Kategória: Gazdaság

Lépett az MBH Bank is: áthárítja a vállalkozókra a tranzakciós illetéket

Gazdaság

60 nappal a módosítás előtt jelentette be az MBH Bank a 2024. október 3-tól esedékes jelentős díjemeléseket, mellyel a vállalkozói ügyfelei számára hárítja át a 2024. augusztus 1-től esedékes állami pénzügyi tranzakciós illetékemelést. Az MBH-nál bankolnak a korábbi Budapest Bank-os, a korábbi MKB Bank-os és a korábbi takarékbankos vállalkozások is, amelyekre szintén vonatkozik a változás.

Egyre fogy azoknak a bankoknak a száma, amelyek még nem jelentették be a pénzügyi tranzakciós illeték 2024. augusztus 1-jei megemelésének teljes mértékű áthárítását a vállalkozói ügyfelekre.

Eddig az alábbi bankok jelentettek be év közi díjemelést az állami elvonás megemelésével kapcsolatban:

  • Erste Bank: 2024. szeptember 20.
  • Gránit Bank: 2024. szeptember 16.
  • K&H Bank: 2024. szeptember 26.
  • MagNet Bank: 2024. október 1.
  • MBH Bank: 2024. október 3.
  • OTP Bank: 2024. augusztus 1. (már nem igényelhető számlacsomagok esetében 2024. október 1.)
  • UniCredit Bank: 2024. augusztus 1.

Még nem jelentett be díjemelést a pénzügyi tranzakciós illeték állami megemelésével kapcsolatban a CIB Bank és a Raiffeisen Bank.

Három korábbi bank ügyfeleit is érintik a változások

– Az MBH Bank annyiból különleges a hazai bankok között, hogy három korábbi bankot is magában foglal, így rengeteg vállalkozói ügyfelet érint – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. – 2022. március 31-én egyesült a Magyar Bankholding két tagbankja, a korábbi Budapest Bank és a korábbi MKB Bank, amely a korábbi Takarékbankkal 2023. április 30-án kiegészülve alakult át a mai MBH Bankká. Közülük a Takarékbank számos vidéki kis településen bankoló vállalkozót foglal magába, ahol előzőleg csak ez a hitelintézet volt jelen.

Az MBH Banknál a vállalkozók teljes köre fizeti 2024. október 3-tól a megemelt pénzügyi tranzakciós illetéket.

Mint ismert, a kormány az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) kormányrendelet értelmében a készpénzmozgást nem igénylő pénzügyi műveletekre vonatkozóan 0,3 százalék, maximum 10 000 forintról 0,45 százalék, maximum 20 000 forintra emelte a pénzügyi tranzakciós illeték mértékét 2024. augusztus 1-től, míg a készpénzt érintő műveletekre 0,6 százalékról 0,9 százalékra, de itt felső határ nélkül. Ezzel az állami elvonás a másfélszeresére emelkedett, a felső határ tekintetében pedig a duplájára.

Az illetéket nem az ügyfelek, hanem a bank fizeti az állam felé. A vonatkozó jogszabályok viszont nem tiltják az illeték áthárítását a céges ügyfelekre. A kormány azonban az illeték emelésével kapcsolatban díjemelési tilalmat hirdetett a bankok lakossági ügyfélkörére nézve 2024. december 31-ig.

Ezért a mostani díjemelési hullám egyelőre csak a vállalkozó ügyfelekre vonatkozik.

A változások értelmében, például 1 millió forintnyi készpénz felvétele 3 000 forinttal növeli meg a banki díjat, míg a készpénzforgalmat nem igénylő műveleteknél, így például az eseti vagy rendszeres átutalásoknál, csoportos beszedéseknél 1 500 forinttal nő meg a vállalkozásokat terhelő banki költség.

Megjelent az új, devizaváltásokat terhelő kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték is a bankok díjaiban

A kormány nem csak a 2013. január 1. óta velünk lévő pénzügyi tranzakciós illetékemelésről döntött júliusban, hanem egy új illetéknem kivetéséről is.

– A bankoknak 2024. október 1-től egy kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket is fizetniük kell az állam felé – mondja Gergely Péter. – A devizaváltást és egyes pénzügyi eszközök megvásárlását terhelő új állami elvonás vállalkozói rétegre történő áthárításáról eddig a MagNet Bank és az UniCredit Bank döntött.

