Lángba borult egy többszintes lakóépület egyik negyedik emeleti lakásának egy helyisége Nagykanizsán a Kazanlak körúton.
A vasárnap hajnali 4 óra körüli időben fellobbant tűzhöz a város hivatásos tűzoltóit riasztották, akik egy vízsugárral oltották el a lángokat, majd megkezdték a tűzzel érintett lakás átszellőztetését és átvizsgálását. Az oltási munkálatokkal párhuzamosan a tűzoltók egy embert menekítettek ki a lángok közül, elsődleges információink szerint őt füstmérgezéssel és égési sérülésekkel szállította a mentőszolgálat a Kanizsai Dorottya Kórházba. (Forrás: Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság)
A csütörtöki viharos idő sok munkát adott a nagykanizsai tűzoltóknak is. Aznap reggel 6 óra előtt érkezett a jelzés, hogy az Attila utcában egy társasház előtt lévő fa a bejárat elé zuhant, ami miatt a lakók nem tudtak kijönni a házból. A kanizsai lánglovagok szétdarabolták a fát és szabaddá tették a bejáratot.
Kora délután a Nagykanizsa és Fiyeház közötti útszakaszon egy útra dőlt fa okozott forgalmi akadályt, amelyet szintén a nagykanizsai tűzoltók daraboltak fel és távolítottak el az útról. A késő délutáni órákban A Wlasics utcában egy cseresznye fa dőlt az útra a forgalmat akadályozva. A kanizsai hivatásos tűzoltók láncfűrésszel felszámolták a forgalmi akadályt. (Forrás és fotók: Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság)
Az inaktívak és a közfoglalkoztatottak, továbbá a külföldön dolgozók a magyar munkaerőpiac legfőbb tartalékai, számuk meghaladhatja a 300-400 ezret is – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára pénteken Nagyrécsén.
Cseresnyés Péter a 75 települést érintő dél-zalai foglalkoztatási együttműködési megállapodás aláírásakor beszélt arról, hogy a március 20-án napvilágot látott kormányrendelet értelmében a jelenlegi 210-220 ezer közfoglalkoztatott létszámát négy év alatt 150 ezerre kell csökkenteni. Rajtuk kívül az inaktívak, valamint a külföldön dolgozó fiatalok és középkorúak lehetnek a magyar munkaerőpiac tartalékai, számuk összesen meghaladhatja a 300-400 ezret – ismertette.
Úgy vélte, az önkormányzatok számára ugyan „kis fájdalommal jár”, hogy a ma a közfoglalkoztatottak által ellátott feladatokat más foglalkoztatási formában kell megoldaniuk, de az adott településnek és a társadalom egészének is „érdeke és előnye”, ha minél többen tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. A sokat kritizált közfoglalkoztatás intézményét a kormány mindig csak átmeneti lehetőségnek tekintette, hogy a korábban a munkaerőpiacról kiszorultakat újból visszavezesse a munka világába – tette hozzá.
Felidézte, hogy 2010-ben 11,6 százalékos volt a magyarországi munkanélküliségi ráta és 55 százalék volt a foglalkoztatottak aránya, mára pedig 4,3-4,4 százalékra mérséklődött a regisztrált álláskeresők aránya, miközben a foglalkoztatottság már az európai uniós átlagot is némileg meghaladva elérte a 68 százalékot. Ma nem munkanélküliségről kell beszélnünk, hanem az üres álláshelyekről, jelenleg is mintegy 60-70 ezer állásra keresnek munkavállalót a magyarországi vállalkozások.
A foglalkoztatási gondok megoldását segítik az európai uniós forrásból a kormányhivatalok közreműködésével már régóta zajló programok, amelyek elsősorban a hátrányos helyzetben lévő munkavállalók felkészítését, elhelyezkedését segítik, de hasonló a célja a dél-zalai foglalkoztatási paktumnak is – jelezte Cseresnyés Péter.
