Egy hírportál Nagykanizsának és térségének, Dél-Zalának
Vízzel elöntött temető a Zala megyei Gelsén 2016. augusztus 19-én.
Ezen a napon dél körül nagy mennyiségű eső zúdult le Nagykanizsa térségében, ezért Gelsétől – Újudvarig teljes szélességben elöntötte az utat a közeli mezőgazdasági területről lezúduló sáros folyam.
(MTI Fotó: Varga György)
Tűzoltók szivattyúzzák a vizet a Zala megyei Gelsén, az iskola udvarán 2016. augusztus 19-én. (MTI Fotó: Varga György)
Szombaton falunapot rendeztek a Nagykanizsa melletti Nemespátrón.
A program ünnepélyes megnyitóján köszöntőt mondott Cseresnyés Péter államtitkár és átadásra került a díszpolgári cím is.
Nemespátró Önkormányzatának képviselő-testülete Dömötörfy Jenő részére a település érdekében kifejtett kimagasló tevékenységéért Nemespátró község díszpolgára kitüntető címet adományozta. A volt polgármesternek a kitüntető címet Cseresnyés Péter adta át. A köszöntő beszédet Göndör István mondta el. A község ajándékát Gilicze Sándor polgármester adta át az ünnepeltnek. (Fotók/videók: Vízvári József – Pipás)
Két társaság verekedett össze Zalakaroson.
A rendelkezésre álló adatok szerint augusztus 7-én (vasárnap) a hajnali órákban Zalakaroson, a Szőlő utca egyik parkolójában egy 40 és egy 35 éves helyi férfi, valamint egy 23 éves zalakomári férfi szóváltást követően egy-egy faággal verekedni kezdett. A két zalakarosi férfi a verekedés következtében nyolc napon belül gyógyuló, könnyű sérülést szenvedett.
A rendőrök a három férfit elfogták, előállították és gyanúsítottként hallgatták ki felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntett megalapozott gyanúja miatt – írta a police.hu.
Súlyos betegségekből gyógyuló, illetve veleszületett rendellenességekkel élő gyerekeket táboroztatnak idén nyáron is Zalaszabarban, a Gyógyuló Holnapocska Táborban, ahol az Erzsébet-program támogatásával összesen kétszáz gyerek részesülhet „élményterápiában” – tájékoztatta a tábor vezetése hétfőn az MTI-t.
(A Szabadics házaspár. Fotó: Archív)
Idén nyáron hatodik alkalommal rendeznek élményterápiás táborokat Zalaszabarban – magántámogatók felajánlása mellett tavaly óta az Erzsébet-program keretében – azzal a céllal, hogy hosszabb kórházi tartózkodást követően a gyermekek pozitív önértékelése megerősödjön, meg tudjanak küzdeni a krónikus betegséggel járó pszichés nehézségekkel. A kalandterápiával segítik a társas kapcsolatokba való visszailleszkedést, az élet különböző területein az aktív részvételt és a személyes felelősség növelését.
A Szabadics házaspár 2010-ben indította el az első Gyógyuló Holnapocska Tábort a tulajdonukban lévő zalaszabari kalandparkban, ahol évről évre nőtt a részt vevő gyermekek száma. Idén öt turnusban összesen kétszáz gyerek tölthetett vagy tölthet el térítésmentesen egy-egy hetet a Kis-Balatonhoz közeli táborban. Ezúttal veleszületett szívbetegséggel, valamint reumatológiai problémával élő, továbbá daganatos betegségből gyógyult gyerekek lakták be a tábor épületeit az elmúlt másfél hónapban, ezekben a napokban égéssérült, a következő héten pedig siket és nagyothalló gyerekek vehetnek részt az egyhetes programban.
A táborok különlegessége, hogy a gyerekek nem elzárt környezetben, hanem egészséges társaikkal együtt élik meg a tábor által kínált kalandokat, s mindezt állandó orvosi felügyelet mellett, illetve harminc civil önkéntes segítő közreműködésével.
Az érintett egészségügyi intézmények – a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Központja, a Semmelweis Egyetem Tűzoltó Utcai Gyermekklinikája, a Bethesda Gyermekkórház és a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja – nemzetközi hírű szakorvosai, vezetői is részt vesznek a táborok szervezésében és lebonyolításában, önkéntes alapon, díjazás nélkül. MTI
Szombaton a tónál a II. Golub László emlékversennyel vette kezdetét a Liszó falunap.