A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték mértéke ügyletenként 0,45 százalék, maximum 20 000 forint.

A pénzügyi tranzakciós illetékemelés áthárítása tekintetében a CIB Bank és a Raiffeisen Bank, illetve a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésével kapcsolatban rajtuk kívül az Erste Bank, a Gránit Bank, a K&H Bank, az MBH Bank és az OTP Bank nem jelentett még be változásokat, ez azonban csak idő kérdése lehet.

Gergely Péter szerint nagyon valószínű, hogy az illeték megemelését, illetve az új kiegészítő illetéket a bankok mindegyike tovább hárítja majd az ügyfelekre, mivel jelentős teherről van szó. Emiatt valószínűleg nem várható verseny ebben a bankok között, így nem lesznek akciósan elengedett vagy csak részben áthárított állami terhek sem a vállalkozói réteg, sem pedig – 2025. január 1-től – a lakossági réteg esetében sem.

A várakozások ellenére úttörő lépést tett nemrég az OTP Bank: önkéntes moratóriumot vállalt a bankon belüli átutalások esetében, így ott csak a pénzügyi tranzakciós illetéknek megfelelő banki díjat kell megfizetniük a vállalkozóknak 2024. augusztus 1-től legfeljebb az idei év végéig. A bank saját díjat nem számít fel értük a jelenleg értékesítés alatt álló vállalkozói díjcsomagok tekintetében. A már lezárt értékesítésű vállalkozói díjcsomagokra ez a moratórium nem vonatkozik, viszont ezekre a vállalkozói díjcsomagokra az illetékemelés áthárítása csak 2024. október 1-től lép érvénybe.

A lakosságnak egyelőre nem kell számolnia az illetékemeléssel és az új, kiegészítő illeték áthárítással kapcsolatos áthárításokra, ezt a kormány ugyanis, mind közvetlenül, mind pedig közvetve megtiltotta a bankoknak.

A tiltás azonban csak 2024. december 31-ig van életben a jelenlegi szabályok szerint, így jövőre a lakosság is szembesül majd ezekkel a plusz terhekkel.

Szakszervezet: legalább 12 százalékkal kell emelni a minimálbért

Gazdaság

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell – ismertette a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a szervezet közleményében, amit pénteken juttattak el az MTI-nek.

Zlati Róbert hozzátette, a 300 ezer forintos minimálbér mellé minimum 360 ezer forintos garantált bérminimum szükséges, hogy legalább nominálisan ne közelítsen egymáshoz a két érték.

Kiemelték, hogy egyelőre konkrét számok nélkül került szóba a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum emelése a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi ülésén, ahol úgy tűnt a résztvevőknek mégsem áll szándékukban összevonni a két elemet.

Annak ellenére, hogy egyes szakszervezetek és egyes munkáltatói szervezetek is korábban jó ötletnek tartották, a MASZSZ mindig ellenezte és a jövőben is ellenezni fogja a kétfajta bérelem egyesítését egészen addig, amíg az ágazati szintű kollektív szerződések nem fognak tarifa megállapodásokat tartalmazni – olvasható a szövetség közleményében. Mindezek mellett a VKF-en kitértek még a fórum döntési mechanizmusának változtatására és az eu-s minimálbér irányelvre is.

A MASZSZ elnöke rossz iránynak tartja a kormány javaslatát, amely szerint a VKF-en a jövőben konszenzus helyett egyszerű többséggel lehessen döntést hozni, megállapodást kötni.

Zlati Róbert rámutatott, hogy ezzel a VKF több résztvevőjével többször keményen konfrontálódó MASZSZ az általa képviselt munkavállalók érdekeivel látványosan háttérbe szorulhat.

A szakszervezet elnöke ártalmasnak tartja azt a kormányjavaslatot is, amelynek értelmében a közszférában dolgozókat képviselő szakszervezeteket kihagyják az országos szociális egyeztetésből.

A MASZSZ elnöke a közleményben hozzátette, az eu-s minimálbér irányelvet idén november 15-ig kell átültetni a magyar jogrendszerbe. Először is ki kell jelölni azt a fórumot, ahol a minimálbérről tárgyalnak a szociális partnerek. Az átültetésnél meg kell határozni, hogy milyen referencia értékek mentén, milyen adatok figyelembevételével határozzák meg a következő év minimálbéreit.