Jakab Sándor, a Nagykanizsa és Térsége Önkormányzati Társulás alelnöke a rendezvényen elmondta: a nagykanizsai és a letenyei járásban lévő több mint 46 ezer lakót számláló 75 település számára hívták életre a dél-zalai foglalkoztatási együttműködést. A 2020-ig tartó programba közel 200, ma még hátrányos helyzetben lévő munkavállalót szeretnének bevonni, közülük 40-et képzésben részesíteni, hogy csaknem 90 ember tartós állást találhasson magának. MTI
A sok csapadék miatt már nem, de a viharos szél és a hófúvás veszélye miatt továbbra is első- és másodfokú figyelmeztetések, riasztások vannak érvényben az országban. Az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtök reggeli, az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésében azt írták: a Dunántúlon és a keleti országrészben is viharossá fokozódik szél. A Dunántúl nyugati részén 90-100 kilométer/óra közötti lökések is előfordulhatnak.
A viharos szél miatt Vas és Zala megyében van érvényben másodfokú figyelmeztetés. Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Veszprém megyében elsőfokú a figyelmeztetés. A Bakonyban a viharos szél nagyobb területen okozhat hófúvást. Emiatt Vas és Zala megyében másodfokú, Veszprém megyében elsőfokú a figyelmeztetés. Ezeken a területeken továbbra is hótorlaszokat emel a szél.
Csütörtök estétől mérséklődik majd a légmozgás, addig 20 milliméternél kevesebb, vegyes halmazállapotú csapadékra lehet számítani. A Tiszántúlon leginkább eső, másutt eső, havas eső, hó egyaránt valószínű. A magasabban fekvő helyeken főként havazás várható. Síkvidéken a lehulló hó olvad vagy elolvad. A Dunántúli- és az Északi-középhegység vonulatain újabb 5-15 centiméter friss hó valószínű.
Csütörtökön a nap második felében inkább már csak az Alföld déli részén és a Dunántúl délkeleti megyéiben lehet számottevő mennyiségű vegyes csapadék (a Mecsekben tapadó hó) – írták. A hőmérséklet délután 3-9 Celsius-fok között valószínű, késő estére 1-4 fok közé hűl le a levegő. MTI
„A kanizsai húsvét szokásairól ezt írta Kerecsényi Edit, múzeumunk egykori igazgatója: Húsvétvasárnap a háziasszony a korai mise után megszenteltette a díszes szőttessel vagy damaszt szalvétával letakart kosárban magával vitt, nagyszombaton megfőzött füstölt sonkát, tormát, piros tojásokat, kalácsot, kenyeret és sót. Egyesek mindenből csomagoltak és szenteltettek egy keveset, amit az ünnepi asztalra szántak. Az asztalt mindenütt gondosan megterítették, majd kellemes ünnepeket kívánván ünneplőben költötték el a reggelit. A morzsákat gondosan összesöpörték, a tojáshéjat is összegyűjtötték, majd elégették, vagy a baromfinak adták. A sonka csontját az eresz alá dugták, hogy megóvják a házat a villámcsapástól és más veszedelemtől.” (Forrás: Nagykanizsa anno)
„A húsvéti népszokások legtöbbjénél a tojás, főként a díszített, a hímes tojás a szokások elengedhetetlen tartozéka. Kanizsa környékén a hímes tojás kétszer kap fontos szerepet – hangsúlyozta Száraz Csilla.
– Először vasárnap délután, amikor a keresztszülők vagy a szomszédok ajándékozzák, másodszor húsvéthétfőn vagy a húsvétot követő úgynevezett mátkáló vasárnapon. Ekkor a fiatal lányok cserélnek legkedvesebb barátnőjükkel hímes tojást, ezzel életre szóló barátságot, mátkaságot, komaságot fogadva egymásnak.
