Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) döntése értelmében 2025. július 1-jétől 752 kilométer vasúti pálya a MÁV-csoporttól átkerül üzemeltetésre a GYSEV-hez, az intézkedés 13 vasútvonalat érint, a vasútvonalak üzemeltetése nem jelenti a személyszállítási tevékenység automatikus átvételét, ezeket a közszolgáltatási feladatokat fokozatosan, több ütemben veszi majd át a zöld-sárga vasúttársaság – közölte a szaktárca szerdán az MTI-vel.
A közleményben felidézték, hogy az új esztendő első napjaiban megfogalmazott 10 miniszteri vállalás egyike volt, hogy a Dunántúl északnyugati részén az – immár magyar irányítás alatt lévő – GYSEV Zrt. veszi át a MÁV-csoporttól egyes vasútvonalak üzemeltetését, az így felszabaduló járművek pedig az ország keleti részében állhatnak szolgálatba.
Ismertették, ennek megfelelően az idei nyári főszezontól kezdve a GYSEV jelentős többletfeladatokat kap: a vasúttársaság ebben az évben mintegy 752 kilométer vasúti pálya üzemeltetését veszi át a MÁV-csoporttól.
A két vasúttársaság vezető szakemberei az elmúlt hetekben véglegesítették az átadás-átvétellel érintett vasútvonalak pontos határait.
Ennek értelmében az alábbi szakaszok üzemeltetése kerül át a GYSEV-hez 2025. július 1-jétől: a 10-es vonal Győrszabadhegy-Celldömölk szakasza, a 11-es vonal Győrszabadhegy-Veszprém szakasza, a 13-as vonal Veszprémvarsány-Franciavágás szakasza, a 14-es vonal Pápa-Csorna szakasza, a 17-es vonal Zalaszentiván-Nagykanizsa szakasza, a 20-as vonal Porpác-Székesfehérvár szakasza (Székesfehérvár állomás már nem), a 23-as vonal Zalaegerszeg-Rédics szakasza, a 24-es vonal Zalabér-Batyk-Zalaszentgrót szakasza, a 25-ös vonal Boba-Őriszentpéter-országhatár szakasza, a 26-os vonal Ukk-Balatonszentgyörgy szakasza (Balatonszentgyörgy állomás már nem), a 27-es vonal Hajmáskér-Csajág szakasza (Csajág állomás már nem),a 30-as vonal Murakeresztúr országhatár-Balatonszentgyörgy szakasza (Balatonszentgyörgy állomás már nem), a 60-as vonal Murakeresztúr-Gyékényes-országhatár szakasz – sorolták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a vasútvonalak üzemeltetése nem jelenti a személyszállítási tevékenység automatikus átvételét is. 2025. július 1-jétől egy vonalszakaszon, Zalaegerszeg és Celldömölk között, a többi érintett szakasz esetében pedig fokozatosan, több ütemben veszi át a személyszállítási közszolgáltatási feladatokat a GYSEV Zrt.
A vonalátadás-átvétel folyamatával járó további feladatokról folyamatosan egyeztetnek a MÁV-csoport és a GYSEV Zrt. szakemberei – tájékoztatott az ÉKM.
Megtartotta első ülését a Kábítószer-ellenes Akciócsoport; indul a hajtóvadászat! – olvasható a kormány Facebook-oldalán szombat reggel közzétett videóhoz fűzve.
A videóban Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmaz: zéró tolerancia, elindul a hajtóvadászat a drogkereskedők ellen.
„Mit teszünk az egyre növekvő kábítószer-problémával szemben?” – teszi fel a kérdést az ügyben kinevezett kormánybiztos, Horváth László fideszes országgyűlési képviselő. Kiemeli: első lépésként felszámolják a kábítószer-kereskedelmet.
„Most ért véget a Kábítószer-ellenes Akciócsoport első ülése a Belügyminisztériumban” – közli Rétvári Bence, hozzáfűzve: az ülésen részt vettek a rendőrség, az oktatásügy, a szociális terület és az egészségügy vezetői is.
„Közös feladatunk fellépni a drogkereskedők ellen”- szögezi le az államtitkár.Kifejti: Magyarországon újfajta módjai terjedtek el a drogkereskedelemnek: nagyon olcsó kábítószereket kínálnak a dílerek, nagyon nagy számban.
Aki kábítószert kínál más gyerekének, az ronccsá teszi más gyerekét – mondja, hangsúlyozva: nulla tolerancia van velük szemben.