Ezen túl fontos, hogy a kormányoknak a szociális partnerekkel együtt cselekvési tervet kell kidolgozniuk a 80 százalékos kollektív szerződési lefedettség eléréséhez szükséges lépésekről. A MASZSZ elnöke jelezte ugyanakkor, hogy az országban a magyar munkavállalók kevesebb mint 20 százaléka dolgozik kollektív szerződés védelme alatt.

Kiszámolták, hogy nőttek az átlagkeresetek

Gazdaság

KSH: a bruttó átlagkereset 652 ezer forint volt 2024. májusban, 14,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Idén májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A bruttó kereset mediánértéke 525 100 forint volt, a nettó kereseté pedig 363 900 forintot ért el, 16,9, illetve 17,2 százalékkal haladva meg az előző év azonos időszakit.

Májusban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 607 800 forintra becsülhető, ami 15,1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A vállalkozásoknál 609 100, a költségvetésben 592 900, a nonprofit szektorban 636 200 forintot tett ki a rendszeres bruttó átlagkereset, 14,1, 17,5, illetve 19,3 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A jelentésből kiderült: a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 433 600 forintot ért el, és 14,8 százalékkal volt magasabb, mint tavaly májusban.

A reálkereset 10,4 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 4,0 százalékos növekedése mellett.

Január-májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 633 300 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 421 100 forintot, a kedvezményeket figyelembe véve 435 800 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,2, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 14,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. (MTI)

A termékek címkéje nem hazudhat

Gazdaság

(x) Egy bevásárlás során sokan nem olvassák el a különböző termékek címkéit, pedig hasznos információkat tartalmaznak. Ha a vevők alaposabban megnéznék a leírásokat, akkor nem biztos, hogy a megszokottnál maradnának.

A gyártóknak bizonyos adatokat kötelező feltüntetni az árucikkeken. Emellett extra tartalommal is megfűszerezhetik a termékcímkéket. Céljuk, hogy a vásárlókat meggyőzzék vagy biztosítsák őket afelől, hogy az áru megfelelő, illetve nem káros számukra.

A címke készítés során a márkák arra törekednek, hogy a jó információkat kihangsúlyozzák, a hátrányokat pedig kissé burkoltan fejezzék ki. A jog azonban igyekszik ezt szabályozni, ugyanis meghatározzák, miről kell a vásárlót mindenképpen tájékoztatni. A kötelezők feltüntetésén túl egy dologra figyelnek, hogy hazugságokat ne tartalmazzon a leírás.

A legfontosabb kötelező tartalmak

Természetesen a termék pontos megnevezését, és annak gyártóját kötelező feltüntetni. Az előállítási folyamat körülírása is lényeges, hiszen az élelmiszereknél az is számít, hogyan készítik el azokat. A legtöbben a szavatossági időt szokták ellenőrizni, ami szintén megtalálható minden terméken.

A gyártót nem csak megnevezni szükséges, annak címét és elérhetőségeit is valamilyen módon dokumentálni kell. A származási hely megjelölése is fontos. Magyarországon sokan szeretnek hazai termékeket vásárolni. Itthon éppen ezért szemet szúróan ki szokták hangsúlyozni, hogy hazai gyártmányról van szó, nem véletlenül.

Az áruk persze nagymértékben különböznek egymástól. Attól függően, hogy releváns-e az adott termékkel kapcsolatban, még számos információt közölni kell a vevővel. A méret vagy a csomagolásban található mennyiség pontosan és érthetően szerepel a címkéken.

Az összetevők leírása szintén nagyon fontos. A szavatossági idő mellett talán még ez az az információ, ami érdekelni szokta a vásárlókat. Manapság sokan érzékenyek bizonyos anyagokra, de persze nem csak ezért vizslatják. 

Az egészséges életmód követői a tápértéket is analizálják. Az allergénekről sem szabad persze megfeledkezni, azokat is tisztán le kell írni, hiszen akár életveszélyes állapotba is kerülhet a fogyasztó.

