltán, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének egyetemi docense azt mondta: a korábbi kiállításokhoz képest ilyen gazdag, és számos felvételt először bemutató tárlatot még nem állítottak össze. A még 1993-ban francia együttműködéssel kezdődött légi fotózások eredményeként mostanáig több mint 55 ezer felvételt készítettek, ebből válogatva mintegy ötven látható keddtől Nagykanizsán.
A két erdélyi múzeum jóvoltából 2009-ben kezdődött el a műemlékek és régészeti lelőhelyek repülőgépről történő dokumentálása, amely egyfajta információmentés is, ugyanis az évek során több lefotózott lelőhely már megsemmisült. Ide sorolható az elárasztott Bözödújfalu katolikus templomának tornya, amely a nagykanizsai kiállításon még látható egy képen, de néhány évvel ezelőtt végleg a vízbe süllyedt – említette Czajlik Zoltán.
Hozzátette még, hogy Magyarország középső vidéke légi régészeti szempontból viszonylag jól feltárt, de Zala az utóbbi időkig elhanyagolt volt. Két évvel ezelőtt kezdték el a dokumentálást a nagykanizsai múzeum támogatásával, és sikerült a levegőből olyan lelőhelyekre bukkanni, mint a Hahót melletti körárok, amely további kutatásokra vár.
A Magyar Plakát Házban december végéig látható, Történelmi látképek – Légi régészet a Marostól a Zaláig című időszaki kiállítás keretében Erdély, a Déli-Kárpátok, a Mezőség és Székelyföld korábban a két erdélyi városban és a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban bemutatott felvételei mellett most először láthatók a Bánságban és Zalában készült légi fotók. Halomsíros temetők, őskori és római települések, erődítmények és várak épületeinek körvonalai tűnnek fel a mezők és szántók talajának takarásában, de az egykori kanizsai vár hajdani területe is látható a nagykanizsai légifotó-kiállításon. MTI
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot ír ki irodalmi és képzőművészeti alkotásoknak a Kanizsai Antológia 17. számú kötetében történő
megjelentetésére.
Pályázat tárgya:
Irodalmi, művészeti, tudományos művek és grafikák.
Pályázati feltételek:
Nagykanizsán és a Nagykanizsai járásban állandó lakhellyel rendelkező, valamint nagykanizsai születésű alkotók pályázhatnak.
Egy pályázó több pályaművet is beadhat, maximum 6 db A/4-es oldal (soronként 70 leütés, 45 sor 12-es betűnagyság) terjedelemben.
Pályázni kizárólag elektronikus formában lehet. A pályaműveket az alábbi két email címre egyidejűleg kérjük beküldeni: feher.ildiko@nagykanizsa.hu és kardosferenc@gmail.com.
A beérkezett pályaművek bírálatát szakmai bizottság végzi.
A sikeres pályamunkák a Kanizsai Antológia 17. számában, 2016 decemberében jelennek meg. Az alkotók tiszteletdíjban nem részesülnek, részükre 5 db tiszteletpéldány kerül átadásra.
A pályázat beadásának határideje: 2016. október 26. (szerda) 17. 00 óráig.
Ezzel a címmel tartott könyvbemutatót pénteken Nagy János, a nagykanizsai Takács László Irodalmi Kör tagja. Bevezetőt mondott Kardos Ferenc.
A könyvből részleteket Baj Bianka és Horváth István, Radnóti díjas versmondó olvasott föl.
A könyvbemutató után a szerző dedikálta a könyvét azt érdeklődőknek majd a könyvbemutató résztvevői egy kötetlen beszélgetésen vettek részt a szerzővel. (Kép és szöveg: Vízvári József – Pipás)
Nagykanizsán a Múzeumok Őszi Fesztiválja rendezvénysorozat nyitányaként pénteken szakmai napot tartottak a Thúry György Múzeumban: a Germánok című időszaki kiállításhoz kapcsolódva a tanácskozás fő témája a régészet, a restaurálás, a kiállítás rendezés volt – mondta el Száraz Csilla múzeumigazgató az MTI-nek.
(Kiskanizsaiak a vasvári búcsújáráson. Fotó: nagykar.hu)
Hozzátette: a múzeum előadásokkal, kiállításokkal, könyvbemutatókkal készül a több héten át tartó rendezvénysorozatra. A Magyar Plakátházban nyíló időszaki kiállításon Légi régészet a Marostól a Zaláig címmel mutatnak be régészeti és történeti emlékeket. Az 1956-os forradalom zalai eseményeit tudományos ismeretterjesztő előadások keretében idézik fel – sorolta.