A drogkereskedőknek nem számít más embereknek az élete, nekik csak az számít, hogy minél több pénzt keressenek. „Meg fogjuk állítani őket” – emeli ki Rétvári Bence.
Horváth László arról beszél: „a mai napon az akciócsoporton áttekintettük és azonosítottuk a legfontosabb beavatkozási területeket, célpontokat; rendelkezésünkre áll egy Kábítószer Bűnözés Elleni Hivatal, egy különleges bevetési egységgel, amely képes bárhol és bármikor lecsapni a kábítószer-kereskedőkre”.
Le is fog csapni, mert a kábítószer-kereskedőkkel szemben nincs irgalom, zéró a tolerancia – mondja a kormánybiztos, hozzátéve: „fel fogjuk számolni a kábítószer-kereskedelmet Magyarországon”.
Kijelenti: a drogkereskedelmet nem visszaszorítani kell, hanem felszámolni. A kábítószer-kereskedőkkel szemben nincs pardon, zéró tolerancia van – nyomatékosítja.
Rétvári Bence jelzi: „azért koncentráljuk az erőinket, hogy a kábítószer-bűnözés régi formái mellett az új formák ellen is hatékonyan fel tudjunk lépni”.
Már létrejött egy 150 fős drogrendőrség, és mellettük egy 60 fős bevetési egység – közli az államtitkár.
„Itt ma megbeszéltük, hogy a törvény szigorával sújtunk le a drogkereskedőkre, és indul a hajtóvadászat!”- zárja mondandóját Rétvári Bence.
(x) Budapest kialakulása és fejlődése sok szempontból izgalmas kaland, amely feltárja, hogyan lett a Duna menti kis településekből egy pezsgő metropolisz. 1873. november 17-én Pest, Buda, és Óbuda hivatalosan egyesült, létrehozva ezzel azt a várost, amit ma Budapestként ismerünk. Az évek során Budapest folyamatosan bővült, és az építészeti fejlődés is mind jelentősebbé vált.
A város jelenlegi formájának kialakulásához hozzájárult a tömeges lakóépületek megjelenése és a modern építési anyagok, mint például műanyag ablakok elterjedése. Ezek az innovációk nem csupán esztétikailag formálják az épületállományt, hanem a város számos kihívására is megoldást kínálnak, legyen szó energiatakarékosságról vagy az életminőség javításáról.
A város születése és fejlődése
Budapest a Dunán két oldalán, Pest és Buda városrészeinek összeolvasztásával jött létre. Az egyesítés mögött nem csupán politikai, hanem gazdasági szándék is húzódott: egy erős központ megteremtése, amely vonzó lehet a befektetők számára. 1950-ben egy újabb jelentős lépést tettek, hiszen a környező településeket is csatolták Budapesthez, létrehozva az úgynevezett „Nagy-Budapestet”.
Ezek az intézkedések hosszú távú hatással voltak a városra, amely az 1980-as évekre már több mint kétmillió lakossal büszkélkedhetett. Az urbanizáció és a gyors fejlődés számos új épületet hívott életre, amelyekhez a korszerű építési anyagok és technológiák kínáltak megfelelő megoldást.
Az építőipar modernizációja
Az építészeti megújulás egyik motorja a nyílászárók terén történt forradalom volt. A műanyag ablakok megjelenése nemcsak az otthonok esztétikai megítélését változtatta meg, hanem az energiahatékonyság terén is új szintet hozott. A megfelelően megválasztott ablakok jelentős hőszigetelési előnyökkel bírnak, csökkentve ezzel a fűtési költségeket, ami hosszú távon pénzügyi megtakarítást eredményez.
Az RS Ablak az ilyen típusú nyílászárók forgalmazásával járul hozzá a város építészetének modernizációjához. Számukra fontos, hogy minőségi termékeket kínáljanak, amelyek mind a hang-, mind a hőszigetelés terén a legjobb teljesítményt nyújtják.
Praktikus szempontok a nyílászárók kiválasztásakor
Amikor új nyílászárókat választ, sok tényezőt kell figyelembe venni. Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy új épületbe vagy egy felújítás keretében kívánják-e beépíteni. Az új építésű házaknál előnyös a háromrétegű üvegezés, hiszen a szigetelési teljesítménye kiemelkedő.