A félrevezetést büntetik

Egy termék csak akkor kerülhet forgalomba, ha a címkéje ellenőrzésen esett át. Pontos és igaz információkat kell tartalmazzon, hogy a vásárlókat véletlenül se vezesse félre. Amennyiben az előírásokat mégis megszegik, akkor komoly büntetésre számíthatnak. Az akarva-akaratlanul elkövetett hibát pedig ki kell javítani, ellenkező esetben az árut betilthatják.

A címke is értéket ad a terméknek

Egy minőségi öntapadó címke a termék értékét növelheti, hiába található csak a csomagoláson. Az igazság feltüntetésén kívül az esztétikára is figyelmet kell fordítani. A vásárlók szívesebben vesznek igényes csomagolású és címkézésű termékeket.

A cimke-gyarto.hu segít a teljes folyamat során. Az etikett címke tervezése és gyártása nem jelent nekik problémát, bármilyen termékről is legyen szó. A vevők pedig értékelni fogják a minőséget a termék csomagolásán is.

Szijjártó: milliárdos német beruházás érkezik Sormásra

Gazdaság

A kormány beruházásösztönzési stratégiájának fókuszában most a délnyugat-magyarországi térség áll, a cél elősegíteni a régióbeli vármegyék iparának gyors fejlődését – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a német Einhell új beruházásának bejelentésén elmondta, hogy a barkácsgépgyártás egyik piacvezetőjének számító vállalat a magyarországi kereskedelmi tevékenységét gyártással is kiegészíti, ezért üzemet hoz létre Sormáson, ahol szerszámgépeknél használt akkumulátorokat és töltőket fognak összeszerelni.

(Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a német Einhell új beruházásának bejelentésén a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. július 23-án. A barkácsgépgyártás egyik piacvezetőjének számító vállalat a magyarországi kereskedelmi tevékenységét gyártással is kiegészíti, ezért üzemet hoz létre Sormáson, ahol szerszámgépeknél használt akkumulátorokat és töltőket fognak összeszerelni. MTI/Soós Lajos)

Tájékoztatása szerint a nemzetközi versenyben elnyert beruházás értéke mintegy kétmilliárd forint, az állam ehhez 400 millió forintos támogatást nyújt, így hozzájárulva nyolcvan új munkahely létrejöttéhez az első ütemben.
Beszédében kiemelte, hogy a cég beszállítói láncának egy jelentős részét a kínai partnerek adják, akiket a kormány szintén megpróbál majd hazánkba csábítani, hiszen a magyar gazdaság egyik fő erejét éppen a német-kínai vállalati együttműködés adja, amelynek kiterjesztése a barkácságazatra a diverzifikáció újabb fontos lépése lehet.

Kitért az utóbbi évek nehézségeire is, amelyek különösen súlyos kihívás elé állítják az olyan országokat, mint Magyarország, amely a világ tíz legnyitottabb gazdasága közé tartozik. Leszögezte, hogy hazánk ennek ellenére is meg tudta őrizni a stabilitását és a tőkevonzó képességét, s minden krízisből megerősödve került ki. Mindennek oka pedig szavai szerint az, hogy évről évre sikerült megdönteni a beruházási rekordokat.

Aláhúzta, hogy a közvetlen tőkebefektetéseket rangsoroló Site Selection Magazine friss értékelésében Magyarország ismét az első helyen végzett a Kelet-Európa és Közép-Ázsia földrajzi kategóriában.

Emellett üdvözölte azt, hogy „a sokszor nem kizárólag gazdasági alapon döntő” hitelminősítő intézetek mára gyakorlatilag kivétel nélkül megerősítették Magyarország stabil kilátások melletti besorolását, és ennek az okaként a gazdaság ellenálló képességét, a bővülő exportteljesítményt és a pénzügyi rendszer stabilitását hozzák fel.

Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy a gazdaságfejlesztésben mindig is szembesülni kellett a földrajzi adottságokkal, a gazdaság korábbi egyértelmű Budapest-központúságával.

„Emellé aztán felzárkózott az északnyugat-magyarországi térség, főként a rendszerváltoztatást követő időszakban betelepülő nagy autóipari kapacitások miatt. Ezután, hogy az ország ne billenjen el nyugat-keleti vonatkozásban, gazdasági fejlettség tekintetében, csomót koncentráltunk az ország keleti felének gazdaságfejlesztésére. Mára a Miskolc-Debrecen-Nyíregyháza tengely gyakorlatilag a globális autóipari technológiai forradalom egyik zászlóshajójának minősíthető” – mondta.