Az őszi fesztiválon mutatják be Markó Imre Lehel Kiskanizsai szótár című reprint kiadását, amely az Együtt Kiskanizsáért Egyesület gondozásában jelent meg. Az egyesület és a múzeum közösen gyűjtött fotófelvételeiből a 20. századi kiskanizsai esküvői viseleteket felvonultató kiállítás is nyílik – emelte ki Száraz Csilla.
Novemberben a Nagy Háború zalai hősei és hátországa című könyvet mutatják be, a kötet a tavaly, azonos címmel Nagykanizsán megrendezett konferencia előadásainak tanulmányait tartalmazza. MTI
Az Eraklin Táncklub Egyesület és a Honvéd Kaszinó szeptember 26-tól 30-ig Nagykanizsán, az Ady utcában, a leendő sétáló utcában „Kultúr Korzó” címmel ötnapos kulturális programsorozatot szervez.
A rendezvényen tánc, irodalom, színház, zene, képzőművészet, fotóművészet és egyéb műfajok jelennek meg a késő délutáni és esti órákban. De aki a jazz, a komolyzene, vagy akár a könnyedebb zenei műfajok iránt érdeklődik, az is biztosan talál kedvére való programot a repertoárban, korosztálytól függetlenül.
A megnyitó beszédet Dénes Sándor, Nagykanizsa polgármestere mondta. (Kép és szöveg: Vízvári József – Pipás)
„Tisztelt hölgyeim és uraim! Kedves „Kultúr Korzósok”.
Jól tudjuk, a kultúra azt jelenti, egy közösségnek, mint amit a gyökérzet jelent a fának, a növényeknek. Egyrészről a legfontosabb kapaszkodó, amely biztosítja a stabilitást, amelyhez vissza lehet nyúlni, ha körülöttünk viharos változások tépázzák értékeinket. Ugyanakkor a kultúránk adta biztonság azt is lehetővé teszi, hogy kísérletezhetünk, újíthatunk, vállalhatunk a jövőnkért kockázatokat, mert mindig vissza tudunk térni a mi közös kultúránk karjaiba. Hisz mindez olyan helyet is jelent, ahol otthonra találhatunk, mert évezredes múltunk gyökérzetből, itt e földön, e tájékon nőttek és virágoztak ki a mi értékeink és hagyományaink. Másrészről a kultúra, forrás, ahonnan az életet adó táplálék és energia ered. Ez öleli át a mindennapjainkat, jelöli ki azokat a célokat és irányokat, amelyeket követni tudunk.
És a mai napon, tisztelt hölgyeim és uraim, azt is megtudhatjuk, hogy a kultúra értékei között korzózni is lehet. Könnyedén sétálni a helyi, főként az Ady úthoz köthető egyesületek és civil szervezetek által felvonultatott programok és események között. Vagyis a szervezők és résztvevők egy olyan időbeni útvonalon haladhatnak végig, mely megmutatja, hogy a kultúránk értékeit könnyedén, a mindennapok természetes rendjébe illesztve is át tudjuk élni. Nagy öröm számomra, hogy az Eraklin Táncklub Egyesület és a Honvéd Kaszinó részéről közösen született meg az az ötlet, hogy a belváros hangulatos kis utcáját töltsék meg élettel, nyüzsgéssel, hogy egy igazi óvárosi sétálóutcai hangulatot adjanak a belvárosnak, mindannyiunknak. Reméljük, hogy a nagykanizsai lakosság szívesen fogadja a kezdeményezést, és áldoz szabadidejének eltöltésére az Ady utcában. Örömét leli majd a kulturális programok közt, a szürke hétköznapokban.
Ehhez kívánok mindannyiuknak jó szórakozást a következő napokban. Kívánom, hogy a szeptember végi időjárás is kedvezzen a kellemes időtöltéshez, és ez így is lesz, és a kultúra értékei közti korzózáshoz. Köszönöm a szervezőknek, mindannyiuknak, nagyon jó programokat kívánok és érezzék jól magukat a következő napokban, itt az Ady utcában.”