Másik fontos szempont a dizájn és a színválasztás. Ha például egy budapesti társasházban él, valószínűleg nincs lehetősége egyéni színválasztásra a társasház előírásai miatt. Ennek ellenére, az új építésű vagy családi házak esetében szinte bármilyen színt választhat, ami hangulatosabbá teheti az otthont.
A MOHU megkétszerezi a háztartásoknál keletkező, szelektíven gyűjtött papír-, műanyag- és fémhulladék begyűjtésének gyakoriságát ettől az évtől minden olyan, ötezernél nagyobb lélekszámú településen, ahol eddig havonta egyszer ürítették a szelektív kukákat.
A MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. hétfői közleménye szerint a gyakoribb, kéthetente végzett elszállítások 96 várost, mintegy 1,5 millió lakost érintenek.
(Fotó: hulladékszállítás Nagykanizsán)
A járatsűrítés során a MOHU új kukákat is biztosít, az érintett településekből 15-nek már kiosztotta ezeket. Az 5000-nél kevesebb lakosú településeken továbbra is a megszokott gyakoriság szerint zajlik a hulladék begyűjtése.
Az új rendszer célja, hogy növelje a hulladékgyűjtés hatékonyságát, ezzel is pozitív hatást gyakorolva a fenntarthatóságra – hangsúlyozták.
A MOHU adatai szerint azokon a településeken, ahol a szelektíven gyűjtött papír-, műanyag- és fémhulladékot jelenleg havonta egyszer szállítják el házhoz menően, az átlagosan egy főre jutó szelektív hulladék mennyisége jelentősen elmarad azoknak a településeknek az átlagától, ahol kétheti rendszerességgel ürítik az edényeket.
A vállalat tervei között szerepel a kerti zöldhulladék begyűjtésének sűrítése is.
A MOHU és a Mol csoport vállalta, hogy a következő években több száz milliárd forint értékben ruház be a hazai hulladékgazdálkodás fejlesztése érdekében, ezzel is támogatva az Európai Unió által előírt 10 százalék alá szorított lerakási, valamint 65 százalékos újrahasznosítási célszámok teljesítését – közölték. (MTI)
A HungaroMet előrejelzése alapján Magyarországon sok helyen a következő napokban továbbra is -10 °C alatti éjszakai hőmérséklet várható. Az előrejelzést figyelembe véve a vörös kód riasztást meghosszabbítjuk 2025. február 24. (hétfő), 8:00 óráig.
A HungaroMet előrejelzése alapján Magyarországon sok helyen a következő napokban továbbra is -10 °C alatti éjszakai hőmérséklet várható. Az előrejelzést figyelembe véve a vörös kód riasztást meghosszabbítjuk 2025. február 24. (hétfő), 8:00 óráig.
(Fotó: archív. Étkeztetés a nagykanizsai „hajléktalanszállón”)
A vörös kód meghosszabbításával a szociális intézményeknek feladatellátástól függetlenül továbbra is kötelességük befogadni az időjárás miatt bajba jutott hajléktalan személyeket.
A speciális eljárásrend idején a hajléktalanellátásban az élet védelme az első.
Fontos adatok:
Az éjjeli menedékhelyek kihasználtsága jelenleg országosan 86%-os,
Február 20-ig összesen 239 bejelentés érkezett a diszpécserszolgálatokhoz.
76 személyt helyeztek el hajléktalan ellátó intézményben.
Mindenkit arra kérünk, hogy ha bajba jutott hajléktalan embert lát, hívja a regionális diszpécserszolgálatot, amely a jelzések alapján azonnal tud intézkedni – közölte az MTI Országos Sajtószolgálatával csütörtökön a Belügyminisztérium.
A küzdelem független, szabad, élhető Magyarországért folyik, egyre többen csatlakoznak a Tisza közösségéhez, látva és építve Magyarország szebbik arcát – mondta Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Vissza Európába címmel megrendezett szombati budapesti rendezvényükön.
Az elmúlt egy év „a fény és a sötétség küzdelme” volt, mindkettő erősödött és erősödni is fog. „A mi politikánk alapja a hazaszeretet” – fogalmazott, hangsúlyozva, követőit a szeretet, a büszkeség és a felelősségvállalás köti össze, csak ezek mentén lehet Magyarországot megszabadítani terheitől és jó irányba fordítani. A Tisza Párt elnöke a nemzeti együttműködés rendszerét és a Fideszt egy torpedóhoz hasonlította, amely el akarja süllyeszteni az ország hajóját. „Meg kell akadályoznunk az ország további eladósítására, az állami egészségügy magánkézbe játszására és a nyugdíjkorhatár emelésére irányuló Orbán-tervet” – fogalmazott.