(Fotó: Einhell – Facebook)

„Ezért most beruházásösztönzési stratégiánk fő fókuszában a délnyugat-magyarországi térség van. Azt szeretnénk, ha a délnyugat-magyarországi vármegyék ipara nagy lépésekkel fejlődhetne, és a gazdaság ott erősödhetne a következő időszakban” – fűzte hozzá.

A miniszter kitért arra is, hogy továbbra is a német vállalatok alkotják a legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon, nagyjából 300 ezer embernek adva munkát.

Emlékeztetett, hogy az utóbbi tíz évben több mint kétszáz nagy német beruházás kapott támogatást a magyar hatóságoktól, és ezek több mint tízmilliárd eurónyi fejlesztést indukáltak. „Mindig vannak olyanok, akik próbálják feszíteni, próbálják aláaknázni a magyar-német kapcsolatokat, de jól láthatóan a gazdasági lába ennek a kapcsolatrendszernek rendkívül erős” – hangsúlyozta.

Ennek alátámasztására azt is megjegyezte, hogy a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara friss felmérése szerint a magyarországi beruházással rendelkező német vállalatok között ötből négy most is ide hozná a beruházását, ami egyértelmű elismerése a hazai környezet fejlettségének és vonzerejének.

„Jó döntést hoztak azzal, hogy Délnyugat-Magyarországot választották, és azzal, hogy Zala vármegyét, Nagykanizsa közvetlen közelségét, Sormást választották. Az biztos, hogy áll rendelkezésre a megfelelő munkaerő. Az oktatási intézmények várják az együttműködés lehetőségét a gazdasági szereplőkkel, és most már az infrastrukturális adottságok is olyanok, hogy nyugodtan lehet beruházásokat tervezni a térségben” – összegzett. (MTI)

Kiszámolták, hogy 13,5 százalékkal nőtt a fizikai dolgozók átlagos órabére

Gazdaság

A második negyedévben a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 2104 forint volt, ami 13,5 százalékos növekedés az előző év hasonló időszakában mért 1853 forinthoz képest – közölte a Trenkwalder és a Moore Hungary hétfőn az MTI-vel.

A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder csaknem 7 ezer munkavállaló béradatait dolgozta fel az elemzésében.

A földrajzi bontás alapján megállapították, hogy míg Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, illetve a Dél-Dunántúlon 1750-1900 forint között mozog az átlagórabér, addig a többi régióban már 2000 forint felett alakul ez a mutató.

A Közép-Dunántúl, illetve a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország pedig felfelé ugrik ki ebből a mezőnyből: az előbbi régióban 2300 forint már az órabérek átlagos nagysága, az utóbbi területeken pedig ez az érték már elérte a 2750 forintos szintet is.

A közleményben idézték Hamrák Viktort, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatóját, aki elmondta, hogy ez már a harmadik olyan negyedév volt, amikor a visszaeső infláció hatására újból erőteljes reálbér-növekedést tapasztalhattak a munkavállalók, ami már kompenzálhatja az elmúlt évek jelentős áremelkedési hullámainak negatív hatásait.

A Moore Hungary tanácsadó- és könyvvizsgáló cég ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég magyarországi leányvállalatánál dolgozó, csaknem 500 középvezető béradatait vizsgálta meg.

A 800 ezer és 1,2 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottaknál a béremelkedés mértéke idén a második negyedévében átlagosan 10,7 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere a közleményben a szellemi középvezetők körében tapasztalható 10 százalék feletti bérnövekedésről megjegyezte, hogy mindez ebben a munkavállalói körben masszív, 7 százalékos reálbérnövekedést jelent.

Annyi áramot fogyasztottunk hétfőn, hogy megdőlt a mindenkori nyári rekord

Gazdaság

Megdőlt az idei nyári, valamint a mindenkori nyári rendszerterhelési csúcs hétfőn – közölte a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. az MTI-vel kedden.

A tájékoztatás szerint a rendszerterhelés csúcsértéke 6951 megawatt (MW) volt hétfőn a 19.45 és 20.00 óra közötti időszakban. Ez az érték 50 MW-tal nagyobb, mint a július 10-én, szerdán regisztrált 6901 MW, amit 30,3 Celsius fok napi átlaghőmérséklet mellett mértek.