A Kultúr Korzó tervezett programjai:
Szeptember 26. hétfő
16:30: Megnyitó
17:00-18:00: Vigadó Duó: Filmslágerek, örökzöldek (Nemere László, Ernszt Katalin)
18:00: Kiállítás megnyitó az Árkádok alatt
18:30: Nagykanizsai Fúvószenekar kisegyüttese
Szeptember 27. kedd
16:00: Honvéd Kaszinó Szkes Tánccsoportja
17:00-17:30: Eraklin Táncklub Egyesület
17:30-18:00: Kanizsa Táncegyüttes
18:00-18:30: Táncház
18:30-19:30: Bali Miki: gitár, ének
Szeptember 28. szerda
16:30- 17:30: Retro Party Boys
18:00-18:45: Honvéd Kaszinó Városi Diákszinpad „Színház az egész világ”
18:45-19:15: Zalagyöngye Táncegyüttes
19:15-19:45: Eraklin Táncklub Egyesület
Szeptember 29. csütörtök
16:30-17:00: Eraklin Táncklub Egyesület
17:00-18:00: Farkas Tibor gitár, ének
18:00 – Tiborcz Iván: Jazz
18:30-19:30: Kocsis Katalin kultúrtörténeti előadás
19:30 – Tiborcz Iván: Jazz
Szeptember 30. péntek
16:00-17:00: Strém Kálmán Ifjúsági Vonószenekar
17:00-18:00: Eraklin Táncklub Egyesület
18:30-19:00: Nagykanizsai Gólyalábasok
19:00-20:00: Rock a Korzón: Zinger
Kísérő programok:
Árkád Galéria: fotó és képzőművészeti kiállítás az Árkádok alatt
Halis István Városi Könyvtár
Thúry György Múzeum
KOKSZ
Fafaragók
Gyermekjátékok
Interaktív fotófalak, installációk
A műsorváltozás jogát fenntartjuk!
Eraklin Táncklub Egyesület, Honvéd Kaszinó
Az 1945 és 1956 között a Szovjetunióba elhurcolt mintegy 800 ezer magyarnak állít emléket a Veritas Történetkutató Intézet által összeállított vándorkiállítás, amely péntektől Nagykanizsán látható.
A Halis István Városi Könyvtárban tartott megnyitón Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője egyebek mellett arról beszélt, hogy hosszú ideig hallgatni kellett arról, mi is történt mintegy 800 ezer magyarral. „Hazánk évtizedeken keresztül a másoknak való kiszolgáltatottság, a kollaboráns árulók által irányított elvtelenség vadászterülete volt, ahol emberek százezrei, milliói szenvedtek.” A gulág táboraiba kényszerítettek megaláztatása és iszonyata ugyanakkor a mély hallgatás miatt vált a feledés áldozatává – hangoztatta.
Az államtitkár úgy fogalmazott: „a kommunizmus és annak itthoni és európai bérencei, még ma is nagyhangú utódai a legembertelenebb eszme képviselői”, akik nem nyerhetik el a történelem megbocsátását. „A hazugság profétái ma is jólfésült üzletemberekként oktatnak ki minket demokráciából”, Brüsszelbe futnak, hogy feljelentsék Magyarországot, és közben szellemi fölényt tulajdonítanak maguknak a kultúra, a művészet és a tudomány számos területén.
A tét ma már Európa léte – idézett Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi, tusnádfürdői beszédéből az államtitkár, aki kitért arra is, hogy a 2012-es békemenet után, amely „azt üzente a világnak, hogy hagyjátok békén Magyarországot”, ma még nagyobb veszély fenyeget.
„Nyugat felől a kötelező betelepítési kvóta, dél felől az államhatárt akár erőszakkal is áttörni hajlandó tömeg”, ezért meg kell védeni a kultúránkat, a gazdaságunkat, a biztonságunkat, a demográfiai viszonyainkat. Ezért kell október másodikán, a népszavazáson nemmel voksolni – hangsúlyozta Cseresnyés Péter.
A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének apropóján megnyílt nagykanizsai kiállításon Szakály Sándor, a tárlatot létrehozó Veritas Történetkutató Intézet igazgatója azt mondta: annak a múltnak egy szeletét kívánják bemutatni, amelyről évtizedeken keresztül nem beszélhettünk. Holott a 20. századi történelem egyik legtragikusabb korszakáról van szó – emelte ki a történész.
Szólt arról, hogy a történelmi Magyarország területéről elhurcolt mintegy 800 ezer katona és hadifogolynak nyilvánított civil közül 200-250 ezer soha nem tért haza. Akiket később hazaengedtek, azokat is az „ÁVH katonái” fogadták, és sokuknak ezután a hortobágyi vagy recski rabság jutott.
Szakály Sándor kitért arra is, hogy a tablóképekből álló, Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1945-1956 című kiállításnak angol, német, ukrán, román, szerb, szlovák és cseh nyelvű változata is készül, amely igyekszik megmutatni más nemzetek számára, hogy mi történt a gulágon, illetve a gupvinak nevezett hadifogolytáborokban. MTI
(Fotó: Wikipédia)