(Magyar Péter a Tisza Párt február 15-i rendezvényén. Fotó: Facebook)
Azt hangsúlyozta: a Tisza nem csupán egy párt a sok közül, hanem a remény sok millió változást akaró magyarnak, egy ernyő, amely alatt minden magyar megtalálhatja a helyét, ha hisz a változás lehetőségében, „maga az új Magyarország”.
Magyar Péter arról beszélt, hogy ha kormányra kerülnek, akkor független lesz az igazságszolgáltatás. Kijelentette, hogy mindent megtesznek az „ellopott nemzeti vagyon visszaszerzéséért” és az ügynökaktákat is megnyitják.
A Tiszán kívüli ellenzékből hiányzik az az elszántság, bátorság, kitartás és szorgalom, ami a „nemzeti együttbűnözés rendszerének” leváltáshoz szükséges, sőt egy részük éppen a „Fidesz megbízásából biodíszletként jár el” – ismertette véleményét. A Tisza Párt azonban a teljes hatalmi elitet fogja leváltani – szögezte le.
A pártelnök többek között megígérte, hogy amennyiben ők nyernek a parlamenti választáson, akkor Magyarország azonnal csatlakozik az Európai Ügyészséghez, valamint a legszigorúbb korrupcióellenes intézkedéseket fogadják el. További ígéreteiket sorolva azt mondta, hogy létrehozzák a nyugdíjasok szolgáltatási központját, megtartják a 13. havi nyugdíjat, bevezetik a méltó élethez szükséges kiegészítő nyugdíjakat, illetve állami és uniós támogatással nyugdíjas házakat, otthonokat és rehabilitációs intézményeket hoznak létre. Hozzátette, hogy helyi mesteremberekkel együttműködve „ötven százalékos kedvezménnyel javítjuk a nyugdíjasok életkörülményeit”.
A politikus beszédében nélkülözhetetlennek nevezett egy országos bérrendezést.
A Tisza-kormány az uniós források hazahozatalával és az „orbáni korrupció leállításával” sok ezer milliárd forintnyi plusz forrást tud majd biztosítani a költségvetésnek – jelentette ki a pártelnök. Emellett a kiszámítható gazdaságpolitikának köszönhetően a piac olcsóbban fogja finanszírozni az államadósságot – tette hozzá.
Magyar Péter azokra az elképzeléseikre is kitért, hogy leállítják a felesleges és túlárazott beruházásokat, az uniós forrásokból pedig segítséget nyújtanak a kis- és közepes vállalkozásoknak, valamint a családi gazdálkodóknak. Hozzátette, hogy kormányra kerülve állami bérlakásépítési program indítanak, adómentességgel és bürokráciacsökkentéssel segítik az újonnan alapított vállalkozásokat, valamint létrehozzák az úgynevezett stabilitási alapot.
Bejelentette azt is, tízmilliárd forintos vagyon felett bevezetik a vagyonnövekedési adót, megreformálva visszahozzák a korábbi területekre a kata-adózást, államosítják a végrehajtást, valamint vagyonosodási vizsgálat indítanak a vezető politikusok, köztük államtitkárok, miniszterek, a miniszterelnök „valamint a családtagjaik vonatkozásában”.
(Magyar Péter a Tisza Párt február 15-i rendezvényén. Fotó: Facebook)
Megjegyezte, ha kormányt alakíthatnak, akkor önálló Vidékfejlesztési Minisztériumot hoznak létre.
Céljaik között említette, hogy legalább évi 500 milliárd forinttal növelik az állami egészségügyre fordított forrásokat, a terület önálló minisztériumot kapjon, megszűnjön a „parancsuralmi-rendőri irányítás”, és az orvosi kamarát és az érdekképviseleteket meghallgatva mentsék meg az egészségügyet, mindent megtéve a brutális hosszúságú várólisták rövidítéséért.
Jelezte: kormányon a hazahozott uniós forrásokból pedig intézmény- és eszközfejlesztéseket hajtanak végre, újraszervezik a mentőszolgálatot, valamint növelik a gyógyszerkassza költségvetését.
Magyar Péter versenyképes és mindenki számára hozzáférhető oktatást ígért, ide sorolva, hogy visszaadják az iskolák és a tanárok szabadságát, megszüntetik a Klebelsberg-központot, önálló oktatási minisztériumot hoznak létre, az érintettekkel együtt dolgozzák ki az új Nemzeti Alaptantervet.