Általános szokásként élt Zalában és Somogyban, hogy a keresztszülők húsvétkor megajándékozták keresztgyermekeiket.
A 20. század első évtizedeiben ez az ajándék hímes tojás és alma volt. A két világháború közötti időszakban a tojás mellé gyakran került narancs, vásári mézesbáb, apró csokoládé, az 1960-as évektől játék, könyv és dísztárgy is.
Kiskanizsán egyik évben a keresztanya látogatta meg keresztgyerekét, a következő évben pedig fordítva történt. Sármelléken fehérrel hímzett „pirostojásos kendőben” vitte a keresztanya az egyszínűre festett tojást, Nemespátrón pedig húsvétvasárnapján, a délutáni istentisztelet után a templom előtti téren ajándékoztak.
A kislányok a legszebb hímes tojást félretették mátkatojásnak, a többivel pedig játszottak: kisasszonyosat, cicásat vagy labdáztak velük. A keresztanyáktól kapott „mátkatojásokat” cserélték egymással a jó barátnők, akik egész életükben magázták, és mátkámnak szólították egymást.” – olvasható többek között Bakonyi Erzsébet cikkében a Kanizsa Újságban.
Nagykanizsán a fiatalok körében szerencsére még most is divat a lányok locsolása Húsvétkor. Találtunk is egy jó kis tavalyi akció videót egy kanizsai locsolkodásról.
Teljes terjedelmében égett az épület. Kigyulladt egy hétvégi ház vasárnap éjszaka 22 óra körüli időben a Nagykanizsához tartozó Szentgyörgyvári hegyen.
Az palafedelű téglaépület teljes terjedelmében égett, amikor a nagykanizsai hivatásos tűzoltók a helyszínre érkeztek. A rajok rövid időn belül eloltották a lángokat. A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint a házban csak ingóságok voltak. Forrás: ITT.
(Fotó: A nagykanizsai tűzoltók által korábban készített kép, amikor szintén a kanizsai szentgyörgyvári hegyen leégett egy 40 négyzetméteres hétvégi ház és a szomszédos telken lévő fa tároló.)
Csütörtökön éjszaka árokba borult egy autó a 61-es főúton a Zala megyei Bagolánál, Nagykanizsa egyik városrészében.
A baleset során egy ember a felborult jármű alá szorult, akit a mentőszolgálat munkatársai újraélesztettek -írta közleményében a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.
A Zalai Hírlap úgy értesült, hogy a súlyosan sérült embert a Kanizsai Dorottya Kórházba szállították a mentők.
A lapnak Dr. Brünner Szilveszter a kórház főigazgatója azt mondta, az intenzív osztályukon ápolt páciens sérülései rendkívül súlyosak, életveszélyesek.
Nagypénteken és Nagyszombaton nyitva lesz a nagykanizsai Vásárcsarnok. A Vásárcsarnok pénteken reggel 5 és délután 17 óra között várja a vásárlókat, míg szombaton reggel 5-től délután 14 óráig lesz nyitva. Akik eddig még nem találtak alkalmat a húsvéti nagybevásárlásra, azok most még megtehetik.
Pénteken 9-12 óra között Mikkamakka játéktár lesz a a csarnok emeletén. Itt játékok sokasága és kreatív foglalkozásokkal várják a kicsiket és nagyokat. A húsvéti napokon, vasárnap és hétfőn a Vásárcsarnok zárva lesz. Az, hogy melyik árus jelenik meg a piacon vagy melyik boltos nyit ki az üzletek közül, már mindenki egyénileg válogatja. (Fotó: Csarnok Üzletház – Vásárcsarnok hivatalos oldala, Nagykanizsa )
A vasárnap hajnali 4 óra körüli időben fellobbant tűzhöz a város hivatásos tűzoltóit riasztották, akik egy vízsugárral oltották el a lángokat, majd megkezdték a tűzzel érintett lakás átszellőztetését és átvizsgálását.