A nap során megszentelésre került a Liszói tó, volt ökomenikus istentisztelet, a kulturális program során nyolc fellépő csoport szórakoztatta a nagyérdeműt. A tombola előtt Varga Miklós, utána Tóth vera lépett fel, a báli zenét az Édes Kettes együttes szolgáltatta.
A fotókat Vízvári Józseftől (Pipás) kaptuk. Köszönjük szépen!
Ha látott valami érdekeset, fotóit, videóit küldje el nekünk a Facebookon privát üzenetben vagy az info@delzalapress.hu e-mail címre 🙂
Zalaszentbalázson a Kossuth utcában két személygépkocsi ütközött, egyik a magas feszültségű elosztónak hajtott a másik jármű a villanyoszlop és egy kerítés közé szorult.
A gépjárművek műszaki mentését a Nagykanizsáról érkezett hivatásos tűzoltók daru segítségével hajtották végre, az autók áramtalanítását követően.
A kedden délelőtt 10 óra tájban történt baleset során személyi sérülés szerencsére nem történt – írta a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.
A nagykanizsai rendőrök egy pacsai testvérpár ellen javasoltak vádemelést.
A gyanú szerint a testvérek még tavaly december 18-án 21 óra 50 perckor Felsőrajkon, a Kossuth Lajos úton szóváltásba keveredtek három helyi férfival. Ezt követően a két gyanúsított először lökdösni kezdte, majd egy tárggyal többször megütötte a sértetteket. A bántalmazás következtében az egyik férfi súlyos, a másik kettő könnyű sérülést szenvedett.
A Nagykanizsai Rendőrkapitányság a 22 éves és 21 éves pacsai testvérpárral szemben súlyos testi sértés bűntett, garázdaság és könnyű testi sértés vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott nyomozást befejezte, az ügyben keletkezett iratokat vádemelési javaslattal küldte meg a Nagykanizsai Járási Ügyészségnek – írta a napokban a police.hu oldalán a ZMRFK:
A tej felvásárlási árának drasztikus csökkenése és a nagyüzemek számára kevesebb támogatás miatt felszámolja tehenészetét a Nagykanizsától 10 kilométerre található Fűzvölgyi Agrár Zrt. – közölte a Zalai Hírlap pénteki online kiadásában.
Tóth István, az igazgatóság elnöke a lapnak elmondta: az egyik fő probléma, hogy 110 forintról másfél év alatt 55-re csökkent a tej felvásárlási ára, miközben a boltokban a fogyasztók számára nem lett olcsóbb. A tejtermelés önköltsége ugyanakkor egész Európában 85 és 100 forint között alakul, így a cégnek minden liter tej előállításával több mint 20 forint vesztesége keletkezik, de ezt a támogatási rendszer megnyirbálásával már a növénytermesztésből sem tudják finanszírozni.
Fűzvölgyön hatszáz darabos tejelő állományt tartanak, ami a borjakkal, vemhes üszőkkel együtt 1200 állatot jelent, s ehhez minimum 1600 hektárnyi terület kell a takarmányellátás miatt. A cég évtizedeken át több mint 2400 hektáron gazdálkodott, de az uniós támogatásokhoz kapcsolódó új elosztási rendszerben az 1200 hektárt meghaladó területekre már nem kapnak egyetlen forint területalapú támogatást sem, és kiszorultak az agrár-környezetgazdálkodási programból is. A tejtermelés után most kapott rendkívüli támogatás mértéke pedig (literenként 4 forint 20 fillér) nem éri el azt az összeget, amit a növénytermelésből elvontak – indokolta Tóth István.
Szűcs László, a társaság vezérigazgatója a lapnak arról beszélt: a jelenlegi 85 fős gárdából akit lehet, nyugdíjaznak, a fiatal és elhivatott dolgozókat megpróbálják a környező gazdaságoknál elhelyezni, de így is várhatóan 40 ember utcára kerül. Hozzákezdtek már a tehenek leöléséhez is, mert a fűzvölgyi tejelő állomány havi 9 millió forint veszteséget termel. MTI
Doktor Úr! Én is büszke lehetek egy kicsit? Ez bukott ki belőlem, amikor közel egy év után újra megdobogtatta a szívemet egy üzenet, ami Dr. Molnár Gábornak, egykori tanítványomnak szólt a Facebookon: „ Molnar Gabor doktor ur, akinek orokke halasak leszunk onzetlen es odaado munkajaert! A 19. terhessegi heten O mutott meg. Az egyetlen orvos, aki Magyarorszagon iker-iker transzfuzios mutetet vegez, remenyt adva ezzel a szuloknek..” – … és egy fotón a doktor, egy ikerpárrral…
Szenzációs műtét – megmentették a babák életét!