Az eddig mért legmagasabb nyári rendszerterhelési értéket 2021. június 24-én regisztrálta a Mavir, 6940 MW-ot, ennél 11 MW-tal magasabb a hétfői érték.

Az időjárási előrejelzés alapján nem zárható ki, hogy a héten még újra megdől a csúcs – jelezte a rendszerirányító.

Nyáron, tartós összefüggő kánikula esetén inkább az esti órákra jellemzők a terhelési csúcsok, amikor a háztartásokban a klímaberendezések mellett már világításra is szükség van, és más elektromos berendezések is üzemelnek – közölték.

A 27 Celsius-fokos napi átlaghőmérséklet felett minden további 1 fok emelkedés legalább 100-200 MW-os nagyságrendben emelheti meg a napi rendszerterhelést, és ezáltal a napi csúcsértéket is. A magyar villamosenergia-rendszerben a szükséges tartalékkapacitások rendelkezésre állnak – emelte ki a Mavir.

A magyarországi villamosenergia-rendszer valaha mért legnagyobb terhelése 7441 MW volt, amit 2024. január 22-én regisztráltak.

Melegben végzett munka esetén védőitalt kell biztosítani

Gazdaság

Melegben végzett munka esetén a munkaadónak megfelelő hőmérsékletű és mennyiségű védőitalt kell biztosítania a munkavállaló számára – hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért, munkavédelemért és foglalkoztatás-felügyeletért felelős helyettes államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.

Zöld-Nagy Viktória annak kapcsán, hogy a tárca tájékoztatót tett közzé a honlapján a melegben betartandó munkavédelmi szabályokról, kiemelte, védőitalnak a csapvíz is megfelel, nem kötelező ásványvizet adni, ugyanakkor fontos, hogy a folyadéknak ne legyen magas a cukortartalma.

(A fotó illusztráció: Pixabay)

Megjegyezte, a munkavállalóknak azt tanácsolják, hogy melegben végzett munka során kerüljék a cukros, illetve a magas koffeintartalmú italok fogyasztását.

Zöld-Nagy Viktória elmondta, ilyen jellegű munka esetén módosulnak a pihenőidő szabályai, adni kell óránként 5-10 percet, amit a munkavállaló pihenéssel tölthet el hűvösebb helyen.

Szólt arról is, hogy a munkavédelmi szabályok kialakításakor a munkaadóknak kötelező kockázatértékelést végezniük. Ez érinti a melegben végzett munkavégzést is, így a munkavédelmi szabályzatban előre lehet gondoskodni az ilyen esetekben alkalmazandó intézkedésekről.

A munkavédelmi hatóság szakemberei az elmúlt években hangsúlyosan ellenőrizték a melegben végzett munkára vonatkozó szabályok betartását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkaadók egyre jobban odafigyelnek a munkavállalókra, ezért ezt az idén nyáron már nem külön, hanem az összes munkavédelmi előírás ellenőrzésének részeként vizsgálják – tette hozzá a helyettes államtitkár.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Zöld-Nagy Viktória elmondta, ilyen munka esetén nemcsak a levegő hőmérsékletét kell figyelembe venni, hanem a munkavégzésnél használt gépek, egyéb berendezések hőjének sugárzását, a levegő páratartalmát, a légáramlás biztosítását is.

Az ellenőrzések tapasztalata szerint a munkaadók a védőitalt általában biztosítják, ugyanakkor az iroda megfelelő szellőztetésére még most is fel kell hívni a figyelmet – mondta az NGM helyettes államtitkára. (MTI)

Ismét mesés bérnövekedésről számolt be a KSH

Gazdaság

KSH: a bruttó átlagkereset 645 300 forint volt 2024. áprilisban, 13,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Idén áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 645 300, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 444 000 forint volt.

A bruttó átlagkereset 13,5, a nettó átlagkereset 13,4, a reálkereset pedig 9,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal(KSH).

A bruttó kereset mediánértéke 516 000, a nettó kereset mediánértéke 357 900 forintot ért el, 16,6, illetve 16,7 százalékkal haladta meg a tavaly áprilisit.

