Elkészült a már több mint 300 éve elpusztított egykori kanizsai vár és várkastély három korszakát bemutató, háromdimenziós grafikai rekonstrukció, amelyet pénteken mutattak be Nagykanizsán sajtótájékoztatón.
A lehető legpontosabb történelmi hűséggel megalkotott digitális rekonstrukció a város tulajdonában lévő Netta-Pannonia Környezetvédelmi Kft. megrendelésére készült – mondta Horváth Balázs, a társaság ügyvezetője, emlékeztetve, hogy a cég jelenlegi telephelye az egykori építmény területén fekszik, két éve a város múzeumával közösen egy önálló vártörténeti bemutatóhelyet is kialakítottak itt.
Balogh András, a Pazirik Kft. ügyvezetője elmondta: cégük mintegy 70 történelmi épület – köztük 20 vár – grafikai megjelenítését valósította meg eddig. Kiemelte: a rendelkezésre álló dokumentumok, képek alapján a 900 négyzetméter alapterületű várkastély 1380-as és 1440-es állapotát, valamint a később köré épült, nagyjából 900-szor 600 méteres területet elfoglaló vár 1600-as képét adja vissza a munkájuk. A hozzávetőlegesen 1500 munkaórát igénylő grafikai ábrázolásokat hosszú évtizedek régészeti, kutatói, történelmi munkáira alapozták.
Kelenik József, az egri Dobó István Vármúzeum igazgatóhelyettese, a kanizsai várral 1988 óta foglalkozó szakértő rámutatott: a ma már nem létező kanizsai erődről mintegy 200 oldalnyi írásos dokumentum maradt fent, de a korábbi régészeti kutatásokat és a korabeli ábrázolásokat is felhasználták, hogy a lehető legpontosabban tudják megmutatni, milyen is lehetett egykor az építmény.
Egyedül a várkastély épült kőből és téglából, az öt bástyájú várfal építéséhez azonban csak földet és fát használtak, ezért is tűnhetett el viszonylag gyorsan a nyoma. A kisebb épületeket, a térképeken, rajzokon jelölt kutat vagy a vár bejáratát sok esetben csak úgy tudták megjeleníteni, hogy a máig fennmaradt hasonló építmények részleteit vették alapul – említette a kutató.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, Nagykanizsa országgyűlési képviselője nagyszabású tervek első lépéseként beszélt a most elkészült digitális rekonstrukcióról, hozzátéve, hogy a várost vonzó idegenforgalmi célponttá tehetné, ha újjáépülne a várkastély. Felidézte, hogy régi terve ez a városnak, „kézzel foghatóvá tenni” a történelmet, Kanizsa várát és mítoszát, amelyhez olyan személyiségek kapcsolódnak, mint Kanizsai Dorottya, a mohácsi vész egyik hőse vagy Thury György, Kanizsa egykori várkapitánya.
A város napjára időzített bemutató kapcsán Dénes Sándor polgármester arról beszélt, hogy 1245-ben, IV. Béla adománylevelében tűnt fel először Kanizsa neve, ezt ünneplik ezekben a napokban a városban. Az egykori várat ugyan az 1700-as évek elején elpusztították, de Nagykanizsán jó néhány olyan épület áll még ma is, amelynek kövei az egykori várból származnak.
Horváth Balázs az MTI kérdésére elmondta: a digitális rekonstrukciót várhatóan a jövő héten tárják a nagyközönség elő a www.kanizsavar.hu oldalon. A tervek szerint háromdimenziós nyomtatással makett is készül, illetve a továbbiakban animációra, valamint virtuális várlátogatásra is szeretnék alkalmassá tenni a grafikai munkát. MTI
Fellép a PTE Brass Band, a Canischa zenekar és a Nagykanizsai Fúvószenekaron kívül itt lesznek a letenyei, a zalakarosi fúvósok, de a tervek szerint érkezik zenekar Albertirsáról is.