A MI FIÚNK…
Magyarországon egyedülálló műtétet hajtottak végre a tavaly a pécsi szülészeti klinikán. Az orvos-csapat tagja volt Dr. Molnár Gábor, Dr. Bódis József, Dr. Vizer Miklós és Kerekes Renáta műtősnő.
A műtét végző szülész-nőgyógyász Dr. Molnár Gábor zalai születésű, Zalaszentbalázson nőtt fel, s végezte az általános iskolát, majd a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnáziumban tanult és érettségizett. Ezt követően végezte el Pécsett az orvosi egyetemet, s választotta élethivatásul azt, hogy nőkön, valamint pici babákon, s azok világra jövetelében segítsen.
– Az általános iskola óta a természettudományok érdekeltek (kémia, biológia) elsősorban, már akkor tudtam, hogy ezzel a területtel fogok foglalkozni – mondta Dr. Molnár Gábor. – Az már akkor látszott, nem én leszek a válogatott középcsatára a VB döntőn, énekhangom akkor sem volt, így a papi pálya is ugrott, pedig milyen ájtatosan tudtam ministrálni szegény mamám szerint… Igazából nem akartam orvos lenni, féltem a vértől, inkább biológia, kémia tanár. Na de mit lehet (lehetett) kezdeni egy tanári diplomával – pl.: Londonban mosogatni – ami persze az ország szégyene.
Középiskola 3. osztályában beszéltek rá az orvosira. Tudományos érdeklődésemet nagymértékben befolyásolta a gimnáziumban Szebenyi Mária tanárnő, akinek nagyon sokat köszönhetek. Oda egyből felvettek. 120 pont volt maximum, nekem 122 lett. Az egyetemet, mint ahogy a gimnáziumot is szerettem, jó visszaemlékezni azokra az évekre. Az egyetemen az első év végén van egy nyári ápolási gyakorlat. Én akkor még traumatológus akartam lenni, így azon a nyáron a Kanizsai Dorottya Kórház Traumatológia Osztályára mentem, ahol nagyon rendesek voltak velem, az első nap Muzsek főorvos úr bevitt a műtőbe. Fúrtak, faragtak, kalapáltak, fűrészeltek. Hát, nagyot csalódtam, azonnal tudtam, baleseti sebész biztosan nem leszek.
Kanizsán akkor a Baleseti Osztály alatt volt a Nőgyógyászat. Lementem oda, a szülőszobán láttam 3 szülést és már tudtam is: szülész-nőgyógyász leszek. Az egyetemi évek alatt ez a gondolat csak erősödött bennem, így nem volt kétséges a szülészeti irány. A klinikára való bekerülésemben sokat segített nekem, szintén zalaszentbalázsi származású Prof. Dr. Gőcze Péter, aki a Szülészeti Klinikán dolgozik a mai napig, vele végeztem az első tudományos munkámat is. A diploma után egyből, vagyis 2005-ben kerültem a klinikára. Persze minden érdekelt. Gőcze prof hatására az onkológia, de a középiskola óta a genetika is érdekelt, és csak álmodni mertem arról, hogy egyszer, nagyon sokára, a klinikán esetleg méhen belüli sebészeti beavatkozásokat is végzünk, és én ennek részese lehetek.