(A fotó illusztráció)

Áprilisban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 596 200 forintra becsülhető, 13,9 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 592 500, a költségvetésben 600 600, a nonprofit szektorban 620 700 forintot tett ki, 11,7, 20,7, illetve 17,7 százalékkal emelkedett egy év alatt – ismertette a KSH.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 429 100, a kedvezményeket figyelembe véve 444 000 forintot ért el, 13,5, illetve 13,4 százalékkal volt magasabb, mint 2023. áprilisban.

A reálkereset a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,7 százalékos növekedése mellett emelkedett 9,5 százalékkal.

Január-áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 628 600 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 418 000, a kedvezményeket figyelembe véve 432 600 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,0, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. (MTI)

Milyen kihívásokkal néz szembe a kibervédelem során?

Gazdaság

(x) Annak érdekében, hogy vállalata a NIS2 irányelveknek 2024. október 17-től megfelelhessen, sok kihívással kell megküzdenie. Az EU digitális infrastruktúrájának biztonságáért ugyanis ez a jogszabályi keret felel.

Ez nemcsak a jogszabályi kötelezettségnek való megfelelést jelenti, hanem azt is, hogy a biztonsági protokollokat újra kell értelmezni. Nem kis feladatot ró ez a szervezetek számára, ezért rengeteg megpróbáltatás vár rájuk.

Ebben szeretnénk Önnek segítséget nyújtani, hogy mire kell különös figyelmet fordítani a közelgő határidő előtt. Tartson velünk, és kerüljön közelebb egy lépéssel a kiberbiztonság kialakításához.

Technológiai kihívások, amik Önre várnak

Nem ritka eset, amikor egy szervezet elavult szisztémákkal működik, amihez viszont az ITSecure behatolásmegelőzési rendszere is adhat segítséget. Az ilyen rendszerek frissítése azonban egyrészt anyagi ráfordítást, másrészt pedig időt és erőforrásokat igényel.

A rendelkezésre álló rendszerek naprakész állapota esetén is ügyelni kell arra, hogy monitorozni tudjuk a fenyegetéseket. Ez viszont önmagában nem elegendő, mert az incidensekre való gyors reagálás is kulcsfontosságú.

Az ITSecure szakértői ehhez a technológiai auditot javasolják. Így a meglévő infrastruktúra kiértékelésre kerül, ahogy a biztonsági rendszerek is. Könnyebb úgy venni az akadályokat, ha tudjuk, hogy mivel nézünk szembe.

A humán tényező is kihívást jelent

Nem lehet figyelmen kívül hagyni az emberi hibák okozta veszélyforrásokat sem, hiszen sok esetben emberek működtetik a rendszereket. Fel kell készíteni a munkatársakat arra, hogy képesek legyenek felismerni, esetleg elhárítani a felmerülő fenyegetéseket.

A képzési rendszer felépítése jelen esetben nem az ajánlott oktatási csomagot jelenti, mert a NIS2 irányelvei szabályozzák a tudatosítást is. A biztonságos online magatartás mellett megtanulhatnak helyesen reagálni a váratlan eseményekre is. 

Ahhoz viszont, hogy a dolgozók tudatossága megfelelő legyen, olyan képzési rendszerre van szükség, ami többrétű. Egyfelől képesnek kell lenniük a veszélyeket felismerni, másfelől pedig a kiberbiztonsági alapokkal is tisztában kell lenniük.

Az incidensmenedzsment és a védelem kihívásai

Az incidensmenedzsment alapvető feladata, hogy az esetleges támadásra vagy váratlan helyzetre az irányelvnek megfelelően reagáljon. Ehhez viszont alaposan kidolgozott és mindenre kiterjedő stratégiára van szükség. 

Az adatvédelem szintén okozhat kihívást, ha nincs megfelelő védelmi politika és a reagálási eljárásrend nem elég hatékony. Az adatok integritásának megőrzése a kibervédelem olyan építőeleme, ami kihagyhatatlan.

Ami még gondot okozhat a védelem kialakítása során, az a hálózatbiztonság. Ebben viszont egy háromlépcsős védelmi rendszer fejlett megoldást nyújthat. Ennek része a tűzfal, a behatolási kísérleteket jelző rendszerek használata, valamint a hatékony vírusirtó szoftverek.

Bízza vállalatát az ITSecure szakértőire, hogy szervezete a határidő előtt felkészülhessen.

1 … 6 7 8 9 10 … 20