Hangsúlyozta, visszaadják az egyetemek, a kutatóintézetek és az akadémia autonómiáját, elérik, hogy újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat a magyar egyetemisták, az oktatási intézményeket pártfüggetlen igazgatók vezetik majd.
Emellett, mondta, megújítják a tanárképzést, nemzeti üggyé teszik a tehetséggondozást, és mindent megtesznek, hogy az intézmények megfeleljenek a 21. század kihívásainak, kiemelt figyelmet fordítanak az idegen nyelvi képzésre.
Mint mondta, konzekvens képviselői lesznek a magyar érdekeknek az Európai Unióban, majd szigorú és következetes fellépést ígért az illegális migrációval szemben, kijelentve, megtartják a határkerítést, és soha nem engednek ki a börtönből elítélt embercsempészeket. A magyarok ma is Európa mellett állnak, Európához szeretnének tartozni – fogalmazott.
A sajtószabadság védelmét, a valódi önkormányzatiság visszaállítását „az orbáni propaganda” megszüntetését ígérte.
Beszéde végén Magyar Péter fideszes honfitársaihoz címezve szavait az azonosságokra hívta fel a figyelmet, kijelentve, „a hazánk fontosabb, mint néhány politikus gazdagodása és karrierje”, és arra bíztatott, „ne hagyjuk, hogy a korrupt hatalom össze akarjon ugrasztani minket”. Együtt mondjuk ki, hogy nincs jobb, nincs bal, csak magyar – fogalmazott. (MTI)
Február 12-én jelent „A nemzetgazdasági miniszter 1/2025. (II.11.) NGM rendelete a települési önkormányzatok által 2025. évben teljesítendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás összegéről” című rendelet a Magyar Közlönyben. A rendeletet Nagy Márton látta el kézjegyével.
A 3200 hazai önkormányzat közül 855-re rótták ki a szolidaritási hozzájárulás befizetésének kötelezettségét.
(Fotó: archív. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mond az AI Summit 2023 Budapest konferencián a Magyar Zene Házában 2023. szeptember 11-én. MTI/Balogh Zoltán
A kistelepülések sem kerülhették ki a szolidaritási hozzájárulást.
Például Bánokszentgyörgyre 11.788.650 forint, Eszteregnyére 23.945.581 forint, Lovászira 12.993.796 forint, Sormásra 5.947.416 forint szolidaritási hozzájárulást rótt ki a miniszteri rendelet.
A „hozzájárulást” többféleképpen „törleszthetik” a települések. Vagy befizetik vagy ennyivel kevesebb állami finanszírozást kapnak, viszont, ha nem fizetik be, inkasszózhatja számlájukról a pénzt az állam.
A rendelet 2026. december 31-én hatályát veszti.
Hogy mely magyarországi településnek mennyi szolidaritási hozzájárulást kell befizetnie, az a Magyar Közlönyben olvasható.
A MÁV tavaly több mint 1,1 millió személyszállító vonatot közlekedtetett, ötből négyet késés nélkül – közölte a közlekedési társaság szombaton az MTI-vel.
A közlemény szerint elkészült a MÁV-csoport éves riportja, amely a 2024-es év közlekedési közszolgáltatásokra vonatkozó adatait és azok összefüggéseit mutatja be.
A MÁV azt írta, 2024-ben a magyar vonatok menetideje körülbelül 95,5 millió perc volt, ami több mint 181 évnek felel meg.
Erre jutott mintegy 3,6 millió percnyi (6,9 év) késés, ami a teljes menetidőhöz viszonyítva 3,8 százalékos arány.
Ez ugyan elmarad a világjárvány utáni években rögzített számoktól, a vármegye- és országbérletek bevezetése, majd a tarifareform hatására azonban 2024-ben már jóval többen és jóval többet utaztak a MÁV-csoporttal, mint korábban, ami nagyobb igénybevételt jelent az egyre inkább elöregedő pályahálózatnak és járműállománynak is – közölték.
Emlékeztettek arra, hogy az idei nyártól pénzvisszatérítés jár majd a 20 percet meghaladó késés után: ilyen mértékű késésben az összes vonat nagyjából hat százaléka volt érintett.
Kitértek arra, hogy az új tarifarendszer hatására nőtt az elszállított csoportok – például kiránduló osztályok – száma is: csak a regisztrált csoportok száma megközelítette a 29 ezret.