2009 nyarán, egy évvel a szülészet szakvizsgám előtt, a klinikán genetikusból hirtelen hiány lépett fel, a kettőből az egyik genetikus kolléga előre megfontolt szándékból családjával Angliába távozott. Veszprémi Béla Tanár Úr, a Genetikai Tanácsadó vezetője akkor megkérdezte tőlem, lenne-e kedvem a szülészet mellett genetikával is foglalkozni – én igent mondtam neki. Azóta foglalkozom prenatális genetikával. Akkor kerültem közvetlen munkakapcsolatba Dr. Vizer Miklóssal (persze előtte is jóban voltunk), aki az egyik vezető ultrahangos orvos volt a klinikán. Ő 2010 táján ment ki Hamburgba ezt a műtéti technikát megtanulni. Hazajött, és én vártam, hogy akkor kezdődik a fetoscopia. De nem történt semmi. Én ezt nem értettem. Megkérdeztem tőle, mi az oka ennek. Válasza az volt, hogy bonyolult a dolog, pályázatot kell írni, egy rakás engedélyt be kell szerezni, nagyon sok utánajárást jelent.
Dr. Molnár ezt elvállalta, Bódis József professzor, az intézetvezető engedélyt adott neki a munka megkezdéséhez és megígérte, ha meglesznek az engedélyek, a műszerek rendelkezésre fognak állni.
– A műszerek beszerzése is sikerült, kb. 25-30 millióba kerültek – folytatta a doktor. – 2014 tavaszára minden készen állt, együtt volt a csapat, a felszerelés. Már csak beteg kellett, aki vállalja a műtétet.
Az első beavatkozás sajnos nem sikerült, de azt még nem dr. Molnár és dr. Vizer Miklós végezte. A másodikat viszont már ők, vagyis igazából Dr. Molnár Gábor.
– Vizer Miklós inkább a diagnosztikai részét csinálta, ami nagyon fontos, a műtét során a hátam mögött állva – és nyilván sokkal nyugodtabb idegállapotban, mint én – nyugtatott és hasznos tanácsokkal látott el. Ez nagyon sokat segített, e nélkül nem ment volna. Meg kell említenem Kerekes Renátát is, őt nem véletlenül választottuk Vizer doktorral egyhangú szavazással az első számú segítőnek. Ő egy nagyon higgadt, csendes ember, aki nekem minden korábbi műtétemnél, ahol ott volt, sokat segített. Ennél a beavatkozásnál is sokat jelentett az ő higgadtsága.
– Egy ilyen nagyságrendű, mondhatni szenzációs műtét mit jelent egy fiatal szakorvosnak a pályáján? Az ember élete során talán csak egyszer kap ekkora esélyt a sorstól…
– Nem akarok nagyképű lenni, sőt nagyon szerénynek kell lennem, de az akkor is igaz, hogy Vizer Miklós és én most teremtjük meg ezen úttörő munkánkkal a magyarországi méhen belüli sebészetet. Ez igenis mérföldkő a magyar szülészeti ellátás történetében. Bódis prof egy délutáni megbeszélésen azt mondta, ez egy más dimenziójú szülészeti ellátás. El tudom képzelni, hogy a többi kolléga magában mit gondolhatott. Nem mondom, hogy 33 évesen a csúcsra értem, egyáltalán nem, inkább most kezdődik valami nagyon izgalmas. Ha hagynak dolgozni a klinikán és nem lehetetlenítenek el. (Ne felejtsük el – ez Magyarország 2014-ben!), meg persze nem száll el velem a ló, akkor sok csodát fogok még mutatni (pl.: nyitott hátgerinc méhen belüli műtéte).
Az is igaz, nagy rajtam a nyomás, Vizer Miklós időközben elhagyta a klinikát, magánellátást csinál, de szerencsére a fetoscopiát folytatni fogja. Óriási a felelősségem, minden egyes fetoscopos műtét (azóta 3-at végeztem) egy újabb kihívás. Nem olyan, mint mondjuk egy hasi méheltávolítás, ahol ott áll mellettem egy tapasztalt kolléga. Itt minden új és csak magunkra – magamra számíthatok. Nekem nem volt, és most sem célom a népszerűség, nem leszek magyar celeb. Célom orvosként a magyar szülészeti ellátás magasabb szintre emelése, ebben ez volt az első lépés. A legfontosabb, hogy két lábbal a földön maradjak. Nem lettem ettől jobb, szebb, okosabb, mint a többi. Orvosként az életre esküdtem és nem halálra, ami tőlem telik, mindent meg fogok tenni a betegekért a jövőben is.
Magánélete – mint mondja – nagyjából rendben van, de természetesen a munka a családtól is sok időt elvesz, keveset lehet velük. Zalába ritkán jut el, 2015-ben volt a 15 éves érettségi találkozójuk.
– Otthon voltam és jó volt látni a régi haverokat. Ifjúkori emlék van bőven, nem volt az olyan régen. Amit kicsit sajnálok, hogy a munkám és a család miatt testvéremmel, aki Keszthelyen él, keveset látjuk egymást és keveset horgászunk együtt. Ha a gyerekek nagyobbak lesznek, remélem, újra jöhetnek az egyhetes horgászások.
IKER TRANSZÚZIÓS SZINDRÓMA
Az iker-iker transzfúziós szindróma az egypetéjű ikerterhességek tíz százaléka során fordulhat elő. Az egyik magzat a másiktól vért vesz el, emiatt az egyik kicsi, a másik pedig túl nagy lesz. A rendellenesség miatt a vér egyenlőtlenül áramlik a babák között. Normális esetben a két magzatnak külön vérkeringése van, ennél a betegségnél azonban a méhlepényben összefonódnak a babák erei, így tudja az egyik elvonni a tápanyagokat a másik elől. A kisebb magzatok kilencven százaléka még a méhen belül meghal, amelyik megszületik, azoknál súlyos rendellenességek léphetnek fel.
A pécsi klinikának egy pályázattal és külföldi hallgatók adományainak segítségével sikerült a szükséges műszereket beszereznie, lézerrel zárták el a méhlepényben az érösszeköttetéseket. A műtétet végző orvosok Hamburgban sajátították el az eljárást.
ZOÁRD ÉS SÁMSON
A műtét sikerült, a kismama hazamehetett Debrecenbe, de a szülésre visszatértek a pécsi klinikára, ahol megmentették a babák életét – még akkor, amikor édesanyjuk a szíve alatt hordta őket. A Pécsi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján 2015. júniusában végezte el a team a másfél órás operációt, de a babák megszületése után akarták csak nyilvánosságra hozni a nagy eseményt. A babák – merthogy ikrekről van szó – egészségesen világra is jöttek.
A gyerekek a 35. héten születtek meg: a nagyobbik, Zoárd 1980, a kisebbik, Sámson 1730 grammal.
(Lukács Ibolya)
Csütörtökön ünnepélyesen átadták az M7-es autópályán elsőként a Zalakomári pihenőhelyen épült tengelysúlymérő ikerállomást. A fejlesztés keretében nagy sebességű mozgás közbeni tengelyterhelésmérő és forgalomszámláló rendszer létesült az autópálya jobb és bal oldalán.
A túlsúlyos teherforgalom kitereléséhez előjelző rendszer épült ki mindkét oldalon, amit menetirányonként 3 portálszerkezet telepítésével változtatható jelzésképű táblák (VJT) jeleznek. Az állomáson tengelysúly- és össztömegmérlegek találhatók mérlegházzal, mérőberendezésekkel.
Manninger Jenő, Zala megye fejlesztési biztosa elmondta: „Örülünk, hogy a Zala megyei közútfejlesztések folytatódnak. Az utak állapota főleg a túlsúlyos teherautók miatt romlik, ezért nagyon fontos ez a beruházás.”
(A fényképen balról jobbra Szerencsi Gábor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közúti szolgáltató igazgatója, Kondrik Kornél, a NIF Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese, Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese, Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője és Manninger Jenő, Zala megye fejlesztési biztosa látható.)
Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője kiemelte:”Kettős minőségemben, országgyűlési képviselőként és Zala megyeiként örülök az elkészült fejlesztésnek. A megépült útjaink védelmét szolgálja az állomás.”
Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese hozzátette: „Köszönöm a projektben résztvevő kollégák munkáját. Az úthálózat védelme, így ez a beruházás is kiemelten fontos.”
Kondrik Kornél, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. gazdásági vezérigazgató-helyettese ismertette a műszaki paramétereket: „A megközelítést, csatlakozási kapcsolatokat biztosító utak kiépítése során mintegy 5300m2 betonburkolat épült, a kamionoknak parkolóhelyek alakítottunk ki, valamint elvégeztük a szükséges vízépítési, közműépítési munkálatokat. Mindemellett kiépítettük a közvilágítást és az üzemi hírközlést.”
A kivitelezést nettó 886 millió forint értékben, uniós és hazai források felhasználásával a Colas Út Zrt. végezte.
(Forrás: Magyar Közút – Facebook)