A közlemény szerint a HÉV-ek pontossága 2024-ben is kiemelkedő volt: 99,6 százalék, ami világviszonylatban is a legpontosabb szolgáltatások közé emeli az elővárosi vasutat.
Tavaly a MÁV-csoport több mint 12 millió autóbusza közlekedett, ugyancsak magas, 97,7 százalékos pontossággal – tájékoztattak.
Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója a Facebook-oldalán azt írta, fontosnak tartja, hogy a valós adatokat mindenki számára elérhetőek legyenek, ezért döntöttek úgy, hogy havonta elkészítik és nyilvánosságra hozzák a közszolgáltatásaik menetrendszerűségi adatait. A havi riportok segítségével készítették el az éves riportot – tette hozzá.
Folytatja a járműfiatalítási programot a MÁV-csoport.
Dízelüzemű és hidrogénmeghajtású buszok beszerzésével folytatja idén a járműfiatalítási programját a MÁV-csoport – közölte a társaság hétfőn az MTI-vel.
A feltételes közbeszerzési eljárás 10,5 milliárd forint értékben 131 autóbusz megvásárlását teszi lehetővé, az ajánlatokat február 6-ig várják.
(Hidrogén meghajtású autóbuszok már közlekedtek Zalaegerszegen. Fotó: Volánbusz archív)
A korszerű, környezetkímélő járművek Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyében közlekedhetnek – írták.
A MÁV-csoport a dízelüzeműek mellett egy hidrogén-üzemanyagcellás buszt is vásárolhat, erre a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. és az Energiaügyi Minisztérium közös pályázatán 267,2 millió forint támogatást nyertek. Az ajánlattétel határideje január 31., a jármű Csepel és Szigetszentmiklós térségében szállítaná az utasokat.
A járműfiatalítási program folytatását a társaság a szolgáltatások színvonalának javításával indokolta, a közlemény szerint ennek érdekében folyamatosan fejleszteni kell az autóbusz-állományt.
Az elmúlt hat évben a mintegy 5800 darabos flotta több mint 40 százalékát cserélték le, a járműveik átlagéletkora 10 évre csökkent – tették hozzá.
Idén is nőtt a MÁV-csoport közfeladatot ellátó munkavállalóival szembeni bántalmazások száma – közölte a vállalat vasárnap az MTI-vel.
A közlemény szerint rendszeresen érték szóbeli vagy fizikai atrocitások a munkájukat végző autóbusz-vezetőket, vasúti jegyvizsgálókat, HÉV járművezetőket és rendészeket.
A vállalatcsoport hangsúlyozta, hogy a közfeladatot ellátó munkavállalókkal szemben a tettleges bántalmazás bűncselekmény, az elkövető súlyos büntetésre számíthat, akár szabadságvesztéssel is.
Az utóbbi két évben újra „meredeken emelkedett” a bántalmazások száma: 2023-ban 78 alkalommal ért erőszakos támadás jegyvizsgálót, míg 2024-ben december közepéig 100. Az idén az esetekből 59 volt tettlegesség, 39 tettleges becsületsértés, munkatársaik 2 esetben szenvedtek el 8 napon túl gyógyuló sérülést, egy esetben fenyegettek meg életveszélyesen közfeladatot ellátó vasutast.
A szóbeli fenyegetéseken túl többször előfordult, hogy leköpték vagy megdobálták, de volt példa arra is, hogy sörrel leöntötték a munkáját végző jegyvizsgálót, az agresszív utasok gyakran nem állnak meg a verbális erőszaknál, lökdösik, megütik, megrúgják vagy akár késsel sebesítik meg a jegyvizsgálót – közölték.
A járatokon egy esetben utastársukat bántalmazta egy jegy nélküli agresszív utas. Lopást 262 esetben regisztrált a vasúttársaság – fűzték hozzá.
Volánbuszos munkatársak 2024-ben 224 alkalommal kényszerültek rendőri segítséget kérni, 116 esetben autóbusz-vezetők elleni szóbeli atrocitás vagy fizikai támadás miatt, és 8 esetben meg is sérültek a közfeladatot ellátó munkatársak, három esetben állomáson szolgálatot teljesítő biztonsági őrt ért atrocitás.
Hozzátették, hogy csak decemberben 13 alkalommal inzultálták az autóbusz-vezetőket, 7 esetben más ok – például egymással összeverekedő utasok – miatt vált szükségessé rendőri beavatkozás.